Nézd, ezen most tényleg nem érdemes vitatkozni, hogy hányan ismerik a kifejezést, mindenesetre tény, hogy az "en passant" nem került be a köznyelvbe, így kevesen ismerik, ellentétben az onlájnnal...
A két idegen kifejezés teljesen más körülmények, vagy okok miatt került be a nyelvünkbe. Az egyik (en passant), hogy úgy mondjam teljesen elkülönült, szakosodott, csak a sakkban használják, a másik (online) pedig ismertté, általánossá vált, vagy kezd válni a közéletben és -beszédben, amit az emberek ugyanúgy kezdenek használni, mint bármely más szót, tehát pl. ragozzák is. De ez általában így van az idegen szavak többségével, amelyeket használunk és a kevés kivétel - mint írtam - csak a szabályt erősíti... :)
Azt most nem tudnám megmondani, hogy a te mondatodban a direkt miért nincs ragozva
Bár a mondatban sok főnév kap ragot, hogy határozó lehessen, de vannak olyan szavak (határozószó) amik eleve, további rag nélkül ilyen szerepben állnak. (Ezek egy része régen lehetett valamiféle ragozott alak, ami ma már nem elemezhető úgy - pl. hanyatt)
3x példái azt mutatják, hogy egyáltalán nem ritka dolog a határozószóként (vagy kettős szófajúként) változatlan formában való átvétel más nyelvekből.
---
A direkt számomra azért érdekes, mert ez a latin szó többféle alakban különböző jelentéssel honosodott meg a magyarban. Direkt, direkte, direktben.
Nem azt írtam, hogy a sakkversenyzők nem ismerik ezt az idegen kifejezést, hanem azok nem ismerik, akik úgy általában kedvtelésből szeretnek sakkozni...
Most azt is mondhatnám, hogy a kivételek erősítik a szabályt.
Azt most nem tudnám megmondani, hogy a te mondatodban a direkt miért nincs ragozva (lehet, hogy azért mert az értelme pl. az egyenesen, szándékosan, kimondottan, akarattal, kfejezetten, stb., ragozott alakú szavakkal is helyettesíthető?). Mindenesetre ezt nem tudom...
A direkt azonban, ritkábban főnévként is használatos és akkor már ragozzuk, pl. direktbe vagy direktre kapcsol valamit, de már olyat is hallottam, hogy "Mondd meg neki direktbe, hogy"..., stb.
Az "en passant" egy olyan ritka, idegen kifejezés a sakkban is, amit még a sakkozók (nem a versenyzők) közül is kevesen ismernek, tehát nem lehet összehasonlítani az online kifejezéssel, ami pl. a fiatalabbaknál már általánosan ismert és használt kifejezés, ami tkp. már a köznyelv része, kivéve az idősebb nemzedéket...
Itt viszont önálló főnév. Vö. hatéveseknek készült kifestő.
Szerintem nem vö... Bármilyen melléknév állhat főnévi szerepben bizonyos esetekben, pl. ha korábban megjelölt csoportból emelsz ki egy részt, valakit/valamit ismert jellemzője alapján azonosítasz, vagy ha teljesen általános állítást teszel. de nem feltétlenül lehet ugyanazzal a szóval egy új témát bevezetni.
"Az online nem csak "vonalon"-t jelen, azonban, ha "vonalon"-t jelent, akkor pontosan tökéletesen illeszkedik a magyar mondatba, ugyanis *vonalonon árul nem lenne jó."
Az általam kifogásolt mondatban az onlinevonalon-t jelent, de egyébként is üres kapukat döngetsz, ugyanis a korábbi hsz-emben leírtam, annak ellenére, hogy az online egy ragozott idegen szó, mégis nekem valahogy ragozatlannak érződik, és biztosan azért, mert a magyar nyelvben a ragok a szó végén vannak. Ezt próbáltam érzékeltetni a "Kelendő a piac árult anyatej" mondttal.
Persze nem tudom, hogy miként alakul az online szó "sorsa", de ha idővel magyaros alakban (onlájn) kezdik használni mint pl. a dizájn (design) angol szót, akkor ugyanúgy kell ragozni, mint bármelyik magyar szót, tehát esetünkben onlájnon...
Az online nem csak "vonalon"-t jelen, azonban, ha "vonalon"-t jelent, akkor pontosan tökéletesen illeszkedik a magyar mondatba, ugyanis *vonalonon árul nem lenne jó.
Nem tehetek róla, de az online szó egy magyar mondatban nekem még mindig idegenül hangzik, és nem csak azért mert a szó idegen, hanem a ragozatlanságát is érzem, jóllehet az online magyarul vonalon-t jelent. Maradva a példánál, ezt úgy tudnám érzékeltetni, mintha valaki úgy írná le a mondatot, hogy "Kelendő a piac árult anyatej", azaz hibásan, ragozatlanul...
Ezzel egyetértek, mivel pontosabb lett volna a mondat ha a (kis)gyere(m)k, (kis)lány, vagy (kis)fiú szavak valamelyikét is odaírták volna. Viszont a birtokos szerkezet előtti határozott névelőt fölöslegesnek tartom...
Igen de az olvtárs valószínűleg a "gyerek" szót hiányolta, mely esetben az ötéves melléknév. Itt viszont önálló főnév. Vö. hatéveseknek készült kifestő.
Nekem nincs bajom az online szóval. Persze lévén ragozatlan, jelzőként használva (online felületen árult) természetesebbnek tűnik, mint határozóként (mondjuk az online intézem ügyeim már beépült a nyelvbe tehát ez sem igaz teljesen)
Nézd, lehet az onlájn ellen ágálni, de ez egy meghonosodott, széles körben használt köznyelvi magyar szó. A világháló szerintem borzasztóan modoros ilyen szövegkörnyezetben.
