Démon apukája... Nem akarom elhinni, egyszerűen nem térek magamhoz. Nagyon nagyon sajnálom, őszinte részvétem Pali bácsinak és az egész családnak. Nyugodj békében drága Hank!
Rémusz és Huba sűrgősen ideiglenes befogadót keresnek!!! Sajnos visszakerült hozzánk két korábban mentett kutyánk, egy 3 és egy 3,5 év körüli kutyus. Mindketten ivartalanított leonbergi keverék kan kutyusok. Az elmúlt 1,5 évben együtt éltek egy kedves családnál, akik örökbe fogadták őket. Sajnos most a család - önhibáján kívül - nehéz helyzetbe került és nem tudja gondját viselni a kutyáknak. Addig amíg nem rendeződik náluk a helyzet (1-2 hónapra) ideiglenes helyet keresünk a számukra! Képek róluk a galériában Amennyiben úgy érzed szívesen viselnéd gondját a kutyusoknak kérlek jelentkezz nálunk! Köszönjük!!!
Nagyon sajnálom, hogy Heszti örökre elment, de ez már csak így van! Sajnos, egyszer ez a pillanat eljön és soha sem jókor. Hesztike egy kis tünemény volt, igazi Leonbergi! Adjunk hálát, hogy megélhette a 10 élet évét. Ez egy Leonbergi életébe egy igazán szép kor. Megéltetek vele sok boldog, örömteli pillanatot. Tovább adhatta a kiskutyáinak is azt a kedvességet, hűséget, ami példaértékű volt!Örökre elaludt, de szívünkbe örökre tovább él!
Megint átkelt egy kedves szeretett BARÁTUNK azon a bizonyos szivárványhídon.... :-(((
Drága Hesztia,
Szomorúan hallottuk, hogy ma reggel már nem szaladtál üdvözölni a családodat. Mélységesen megrendít, hogy ismét egy éltünket meghatározó barátunktól kell búcsút vennünk. Most már biztos nem fürödhetünk mély, melegbarna tekintetedben, és nem jössz hozzánk ölelésért.
Osztozunk Családod gyászában,mélyen együttérzünk velük, tudjuk milyen szeretet kísérte életedet, és milyen űrt hagytál most magad után.
Reméljük odaát, Alfival együtt terelgetitek közös sétáitokon a hozzátok csatlakozó 4lábú barátaitokat. Mert ha létezik kutyamenyország, Ti biztos ott is egymásra találtok.
Megjöttünk a dokitól. Az eredmény: semmi. Áttaperolta, jobbra-balra - előre-hátra tekergette a lábát, a lábujjait is egyesével kimozgatta és nem talált az égegyadta világon semmit. A kutya meg sem nyikkant, nyugodtan tűrte az egészet. Azt mondta figyeljük még és ha rosszabbodik akkor megröntgenezi, de egyelőre még nem. Azt is mondta, hogy próbáljam meg kitapogatni, hátha sikerül megtalálnom azt a pontot ami fáj... Fél órán át voltunk bent és tényleg semmire nem reagált a kutya, úgyhogy figyelem tovább. Azt is mondtha, hogy ne aggódjak, mert ha valami komoly problémája lenne, akkor az jobban kihatna a mozgására és nem csak néha jelentkezne, hanem folyamatosan.
Tudasd majd az eredményt! Drukk, ne legyen semmi komoly!
Amúgy teljesen szívemből beszéltél lentebb. Ez is bizonyítja: azt a bizonyos emberséget, viselkedési normát, vagy ha úgy tetszik egyszerűen szociális érzékenységet nem adják a diploma mellé! Sőt...... Ezt valahol már az "anyatejjel kellene magunkba szívni". Értem ez alatt a családi és majdan később a tágabb környezetet. És gondoljunk bele, mit tanulnak, milyen milliőben nőnek majd fel ezen és hasonszőrű párok gyermekei... és így tovább. Ez egy ördögi kör. De jó, hogy sokan nem így gondolkodnak, állattartás ide, vagy oda! Mi itt (topic) úgy gondolom megtesszük a magunkét, meg van akik ennél sokkal többet is, kalapom emelem előttük, kedves kutyamentők! Csak az összes ember fejében kellene végre mindent helyre rázni :o) !!! Jó is lenne...
Végre tudom Démon melyik lábával van gond. A jobb mellsővel. Nem volt egyszerű kifigyelni, mert csak ritkán nyűszített fel ugra-bugra közben és olyankor mindig úgy láttam, hogy mindkét lába egyszerre ért földet, de ma este úgy kelt fel fekvésből, hogy csak a bal lábával tolta fel magát és aztán pár létést úgy tett meg, hogy egyáltalán nem lépett rá a jobbra. Holnap délután visszük dokihoz, hogy nézze meg... remélem semmi komoly, mert egyébként úgy szaladgált még délután is, mintha semmi gond nem lenne, de jobb a békesség.
Azért egy gazdi sem örül neki - ahogy annak idején én sem. Megmondom őszintén ha nincsenek az egészségügyi gondok Démonnal én bizony nem biztos, hogy ivartalanítattam volna. Persze akkor lehet, hogy elvittem volna 1-2 kiállításra. Julisnál teljesen természetes volt, hogy műtjük, hiszen keverék. Aztán az egyik állatos közösségi oldalon még jól le is lettem hordva mindenféle szemétnek, hogy én gyűlölöm a keverékeket és nekem nem való kutya...
Egyébként abban teljesen igazad van amit a tenyésztésről írtál - sajnos lassan minden sarkon szaporítókkal találkozik az ember... Mert az igazi tenyésztő ritka és az ő helyzetük is egyre nehezebb. Egyszerűen nem értem, hogy miért nincs ez még leszabályozva, miután soha nem látott mennyiségű kutya van az utcán, a menhelyeken és a gyepiken?!
Az se rossz amikor a celebek jönnek a hülye dumáikkal és összengedik a mindenféle kutyáikat, mert azok szerelmesek egymásba...
Én szívem szerint a mindenféle ingyenes hirdetési oldalra sem engednék feltenni eladó kutyás hírdetést...
