Ezekből meg kedvelem a Vigasztalás kesernyés humorát (és képét), meg a Fortuna kegyeltje paradox játékát, cím nélkül is akár... A Haiku szerző is jó, de finomabb, lehelletnyibb képet tennék alá, és 1-2 hangnyit hangolnék rajta:
Életműve, mint élete, lehelletnyi haikukból áll.
-o-
Mygan... Elnézésedet kérem, ha a véleményemmel, javaslataimmal megbántottalak volna... Nem állt, éppen nem ez állt szándékomban.
Rengeteg jó haiku között az okos, bölcs mondatok nálam kilógnak a sorból.Tudom hajlamosít rá irodalmi múltunk, és a haiku rengeteg kitérőnek lehetőséget és teret enged, de mégis inkább:
- Ne magyarázzon el semmit.
- Ne értelmezze a világot.
Csak villanjon fel benne egy természeti állapot, vagy egy hétköznapi történés - bármiféle minősítés nélkül. (A japán poétika ezt a felmutató jelleget a sono-mama ("éppen ilyen") kifejezéssel jelöli.)
Az önmagunkba zárt kérdés persze, ettől még kérdés marad: Meddig szélesíthető a haiku világa? Más irodalmi múlt..., tudjuk a klasszikus versben a rím megfogható, a gondolat tetten érhető és élvezhető (néha akkor is, ha nincs rím). Nem állít fel magának értelmezési szabályokat, mégis szeretjük őket! Önmagukért és önmagunk által. A haiku-ból hiányzik a jó értelemben vett "költői szabadság". Az írónak annyi szabályt kell szem előtt tartania (uram bocsá 3 nyamvadt sor megírása erejéig), hogy esetenként elveszik az érték, vagy ami még szörnyűbb, a vers erőltetett lesz.
Az internetesekből, mint írtam, a 3. tetszik leginkább...;) Képileg ezek - nekem - kuszábbak. A Paradoxon paradoxonja igen jó... Most, hogy átírtad, nem tudom, hogy szól a szöveg, de kisebbre venném és levinném a lap aljára, hogy minél inkább látsszon az a bogár... és mondjuk a lábai közé csúsztatnám a címet. Az első szerelem betűméretét is kisebbre venném, középre törném és lehetőleg 'fekete lyukba' helyezném. A Profan creator a leg... Épp ezért tutira kisebbre venném a betűt, betűtávot, és... a címet a ködben hagynám, a verset a vízbe dobnám. Mondjuk szürke betűszínekkel játszanék, és akár lehetne más szürke a cím és a szöveg... Tuti verskép lenne...:)
Még egy dolog: oda kéne figyelni a karakterekre: hiába szépek, hiába harmonizálnak képpel, szöveggel, ha nincsenek magyarítva, az ékezet lerontja a hatást. Most még hagyján, de ha egyszer el akarnád vinni, le akarnád tenni valahova, - ez zavaró. Vagy más fontot javasolnék, vagy ha fix a szöveg, vedd el a szövegvoltát, tedd képpé, jelöld és töröld ki a fránya ékezetjét és kreálj neki gyorsan egy hozzáillőt...
Még egyszer: ezek nüanszok, de jót tennének a dolgaidnak. Szerintem.:) További jó munkát kívánok szeretettel...:)
"Nálam a képek és a mondanivaló egyszerre jelenik meg. A képek az emlékezetemben lévő valós és absztrakt darabokból állnak össze. Ezeket újrafogalmazva, új tartalommal megtöltve számítógéppel hozom létre."
De pl. az 584 képei festmény-alapúak, nem...? Azokat is te csináltad, vagy átvetted és aztán 'gyurmáztad'?
"Nem fényképhez írok. A képet ugyanúgy találom ki, mint a haikut. Van, amikor nem tudni melyik ötlet volt meg előbb a fejemben."
Ezeknél azért mintha a kép: a hangulat meg a színek - egy lépéssel előbb lettek volna...:) Viszont nagyon jók, a kép és szöveg együtt. Szépen harmonizálnak, ki vannak találva...
