Sok fura dolog volt akkoriban azon a környéken. Talán páran emlékeznek még rá, hogy a hatvanas évek végén, a József Attila Gimnázium egyúttal egy általános iskolának is helyett adott. Én elsőbe és másodikba oda jártam általánosba, aztán megszünt az elemi iskola, és mindenkit szétraktak a környék iskoláiba. Máig megvannak azok az évzáró képek, amik szemben a parkban lévő támfal lépcsőjénél készültak, háttérben az iskolával.
Egyébként nagyon erős általános iskola is volt, a zenei képzés különösen színvonalas volt. Több - nálam idősebb - barátom, ismerősöm is oda járt, és például a diákok közönség elött tartottak koncerteket. Nem tudom mi indokolta ezeket az átszervezéseket, de mind a Kaffka, mind a Jüzsef Attila eléggé népes gimnázium volt, 6-8 párhuzamosan futó osztállyal. A Jöszef Attila mindig is nagyon szinvonalas gimi volt, a Kaffka már kevésbé. Nagy rivalizálás folyt a két intézmény között, erről már írtam korábban itt.
már mások is mondták hogy korábban a Kaffka egy egyetemmel osztozott az épületen
A gödöllői Agrártudományi Egyetem volt a társbérlő. Az épület földszintjét ők használták. Aztán 1968-ban, amikor tetőzött a Ratkó-hullám, végleg elköltözött az egyetem Gödöllőre. Ez talán egybeesett Mahr Klára igazgatói tevékenységének végével is a Kaffkában, de ebben nem vagyok biztos.
Igen már mások is mondták hogy korábban a Kaffka egy egyetemmel osztozott az épületen. Mikor én odajártam (75-79) már kzárólag gimi volt.
Nem tudom hogyan fértetek el, mert a hely késöbb is nagyon szűkös volt. Nekünk minden osztálytermünk eléggé kicsi volt, emlékeim szerint talán néhány szabad hely volt, és mindig is nagy volt a zsúfoltság. A tanári asztal mindig rá volt tolva az első padra, és nagyon kicsi közlekedő terület volt a padok között. Télen a kabátok miatt még kisebb volt a hely.
Találtam pr régi családi képet a Kaffka környékéről, ha érdekel valakit, akkor felteszem ide őket.
Ez a kép a teniszpálya egy részét ábrázolja, az úgynevezett "center pályát". Itt hivatalosan meccseket játszottak, mert körben a négy oldalon ki volt alakítva egyfajta nézőtér. Ez azt jelentette, hogy lépcsózetesen volt kialaíktva a terep. Az egész rész szörnyű elhanyagolt volt, gaz, elvadult növényzet, lim-lom. Sajnos süt a képről a szegénység, ami arra a korra eléggé jellemző volt.
Azért érdekes mert a Kaffka bal oldali szárnyából nagyon jó rá lehetett látni erre a részre. Ma itt van a fedett tenisz csarnok. A templom mellett a pártközpont még nem létezett. A kép 1966 környékén készülhetett.
Igen,lehetett,mert mi még minden órát a rendes tantermekben töltöttünk,ilyen padokban -lásd alant.Más kérdés,hogy rá jöttek-e a fifikásabb tanárok.Megelőzendő hibákat kellett véteni,de az is igaz,hogy nagy izgalmunkban mi is elirtunk dolgokat.
Különben akkoriban az első emelet az egyetemistáké volt(Gödöllői Agráregy.gépészmérnöki kara),ők a nagy zh.kat stb. gyakran a díszteremben irták,egyszerre jó sokan.
Mi egy emelettel feljebb az ablakokon(ha jól emlékszem,kissebb félkörives ablakocskák voltak)néztük őket és viháncoltunk,látva hogy micsoda trükköket vetnek be a puskázáshoz.Jó pár trükköt aztán én is használtam életem során.
Nálatok még lehetett másolni a dolgozatokat? (Mi a fizikai előadóban írtuk, első emelet, bal oldalon a terasz mellett) Mivel csak kb 14-en voltok tagozatosok, olyan messze voltunk egymástól, hogy esélytelen volt minden puskázás.
Nekünk is lakott ott egy családi ismerősünk, és emlékeim szerint ez a ház kizárólag garzonlakásokat tartalmazott. Talán 1959-ben vagy 1958-ban épült. Nagyon halványan még emlékszem a sport szálló építkezésre, ami 1965-ben vagy 1966-ban épült.
ez nem igaz,de az igaz,hogy a házban(,krt 5),belőtt egy ruszki tank az ötödikre,az ott lakó néni-aki persze a pincében volt napok ota-lekvárjai a speizből,felkenődtek a plafonra.
Bár nem tartozik szorosan ide, de találtam egy képet a családi albumban a környékről. így nézett ki a Park 1961-ben. A szálloda még nem volt meg, és nem is volt rendezve a terület a tó és a Tas Vezér utca között. A parkban találtam egy emlkétáblát hogy 1960-ban készült el, de ez a rész csak késöbb.
Te esetleg emlékszel erre a tornyos kis épületre a Kaffka mellett? A Fortepan 1940-re datálja. Mikor én oda jártam, akkor már állt a sarkon az a randa épület, de akkor még kályhacsempe nélkül.
Nekem egy barátom mesélte aki a Villányi út elején lakott akkoriban a szüleivel, hogy a háziassznyok lekvárral kenték fel a Körtér fel nem szedett részeit, ami nagyon akadályozta ruszki tankok mozgását. Nem tudom tényleg igaz-e, de legalább jópofa.
Mert amikor már gyakran a boldog gimis-éveket emlegetjük, az már az elmúlás hűvős, szürke, lehangoló hangulatát vetíti elénk, s az emlékezés édes, altató, mondhatni bódító hangulata mögé feltűnésmentesen bizony ott dokkol a ladikjáva Charon, akniél nincs menetrend, sem utaslista....
No erre még ne váltsunk jegyet, különben is, én ülőhelyet kérek, legalább olyan szép darabot, mint anno a 41-es villamos második kocsijának ülőpadjai ! Az egyik sor sárga, a másik sor barna volt, lakkozva vastagon... és milyen szép hangja volt a sínhez feszülő kerék acélosan sivító csikorgásának...
Nem lehetne a révészt egy nagy baseball-ütővel kajakra pofán vágni?
Az a helyzet,én onnan is emlékszem,hogy a szemközti oldalról,a szomszéd lakásából néztük végig a történéseket.
Teljesen elöttem van,Pl.az,mikor macskakövekből barrikádot emeltek.Ott volt egy bitumenmelegitó masina is,hosszu fűstcsővel,ha láttál ilyet.Abban az időben még a ruszki tankok nem lőttek,a csövök vége le volt takarva,még vidáman diskuráltak a felkelőkkel.
Egyszercsak tűzparancsot kaptak.A Körtéren rohanvást megjelent egy tank a Fehérvári út felől,a barrikád a fűstcsővel messziről úgy festhetett,mint egy ágyúcső !
Beletrafált a tank, a cigiző,beszélgető emberek darabokra szakadtak,a kövekkel eggyütt.
Nem kellemes látvány volt,mint ahogy az sem,mikor a Himffy uca lejáratánál 3 orosz katonán oda-vissza jártak egy behemot tankkal a magyarok ! Igencsak palacsintákká lettek !
Több más mellett kristálytisztán emlékszem erre a 2 eseményre is,pediglen még csak
Igen erre a képre emlékszem a fortapan-ról. Szétlőtt T34-es harckocsi a Hímfy utcánál. Nagy ellenállási gócpont volt a Körtér. Meg is viselték az 56-os események.