Vicces. Kapálózik szegény, próbálja elkerülni az elkerülhetetlent. Nem tudok róla, hjogy Tibetben nagy szeparatista mozgalom lenne, ezért nem oszt nem szoroz, hogy a dalai léma mit mond. Persze kellemetlenkedhet, de nem igazi tárgyalófél, mert nem áll mögötte tényleges hatalom. Az amerikaiak pénzelik, de ennyi: nekik már a sok sok McDonald's tábla lebeg a szemük előtt Kína keleti partjain.
A Tibetben élő és az Indiai tibetiek közt annyi különbség azért van, hogy Tibetben a kínaiak a vallásban is elnyomták a tibetieket és enyhén szólva félre is tájékoztatták őket sok dologban, tehát meg kell különböztetnünk az indiai közösségtől,amely a menekülés óta szabadon gyakorolhatja vallását.
Az utóbbiaknak lehetőségük van tanítókhoz fordulni,ugyanakkor Tibetben ma már csak elenyésző számban fordulnak elő emberek,akik taníthanák a népet.
indiában élő, tibetből elmenekült közösség IS tibetiekből áll nem?
kinai tibetiek...meg szerintem szimplán tibetiek akik kinai megszállás alatt élnek.
a tibetben élők (és az aki valamennyire is komolyan veszi a hagyományt) nem veszik a bátorságot arra, hogy egy feltételezhető bódiszattvát megkérdőjelezzenek...
mert mi van, ha nem karmapa...de egy másik bódiszattva, rimpocse, tulku?
akkor gyaláztam egy, karmapát, rimpocsét, tulkut?
kinek kell ez?
a kagyü hagyományban a legfontosabb a láma, az akihez közel érzed magad--mindegyikre úgy kell tekinteni, h megvilágosodott személy...mert elmész egy előadásra, és azt gondolod" áááá ez egy szamár" akkor egy szamár áldását kapod
ellenben
azt gondolod
IME egy megvilágosodott Láma, egy élő bódiszattva:
akkor olyan áldást kapsz, ami ennek a szintnek felel meg!
sajnos, nem teljesen világos ennek az egész vitának az oka, és célja
úgyhogy mivel nekünk semmi közünk hozzá, kompetensek nem vagyunk...nincs tudásunk a valóság meglátásához...így inkább csendben kell maradni szvsz.
Láma Ole pedig nagy feladatot teljesít. Lássuk be.
de amikor Karmapa Őszentsége mellett a színpadon ő is áldást oszt...hmmm ezt lehet mulatságosnak vélni, vagy tragikus önértékelési zavarnak.Persze aki őt tekinti a Lámájának tegye. Csak nem árt ha egyéb szempontokat is megvizsgálni, mivel Buddha maga mondta nem hidd el elsőre...vizsgáld meg, gondold végig és PRÓBÁLJ meg dönteni.
de a mai döntést holnap - bámikor- felül vizsgálhatod új szempontok alapján
A Dalai Lámát vszínűleg egy hataloméhes régens ölethette meg. Az,hogy volt 1 agresszív ember Tibetben nem azt jelenti, hogy a másik néhány milkó is olyan volt
Az angolok ellen védekező háború volt csak, és ahhoz nem kell sok agresszivitás.
kedves Micu
nem akarok hitvitákba belekeveredni, de ez itt ÍGY nem igaz.
még ha Ole ezt terjeszti akkor sem.
miért?
nézzük csak...
"A kagyü hagyomány vezetőjével, a Karmapával is próbálkoztak, na ennek az az eredménye, hogy van egy fiatal Karmapa, Thaje Dordzse, akit a nyugati, indiai, nepáli buddhisták igazinak ismernek el, egyébként a hagyományoknak megfelelően lett felismerve (azaz a Shamarpa ismerte fel) , "
a tibetiek mindkettőt elismerik
miért?
mert ki veszi a bátorságot, hogy beleavatkozik innen, abba hogyan kell felismerni egy karmapát?
vagy egy bódiszattvát?
te tudod?
