De hát a "kelyhes képeket" leszámítva, nem ismerünk még csak megközelítő hasonlóságú objektumokat sem.
Mindezekkel együtt, a koronánk erősen barkácsoltnak tűnik, habár a minta kétségtelenül bizánci volt. De miután NEM bizánci főre készült, annyi "lazaság", amennyit pl. te is megállapítasz, "belefér" ...
A "latin korona" nem bizánci. Bizáncban a 10 században olyan filigránozást nem használtak mint amilyen a keresztpánton látható. Az a technika is ismeretlen volt Bizáncban.
Az abroncs nem Bizáncban készült és soha nem volt Szünadéné koronája. Ez tényleg mese, nincs erre semmilyen dokumentum vagy bármiféle konkrét utalás. Ez tényleg a Tóth által kitojt és kiköltött mese. Nem kell nekem higgyetek, egyetlen ötvös vagy aranyműves sem fogadta el azt, beleértve Péri Józsefet és Papp Lászlót is, akik pedig a koronabizottság tagjai voltak. Papp még azt is megemlíti hogy a csüngők is mások amik Dukász képen vannak mint amelyek a koronán csüngenek.
Paul Hetherington leírja hogy a Bizánci család koronáin nem volt soha zománckép. Azon addig amíg a Fugger családnak (Velence) el nem zálogosították az ékköveket addig az ékkövek voltak azok melyek a koronaékszerek voltak. Minden új császárnak új "koronát" készítettek mely egy posztószerű kappa volt melyre felerősítették a tényleg nagyon értékes drágaköveket.
Paul Hetherington: La couronne Grecque de la Sainte Couronne de Hongrie: Le contexte de ses énaux et de ses bijoux, Acta Historiae Artium, Akadémiai kiadó 2002 Budapest
Ha már felhoztad a kelyheket ezzel kapcsolatban néhány megjegyzés: A Bizánci művészetre jellemző volt az hogy nem hagytak semmilyen kitölthető felületet üresen. A korona abroncs ezzel szemben elnézést stílustalan, mert nagy felületek maradtak kitöltetlenül főleg ott ahol a kőmezők találhatók. Valóban az igazgyöngy sor, a bizánci koronaképek azt a benyomást keltik hogy az abroncs bizánci készítésű lenne. Ez nem stimmel mert a karmos kőfoglalatok és a csavaros gyöngyrögzítések ismeretlenek voltak Bizáncban. De a legnagyobb eltérés az az abroncs művészeti szintjén található. Igaz hogy annak oka van de nem változtat azon a tényen hogy bizonyos dolgok meglehetősen magas művészeti szintről, és pontosságról tanúskodnak, ugyanakkor ismét mások nagyon alacsonyról. Csak annyit hogy aki látta a velencei kincseket az azt is láthatta hogy szinte mindeniknek a felirata piros, tehát az nem csak a Császároknak járt ki. Itt küldök még két kevésbé ismert képet a Velencei kincsekből, 10-ik század, és párhuzamban állnak az abronccsal.
A felirat szerint Romanos császár kelyhei 959 és 963 között készültek Konstantinápolyban (mármint a zománcképek).
A San Marco bazilika kincsestárában vannak Velencében.
Amikor 1202-ben kifosztották Konstantinápolyt, velencei zsoldosok hozták magukkal Velence gazdagitására, derék jóravaló patrioták.
Csak azt sajnálom, hogy nem pakoltak át mindent (főleg a levéltárakat és könyvtárakat), mert ami 1453-ban odaveszett az pótolhatatlan. :( és a történelmi forrásaok haramdik legnagyobb vesztesége.
"Az Hlyeién kétséges kimenetelű környü-állások között, mindenkor veszedelemben forgott szent koronánk, és egyedül az isteni gondviselésnek tulaidonithattyuk. hogy azt ősi szép szabadtságainkal egyetemben, már régen el nem vesztettük"
Ez egy dokumentum amire lehet hivatkozni? Ez kérem a hit világa, ami nagyon is tiszteletre méltó, de előző hozzászólásával meredeken szemben áll. Décsy orvos-filozófusként érzelmileg közelített a koronához, és valóban sok mesét mondott.
