másodszori kísérlet, hogy hozzászólásom megjelenjen:
Üdvözlök mindenkit, először szólok hozzá ezen a fórumon.
Bemutatkozás: Harminc-sok éve erdőjáró (természetbarát) és 1 éve erdőtulajdonos (kezdő erdőgazdálkodó) vagyok. Az erdőt kizárólag hobbi céllal vásároltam, azt az elvet érvényesítve, mely szerint tedd oda a pénzedet, ahol a szád van.
Az erdő paraméterei: Közép-Dunántúl, 8 ha, fekvés: É-K, tszf: ~200m, lejtés: 5-15%, Középmély Rendzina talaj. Mivel az erdőtől nem messze patak is folyik, a levegőnedvesség is viszonylag jó sztem száraz nyárban is találtam erdei békát az erdőben. Rajta 85% akác (sarjeredetű) és 15% magas kőris ez nyomul és elkezdte kiszorítani az akácot, mindkettő 20-25 éves. Van még mezei juhar, mezei szil, valamilyen berkenye és mutatóban (asszem kocsánytalan) tölgy, vadcseresznye is. Vadkár van, de nem vészes, a kőris újulat is simán túléli. Állapot: TKGY-t végzek rajta kézi munkával, tekintettel a terület lejtésére, és elveimre.
1 kérdéssel fordulok azon fórumozókhoz,akik szakemberek ÉS kellő terep-tapasztalatuk is van:
Más fajok mellett a területen találtam tölgy magoncokat (nem sok, de mindenütt előfordul) sztem cser és kocsánytalan (+molyhos?) is van köztük ,de nem tudom (még) elkülöníteni. Szerintetek van-e esélye, hogy ezek túléljenek? Egyetlen félelmem a fény. Különösen az akác, de a kőrises is elég világos és a cserjeszintben és a lágyszárúaknál (ez kevésbé jellemző) pedig igyekszem megszüntetni a takarást. Mivel az akácra a végvágási kort 35 évben határozták meg, legalább 10-15 évet kell ritkás árnyalásban kibírnia a tölgyeknek. Próbáltam innen-onnan összeszedni gyakorlati tapasztalatokra épülő válaszokat, kevés sikerrel.
Persze a szakszemélyzetet is meg fogom kérdezni a témában, de szeretnék több véleményt megismerni. Az erdész egy nagy tudású, idősebb úr, akitől az elmúlt 2 évben rengeteget tanultam, viszont ő más viszonyok, méretek között és kissé más preferenciák mellett művelte a szakmáját azaz a klasszikusnak tűnő végvágás-teljes bekerítés-telepítés menetrendben gondolkodik. Engem pl. a profitkényszer sem nyomaszt és kicsiben dolgozom. A tudás ugyanakkor nála van, én egyelőre sikálom a fedélzetet (végzem az előírt gyérítést) és figyelek és gondolkodom.
2009. évi XXXVII. tv. (Erdőtörvény) 45. § (2) bekezdés: "Az erdőtelepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány a függőleges koronavetület növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá arra, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse."
De ez, mint látható, csak új erdő telepítésére vonatkozik (tehát ahol korábban nem erdő volt, hanem rét, legelő, szántó, gyümölcsös stb.).
Az erdőszegélyt nem kötelező "tisztítani", sőt! Az erdőszegély az erdő mikroklímája és élővilága védelmének szempontjából nagyon fontos elem. Nem megy be a por, nem jön ki a pára, megfogja a szelet, nem enged belátást, fészkelőhely, búvóhely stb.
8 m az tök sok. Koronavetületre 3 m-t szoktak venni.
Ha bizonyítani tudod, hogy neked az erdő közelségéből konkrét károd származik (és itt nem a vadkárra gondolok, mert az megint más tészta, azt a vadászatra jogosulttal kell lejátszani, hanem mondjuk növedékveszteség, fák újulatának gyomosító hatása stb.), akkor talán Ptk. alapon (tulajdon használatának korlátozása) kereset indítható. Mondom: talán! De szerintem nem éri meg.
Én egyébként a magam részéről baromira örülnék, ha a telkemtől 8 m-re erdő lenne. Ha sok-sok pénzem lenne, még ültetnék is.