mellesleg a aki ebben állást mer VALÓJÁBAN foglalni az is csak annyit mondott (ez még akkor volt, hogy nem jött ki Tibetből)tibeti speciális helyzettel magyarázható, h 2 testben inkarnálódot --mellesleg 1000 tesbe is inkarnálódhat ha virágos kedve úgy tartja!
ja...és amikor a tari közösség sok tagja több hónapos zarándoklaton volt indiában - Tiszteletre méltó Láma Ngawang vezetésével (akit még az előző karmapa küldött európába, hogy megalapítsa a kagyü tanulmányozásának alapjait nálunk, és 6 éves kora óta szerzetes-és akkora tiszteélet övezi indiától tibetig, mint egy bódiszattvát...)akkor többször találkoztak az épp szintén a zarándoklatát végző karmapával---így láthatták azt, hogy ott senki nem kételkedik benne, hogy Ő IS karmapa...
a felismerésről annyit, hogy Őszentsége a Dalai Láma IS benne volt ebben a felismerésben....
te kételkedsz egy bódiszattva cselekedeteiben?
valóban?
akkor valamit nagyon eltévesztesz!
"meg van egy másik srác, akit a kínaiak elismernek, azonossága egy olyan levélen alapszik, amit nem voltak hajlandók alávetni tudományos vizsgálatnak, és rajtuk kívül senki más nem ismeri el. Szóval mintha nem is lenne."
ezeknek a megalapozatlan állítások egy részének cáfolatát lásd fenn
a senki egyszerűen szamárság....
és mellesleg szomorú, h a Kgyü hagyományban ilyen törést jelentett ez a kérdés, DE
ezt a helyzetet folyamatoasan élezi Ole...aki úgy tesz és olyanokat ír, h az ember haja az égnek áll.
egyébként pedig meglépett Thinley Dordzse
tibetből, úgy hogy már az is csoda ahogy átkelt télen a hegyeken...az pedig, hogy a kínaiak megpróbálták a maguk hasznára nevelni....manipulálni és EZ NEM MENT, mit sem bizonyít annál jobban, h a hagyományt gyakorlóknak nem lehet az agyát kimosogatni holmi maoista maszlaggal.
úgyhogy amit mi rtehetünk
és talán ez a leghasznosabb
gyako9rlunk és mammogjuk a mantrákat
nem pedig olyen kérdésekben foglalunk állást amihez lövésünk sincs.
legyen itt két kép róluk
ez akkor készült amikor átkelt a hegyeken, és még nem volt biztos, h india befogadja
A nyugati fele amikor nagyon háborúzott a XIII-XIV. században, akkor még nem volt muszlim.
Később a krími tatár kánság vette fel Mohamed hitét de ők sem a vallás miatt háborúztak állandóan, hanem azért mert a lengyel, orosz és erdélyi állam közelében éltek, ami egy instabil, mindenki és senki földje volt sokáig.
Keleti fele pedig a lámaista irányzatot vette fel, mint Tibet, de ő sem emmiatt nem háborúzott hanem mert ki volt merülve emberileg. Nem volt elég ereje a mandzsuk ellen sem. nemhogy még egyszer több ezer kilóméteres hadjáratra induljanak.
A régi hódítók ,Kubilájék beleolvadtak a kínaiak millióiba.
Érdekes amit írtok a buddhista vallás védelmében. Hogy ez milyen békés volt meg minden. De mi van akkor a thaiakkal, és khmerekkel, meg burmaiakkal. Akik bizony nem voltak és ma sem a béke hívei, dacára Buddha békéjének.
Asóka, indiai uralkodó pedig, aki emlékeim szerint felvette elsőként a buddhizmust, szintén sokakat leölt országegyesítő tevékenysége során.
Ami a tibeti vallást illeti, szerintem inkább a lámaizmus illene rá. Nem hiszem hogy az eredeti Buddha tanításban szerepelnek a sokféle istenségek, a hegycsúcsok tisztelete, meg a dúsan díszített templomok és kolostorok.
A háborúskodás nem elsősőrban a vallástól függ habnem az adott ország gazdasági erejétől, morális, politikai megfontolásaitól. Ha Tibet nem koldussuegény hegyvidék lenne, akkor nem hiszem hogy nem próbálták volna meg jobban kiterjeszteni hatalmukat.
