Te csak konfruntálódva képzeled el minden kérdés megtárgyalását? Miért nem az érveimet, felvetéseimet cáfolod konkrétan? Mert számodra, ha egy ellentáborba tartozó állit valamit az okvetlenül marhaság lehet? S még Te vádolsz elfogultsággal! Bagoly mondja a verébnek.....
Most viszont Te hallgattál az érzelmeidre!-:)
Mert:
1. Igaz, hogy nem MB személyesen állitja össze a matek vagy más tantárgy tételeit (jól is néznénk ki!), csak éppen a direktivákat ő dönti el: szigoruak, avagy mindenki által teljesithetőek legyenek. Kötve hiszem , hogy egy magára adó tanári gárda utasitás nélkül is ilyen tételsorokat állitott volna össze!
2. Kérdezd meg a most érettségizőket illetve tanáraikat, hogy mekkora meglepetésekben volt részük! Ismerőseim körélben is vannak ifjak, akiknek a tudásában igencsak kételkedtünk s csupa 4-sel, 5-sel örvendeztettek meg! No ekkor ingott meg a bizalmam az érettségijük komolyságában!
3. Utólag könnyű okos lenni, s gondolom Te se hiszed, hogy egy év alatt lehet felkészülni egy felsőfokű nyelvvizsgára! S aki felkészült az komoly munkát/pénzt fektetett bele. Ami nem mindenkinek állt rendelkezésére (az utóbbi persze). Azt meg számtalanszor leirtam, hogy valaki nem attól lesz jó ügyvéd, orvos, tanár, mérnök, stb. mert nyelveket tud. Azok persze segitik benne, s főleg utólag, de végeredményben a képességei és a szakmai ismeretei a döntőek. Szeretném ha azokat akik az ellenkezőjét állitják, egy-egy nyelvzseni de pancser orvos, ügyvéd kezelje/képviselje, egy sokszoros nyelvizsgával rendelkező autószerelő rontsa el a kocsiját és egy hasonlóan nyelvileg jól képzett épitész épitse a házát s döntse a fejére! Ha neki az a fontos, hogy az illető hány nyelven nem ismeri a szakmáját, akkor OK! Mett suerintem az fontos, hogy ki mennyire eredmáényesen dolgozik s nem az hogy mennyire eredményesen tud beszélgetni! Persze, egy üzletkötőnél, egy menedzsernél vagy diplomatánák ez szakmai elvárás, De a többinél már nem kellene az legyen!
"A kialakult helyzet kétségkívül egy tudatos kormányzati politika "eredménye". "
Azt gondolnám, hogy hülyeség amit írsz, ha a tapasztalat nem ezt mutatná. Mikor végzős fiam osztályfőnöki óráján voltunk szeptemberben, az igazgató nagy hangon hívta fel a figyelmet, hogy fölösleges az emelt szintű vizsga, ne is válassza senki. Aztán évközben ez megismétlődött. Mot hallom a Tv-ben, rádióban az elkeseredett gyerekekeket, hogy nekik is ezt mondták más iskolákban. Mi emelt szintűztünk, sikerült. De az igazagatók (úgylátszik országos) hozzáállása központi irányról tanuskodik.
Ami igaz - másnak is a józan esze után kellett volna mennie, nem most sírni, mert EZ EGY LEJÁTSZOTT MECCS ! Gyakorlatilag szinte minden régi érettségizőt felvettek valszeg ez volt a cél. Kérdés miért, mert ingyen ebéd nincs !
Magyar Bálint és libsi csapata egy csapás a magyar közoktatásra. Gátlástalan, romboló banda, remélem eltakarodnak.
mer az a fogonosz mb ugy kivanja elsilanyitani a magyart, hogy a nemzet legtehetsegesebbjeit ellehetetleniti es ha jol megvakarjuk, akkor tudhato, hogy a gaz liberalis oktitasi rendszer ugy kivant kedvezni a maga tehetsegtelen ballibsi kedvezmenyezettjeinek, hogy direktbe nekik elkuldte, hogy mi modon lehet kijatszani a rendszert, igy a mi tehetseges melymagyarnepnemzetigondolkozasu ifjaink mehetnek utcat soporni, mig a szinvonaltalan, sokszoros nyelvvizsgaval rendelkezo, amugy sikhulye emeltszintu felvetelit megirt (amit persze direkte alacsony szinvonalura allitott ossze az a mocsadek monnyonle! mb, hogy kedvezzen nekik) ballibsi kolykok beulnek az egyetemekre. a cel egyertelmu, ily modon lefejezni lesullyeszteni a magyar oktatasi rendszert.
"Ez egy többmenetes meccs volt az egyetemek és az OM között, ahol - mint ahogyan utólag kiderült - az egyetemek végül saját magukat hozták nehéz helyzetbe."