Van arra valamilyen törvény, hogy az erdőgazdálkodónak kell tisztína az erdőszgélyt lakott terület közelében? Ezt úgy értem, hogy telekhatártól már 8 méterre erdő van. Illetve van valmilyen telekhatártól számított védőtávolság, ahova mondjuk nem telepíthetnek semmit?
ne a háztáji gyümölcsre gondolj. madárcseresznyét, vadkörtét láttam már 20-30 méterest. barkócaberkenyét is. vadalmát még nem, de attól lehetne...
milyen alakú volt a koronája, milyen volt a kérge, egyéb jellegzetesség? milyen helyen volt? patakpart, hegyoldal stb.? környező fák ugyanolyanok v. mások?
Sziasztok!
A segítségetekre lenne szükségem.
Láttam csehországban egy erdei kolbászsütőt, egy bácsika árulta a kolbászt és a sört.
Büszkén mutatta a grillt és a fát, amit használt.
A sütéshez-füstöléshez használt fa vöröses színű volt és mivel megszagoltatta velem, valószínűleg valami jó illata is volt, de én nem éreztem semmit. A fát is mutatta az út túl oldalán, magas volt, lombos (nem tűlevelű).
Mi lehetett vajon?
Éger?
Előre is köszönöm, ha valakinek tippje van.
Én is írok neked pár okosságot, ne legyél már annyira mostohagyerek...
Ahogy írsz, abból inkább azt gondolom, hogy most érettségizel és az erdőmérnöki pálya (is) érdekelne.
Az országban egy helyen van ilyen képzés, Sopronban a NYME-n. Tudomásom szerint visszaálltak a klasszikus képzésre, tehát csak master, BA nincs, slussz.
Azt tudom elmondani, hogy ez a mi időnkben milyen volt. Első két évben az alapoző tárgyak, matek, kémia, informatika, ábrázoló geometria, fizika, növénytan, állattan, meteorológia, talajtan, nyelv, géptan, közgazdaságtan, vadászat, ilyesmik. Később fokozatosan belépnek a kimondott szaktárgyak, erdőművelés, erdészeti rovartan, erdővédelem, erdőhasználat, erdőrendezés, geodézia, építéstan, útépítés, vízépítés; mechanika mint ábrázoló geometriára és felsőbb matematikára alapuló alaptárgy, meg a közgazdasági-üzemtani tárgyak végig a hátralevő szakaszban is; no meg kötelezően választandó fakultációs speckó szaktárgyak, a legvégén némi faanyagismeret is... A szaktárgyakból van egy csomó gyakorlat; van amelyiknél ez terepet is jelent, de mindenhol feladatokat kell végülis kidolgozni. 1 hónap nyári gyakorlat 1-4. minden évben. Végén diplomamunka, diplomavédés, államvizsga (nekünk még nyelvvizsga nem kellett).
Nem szabad elfelejteni, hogy azért ez alapvetően egy műszaki, mérnöki pálya lenne, ha biológiával erősen terhelt is. Tehát bizony kemény (volt) a matek, az ábrázoló/műszaki rajz, mechanika, géptan, mindenféle építési tárgyak. De a többi szaktárgynál is mindenhol tervezni kellett, munkafolyamatot építeni, mérni, számolni stb.
Ez nem elsősorban madár- és növénymegfigyelés, vagy vadászat. Azok más szakok. Van környezetmérnök, meg természetvédelmi mérnök meg biológus/botanikus meg vadgazda (üzem)mérnök is, ha valakit inkább ezek a dolgok érdekelnek.
Ez a munkára is igaz. Ahogy Thomas is írta, ez a "sétál az erdőben, puskája a vállán, hű kutyája mellette" a múlté, ha egyáltalán valaha is volt ilyen. Esetleg erdészetvezetőként teheted ezt meg egy kicsi, jelentéktelen erdésuzetnél, amelyiktől nemigen várnak bevételt - de ilyen nem nagyon van. Vagy valami fővadászként. Mondjuk az erdőmérnöki végzettség arra is jó.
Nagyon sokan a vadászat miatt mennek a pályára, de az az ágazat réges-rég túltelített. Engem is nagyon érdekelt anno, de mire végeztem az egyetemen, az erdőművelés már sokkal jobban vonzott, és azt is mondták, hogy vadászatba bekerülni, az nagyon kevéssé esélyes. Ennek ellenére az első állásom pont vadászatban lett. Na, abból aztán szépen ki is lehet ábrándulni így annak, akinek érzékenyebb a gyomra a mutyizásra. Én nagyon nem szerettem, ott is hagytam.