Tibetben a XIX. században magát a vezet?t, azaz a Dalai Lámát is úgy kinyiffantották, hogy csak na. Elég megnézni, hogy mennyi ideig éltek a dalai lámák. Véletlenül éppen nagykorúságukhoz közeledve érte ?ket a "véletlen" halál.
Amennyire én tudom, a tibetiek a XX.sz. elején háborúztak utoljára - az angolokkal.
Hát a Japán egy kicsit más helyzet
38% buddhista csak,40% sintoista! Tehát semmiképp sem lehet hasonlítani Tibethez ahol a kínai megszállásig 100% buddhista. Tehát a kettőt nem lehet összehasonlítani.
Szonammal egyetértek az iszlám dolgában. Az iszlám-hívők agresszivitása vszínűleg inkább annak a következménye,hogy többségük 45 fokban rossz körülmények között él. De azért idéznék egy sort a Koránból:
"Amikor összetalálkoztok a hitetlenekkel,akkor vágjátok el a nyakukat!"
(de még nem olvastam ki a Koránt,eztaz idézetetcsak azért írtam,hogy kötözködhessek egy kicsit:)))))
Tibet háborúiról meg csak annyit,hogy kb 1000-1500 éve volt utoljára, és akkor még bőven nem volt buddhista az egész ország,az államfő meg pláne nem.
Egy vallás, ebben az esetben a buddhizmu tehet-e békéssé egy népet?
Japán?
szvsz semmi köze a vallásnak a háborúkhoz, annál inkább az uralkodó elit gazdasági/politikai érdekeinek...
Tibet békéjéről pedig a régi vicc jut eszembe:
Két munkás huzogatja a síncsavarokat a szibéria-expressz vonalán, az egyik elővesz egy vodkásüveget, mire a másik:
-Ne igyál munka közban, mert elvisznek!
Erre a másik:
-Innen? Hová???
Én terezek megszólalni itt, csak id?t kell szereznem egy kis olvasásra. Szerintem nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy az iszlám nem türelmes. Az iszlám fanatikusok nem azok, de nem biztos, hogy az iszlám alapjait helyesen értelmezik.
A buddhizmus ritka türelmes vallás, de hogy ez lenne az oka annak, hogy Tibet nem háborúzott annyit, azt nem hiszem. Amúgy meg háborúzott is, de nem volt önálló.
Érdekes kérdés:
Egy vallás, ebben az esetben a buddhizmu tehet-e békéssé egy népet?
Igazából nem lehet megválaszolni,mert Tibet kivételével a világtörténelemben nem sok olyan országot találunk, amiben egy ország teljességgel vallás szerinti életet élt. A buddhizmus Tibetben kapta meg csak az államvallás szerepét, egyéb vallások....Hát nézzük csak:
-Iszlám
Nem a teljes béke áll e vallás középpontjában.
-Kereszténység
alapjaiban a béke fontos, de a történelem során azok az országok, amelyek felvették, csak azért tették, mert az uralkodónak tetszett, hogy a parasztokat mennybejutással bíztatja->kevesebb felkelés. Így tanításai sajnos nem jutottak érvényre, sőt: Néhány zsákmányszerző hadjárat inditékának is fölhasználták.
-Kínai konfucianizmus és taoizmus illetve a zen(csan)
elég kicsi a hívőik száma, a kínai kommunizmus óta pedig csökkent. Szóval nekik nincs túl sok jelentőségük
-törzsi vallások
nekik pláne nincs
Igen, a XX. sz. elején volt majdnem negyven év, amikor a nemzetközi helyzetnek (két világháború + gazdasági válság, 'Nagy Menetelés' és a kapcsolódó dolgok) köszönhetoen Tibet függetlenséget élvezett. Amikor ezeknek vége lett, szóltak is a kínaiak, hogy "hello, jövünk".
Amúgy én nem hiszek nagyon abban, hogy buddhizmus békés, ezért nincs háború. Tény, hogy a buddhizmus türelmes vallás, de ez egy picit más dolog (a dalai lámákat is megülték a hatalom igazi urai a XIX. században). Védekezni meg próbáltak szegények, csak nem tudtak. Pl. az angolok ellen 1904-ben próbálkoztak, de semmi esélyük nem volt.
