Az oroszlányi szénvasútról én is megkaptam tatabányai nyugalmazott vájártól, hogy Oroszlányban biztos, hogy nem volt iparvasút, "itt dögöljek meg" stílusban.
Erdőszéli is nagyon szerette az oroszlányi történetet.
Engem egyszer csípett meg egy példány, Pécsen az állomás mellett rászállt a kezemre és le akartam csapni, hiba volt. Lefújni kellett volna. Bementem a közeli dohányboltba vettem egy hideg sört és rászorítottam a csípésre, utána a doboz tartalmat fájdalomcsillapító gyanánt elfogyaszottam. :)
Méhekkel egyszer volt konfliktusom, 151-es vonalon Duinatetétlen megállóhelynél voltak kaptárak letelepítve mellette lévő mezőre jártak ki a méhek. Kaptárak mögött alig 1 méter hely volt, így úgy ondoltam inkább a másik irányba kerülök nagy ívben jó 15-20 méterre a repceföldön, zsongtak a méhek arra is, és egy megcsípett, a többi csak jött utánam vagy 30 méterig, az eredményt később videóztam is, miután kiszedtem a fullánkot homlokon csípett, lett egy pukli a helyén pár nap múlva elmúlt magától. Később megkérdeztem egy méhész ismerőst, ő mondta, hogy ha másik oldalról kerültem volna szinte biztos nem csíptek volna meg, de a kirepülési irányba a légifolyosóba nem jó bemenni ijedtségből csíphetett mikor homlokon repült. Méhek azért se agresszívak annyira, mint a darazsak, mert egyszer tud csak csípni, utána annyi neki, bentmarad a fullánkja. Darázs meg vissza tudja húzni és többször is tud szúrni vele.
Ez igaz, hajnalban és késő este pl. kevésbé aktívak akkor kell írtani. Légkondi kültérijébe párszor beköltöztek már, éjszaka létrára mászva szoktam beküldeni nekik Protect-B-t reggelre már megvan a hatás. Fényre mennek ha támadnak, fényforrást n kézben vagy fejlámpa legyen.
Süttőn az erdőben jártam úgy, hogy messziről láttam két-három őzet, vagy szarvast, elugrálni, aztán úgy tűnik, hogy utolértem őket, de ezúttal olyan halk lehettem, hogy nem vettek észre és csak akkor viharzottak el, amikor pont mellettük voltam, csak egy bokor választott el. Nem is kell mondanom, hogy rögtön a szívbaj jött rám. Ráadásul közvetlenül utána egy másik sűrűn benőtt kis placcról egy rakás madár röppent fel, amint melléjük értem. 10 évet öregedett a szívem ettől a manővertől... Teljesen egyedül császkáltam az erdő mélyén, szóval ez után már a paranoia is elkezdett mögöttem loholni. :D
Engem szerencsére még nem ért a megtiszteltetés, hogy lódarázs csípjen meg, de mostohaapámat anno a kezén csípte egy meg. Ráadásul pont az erét sikerült neki eltalálni, aminek következtében teljesen megbénult, csak pislogni tudott. Még jó, hogy valaki rögtön ott volt és mentőt hívott.
Igen, érdekes, hogy a vasút hogyan tud így megszállni embereket. Minden más közlekedési eszköznek megvan a maga támogatói tábora, de olyan megszállott és elszánt egyiknek sincs, mint a vasútnak. Szerencsére Süttőn akit kérdeztem, mindenki örömmel segített, mesélt. Öszefutottam egy bácsival a Duna parton és említettem neki, hogy mi ügyben járok Süttőn. Aztán egy órán keresztül mesélt a kisvasútról, meg egyebekről. A fatelepen dolgozók is mondtak egy két dolgot, bár ők már csak hallottak róla, nem dolgoztak ott, mikor még volt kisvasút.
Értem, köszi. Térképről nézve tűnt lehetetlenül meredeknek, meg persze a Google Maps se tökéletesen ábrázol mindent, csak úgy nagyjából.
Süttőn is a viszonylag sík szakaszon Felsőbikolig vitték az egész szerelvényt, aztán kettesével vitték fel a kis C50-esek Pusztamarótra a trágyát például.
A térképen a "Volt Peskőalja mh." a kisvasútra vonatkozik szerinted?
