Elkészült Otto Jespersen Egy nemzetközi nyelv (An International Language, 1928) c. művének magyar fordítása: Jespersen ebben a könyvében definiálta a novial nyelvet. Az anyag nemcsak ezt tartalmazza, hanem az azt követő reform(ok) kulcsdokumentumait is. Letölthető PDF-formátumban: <http://www.freeweb.hu/romanid/varia/doc/Novial_AIL.pdf> (vigyázat: a file 1313 kB-os!)
Még egy kis fontotaxis. Kigyűjtöttem a hatt szótárban található mássalhagzótörlódásokat:
Szó belsejében (és végén): bb, chk, dr, gw, kr, kw, ld, lg, lk, lm, lp, lt, lw, kt, mb, mp, mm, nch, nd, ng, nj, nk, nt, nth, nw, ny, pp, pt, rd, rg, rk, rj, rm, rp, shk, shp, sk, sp, st, tm, tp, tt, x*, yb, yg, yk, yl, ym, yn, ynt**, yp, zb, zg * Az x csak bizonyos az 'akar' segédige (igemódosító, verbal prefix) alakjaibak fordul elől: ix, kox, nix, ux. ** A ynt az egyetlen hármas msh.-torlódás, és csak az ainti tagadó birtokigében fordul elő (valószínűleg hibásnak minősíthető alak).
Szó elején: bl, dw, gr, kr, ny, sl, st. Ide mindössze az alábbi szavak tartoznak: blasto* 'lőmester (?)', dwan- 'elad', Grido tulajdonnév, krispo* '(meg)süt', nyuma 'be van nyomva, lökve, tolva', slimo* 'nyálkacsomó (szitok)', stupa* 'bolod, őrült'. Ezek közül egy idegen tulajdonnév, a *-gal jelöltek pedig angol szavak nem körültekintő átvétele (blaster, crisp, slime, stupid), így mindössze két hutt szó kezdődik mássalhangzótorlódással (dwan-, nyuma). Így ki lehet zárni azt, hogy jólformált hatt szavak msh.-torlódással kezdődjenek, maximum olyan torlódást megengedve meg, amelyik második eleme w vagy y.
Magánhangzótorlódások: Szó belsejében: ia (nian 'út', niawi 'első'), iu (niuta 'megsemmisít'), ue (phuepa 'felsöpör'); ill. au (amauta 'ügyes', de ez összetett/képzett szónak tűnik). megállapítható, hogy ritkák, vmint úgy tűnik, nem állhat utánuk msh.-torlódás.
Szó végén: -ia, -ua gyakoribb; -io (csak hátom CVV alakú szóban: kio 'sárga', rio 'szint', tio 'ültet'). Két névmásban van -aa is: daa 'az', haa 'ki(csoda)?'.
> Aki "megalkotta" a hutt nyelvet, az angolt "mutálta"
Ez azt hiszem, nem igaz, még a szókészletre sem. Ha megnézed a szótári részt, csak igen kevés egyezés van, mint pl. a hatt bosi < angol boss 'főnök', hatt pawa < angol power 'erő', hatt ainti < angol ain't 'ne(m), nincs (szleng)'. Szvsz. ez összemérhető a francia befolyással, vö. hutt a < fr. a '-nak, -hoz, -ba', hutt ki < fr. que 'mi' (qui 'mi'), hatt ma < fr. ma 'enyém'. De a legtöbb ötletszerű, hasraütésre megalkotott szó, hogy az egész hasonlítson a szerzőnek a kecsuáról született -- és a valósághoz nem nagyon kötődni látszó :) -- képzeteivel.
> Nem tudod, hogyan lehet angol szavakból hutt szavakat csinálni?
Ahogy neked tetszik :)) Én neked nem tudok erre egyszerű feleletet adni, mert ehhez mindenképp kell az embernek valami általános fogalma lennie, hogy "hoyg működik a nyelv". Sőt, ehhez olyan szavak tartalmával is tisztában kell lenni, mint a "fonotaxis".
(N.B. azlább //-k között a magyaros ejtés szerepel).