Ja, értem már hogy mit akartál mondani.
Hát igen.
Kínának vannak érdekes dolgai >vágyai<. Az egy érdekes állítás hogy utoljár a 6.-7. században volt erős. Ez szerintem egy kicsit túlzás, én inkább azt mondanám, hogy utoljára akkor hódított. Utána jött a buddhizmus kiteljesedéde Tibetben és ez a vallás teljes erőszakmentességet hirdet, a Kínaiak XX. századi hódításakor a tibetiek teljesen tanácstalanok is voltak, elképzelhetetlennek tartották még azt is, hogy védekező háborút folytasasanak, írtóztak mindenféle erőszaktól.
Azt azért megjegyezném, hogy Mongóliának ma igen tekintélyes népességű buddhista lakossága van, tehát ők biztosan nem érdeklődnek ilyen szempontból Tibet felé. Egyébként ez már Kubilaj kán óta így van, aki -mint tudjuk- fogadta többek között Marco Polo-t is, és ő maga is igencsak buddhista, mivel egy Phagma nevű lámával naponta beszélgetett.
Kína egészen más tészta, szerintem semmiképpen sem szabad keverni egy fejletlen és ma már viszonylag "jelentéktelen" államot Kínával, ami bár népessége miatt problémákkal küzd, azért erőteljes és keleti részein fejlett állam, és Tibet lerohanása után még Indiát is megtámadta annak ellenére, hogy előzőleg BÉKESZERZŐDÉST KÖTÖTTEK.
Szóval azért ne keverjük itt a dolgokat!
Egyébként pedig a XX. század elején Tibetnek sikerült hivatalosan elszakadni Kínától, tehát -bár rövid ideig- de Szabad államnak nevezhette magát.
som
Ez így nem igaz, de az igaz, hogy az utóbbi párszáz évben nem volt független. Utoljára a 7-9 században volt er?s. Azután volt mongol befolyás alatt is. Az utóbbi 300 évben mandzsu befolyás alatt állt. Státusza protektorátus volt, ami annyit tesz, hogy a kínai császárnak tartóztak éves ajándékkal (adóval), az ország irányításában részt vett két mandzsu helytartó. Ha valamit próbálkoztak, akkor jött a kínai sereg és rendet tett. A dalai lámák uralkodsa többnyire csak névleges volt - elég megnézni, meddig éltek a dalai lámák a XIX. században.
Ett?l még lehetne független állam, de ennek zér? realitása van. Széls?séges természeti viszonyok, Bels? Ázsia stb. Senki nem fog emiatt komolyabban ugrálni. A kínaiak meg nem mondanak le r?la, de nem is csinálják azt mint a kultúrális forradalom idején.
Megjegyzem, láttam egy kínai térképet, amin Mongólia Oroszország felöli határa szaggatott vonallal van jelölve, jelezve, hogy azé' azt is sajátjuknak tekintik, csak per pillanat a nemzetközi helyzet nem olyan.
Nincs mit tenni. Ez is csak egy olyan helyzet a sok közül, amelyikben a múlt szörnyű, de az akkori helyzet nem változott, és megoldást kell találni.
A Reader's Digest egyik számában (a mostani, vagy a múlt haviban) volt szó tibeti menekültekről.
Meg ma olvastam egy Kínáról szóló könyvet is. Érdekes, hogy Kína fejleszti a tibeti területeket, és a felkeléseket, tüntetéseket úgy kezeli, mint pl az USA a terrorizmust:
Megkeresi és elpusztítja
(egy fiatal fiút pl - a R.D. szerint – másfél évig kínozták, és addig verték, amíg lesántult, mert egy tüntetéshez csatlakozott és azt kiabálta, hogy: Szabadságot Tibetnek!)
Nem számít már a múlt, hogy valamikor külön állam volt Tibet, számukra ez csupán egy tartomány, amivel kicsit több gond van ugyan mint a többivel, de ez csupán kicsivel több katonát jelent.