Úgyhogy tényleg csak nüansznyi dolgokat mondok vagy kérdezek. A temetés - igen jó, szöveg is, kép is, együtt is. Egy apróság, lehet, hogy csak az én szemem igényli, hogy közel azonos távolságra legyen a szélektől (bal, alsó) a szöveg. Tehát mondjuk lejjebb tenném... Az ősz-nél, meg a Téli időszámításnál az 'éltem' - kicsit keresettnek, modorosnak tűnik. Tudom, szótagszám..., de akkor is, éltes még csak-csak lehet az ember manapság de 'élte' már nem nagyon van. Értjük a szót, persze, csak... régies, idegen. Nem tudom, talán: létem. Vagy, ha azt túl hmmm... nagyzolósnak érzed, szerintem fuss még egy kört a verssel, az átrendezésével, hogy olyan szerves egész lehessen, mint a Temetés... (Nem akarlak a tippjeimmel befolyásolni, de szerintem érdemes lenne a szöveggel még 'molyolni' picit.) A Téli időszámításnál a nappal-lal van még kis bajom, hiányolom oda a névelőt. 'mint a nap, kurtább életem.' Valahogy így tudnám elképzelni. A tél nekem megint 'csak' pillanat-rögzítő hai, ami nem baj, kell az is...:) Az elrendezésre viszont itt is, másutt is, jobban ügyelnék: hogy ne tegyek rá képi 'információra' szöveget (pl. Melodráma, aminek viszont igen jó a címe...:), Inkább kisebbre venném a betűméretet, sortávot, cím - vers távolságot és keresnék olyan teret, ahol nincs mit eltakarjak... A Tetszik?-nek speciel nem a háttere, hanem a szöveg kesernyéje tetszik...:)
De alapjában mind jó, - úgyhogy próbáld meg nem kekeckedésnek, hanem jószándékú együttgondolkodásnak tekinteni...:)
Ezek tök jók... Ha így folytatod, hétvégén már egy kötetnyi képverset 'elemezhetek'...;) Meg a végén még felpiszkálsz, hogy néhanap megint 'kép-zelegjek' kicsit...:)
(Az iwiwes érdeklődő nem én voltam, hetek óta nem jártam ott. De végülis mindegy.)
Mygan, örülök, hogy nem bántódtál meg, sőt mi több, rugalmas is vagy...:) A szabályokhoz nekem sincs sok közöm, nem is igen mélyedtem el bennük. A Haiku írás jó...:) Egy nüansznyi kérdés: nem lenne-é érdemes az 'őket'-et kicserélni pl. 'versem'-re? Úgy bárhol, bármikor, haiku-topiktól és címtől függetlenül is megállna, - értelmezhető lenne. Ráadásul hirtelen az is ott feszülne benne, hogy lehet (de csak lehet:), hogy akár épp erről a versről beszélsz... Tehát:
Tökéletes nincs. Ma is átírtam versem. Tökéletlenné?!
A szomorúfűz jobb lett (szerintem:), csak most a szótagszámmal lehetne kekeckedni. Annak, aki szeretne kekeckedni.:) Én nem szeretnék, mert az a 'szép', az kell oda, ha meg helyettesítgetni akarnánk a szavakat, vagy átrendeznénk, már nem az lenne az értelme, hangulata...:) Szóval tökéletlenebb lett, mégis jobb...;)
Klasszikus fényképszerű pillanatképek koncepció elfogadva...:)
"Fodor Ákos világa - gondolkodás-módja: paradoxonok, aforizmák, a lét, nemlét kérdései" - szerintem is jobban passzol hozzád.
"az ember nem azért kertészkedik, hogy lássák milyen szép a kertje, hanem, azért mert szereti csinálni és szüksége van rá a lelkének"
Ez a 'szereti csinálni', ez látszik... Persze, ha mások is szeretik nézegetni, az se csak szerencse, néha az is jól tud esni...:) (Én meg nem piszkáltalak volna, ha minimális alakítássalal nem lehetne a 'bokraidat' még formásabbá tenni... De nem Szentírás, amit írkálok. Tekintsd sima jószomszédi tapasztalatcserének.;)
Az itteni képverseidről csak hétvégén írnék, most melóhegyek vannak...
Kedves Mygan! Olvastam odaát is haikuidat, örülök, hogy betértél ide, ez a topik épp ezért jött létre. Én szeretek fotózni is, haikuzni is, de sem technikailag nem vagyok azon a szinten, hogy a képeket és a verseket összerendezzem, sem fantázia tekintetében nem állok ott, hogy többet hozzak ki a képből és a versből, mint amennyi belekerült. Csak így tovább, alkoss a mi örömünkre és elgondolkodtatásunkra is! gyv
Csakcsendben
Még nagyon új vagyok, de azért sok mindent tanulmányoztam a haikuból. Minden szabályra találni példát és minden szabály megszegésére is. Magam részéről nem tudományosan írok, csak ösztönösen, amit aztán csiszolgatok, mert: (elnézést, hogy magamtól idézek)
Haiku írás
Tökéletes nincs.
Ma is átírtam őket.
Tökéletlenné?!
A hévízi képeslapok önálló képeknek indultak:
Tóparton
Szép fejét lehajtva
áll magányosan egy
vén szomorúfűz.