De próbálok példát adni: a fontotaxis azt jelenti, hogy milyen lehetséges sorrendben követetik egymást a hangok egy adott nyelvben. A /krcsma/ megfelelő szlovák szó, de a magyarban nem lehetséges, mert a szavak nem kezdődhetnek egy négyes mássalhangzó-torlódással: /krcsm/. Ezért, amikor ez a szó átketült a magyarba, akkor "önkéntelenül" betoldódott egy magánhangzó, hogy a szó hangteste alkalmazkodjon a magyar fonotaxishoz, így lett a /korcsma/ szó. Majd mivel a szókezepi hármas torlódás is ritka /rcsma/, ez tovább egyszerűsödött a /r/ kiesésével, és lett /kocsma/ (bár a /korcsma/ még vidékenként él). Ezzel az is be lett mutatva, hogy kétféle fonotaktikai adaptáció van: (1) kötelező, amely az adott nyelvben lehetetlen hangsorokat küszöböli ki esetünkben a szóeleji /krcsm/-t; illetve (2) opcionális, amely a szokatlan, de lehetséges hangkapcsolatokat oldja fel, de nem kötelezően.
Nos ilyet kell tenni hatt vonalon is: először is fel kell állítani a hatt nyelv fonotaktikai szabáyait; és ehhez kell nyelvészeti alapismeret. A hatt nyelv 3.c pontja felállít egy irányadó fontotaktikai megállapítást: "Most Huttese words seem to be CVCV words", azaz 'a hutt szavak többsége CVCV struktúrájúnak látszik'. A CVCV egy "szóképlet", ahol a C egy tetszőleges mássalhangzót (az angol consonant alapján), a V pedig egy tetszőleges magánhangzót (az angol vowel alapján) jelöl. Azaz a hatt szavak többsége "négybetűs", mássalhangzóval kezdődik, melyet egy magánhangzó, majd egy másik mássalhangzó követ és az egészet egy magánhangzós szóvég zár le.
Nos a magam tapasztalatai alapján a fenti szabályt úgy módosítom, hogy a hatt lexikai szavak szóképlete többségében CVC(C)V, ritkábban VC(C)V(C), elvétve ettől eltérő szavak is előfordulhatnak, pl. VCVV ~ arua 'április'. (Lexikai szavak: igék, főnevek, melléknevek, vagyis azon szavak, amelyeknek jelentése van, és nem nyelvtani funkciót hordoznak).
Lássunk egy ismert példát: az angol power szót, ennek magyaros kiejtése, a magyar fonotaxishoz igazítva /pauer/. Ilyet kell csinálni a hatt esetén: azaz emulálni, hogyan ejtené ki egy hatt az angol szót. Ehhez persze rendelkeznünk kell a hatt nyelv hangkészletével, amely V (azaz a magánhangzók) = a, e, i, o, u, C (azaz a mássalhangzók) = b, ch /cs/ d, g, h, j /dzs/, k, l, m, n, p, ph /ph/ (= hehezetes /p/, az /f/ hangot "pótolja"), r, s /sz/, sh /s/, t, th /θ/ (= fogak közé nyújtot nyelvvel ejtett /sz/), v, w /w/ (=igen rövid /u/), y /j/, z. A magyahoz hasonlóan megengedettek a kettőzött mássalhangzók, de a hosszú magánhangzók nem. (N.B. Az eredeti specifikáció az ai = ay, ey, iy, oy, uy kapcsolatokat kettőshangzónak tekinti, én azonban -- a magyar szokással egyezően -- VC alakulatnak, azaz magánhangzó+mássalhangzó kombinációnak.)
Ha a fenti hatt hangokkal átírjuk az angol power szó kiejtését, akkor *pawer-t kapunk. De ez nem teljesen illeszkedik, a CVC(C)V szóképletre, így elhagyjuk a szóvégi /r/-t: pawe. Ezen kívül tudjuk (= ehhez szélesebb idegennyelvi műveltség szökségeltetik), hogy a szóvégi svá helyettesítése /er/-rel, magyar sajátosság, másutt, pl. a japánban itt /a/ hang áll. Ugyanígy /a/-szerű hangot ejt a német a szóvégi -er-re. Ebből levonhatjuk azt a szabályt, hogy az angol szóvégi -er hattbeli megfelelője legyen -a, így az angol power-t hattul pawa-nak írhatjuk át, ahogy az a szótárban is szerepel.