Szvsz. ez az egész egyebek mellett annak a következménye, hogy Magyar bálint hatalomra kerülése óta folyamatosan az egyetemek ellen politizál. Ne feledjük, korábban hangot is adott annak, hogy az új felvételi rendszer célja, hogy megszűnjön az egyetemek "basáskodása" a középiskolák felett. Mivel az egyetemek folyamatosan csődhelyzetben vannak, ezért érthető mindenféle védekezési reakciójuk. Csődhelyzetbe pedig azért kerültek, mert az oktatási kormányzat így próbálja rövid gyeplőn tartani őket, és keresztülverni Magyar Bálint ötleteit, elsősorban a Felsőoktatási Törvényt. A kialakult helyzet kétségkívül egy tudatos kormányzati politika "eredménye".
ez van akkor ha valaki nem az eszére hallgat hanem az érzlmeire.
1. a matekérettségi feladatsort -mint ahogy a többit sem - nem MB állitja össze.
2. Ha valaki jobb matekból akkor az jobban is fog érettségizni annál aki sokkal gyengébb....hülyeség amit irsz hogy egyformán megirják 90 %-ra....
3. plusz pont szerzésére pl. nyelvvizsgák mindenkinek lehetősége van. És igen: aki többet tett le már középiskolában az asztalra -mert pl. többet tanult - az számitson már valamit akár a felvételinél is...
Nem abban áll a lényeg és a MB-féle duplacsavar, hogy mennyi a ponthatár és mennyi ponttal lehetett ide-oda bejutni! A pontszerzés mikéntjét kell vizsgálni, és akkor előjön a turpiság! Ha sikerül - s ez teljes mértékben megvalósult - hogy szinte alig lehessen különbséget tenni a kitünően, jól, vagy alig felkészültek között, akkor a követelményrendszert kell levinni az utóbbiak szintjére! Ami kitünően sikerült s mindenki boldog is volt a magas jegyei miatt s már előre ivott a medve bőrére! A jól informáltak (egyrészt maguk ügyességének - gratula szémukra - no meg az esélyegyenlőtlenségnek köszönhetően) és a nyelvvizsgagyűjtők viszont arathattak!
Miközben a pályára való alkalmasság, a képességek felmérése, a valódi tudás elismerése jókora hátrányba került ismét. Hiszen ha van egy immár 7-ik éve az alkalmatlanságát bizonyitó, de saját képességeiben és jó munkájában mérhetetlenül megbizó oktatási miniszterünk, akkor miért is ne a hasonló szemléletüeket hozza előnybe! Ugyebár, ha belőle lehetett om, akkor bárkiből bármi is lehet!
"Meg aztán ha olyan okos, emelt matekot tesz és azzal le van dolgozva a 7 pont hátrány"
Látom sikerült NEM megértened! Leírom, hátha másnak sem világos: Van két ember. Az egyik hülye matekból de van 2 nyelvvizsgája, a másik okos matekból de csak egy nyelvvizsgálya van.
Mindeketten emeltszintű matekot választanak. Egy normális rendszerben a hülyegyerek kevesebb matekponot kapna! De mivel Bájlint összeállított egy olyan tételsort ahol a hülye is 90%-os lesz, akkor már csak és kizárólag a plusz pontok döntenek kettejük között. És nem a középiskolában megszerzett tudás. (matek-magyar-töri..stb)
tudod antivilagban meg voltak olyan szakok, ahova 15 fo volt a felvettek letszama. es ezert elofordult olyan, hogy csak az elofelvett fiukbol osszejott a keretszam.
egyebkent, ez a felveteli pontszam is pont olyan, mint a folyok kotrasa es hajozas viszonylat. mindig nagyobbat epitenek, mint amire kikotorjak a medret. kezdetben volt a 20pontos rendszer, amikor az elit szakokra 19,5-20 ponttal lehetett csak bekerulni. aztan jott a 120 pont, ott a ponthatar 105-120 koze jott. aztan beszamitottak ezt-azt, es igy a ponthatar felnyult 110-125 koze, most tovabb nyomtak, igy jott ki a 125-144 ponthatar. es garantalhato, hogy jovore meg feljebb lesz a hatar.
persze, ha az egyetemek vakon nem tiltakoztak volna az emelt szint ellen es az tenyleg kemenyebb lenne, akkor lehetne differencialni. de ahhoz a zsigeri elutasitas helyett gondolkodni is kene. es persze akkor meg mindig ott van, hogy minel kemenyebb a felveteli es minel inkabb alkalmas a differencialasra, annal tobbet er a hozott pont, igy a gyenge gimnaziumok annal inkabb feleertekelodnek.
Az előző években is már sok tárgyból csak a közös írásbeli-felvételivel lehetett bejutni az egyetemekre, főiskolákra. Akkor nem járt érte plussz pont, mert alapfeltétel volt. Most ezt a rendszert tulajdonképpen kiterjesztették más tantárgyakra is. És plussz pontot adtak érte. Várható volt, hogy akik közöset írtak volna eddig, az emelt szintet választják idén. Ez eleve 14 ponttal emelte a várható ponthatárokat.... A nyelvvizsga új pontértéke pedig további 2-4 ponttal.
Miért nem tudta Nem olvasott utána Érdekes még én is tudtam pedig a lányom tavaly felvételizett de még ő is gondolkodott azon hogy a későbiek miatt leteszi az emeltszintűt. íaztán elmaradt mert megértette hogy a másoddiplomához már nem számít.