Először is én nem állítottam azt, hogy a Szent Korona Szent István fején lett volna! Igaz nem is tagadom. Én azt állítom hogy legalább 700 éven keresztül a királyok, és a nép is úgy tudta, hogy a Szentkorona Szent István koronája volt. Ez a HIT az ami élt tette a Koronát Szent Koronává. Dokumentumok sorozatát találja meg kedves Sáfár úr "A Korona kilenc évszázada" című könyvben. Az adománylevelekben és egyéb dokumentumokban a Koronát összekapcsolják a "legszentebb Királyunkkal" Szent Istvánnal.
2. Itt már többször vitatkoztunk VII György leveléről Salamon királyhoz. Valóban a levélben az áll hogy Rómába küldték a koronát és a lándzsát. Ez a levél 1074-ből származik. De azért nem kizáró jellegű. Többen cáfolták hitelességét mert a levél politikai jellegű. Azonkívül a koronáról semmi hír, azt sem tudni hogy valóban a "Szentkoronáról" van-e szó benne. És arról sem hogy mi történt ezzel a koronával ha egyáltalán a szöveg az igazságot írja le. Ipolyi Arnold például azt írja hogy az elküldött korona nem a szent korona volt hanem egy másik házi korona. Deér József egyszerűen megcáfolja ezt a levelet. Györffy György pedig szintén kétli azt hogy a leírtak mind megfelelnének a valóságnak.
Én őszintén mondva nem hiszek minden érdek-vezérelt dokumentumnak. Nem is tagadom. Amit én írtam az nem a dokumentumokra tehát nem mesékre vonatkoznak. A mesék inkább az Ön területei. Én is mérnök vagyok, A mérnöki mesterség egy Természettudományi mesterség. Annak fejtegetései objektívek és az embertől függetlenek. Természetesen lehet ott is tévedni de megcáfolni nem lehet csak szintén természettudományi módszerekkel. Tisztelem azt ha valaki a dokumentumoknak hisz de az nem az én területem. Sem meg nem cáfolni sem meg nem erősíteni sosem fogom. Mint ahogy az ön dokumentumainak sincs semmilyen hatása a természettudományban!
Decsy Sámuel a Magyar Szent Korona viszontagságairól és ide 's tova való Bújdosásairól a következőket írta:
Egy Európai korona sem ment annyi sok viszontagságokon által, mint a' mi szent koronánk. Kételkedem, hogy az Egyiptomi fogságból ki szabadult Izraeliták' szövetség ládája, annyit bujdosott volna az Arábiai pusztaságon, mint szent koronánk imitt amott, nemzetünk természeti ál-hatatlansága miatt. Jól tudván az annak bírására vágyódó fejedelmek , hogy sok Magyarnak teste, lelke, hite, vallása és hazája is el adó volna, hol fényes igiretek és titulusok, hol pénz és jószág, hol nagy hivatalok által vásárlották meg az Elöjároknak leikeiket. Mellyet mások észre vé-vén, rész szerént hazafiúi érzékenységeiktől, rész szerént amazok szerentséjének irigylésétől öztönöztetvén, ellenek támadtak, fegyvert rántottak, és egymás ellen dühösköttek, melly miatt gyakorta gyógyúlha-tatlan seb esett a' Haza szivén. Az Hlyeién kétséges kimenetelű környü-állások között, mindenkor veszedelemben forgott szent koronánk, és egyedül az isteni gondviselésnek tulaidonithattyuk. hogy azt ősi szép szabadtságainkal egyetemben, már régen el nem vesztettük.93
Elias Berger kortársa volt Révay Péternek. Irt egy könyvet a Hunyadiakról, ami csak kéziratban maradt ránk. De hála a digitális világnak a Bécsi Nemzeti Könyvtárból lehívható:
A 71 oldalon arról lehet olvasni, hogy Pálóczy ( arról az esztergomi Pálóczyról szól akit Bonfini is leír) felismerte a koronán a Megváltót, Szűz Máriát, az apostolokat és a görögök császárját. Ugyan Elias Berger 150 évvel később írta könyvét mint amikor Hunyadi Mátyás megszerezte a koronát, de Berger látta a koronát saját szemével is, II Mátyás koronázási vacsoráján. Azt írta le amit látott. Szűzanyát és egy görög császárt, a bíborban született Nagy Konstantint.
A korona túlságosan egyszerű, a képeken kívül semmilyen bizánci jellegzetesség nem található rajta. helyett: Az abroncs túlságosan egyszerű, a képeken kívül semmilyen bizánci jellegzetesség nem található rajta.