Bemutatok egy szintén szótárban szereplő, de hibás angol eredetű hatt szót: ez az ainti /ajnti/ 'nincs (nekem/neked/...)'. Ez bízvást az angol beszélt nyelvi ain't /éjnt/ tagadószóra megy vissza. A kapott ainti hatt szó képlete: VCCCV, vagyis hármas mássalhangzótorlódás van benne, ilyen pedig más hatt szóban nem fordul elő (még úgy sem, ha az ai-t kettőshangzónak tekintjük, ui. más kettőshangzó után sincs két magánhangzóból álló hangkapcsolat). Így -- tekintetve véve az /éjnt/ ejtést a hatt szónak leginkább enti-nek kellett volna lennie (a /j/ hang egyszerűsítő kiejtésével).
Mára ennyit a "hogyan csináljunk angol szavakból hatt szavakat" kurzusból...
> És hogy érted azt, hogy a magyar ragadozó nyelv?
Ezt félreolvastad: ragozó nyelvet írtam. Vagyis olyan nyelvet, amely a nyelvtani viszonyokat a szóhoz illesztett toldalékokkal (tagokkal, jelekkel) fejezi ki lehetőleg úgy, hogy egy rag egy funkciót fejezzen ki. Pl. a házaknak szóban az -ak toldalék fejezi ki a többes számot, a -nak a részeshatározós esetet . Ezzel szemben a szlovákban az ugyanilyen jelentésű domom szóban az -om toldalék egyszerre fejezi ki a többes számot és a részesesetet: ez az ún. flektáló (magyarul: hajlító) nyelvek toldalékolásának sajátossága. Az izoláló nyelvek ezzel szemben nem toldalékokat, hanem különálló szócskákat használnak a nyelvtani viszonyok jelölésére; ezen kívül igen fontos az esetükben a szórend (és ezért nem jó, hogy az alapvetően izolálónak tervezett hattban a jelző sorrendje nem kötött: ez sérti az izoláló nyelvek alapvető sajátosságait).
Elnézést, hogy hülye voltam, igazad volt: nem lenne értelme saját hutt nyelvet alkotni. Asszem maradok a fordításnál. Mégvalami: Aki "megalkotta" a hutt nyelvet, az angolt "mutálta". Nem tudod, hogyan lehet angol szavakból hutt szavakat csinálni?
> Mint már mondottam, nekem "hobbiból" kellene a hatt nyelv, eszemben sincs kínaikkal, meg a többiekkel kommunikálni. Tudom, hogy nagy hülyeség lenne.
Azt hiszem, nem értjük egymást. Nem arra utaltam, hogy a kínaiakkal kellene hattul kommunikálni, hanem azt akarom megvilágítani, hogy a hatt nyelvet már valai kitalálta, így ezután már nem vindikálhatja akárki magának a jogot, hogy csináljon magának egy "saját" hatt nyelvet. Az első három Star Wars után egy csomó (Timothy Zahn, Brian Daley által írt) fantasyregény jelent meg, amely a történetet továbbgörgette. Tegyük fel, hogy kitalálsz magadnak még 5-6000 hatt szót, és utána kezedbe veszel egy újabb ilyen "utánérzés"-regényt, amelyben van hatt nyelvű beszéd, de az teljesen más, amit te kitaláltál.
Ezért úgy gondolom, hogy nem nagyon "érdemes" magánszorgalomból hatt nyelvet csinálni.
> És most jöjjön egy baromi hülye kérdés: "mi az a kecsua"?
A kecsua egy dél-amerikai indián nyelv, ez volt az inkák nyelve. Ma is beszélik 9 millióan, és azon indián nyelvek közé tartozik, amelyek túlélni látszanak az európai nyelvek mellett.
Egyébként a dolog csak annyiban érdekes, hogy a hatt szótárt a kecsua szótár alapján célszerű bővíteni: a 202-es hozzászólásomban pedig megadtam két on-line kecsua szótárt is. A hatt nyelv szempontjából ennyit kell tudni a kecsuáról. Többet nem érdemes, mert az nem hasznosítható: a kecsua ragozó nyelv (mint a magyar), a hatt pedig zömmel izoláló (mint a kínai), így a nyelvtani rendszerük inkompatibilis.
> Egyébként maga a téma érdekelne, mármint a nyelvalkotás, de nem rendelkezem elég alapismerettel ahhoz, hogy ki tudjam tökéletesíteni a dolgot.
A nyelvalkotáshoz szükségesek nyelvészeti ismeretek. Ezt pedig, sajnos, el kell sajátítani...
Mint már mondottam, nekem "hobbiból" kellene a hatt nyelv, eszemben sincs kínaikkal, meg a többiekkel kommunikálni. Tudom, hogy nagy hülyeség lenne.