(látod megfogadtam a törés kritikát)
A klasszikus fényképszerű képek sora csak a kora tavasz pillanatai. Összefűztem azokkal, amelyek a tartalmi lényeget, a magányosságot, a hazavágyást fejezik ki a végére hagyva azt, várjon, mert az igazi tavasszal én is hazaérkezek.
Nálam a képek és a mondanivaló egyszerre jelenik meg. A képek az emlékezetemben lévő valós és absztrakt darabokból állnak össze. Ezeket újrafogalmazva, új tartalommal megtöltve számítógéppel hozom létre. Nem fényképhez írok. A képet ugyanúgy találom ki, mint a haikut. Van, amikor nem tudni melyik ötlet volt meg előbb a fejemben.
Táj- és fényképszerű haikukat ritkán írok, jobban érdekel a Fodor Ákos világa - gondolkodás-módja: paradoxonok, aforizmák, a lét, nemlét kérdései.
Ötven feletti sokat tapasztalt (különösen az élet árnyékos oldaláról, az emberi esendőségről, gyarlóságról és aljasságról) emberként inkább ezek foglalkoztatnak.
Azért voltam ilyen terjengős, mert ezen az oldalon nagyon kevesen publikálnak és azért, hogy lásd, nem sértődtem meg. Sőt megfogadom a tanácsaidat, mert eddig soha sehol nem jelentkeztem a munkáimmal, így visszajelzésem sincs. De az ember nem azért kertészkedik,
hogy lássák milyen szép a kertje, hanem, azért mert szereti csinálni és szüksége van rá a lelkének. Ha tetszik másnak is, akkor különös szerencséje van.
A halhatatlan szarvasbogarat már át is írtam – már nem kell rá figyelmeztetned.
Mygan
Örülök, hogy mégse orroltál meg nagyon...:) Csak egy esetleges újabb vitát próbáltam megelőzni, nem állt szándékomban kioktatni...
Elnézegetem ezeket a képverseket, általánosságban az itteniek képileg és versileg is jobbak - szerintem -, mint amiket a másik topikba tettél... Persze az internethálós sor ott is, itt is izgalmas volt, szerkezetileg a legpontosabb és a szöveget leginkább megfogó a 14171-es. A képeket is te munkáltad? A másik topikban a 'természeti' haikuknál a képek tetszenek inkább, gondolom filterekkel 'festetted át', igen érdekes hatású - továbbra is szerintem:) - a 14173, egy apró dolog: egy gondolatjel az 'emberi' elé nem ártana... A 14174 'lehajt-va áll', a 14175 'ko-pasz', a 14179 'fuval-lat' elválasztását, meg ahogy elmorfondíroztam rajta, a többiét sem éreztem indokoltnak... Van, amikor tetszik, mondjuk ha új jelentésrétegeket hoz elő az elválasztás, törés, - de itt nekem sorra csak megcsuklik, és bezavar... Megbocsáss, hogy mondom, - nem kell elfogadni, de egy elgondolkodást talán mégis megér...:) Tetszik a 14176 képe, szövege (bár valszeg a 'nem látom'-ot jobban elválasztottam volna), a 14178 képe nagyon, a szövegben az ellentett és annak főleg a 'lelkem rég messze csapong' része... A 'természeti' haiknál (14177, 14182, 14183, 14184) hiányolok egy-egy csavarást, kifelé gondolást a dupla természeti képből (ti. a 'festményből' és a szövegből), - így csak szimpla pillanatkép, helyzetleírás, de kellene oda nekem valami icipici... személyes, lélekszerű. Viszont kiemelkedően jó - szerintem - a 14185, és tetszik a 14186 fordulata is... Érdemes belső ellentettekkel játszanod, bírod őket és bírnak téged...:)
Alapjában érdekesek ezek a te dolgaid, - azért is vettem a bátorságot, hogy belekotnyeleskedjek, meg kontárkodjak... Elnézést az esetleges kritikákért, igazából nem bántások, hanem előbbrevivő javallatok akarnának lenni... Mert szvsz van a képverseidben, hol képileg, hol versileg, hol képversileg egysmás... 'hangulat'...:) Ennyit most, a Haiku-topikban lévőkről. Óvatosan megvárom;), hogy gyűröd le ezt a falatot:), aztán a reakciódtól függően írkálok vagy nem írkálok ezt-azt ezekről az itteni 'darabokról'... Annyit azért kérdeznék: ezek (is) a te képeid?
A sárga szín néha nekem se tetszik, a de a betű halmazban - amit fel kínál a rendszer - , eddig nem találtam olyat ami nem olvad teljesen be a kép színeibe...
(Csak ezzel a sárga betűszínnel, meg az elhelyezéssel nem vagyok megbékülve... Szebb tudna lenni, ha a szélektől ugyanannyira lennének a szövegek. - Ha nem baj, hogy mondom...:)
Üdv: Mygan