Utána jött az igazi, az egyik örök klasszikus, friss mérnökökre váró feladat: erdészetnél műszaki vezetői beosztás. Aki igazán erdőmérnök, az ezt szereti csinálni. Hogy fahasználó, vagy művelő, esetleg mindkettő (erdőgazda), az hajlam és lehetőség kérdése. Itt aztán kijársz az erdőre sokat, meg van irodai munka is; tervezned kell, tárgyalnod, embereket irányítanod, költségvetéseket készítened, gazdálkodnod, vadásznod, vitatkoznod, küzdened, élned. Ma már persze egyre jobb kocsikkal, informatikával, viszont egyre keményebb szabályokkal. Sajna nekem mindehhez volt egy kellemetlen főnököm és némi magánéleti gondom, úgyhogy végül megint váltottam. (A mai napig nem tudom, hogy jól ttetem-e.)
Jött a másik klasszikus lehetőség: Állami Erdészeti Szolgálat (akor így hívták); azaz hatósági, erdőfelügyelői ill. erdőtervezői munka (nekem felügyelői). Ez egy más világ, itt is kijársz persze az erdőbe, csak már mindig a máséba; ellenőrzöl, utasítasz, bírságolsz; nem törődsz a gazdasági kényszerekkel, csak a jogszabályokkal és a(z elképzelt) közjóval.
Aztán egyszer csak az erdészeti támogatásokkal kapcsolatos ügyintézésben találtam magamat, és abban a helyzetben, hogy már gyakorlatilag az irodához vagyok kötve; erdőbe szinte nem járok. Nem utálom ezt a munkát sem, de az erdő azért hiányzik. Évfolyamtársaim közül néhányan műszaki vezetők, többen erdészetvezetők, vannak erdőgazdasági igazgatók is. Sokan vannak hozzám hasonlóan az erdészeti hatóságnál, különböző beosztásokban (bár ezt igencsak építgetik lefelé mostanában). Vannak aztán nemzeti parkoknál, földmérő cégeknél, vállalkozók erdészetben és építőiparban, van pár kutató az Erdészeti Tudományos Intézetnél, tanítanak erdészeti szakközépben is. Szóval mint más szakmákban.
Az a titokzatosság és romantika, ami az erdészeket körüllengi, amit talán te is látsz, az inkább csak a rossz kommunikációból, a kommunikáció hiányából ered. Ettől függetlenül persze szép szakma ez, és lehet nagyon szeretni, sőt meg is lehet élni belőle. :o)
"Nem tudom, hogy még tanitanak-e latin neveket, de ez is egy közös kommunikációs alap"
Ne légy már ilyen kishitű, azért növénytant még tanulnak... Barta Dénes tuti megköveteli a latint.
Nekünk is be kellett nyesni a latin neveket, sokat tudok is még belőle, de azt nem mondanám, hogy a kommunikációban annyira segít. Esetleg mikor a faiskolákban növényt akarok venni, aztán a sok hülye ösze-vissza kutyult fantázianév helyett inkább a latint mondom. Persze volt már, ahol ez se segített, országos hírű erdészeti faiskolánkban akkor nagyon hülyén néztek rám, és nem a traktoros, hanem az eladótérben a lányok. Vissza kellett fordítanom magyarra. És még csak nem is kaptam semmit, amit kerestem.
Az meg külön idegesítő, hogy egy csomó latin név megváltozott azóta; már a könyveim is elavultak.
Ja, ha ez telepítés (azaz korábban nem erdő volt a terület), akkor lehet rá EU-s támogatást pályázni (és ha a jogszabályi feltételeknek megfelelsz, akkor gyakorlatilag biztos, hogy meg is kapod; 88/2007 FVM rendelet).
Attól függ... Kell-e bozótirtani, padkázni v. egyéb talajelőkészíteni; azt kézzel-e v. géppel, aztán makkot ültetsz v. csemetét, kerítesz-e (anélkül valszleg nem fog menni) és ha igen, akkor hogyan-mivel?
De nagyon durván saccolva - inkább csak nagyságrendileg - 350-400 eFt/ha; ebben a kerítés nincs benne, az még kb. 1200 Ft/fm.