Szerintem a világ nagy ívből tesz a hatt nyelvre, nem is áll szándékomban "megváltani ezzel a mindenséget".
És most jöjjön egy baromi hülye kérdés: "mi az a kecsua"? Itt kezdődnek a gondok, ugyebár.
Az az említésem, hogy: nyelvet alkottam, egy kissé elhamarkodott kijelentés volt. Tény és való, hogy megalkottam a "saját nyelvem", de szerintem senkit sem érdekelne. Egyébként maga a téma érdekelne, mármint a nyelvalkotás, de nem rendelkezem elég alapismerettel ahhoz, hogy ki tudjam tökéletesíteni a dolgot. A kitalált nyelvem alapja a viking abc, ezeket írtam át, meg változtattam meg a hangokat, szóval nem valami nagy ász.
> Valóban nem lenne okos dolog minden nyelvben új szavakat alkotni a hatt nyelvnél, de talán kis országunkban elfogadható lenne a hutt-magyar szóalkotás.
És akkor lenne egy külön hatt nyelv a magyaroknak és egy külön hutt nyelv a kínaiaknak, és ezek ketten nem értenék meg egymást hattul, mert teljesen más a szókincs?
Ha már ilyet akarsz, akkor azt érdemes centralizálni, hogy minél kevesebb ilyen hatt nyelv legyen. Pl. a találtad oldal szerzőjével összefogni, és a website-on kialakítani egy "Hatt nyelvi központ"-ot (amit hattul talán Hatti kayu chawpi*-nak nevezhetnénk): itt aztán megjelenhetnének a hatt "fejlesztések". Így legalább a világ hatt nyelvben érdekelt része tudhatna róla.
De úgy vélem, a hatt nyelv a Star Wars világán kívül nem létezik, így csak akkor van értelme a hatt szóalkotásnak, ha valamire fel akarod használni (szerepjáték stb.). Egyébként nem látom be, minek hatt szavakat alkotni a semmiért.
* Hatti kayu chawpi = az első két szó a hatt szótárból jő, a harmadikat chawpi 'központ' magam alkottam kecsua szó átvételével (azon persez lehetr gondolkodni, hogy a szóközi wp msh.-torlódás megengedett-e a hattban, vagy inkább chappi legyen-e a választott hangalak.
Ez a kis fordítás arra is jó volt, hogy észrevegyek egy ellentmondást a hatt nyelvtanban: a nyelvtan 4. (szóösszetétel) pontja így fogalmaz: 'ponka par (űr + hajó) = űrhajó. Ez azt jelenti, hogy az angolhoz hasonlóan, az első tag melléknévként viselkedik, ha főnév követi: ponka = 1. űr (főnév) 2. űr-, űrbeli (melléknév).'
A fenti tehát szigorú szórendet ír elő: elől a melléknévi jelző, utána a jelzett szó. Megfordítani nem lehet, hiszen akkor mást jelentene, pl. a par ponka (hajó + űr) 'hajóűr' esetén a hajó rakterét .
Ezzel szemben a 7. (szórend) pont szerint: 'A melléknevek és a birtokos névmások követik a főnevet (először a melléknév/melléknevek, aztán a birtokos névmás).' Itt viszont a fenti eset fordítottja a preferált (a dolgot nem negyon enyhíti, az a kitétel, hogy 'ezek nem szent és sérthetetlen szabályok').
Magyarán a hatt nyelv revitalizálásához nem elég csak szavakat alkotni, a nyelvtant is pontosítani kell.
Apropó, szókészlet: az eredeti szótárban is láthatók a meggondolatlan szóalkotások következményei. A hét napjai az újlatin tükörfordítások, így a 'szerda' gatolari, melynek alapja a szótár szerint a Gatol 'Mars' csillagászati szakszó (ugyanígy: ilapari 'csütörtök' < Ilapa 'Jupiter' stb.). De kérdem én, hogy lehetne a távoli Tatuinon neve a mi naprendszerünk bolygóinak..?
> Csak nem tudom, hogy.
Alant azt írtad, hogy "Nyelvet alkottam!" (#191). Akkor már csak van valami előképzettséged "szóalkotásilag", vagy nem...?
Köszönöm a gyors választ. Valóban nem lenne okos dolog minden nyelvben új szavakat alkotni a hatt nyelvnél, de talán kis országunkban elfogadható lenne a hutt-magyar szóalkotás. Csak nem tudom, hogy. Végül is nemzetközi konferenciákon csak nem használjuk:)
> A Star Wars világában úgymond ez a mesterséges nyelv.
