A tervek szerint januártól az irodalmi művek teljesebb gyűjteményét adja közre a világhálón a nemzeti könyvtár. A Neumann-ház pedig zártláncú hálózattal segíti a hiteles tartalmak közvetítését.
Elsősorban a könyvtáros hallgatóktól kérdeznem, de várom a gyakorló könyvtárosok válaszát is: milyen könyvtári munkát/munkafolyamatot szoktatot végezni a gyakorlatok során?
Van, ahol, tesznek is minden ív első oldalára, régi könyvtárosok így is tanulták (nem én, de volt ilyen kolléganőm). Én már csak azt tanultam, hogy 17. oldal.
Először vagyok itt, és szeretném megkérdezni Tőletek: nem tudnátok egy oldalt mondani, amelyen fentvan vagy letölthető egy olyan táblázat, amelyben szerepel az összes ETO-jelzet?
Nos szerintem az, hogy az első és utolsó írott oldalra, valamint a 17.oldalra teszik a pecsétet.........egyszerűen csak szokás.
Annak, hogy a második ív első lapjára tesznek pecsétet csak akkor lenne jelentősége, ha minden ív első lapjára tennének. Régebben a könyvek íveinek első lapján alul ott volt a mű szerzője, címe, és az, hogy hányadik ív a könyvben. Abból valóban lehetett azonosítani a könyvet, ha szétesett.
Ez onnan ered, hogy a modern könyv összehajtogatott ívekből áll, egy ív 16 lapból, és az íveket fűzik össze (varrják a gerincen), így az ív első oldalára kerül a pecsét. Ha szétesik egy könyv, általában ívekre esik, és így, ha van pecsét az íveken, még azonosíthatók a részek. Mondjuk a manapság elterjedt ragasztott könyveknél ennek már nincs jelentősége.
Lebegő könyvtár. Az ötlet tetszik, hogy is nézne ki a valóságban? Milyen könyvek lennének, melyek népszerűek, ritkán keresettek? Hány példányban? Ha épp nem kell senkinek, akkor hol lennének? Ha épp olvasónál van, akkor ne lehessen látni se elérni őket, addig kéne valami más megoldás. Jelenleg túl rövid ideig adják ki a könyvtárak karmaik közül a könyvtárközibe adott könyveket. A másik sarkalatos pontja véleményem szerint a dolognak, hogy kik lennének a felelősek?
Köszi, de valóban már késő , viszont sikerült megoldani mert fejleszthettek valamit, mert eddig a rendszer nem bírta a hatalmas olvasószámot és mindig beadta az unalmasat, de megoldották és sikeresen betudtam adni a házidolgozatot.
Újabb segítséget szeretnék tőletek kérni, remélem tudtok segíteni.
Az a helyzet hogy olyan házit kaptunk, amelyhez szükséges az irodalmi tématérkép használata, de kb 10-15 en vagyunk a csoportból akik nem tudják megjeleníteni, vagy proxy errort vagy error 404 -et ír ki és nem tudjuk mi lehet az ok?
Segísetek légyszi, hogy ti hol és milyen címen tudjátok elérni.
Mint újonc üdvözlök mindenkit a fórumon. Könyvtár szakos hallgatók számára ajánlom (budapesti) iskolai könyvtárunkat szakmai gyakorlatra a következő tanévben.
Könyvtár szakon manapság "PR-tevékenységek"címmel tartanak előadásokat a témáddal kapcsolatban, vagyis részben ez is lefedi azt. Ehhez tartozó irodalom pedig Szeles Péter nevéhez fűződik. Konkrétan 2 könyv:
1. Public Relatios a gyakorlatban. Geomédia szakkönyvek. Budapest 1999.
2. Public Relations: "Az uralkodás titka" / Sándor Imre, Szeles Péter, Bp, 1990
Szerintem az iskolai kvt-ról szóló cuccokat is át kellene nézned, h van-e benne pr-os rész, a pr-os könyveket meg szintén, h van-e benne könyvtáros rész :)
Így lehetne összehozni egy jó kis témadolgozatot:)
Úgy emlékszem, h mi ebből tanultunk "iskolai könyvtárak" szemináriumon, és volt benne vmi pr-os rész is, meg kellen nézned!
Az iskolai könyvtár : könyvtárostanárok kézikönyve / [szerk. Celler Zsuzsanna] ; [szerzők: Balogh Mihály et al.] ; [közread. az] Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, [2001]
+
Dán Krisztina írt még mindenfélét az iskolai könyvtár témájában, sztem az ő könyveiben érdemes még böngészni!