Na figyelj. A pocsék helyesíras az az én privilégumom, én nem tudom megjegyezni a j-t ill ly-t. Ugyhogy te inkább tanuld meg...:-)
Ahogy ha jól emlékszem irtam egy kicsit korábban (de lehet, hogy az elveszett..) kb 10 ezer ha uj erdő telepitese megy mostanában évente és még remélhetően folytatódik is a következő 40-50 évben. Azaz potenciálisan egyre több munkahely teremtődik.
Erre jön még rá a megújuló energiákkal (bioenergia), bioalapú gazdasággal kapcsolatos célkitűzések. (See EU 2020 and 2050 - low carbon economy)
A német nyelvterületen a német kell a mindennapokhoz szükséges munkákhoz. Ha nemzetközi szervezetnél akarnál dolgozni, akkor angol és a francia amit jobb ha minél hamarabb elsajátítasz.
Az egyetem (meg a középiskola) elvégzése csak az alapokat adja meg. A phd képzés biztos jó de amikor a munkáltató nézi a jelentkezőket akkor elsősorban a munkatapasztalat számít és nem az, hogy van-e phd-ja a jelentkezőnek. Persze a kutatási pályáknál számit...
Próbálj meg bármilyen gyakorlatot szerezni, még akár ingyenes diákmunkával is! Pl. erdészetnél vagy a legközelebbi erdészeti igazgatóságon az erdőtervezőknél. Később minden terepi tapasztalat igen hasznos lehet.
Ha nagyon elszántad magad, akkor nyomd is keményen, el lehet tölteni az egyetemi éveket igen kellemesen, meg a terepi gyakorlatokat is a sor végén beszélgetve, madarakat nézegetve, hogy az előadó dumája ne zavarjon :-(, de mindennek van ára, illetve előnye is. Csak rajtad áll, hogy melyiket választod.
Nem tudom, hogy még tanitanak-e latin neveket, de ez is egy közös kommunikációs alap a világ más erdészeivel. Egy-egy tudományos cikk olvasásakor (vagy irásakor) igen jól jön..
Én meg azt mondom, hogy ha 8 éve erre készülsz, és továbbra is ez a vágyad, még a della sem érdekel, akkor mi a kérdés? Irány az erdőmérnöki. (Kár, hogy szerintem ott kevés a csaj.)
Egy kérdésem lenne, mégpedig ha szeretnék beültetni egy 10 hektáros területet tölggyel, vagy bükkel, akkor hektáronként milyen költséggel kell kalkulálni, úgy nagyjából? Előre is köszi, ha valaki tud segíteni!
Lenne egy kérdésem. Én jelenleg végzős gimnazista vagyok és elérkezett az az idő, hogy pályát válasszak magamnak. Én már legalább 8 éve az erdész pályát szemeltem ki magamnak, és az egész eddigi tanulmányaimat ennek megfelelően végeztem. ( reál tagozat, biológia-kémia csoport, stb. ) A kérdésem az lenne, hogy Magyarországon milyen eséllyel lehet elhejezkedni erdőmérnökként? Van arra reális esély, hogy az egyetem után el tudok helyezkedni valahol a friss dimlomámmal? Vagy akár külföldön? Vagy keressek inkább egy márik pályát, és adjam fel az álmaimat? Az anyagiak engem nem nagyon érdekelnek, csupán az, hogy erdészként dolgozhassak.
Ihlet kell ehhez, hogy a fene egye meg... epp elerzekenyultem amikor eltunt, igy az irodalmi dijakrol mar lecsusztam ;-(
de addig is; ha kozepiskolai palyavalasztas, akkor a legjobb a kozeli erdeszeti kozepiskolakat megkeresni nekik kell, hogy legyen ismerteto anyaguk, ha meg mar felsooktatas, akkor meg Sopron.
erdesz - kozepfoku vegzettseg utan
erdomernok - egyetemi vegzettseg utan
akar kozepiskola (regen szakkozep) akar gimnazium utan lehet menni egyetemre. Mindketto jo, megvannak az elonyok hatranyok is. Egyentol fugg, hogy mennyit tanul barhol is. Maga a vegzettseg meg nem jelenti azt, hogy ert is hozza. Azert meg is kell dolgozni. Vizsgakon atmenni, meg tudni... azert ket kulon dolog.
Seta erdoben, vallon kutyaval, kutya lohaton, vagy ezek mas kombinacioja, a Szechenyi Zsigmond ill Fekete Istvan fele regenyekben.
Lehet-e keresni? Lehet! Talalni?... no azt mar csak modjaval... mindenutt nehezsegek vannak.