Idézek: "Huttese is the language of Jabba the Hutt (of Star Wars fame) and his people, the Hutt.", azaz 'A hatt nyelv a (Star Wars-ból elhíresült) Hatt Jabbának, és népének, a hattnak a nyelve.'
Továbbá: "Huttese was used as a lingua franca all over the planet Tatooine", azaz a 'hatt nyelvet lingua francaként (azaz közvetítőnyelvként) használják szerte a Tatuin bolygón'.
Vagyis a Star Wars világában a hatt nem mesterséges nyelv, hanem "rendes" etnikus nyelv, a Jabba-félék anyanyelve. Csak mások is használják, hogy megértessék magukat (vi. olyan, mint pl. az angol a Föld nevű bolygón).
N.B. A "Huttese is a constructed language, that is, a CONLANG." (azaz 'a hatt nyelv mesterséges nyelv, vi. conlang') kitétel nem a Star Wars világára utal, hanem a mi hollywoodi világunkra.
Amúgy hogy képzeled a dolgot? Meglehet, a világ 17 pontján alkotnak most jelenleg "hatt" szavakat, de leszel a 18.? Ez praktikusan 18 különböző hatt nyelvek fog jelenteni..
> LvT, te nem foglalkozol fordítással?
Én foglalkozom, de az eddig vállalt feladataimmal is el vagyok maradva.
A hutt nyelv nem új nyelv. A Star Wars világában úgymond ez a mesterséges nyelv. Mást legalábbis nem véltem felfedezni.
Szerintem nem az a pokoli nehéz nyelv, ugyanis szavakat lehet alkotni angolból. Nekem lényegében ez kellene: új szavakat létrehozni a hutt nyelvben. Írtam is az " Angol tanárok fórumába", úgy néz ki, az még működik.
> Annyi van belőlük, mint a nyű, nem kell több. [...] Persze mindenki egyen egyenként alkothatna egy saját nyelvet, de ennek semmi értelme.
Ez attól függ: megkülönböztetendő az auxlang (kb. segédnyelv) kategóriája a conlangtól (kb. műnyelv). Az előbbit nemzetközi kommunikációs eszközként tervezik, az utóbbit azonban nem: a conlang nem bír gyakorlati értékkel, hanem ez egyfajta elmepróba és szerepjáték, amely elszórakoztatja az alkotóját és közösségét.
Azonkívül ha egy új nyelvet akarsz alkotni, érdemes előbb körülnézni, mert lehet, hogy azt a nyelvet, amit te akarsz megalkotni már valaki (esetleg már többen is) megalkották előtted. :-P
Szerintem senkit! Annyi van belőlük, mint a nyű, nem kell több. Már működő mesterséges nyelveket kéne támogatni, azokhoz csatlakozni, hogy valami eredményt érjünk el, nem pedig felaprózni erőinket. Persze mindenki egyen egyenként alkothatna egy saját nyelvet, de ennek semmi értelme.
Megint itt vagyok, ezúttal a segítségeteket kérném, mégpedig mesterséges nyelvvel kapcsolatban!
Nem tudom, ki hogy van vele, de én szeretem a Star Wars-t... Nem is ez a lényeg, de van egy oldal, www.huttese.freeweb.hu, ami a hutt nyelvvel foglalkozik. Némiképp ez is mesterséges nyelv, nem? A gond csak az, hogy tök angol az egész, viszont konyítok vmicskét az angolhoz, de egyedül kevés vagyok a fordításhoz. Meglepődve láthatjátok, hogy elég vaskos, nekem 41 oldalas a Wordben, de nem is az egész kellene, hanem csak nehány dolog belőle. Persze közösen össze lehetne ülni valamelyik topicban, hogy nekiessünk...
> Inter-szláv nyelv: slovio.com Elég vicces, hogy az "x" a lágyjel, (gondolom az egyszerűbb internetes megjelenítés miatt van).
Jut eszembe, ez egy ismert szerb netes konvenció is: az elsődleges ékezetet (betűmódosítványt) utánaírt x jelöli, a másodlagos (betűmódosítványt) ékezetet y, pl. ђ = ć = cx, ill. ч = č = cy, vö. <http://alas.matf.bg.ac.yu/~mr03075/MB-130-140.htm>
Él-e még ez a "project"? Mármint a nyelvalkotás... mert szivesen beszállnék.