Borzasztó
Talán ezért akarja a XIV. Dalai Láma, Tenzin Gyatso is, hogy akár a szabadságról való végleges lemondás árán is vége legyen ennek
Kedves mindenkik: Tibet-pártiak és-ellenesek elfogultak, és csak kicsit azok!
Írtátok, hogy Karmapából 2 van, meg ilyesmi. Esetleg olvassatok egy kicsit utána, és kiderülhet számotokra, hogy ez egy kicsit nem igaz, mivel pl.: Olé Nydahl, egy (asszem svéd) Láma, aki rendszeresen jár MO. -ra is, CSAK Thinley Thaje Dordzsét "ismeri el", pontosabban vele áll kapcsolatban. Ha nem hiszitek el, ajánlom figyelmetekbe Olé könyveit, többnek az elejében megtalálható Karmapa (Dordzse) képe. Szóval láthatjuk, hogy azért a buddhizmus (lámaizmus) meg tudja védeni az "érdekeit". Valamilyen szinten egyetértek azzal, hogy Tibetnek "befellegzett":
A kínai befolyás alól nem tud megszabadulni már a terület. Egyrészt, mert erős a kínai hatás (pl.: betelepülők), Másrészt mert 50 éve teljes Tibet beolvadása, előtte pedig függőségben volt. Utóbbi miatt néhány könyv azt írja, hogy "Tibet, mint önálló állam, sosem létezett". Ez viszont baromság. Sok ideig hatalmas katonai ereje miatt teljesen szabad volt és a sokszor akkora Kína is kénytelen-kelletlen elismerte, bár már akkor sem ismerte el egyenlő félnek. Aztán Tibet helyzete meggyengült. Volt olyan helyzet hogy Kína és Tibet is kinevezett Dalai Lámát. A kínait nem ismerték el, a tibeti meg elment csajozni a falvakba. Aztán amint elérte a nagykorúságot és "trónra akarták ültetni", nem akarta elfogadni. Aztán Kína Betört Tibetbe, megölte a „helyi Dalai Lámát”, és megpróbálta a saját lámáját trónra ültetni.(...)
Szóval voltak zűrök...
Aztán a XX. században erősödött a kínai befolyás. A kínai polgárháború idején a Dalai Láma megpróbálta függetleníteni Tibetet, ami többé-kevésbé sikerült is, de aztán JÖTT Mao ce tung és a világháborúk. MOST JÖN A "POÉN": Ázsiában Kína, Japán, és Anglia seregei voltak a legvirgoncabbak. Kina és az USA lenyomták Japánt, úgyhogy az már nem játszott, maradt Kína és Anglia. Ahhoz képest, hogy néhány száz évvel nagy ellenségek voltak(Aminek következtében pl.: Hong Kong angol birtok volt),ekkor teljen normálisan leültek tárgyalni, és a tárgyalások vége az lett, hogy Anglia LEMONDOTT Tibetről, így meghódíthatta Kína.
Szóval talán ez lehet az egyik oka annak, hogy az angolok nem sokat foglalkoznak Tibet felszabadításával.
Egyébként szerintem most már nem lehetne függetleníteni Tibetet, egyszerűen azért, mert tény, hogy EGYETLEN ERŐS SEREGGEL RENDELKEZŐ ÁLLAM SE FOGJA MEGTÁMADNI KÍNÁT puszta nagylelkűségből, hogy felszabadítsa Tibetet. Kína pedig magától nem fogja feladni az ércekben gazdag, és számos kínainak otthont adó Tibetet. Egy lehetőség van - amire a Dalai Láma is gondolt (ha jól gondolom)- hogy Kínai fennhatóság alatt létrejön egy terület, amelynek vallási és politikai vezetője a Dalai Láma lenne, de csak annyira, mint MO.-on egy megyei vezető.
Szerintem ez az egyetlen elképzelhető lehetőség arra, hogy Tibet egy viszonylag különálló egységként életben maradhasson. Ha ez nem megoldható, akkor valószínűleg a felkelések és a megtorlások fel fogják őrölni a Tibeti népet, és csak a Buddhizmus hívei fognak emlékezni Tibetre.