Décsy Sámuel már a találgatások talaján állt amikor összekötötte Kont-Geobitzászt és Dukászt mint eredeti képek a koronán. Egyetlen ötvös, aranyműves sincs aki elhinné azt, hogy az abroncs bizánci ajándék. Azt csak dilettáns történészek állíthatják. A korona túlságosan egyszerű, a képeken kívül semmilyen bizánci jellegzetesség nem található rajta.
Károly Róbert mindenképpen Magyarország királya akart lenni ami nem ment gond nélkül. Meg kellett koronázni A Koronával nem akármilyennel hisz próbálkoztak mással is nem is egyszer, talán Géza koronájával is, de őt a SZENTKORONÁVAL kellett megkoronázzák (1310) ahhoz hogy két évre rá 1312-ben valóban elismerjék Magyarország királyává.
Ebben az időben a magyar korona neve Szentkorona volt minden okiratban. Géza koronája nem lehetett szent korona. A Szentkorona megnevezés Istvánra vonatkozott (Szent Lászlótól), mert minden amit ő megérintett az szent lett.
Ha lenne ilyen dokumentum akkor azt Tóth Endre biztos felhozta volna bizonyítékként.
" Tudjuk, hogy 1150 tájától a koronázást csakis az ősi, Szent Istvánt eredetűnek tekintett koronával tartották érvényesnek. Magát a koronát IV. Béla király nevezte 1256-ban szentnek - Sacra corona -, de lehet, hogy erre már korábban is sor került."
"III. András, az utolsó Árpád-házi uralkodónk okleveleiben éppen ezért emlegeti úgy azt a koronát, amely-lyel öt Fehérvárott hitelesen királlyá koronázták (1290. július 23.), mint sanctissimi regis Stephanis dyadema, corona sancti Stephani regis, tehát a legszentségesebb István király diadémája, Szent István király koronája."
"Róbert Károly harmadik koronázását egyébként azért tartotta a király törvényesnek, mert I. Géza (Geyza) koronájával történt"
"a mi ősünknek Geyza királynak koronája, mellyel a magyar nemzet szokása szerént minden királyok meg szoktak koronáztatni...."
Ott az eredeti latin szöveg is megvan.
Igy szól a forrás"Mégis úgy hiszem az Vajk apja!"
Ez egy kicsit bonyolultabb kérdés. A szövegben Geobitzasz szerepel. Az -asz végződés görög toldalék, felejtős. A Geobitz viszont igen könnyen olvasható Goevicsnak, ami viszont szláv alak, és a jelentése = Gézafi.
Ez esetben nem Vajk apjáról, hanem magáról Vajkról lehet szó.
Kérdés: lehet-e szó róla? A válasz az, hogy lehet, semmi kizáró okot nem ismerek. A Géza ábrázolás eltér a Dukasz és a Kon ábrázolástól, tehát nem feltétlenül kellett egy időben készülni a három képnek. Ezzel együtt a valószínűség amellett szól, hogy ez nem Géza fejedelemhez, hanem Géza királyhoz köthető. Ez esetben a Geovics értelmezés felejthető, viszont akkor valami mást kell kitalálni helyette. Nincs tehát elvarrva minden szál ebben a kérdésben.
"Károly Róberetet érvényesen "Géza koronájával" koronázták meg. Az pedig a mai korona volt. Ezen van Géza képe."
Miért mondod hogy Géza Koronájával koronázták meg? Honnan tudod? Nem kételkedek benne, mert valóban nagyon különös hogy egy magyar vezér, hadvezér, vagy király egyáltalán egy olyan bizánci mellkép van a koronán amelyiknek nincs glóriája. Mégis úgy hiszem az Vajk apja!
"van például Hunyadi Mátyás udvari történésze Bonfini által leírt történet, hogy miáltal ismerték fel, amikor visszavásárolta a király a koronát, hogy az eredetit adták-e vissza? Ebből a leírásból tudjuk, hogy biztosan azt a koronát tiszteljük ma is, amit Mátyás visszavásárolt!"
Ezt leírnád? Vagy van valahol rá forrás, ahol megtalálom?
A rajzolóknak nem rakták ki a koronát. Az két koronázás közt el volt zárva. Tehát a rajzolók jó messziről a koronázási szertartás alatt láthatták a koronát.