Sokat gondolkodtam, hogy mire is jó ez, és arra jutottam, hogy nem közhasznú, mégis közérdekű, nem tudom, értitek-e? Egyszerűen olyan hobbi, mely csak nehány fanatikust érdekel csak, de mégis milyen jó érzés, ha végre elkészül, és elégedetten írunk át verseket a "mi nyelvünkre"... Ti ezzel hogy vagytok?
Szerénységem a tolkien-i nyelveket tanulja, főleg a quenyát, ha ez mond valakinek is valamit... Mégis: sokkal jobb lenne, ha mi alkotnánk egy nyelvet, és adnánk értelmet neki.
Sziasztok!
Szeretnék bemutatkozni, 1982 óta vagyok eszperantista, és igyekszem aktívan résztvenni a nemzetközi nyelv terjesztésében. Ha valakit érdekel, szívesen tanítom eszperantóra.. 40 éves nyelvtanár vagyok és nyelvoktatást, fordítást végzek érdeklődőknek.
Elég vicces, hogy az "x" a lágyjel, (gondolom az egyszerűbb internetes megjelenítés miatt van).
Jó ez valamire? Érdemes vele foglalkozni?
Érdekes lenne, ha elterjedne Mo-n, néznének a szlovének, horvátok, szlovákok, szerbek, ukránok, lengyelek, csehek, stb., hogyha slovio nyelvű étlapokkal, vagy információs táblákkal találkoznának! :-)
Azt írtam, hogy mostanában nem lesz kedvem válaszolni ezekre a témákra, ezért Jeszenszky Ferencet sikerült megnyernem válaszadásra. Ő nekem e-mailben küldte el a reakcióit (akit hívtam a fórumra, de nincs rá ideje. Viszont megkért, ha olyan van, amire csak ő tudna válaszolni, akkor tájékoztassam), amiket most továbbítok. Örülök a dolognak, mert egy nálam kompetensebb ember "tollából" olvashatjátok azt, amit nekem esetleg nem hittetek volna el.
[Én] Így nem használjuk az Interlingua-English Dictionaryben (IED) szereplő 'quamquam'-ot, hanem a 'benque'-t, a 'sed' >helyett inkább a 'ma'-t, stb.
[LvT] Ugye, ki az a "mi"? És mennyire kötelezheti a "mi", az "ők"-et? Úgy vélem, az interlingua esetén ez a fejedelmi "mi" >engem pl. nem kötelez, arra, hogy ne a sedet használjam. Ha magyarul beszélek, akkor viszont ez a "mi" igencsak kötelez >arra, hogy a de kötőszót használjam, és ne a ge-t, mint a halotti Beszédben. Ez mutatja, hogy az interlingua esetén a "mi" nem nyelvi normára utal, hanem csak egy idiolektusra.
[Jeszenszky] Ez az álláspont kissé erőltetett, ugyanis a hasonlóság egy élő nyelvvel sokkal nagyobb, mint a különbség. A "mi" az interlinguát használók egy jelentős csoportja. Egyik csoport a |ma| formát részesíti előnyben, a másik a |sed|-et. De senkinek sem jutna eszébe, hogy a |but|-ot használja. A magyarban is van ilyesmi. Egy jelentős csoport irodalminak tekinti a |meg kell mondjam| formát, másoknak viszont feláll a szőr a hátán, ha ezt hallja. (Nekem is.) De nyilvánvaló, hogy nem tilthatom meg a használatát.
[Lvt] Egyébként idézném Jeszenszky Ferencet, aki Stenström nyelvéről az alábbit írja a tankönyv mellékletének előszavában: >"Felhívtam a figyelmet [...] néhány olyan pontra is, amelyekről a szerző másként vélekedik, mint az interlingvisták jelentős >része". Tehát , ami az egyiknek norma, az a másiknak nem -- nincs igazi fórum, ami eldönthetné, kinek van igaza.
[Jeszenszky] Éppúgy, mint az élő nyelvek esetében. Az MTA sem dönti el, legfeljebb tanácsokat ad.
[Én] Egyébként egy természetes, kihalásra ítélt finnugor nyelvnél a nyelvészek még annak is örülnének, ha lenne pár 100 >ember, aki alakíthatja a nyelvet...