Menj ki a legkozelebbi erdobe lehetoleg szar idoben (joban konnyu) es kepzeld el, hogy eveken keresztul is ki kell menned majdhogynem, ha esik, ha fuj mindegy. Meg emellett azert az irodai munka sem elhanyagolhato.
Egy oreg erdesz mondta, hogy nincs nyugdijas erdesz, ha van, az nem erdesz.... Ui. ezt tobben elethivatasnak valasztjak, azaz nem lehet innen nyugdijba menni.
Munkad gyumolcset az unokad fogja elvezni, vagy atkozni. Ma elulteted, hipp-hopp eltelik 80-90-ev es mar egy oregebb erdoben setalhat, hiaba a modern technika ;-).
Eltervezed, hogy a banyaszat es legeltetes miatt kopaszra erodalodott domboldalakat (manapsag ezt hivjak osgyepnek) beerdosited (pl Vonyarc-Balatongyorok) ropke 300 ev alatt. Eloszor egy eloallomanyt fekete fenyovel, ami elokesziti a helyet valami normalisabbnak, kb 100 ev mulva mar johet egy fenyo-lomb elegyes es a masodik 100 ev vegere mar lesz annyi talaj, hogy jovet egy cseres-molyhostolgyes-korises-juharos stb ami volt 500 eve is ;-)
Oszverhaton felviszed a talajt, feszkeket csinalsz neki, beveted fekete fenyovel. Sikerul, el kezd noni, fogja a talajt, termeli a humuszt....70 ev mulva meg mar kezdik elkuldeni a mamadat, meg teged is a busba, hogy tajidegen sotetzold fenyo nem ide valo, tonkreteszi a tajat...de mire letelik a 100 ev a fenyok kezdenek (a meleg miatt is) kipusztulni, de kozottuk mar ott van a molyhostolgy, cser (szarka, varju besegit ebben) a megujulo fenyo kozott. Mondjak is neked, hogy hulye vagy mert ezzel kellett volna kezdeni ;-(... es gyorsan beleveszik az egesz teruletet a vedettsegbe es igyekeznek is kitiltani...
Mert ide csak oshonosokat lehet ultetni.... az, hogy allitolag klimavaltozas van es a szazad masodik feleben a Balatonfelvideken mar inkabb a paratolgyben is lehetne gondolkodni mint az 500 evvel ezelotti faallomanytipusokban az mar mas kerdes...
Szereted a kinai vagy a del-koreai akacmezet? No kezdjel el hozzaszokni! Fujj, invaziv idegenhonos vagy mi, meg kipusztit mindent, rettenet es borzalom ez az akac... nadifarkast kell helyette ultetni az Alfoldon meg Toldit.... csak, hogy lasd, hogy vannak ilyen dolgok is, ha nem erted, ne keseredj el; szerencsed van.
A gondolkodas ugyanis rendkivul energiaigenyes es vannak akiknel fajdalmas is, ezert is nehez sokszor az erdeszeknek megertetniuk magukat a kulvilaggal. Itt szaz evekben es bonyolult termeszeti folyamatokban is kell gondolkodni es az lehet, hogy nem annyira latvanyos es nepszeru.
Ez van, illetve ez is egyfajta megkozelites de nem biztos, hogy ez a helyes.
Mindenesetre, nem vagyok benne biztos, hogy segitettem...
sajnos ez a mostani valtozat nem sikerult olyan jol mint az esti, de legalabb kikopizom elkuldes elott...
Ja, valami tormelek meg tegnaprol; "hivatas az amikor azt csinalod amit szeretnel es meg fizetnek is erte, pedig meg te is fizetnel, hogy csinalhasd"
Jo szerencset.
Ha tudsz nyelveket (nem art pl angol), akkor korbenezhetsz a vilagban is pl az UK Forestry Commission oldalain is;-)
Nem nagy titok... :D csak jobb lenne skypon vagy hasonló csetes programmal mert úgy egyszerűbben és gxorsabban lehetne kérdezni-válaszolni. Egyébként maga a szakma érdekelne . hogy kinek milyen végzettsége van a munkáján belül mégis mit csinál, hogy keres , szeretie e csinálni stb... Én is pályaválasztás előtt állok nem soká és érdekelne ez az erdész dolog csak elég kevés infót találtam róla így neten ami igazából mérvadó lenne. Ezért is gondoltam itt hátha valaki aki erdész, el bírnák beszélgetni vele erről.