Lódarázs csípés borzasztó, tapasztalat. Sima darázscsípés ha megvan szorozd meg az érzést 10-el min. Szerencsére magánosan fészek közelében nem agresszív, de ha megleped szúrhat. Igen őrszemek mindig vannak lódarázséknál, fészek külső felületén ill. az odú előtt, ha közel mész akkor köröznek, körberepülnek, sőt akár pofán is repül, ha nem értesz a szép szóból kapod a támadó feromont és akkor jön a többi is. Van mikor toleránsabbak, láttam olyat én is, hogy turistaút melletti fában voltak és folyamatosan járkáltak az odú előtt az nem érdekelte őket csak ha megállt valaki előttük. Mikor oda fészkeltek elfogadták a helyzetet, hogy ott forgalom van. sok mindentől függ mikortól támadnak, nehéz megmondani, láttam már olyan videót, hogy szinte már a fészekben volt épp csak nem simogatta meg a darazsakat és nem támadtak, máskor meg már les alján is idegesen repkedtek körbe, mikor legalább 3 méterre voltá la les tetején lévő fészektől, lehet ,hogy a dezodor illata idegelte őket, vagy csak az izzadtságszag, vagy épp ilyen napjuk volt, nem tudni.
Fácán az ilyen valóban, hajtóként is dolgoztam anno vadászatokon, susnyásba zavartak minket akkor gyerekként be, hogy hessegessük fel, utolsó pillanatig vár. Távcső nincs, de a 90x-es zoom a kamerán is hasznos.
Vöröshangyákra ráülni hát igen, az nem kellemes élmény lesz. :)
A fácán vonatfotózás közben százszor hozta már rám a szívbajt, úgyhogy múltkor, mikor keresztanyukám fácánlevest főzött, hatalmas elégtétellel fogyasztottam. Fincs is.
Egyszer belefejeltem egy ilyen magaslesen települt darázsfészekbe, ugrottam le létra nélkül, de már úgy is késő volt. Hármat kaptam a fejembe. Másnap ment kifelé ismerősöm, a terület gazdája, egy disznópörzsölővel adni nekik, mert ő is megjárta.
A lódarazsak el szokták zárni a fészkük bejáratát farágcsálékkal, odú esetén legalábbis. Egyszer célba vettem és beledobtam. Sikerült is, csak nem tudtam, hogy náluk folyamatos a légi járőrözés. Abbahagyták a körözést, nyílegyenesen, max. sebességgel támadtak, hiába vágtam magam a földre, sapkán keresztül itt is kaptam hármat. A legpocsékabb az az egész testet átjáró viszketés, fájdalom, meg tengeribetegség-szerű érzés, amivel ez járni szokott, és hát utána kilométereket hazamenni. (Fájdalomcsillapító kenőcs mindig van nálam, mindenféle csípésre + bokarándulásra jó.)
A fácán sokszor végsőkig bevárja az embert, mikor végül felrepül, az maga a szívinfarktus.
Kutyára, ellenségre egyrészt hasznos egy kisebb távcső, amivel kiszúrható, spray meg gázpisztoly.
Mielőtt leülnénk bárhová, nézzünk szét, nincs-e hangyaboly. Sok mindenre kell gondolni, aki nem mászkál így vasutak meg növények után, nem is hinné.
Szerencsére Magyarországon túrázva nincs igazán veszélyes állat, de van, amivel óvatosnak kell lenni, de olyan állat nincs, ami zsákmányként tekint az emberre, még a medve sem. Medvével is lehet már északi megyékben találkozni, Szlovákiából néha átjön pár szomszédolni. Vafröfivel talán ha kétszer találkoztam terepen, mindkétszer messzebb voltak, kerülik ők is az embert. Idén Lad külterületén ment át előttem vagy 50 méterrel egy koca és pár csíkoshátú, mire bekapcsoltam volna a kamerát, már sehol se voltak. Nem érdekelte őket, hogy ottvagyok. Csak akkor támad ha veszélyben érzi magát, mondhatni nem kell rettegni, de félválról venni sem szabad, de ha nem bántod ő sem fog. Sztem legveszélyesebb amivel találkozhatsz erdőben a lódarázs, ők csúnyán nem kérdeznek ha kihúzod a gyufát náluk, és pillanatok alatt csinálnak belőled tűpárnát. Észnél kell lenni, jellegzetes mély búgó hangja van a fészküknek, nagy ívben kell kikerülni, legalább 5 méterre. Egyszer egy üresen álló épületbe nyitottam be és egy hatalmas lódarázsfészek lógott le a mennyezetről, úgy elkezdtek zúgni, mintha egy motorfűrészt kapcsoltak volna be, ajtót csaptam is vissza és balra el, elég egyértelmű figyelmeztetés volt, hogy odakint tágasabb. Magaslesekre mászás veszélyes ilyen szempontból mert szeretnek oda fészkelni, mielőtt felmész nem árt figyelni egy percig meg hallgatózni, és ha darazsak röpködnek a les felé vagy zúgást hallasz ne mássz fel. Méhkaptárakat is van mikor erdei utak mellé raknak le, a méhke szelídebbek csak "légifolyosóba" ne menj be, a másik oldalról kikerülve nem foglalkoznak veled, de azért ha nem muszáj nem szoktam közel menni a kaptárakhoz, és amenynire lehet akkora ívben kerülöm ki.