[LvT] Egy nyelvnek nem csak jelene, meg jövője van, avagy nincs, hanem múltja is. Ezeknél a nyelveknél, amelyekre >hivatkoztál, a múlt vividitása alakította ki a normát: ennek tehetetlenségi ereje hat még ma is. De igazán kritikus hozzáállással >itt is be kell látni, hogy a múlt normájának jelen vetülete, lehet, hogy nem felel meg mindenben a régi normának. Ezen finnugor nyelvekvalóban nagy valószínűséggel ki fognak halni, így a mai feladatunk az, hogy dokumentáljuk őket az elérhető >állapotukban. Vajon még ez után is párhuzamot vonsz ezek között és az interlingua között? :) Vajon az interlingua is kihalásra >ítélt, holt feljegyzésekben megőrzendő idiotizmus?
[Jeszenszky] Az interlingua nyelvi közössége él, természetesen nem anyanyelvi szinten, ugyanis nincs olyan ember, akinek az interlingua volna az anyanyelve, azonban a közösség nyelvformáló ereje független a közösség számától.
[Én] Nem vagyok elkötelezve az újlatin nyelvek mellett, csak az interlingva mellett.
[LvT] Én csak abból építkezek, amit tőled olvasok, pl. "A névelő tekintetében a "la patro", "la knabo" éppen olyan szörnyű, >mint az interlingában a "le regina", "Le donna es mobile"". Ez bizony elég jelentős elkötelezettséget mutat az újlatin nyelvek >iránt, ha már a névelőben sem azt látod, ami az adott nyelvrendszerből következik, hanem az újlatin nemközpontúság alapján >ítéled meg azt. Egyébként pl. megítélhetnéd germán alapon, ahol erős tendenciák vannak a hím- és nőnem összevonására >(vö. holland de közös hím, nőnemű határozott névelő, ugyanakkor még nemileg elkülönülő reflexei tulajdonnevekben: van der >Graaf, van den Bergh).
[Jeszenszky] Az interlinguában a nyelvtani nemek kiküszöbölése sokat vitatott kérdés. Azonban egyszerűsítések minden nyelvben vannak.E gyébként a "le donna es mobile" nem interlingua kifejezés. A helyes fordítás "le femina es mobile" vagy "le domina es mobile" vagy "le seniora es mobile".
[Én] Most teszem hozzá: mentségemre legyen mondva: egy közös újlatin szóanyagból, és a főleg neolatin forrásnyelvek közös nyelvtani elemeiből sztenderdizált segédnyelvet eléggé természetellenes lenne eleve nem latin (pl. germán) alapon megítélni, >ilyen elvárásokat támasztani vele szemben.]
[Jeszenszky] Az interlingua neolatin alapú, de erős angol ráhatással. Ne várjunk tőle olyasmit, ami túllép ezeken a kereteken.
Kedves topikosok / top-okosok!
A Progreso nevű idó újság régebbi számait valaki elkezdte bedigitalizálni és közzétenni a weben. Az egyik ilyenben, a 296-os számban (1992. szeptember-december) a magyarországi idó mozgalomról olvashatunk egy hiánypótló cikket, benne arról a két emberről is, akiknek az idó nyelvet magyarul bemutató munkáik egyedüli magyar nyelvű információként vannak fent a neten: Bakonyi Istvánról és Csatkai Józsefről. Itt szóbakerült, hogy ez az idista Bakonyi István azonos azzal az olaszországi Stephano Bakonyival, aki az interlingva terjesztésére végrendelkezett. A cikkből vett következő (idó nyelvű) idézet is erről szól.
„Bakonyi ekmigris de Hungaria a Germania en 1927. En la duesma parto di sua vivo lu habitis somere en Suisia e dum la kolda monati en Italia kom konsilisto ed organizisto di kemiala fabrikerii. Lu livis nia movado, pro ke lua idei pri reformo di Ido ne exekutesis. Dum kurta tempo il esis occidentalisto, pose adheranto di Interlingua, pro qua il facis testamentala fonduro de 110.000 suisa franki.”
A Bakonyi alapítvány ma is létezik (hiszen ennek a rengeteg pénznek – mai árra átszámítva 17 473 503 Ft nagy része még meg kell, hogy legyen).
Ja, a Castellina weboldalának címe, benne az alapítványról szóló információkkal megváltozott: http://www.paolocastellina.net/interlingua/bakonyi/index.html
Lehetséges, hogy Bakonyi volt az első magyar interlinguista...?