Az a diák aki azért nem jutott be egyetemre mert bár mindenből kitűnő volt plusz nyelvvizsgái is rendbenvoltak csak épp a tanára javaslatára nem az emeltszintű érettségit választotta az kérje szűmon ezt az okos tanárjától. (nyilvánvaló volt hgy azokra a szakokra ahova mindig is sok jelentkező volt nagyon sokan emeltszintűvel kell versenybe szállni. Itt megint igaz volt a mondás: aki mer az nyer...
Ebben egészen biztos vagy, hogy nem lehetett elôre tudni? Engem a dolog már elég régen nem érint, gyerekem révén pedig még nem, tanár nem vagyok, minisztériumi alkalmazott sem, nem is ismerek ilyet, tehát nem voltak bennfentes információim; és errôl még én is hallottam-olvastam korábban is.
"Hogy-hogy nem lesz hallgatójuk? A kvótákat egyetemenként állapítják meg. Eddig be lehetett jutni 72 ponttal is, annyit meg csak elegen elérnek."
A következőképpen gondolkodtak. Ha kérik az emelt szintet, ugyanakkor a diákok idegenkednek tőle, akkor elmennek olyan helyekre, ahol nem kérik. Annakidején egyetemen oktató ismerőseim (ELTE) fogalmaztak így. Nehéz bármilyen keretszámot betölteni, ha nincs annyi jelentkező. Ez egy többmenetes meccs volt az egyetemek és az OM között, ahol - mint ahogyan utólag kiderült - az egyetemek végül saját magukat hozták nehéz helyzetbe. Ha kötelező lett volna az emelt szint, régen letett érettségik beszámítása is lehetetlen lett volna, ezzel az esélyegyenlőtlenséget is gyakorlatilag 0-ra csökkentették volna.
-A bolognai folyamat vége éppen az, hogy a diákok kivetítőn nézzék az előadást... Nem tudom, máshol hogy van, de nálunk 20 fő a szemináriumi csoportok létszáma inkább, és hidd el, ez nem a tanár preferenciáit tükrözi. -semmilyen szóbeliből nem lehet kiszűrni a szubjektivitást, a középiskolában saját tanár előtt tettből sem, de az emeltszintűt ugyanúgy egy idegen előtt teszed.
Hogy-hogy nem lesz hallgatójuk? A kvótákat egyetemenként állapítják meg. Eddig be lehetett jutni 72 ponttal is, annyit meg csak elegen elérnek. Most lehetne azt mondani, hogy "botrányos", hogy az egyetemek töröltették az emelt szint igényét.
Kérem, sokszor szerepelt már itt... olvasni pedig tudni kell.
Nem azt mondták, hogy elég a középszintű érettségi, hanem azt, hogy az egyetemek többsége nem köti a felvételt emelt szintű érettségihez. Ezen, mármint a kötelezővé tételen 2 éves távlatban lehet változtatni. Tehát ha most módosítani akarják az egyetemek, az jövőre még nem lép életbe. (Az egyetemek kérésére törölték el a kötelező emelt szintet felvételi esetén, mert a legtöbben féltek, hogy nem lesz hallgatójuk és ugyebár a fejkvóta...)
Tavaly középfokú nyelvvizsgáért 3 pont járt, felsőfokúért 5, és úgy tudom, csak egy nyelvvizsgát vettek figyelembe. Így lett a fiamnak 125, ami akkor abszolút maximum volt. Nem jött be a választása, idén újra jelentkezett, de nem gondolt bele, hogy a tavalyi plafon pontszáma idén csak közepes érték, s így izgulhattunk a felvételéért.
Nem az számított idén, hogy mit tud, hanem, hogy kapcsolt-e időben, s elment-e emeltszintre egy közepesért plusz 7 pontért. Amit ugye a kisujjából kirázott volna, ha tudja, hogy most ez kell. De Magyar Bálint ne játssza most az agyát, valóban félrevezették a diákkokat, hogy elég lesz a középszintű érettségi, csak a bennfentesek tudták, hogy el kell menni mindenből szintemelőre, mert a tavalyi eredményt és az idei plusz pontokat számolják. Ez nem volt köztudott, szerintem Magyar Bálintékat fel lehetne jelenteni szándékos jogtalan előny bizosítása miatt (hisz akik tudtak a kiskapukról, azok jogtalan előnyt élveztek). Egy tanítványom építészkarra jelentkezett. Eszébe se jutott matekból szintemelőzni, nem tudta, hogy a tavalyi ötösét spékelheti meg plusz hét ponttal egy közepes eredmény alapján is. Mindenki úgy gondolta, hogy ha valaki szintemelőzik, az a pontszámát csakis az új vizsgája alapján kapja. Hogy ez mégsem így volt, az kimeríti a jogtalan előnyhöz juttatás esetét.
Nem, tavaly 125 pont volt a maximum, mondjuk az építészkart kivéve, ahol plusz alkalmassági pontokat is számítottak. A fiamnak tavaly 125 volt (felsőfokú nyelvvizsga), az akkori abszolút maximum, idén ez 130-at ért, és majdnem kevés lett.