Őz, nyúl,fácán az kb. amivel mindig találkozok, egyik sem különösen veszélyes ha nem állsz az útjába.
Kóbor kutyáktól és veszélyes kétlábúaktól (Borsod megye pl.) jobban kell tartani, mint bármilyen erdei állattól. KO pepper spray hasznos lehet.
A villamosos kollégák vannak így vele, mikor régi pályák nyomvonalát keresik, többek között felsővezeték-kereszttartók kampóinak nyomát a házfalakon. De én is megkaptam már, hogy ne hülyéskedjek, mikor két párhuzamos vágány nyomait láttam az egyébként szokás szerint ívekben rakott kockakőben, már ugyanolyan kövekkel egyenes vonalban berakva, Pesten, a Dózsa György úton.
Az oroszlányi GV-re senki nem akart emlékezni már öt évvel a leállása után, aztán csak vállvonogatás következett, hogy: Arra már régen nem jár vonat, meg: Téged minek érdekelnek az ilyesmik, kisfiam...
A '60-as években még meg voltak a sínek a vasút bizonyos szakaszain. A Tornyói Állami Gazdaság az elhullott állatokat lóvasúttal vitte a dögkútra. Nem véletlenül írta egy második világháború végi összeírás, hogy Tornyópusztának saját kisvasútja van. Amíg megvolt Mesterberek kb. 1970-ig, a tornyói gyerekeket lóval vontatott lórékon vitték le Mesterberekbe iskolába, majd délután vissza haza.
Saját bőrömön tapasztalom, hogyan tud egy iparvasút feledésbe merülni. Kaptam már érdekes tekinteteket és kérdéseket (értsd: olykor kvázi hülyének néznek), hogy minek foglalkozom azzal, hogy egy régen megszűnt iparvasút merre ment? Ha a szelet kergetném, annak is több értelme lenne.
Úgy látom, hogy ehhez az érdeklődési körhöz be kell akadnia az embernek valami az agyában, ami nem túl gyakori.
A vonal a Pes-kő alatt az országos Kék vonalán haladt. Ezt is tekintettem kiindulási információnak, mert sejtettem, hogy a túraútvonalat olyan nyomon jelölték ki, ami korábban már el volt hódítva az erdőtől (különösen, hogy vasutas túrakör kezdte annak idején kijelölni az országos kéket).
A menedékház melletti rétről egy nyíl egyenes (lásd piros egyenest az első térképen), pár száz méteres vonalon ment fel a vasút a Pes-kő tövéig, majd egy kb. 90 fokos fordulóval fordult rá a mai kékre. Nem véletlenül kellett a mozdonyt megtankolni kb. 100 méterrel a bakterház alatt a Tehén-kútnál.
Az a pár száz méter olyan, mint a krokodil háta, jó nagy kövek vannak beásva, de úgy, hogy se traktor, se pick-up nem fordítja ki. Azt is gondoltam, hogy természetes kőkibúvás, amit útnak használnak. Na az volt a vasúti nyomvonal. A lejtőszög nekem is neccesnek tűnik, de üres lórékat homokolóval fel lehetett rajta tolni. Van egy sanda gyanúm, hogy az egykori bakterház valamiféle rendezőhöz épülhetett, és itt a nagyobb szerelvényt kisebbekre bontották és csak néhány lórét toltak fel tovább Héreg felé.
A Pes-kő tövében nem hajszál pontosan a mai erdészeti úton/kék jelzésen haladt a vasút, hanem úgy kanyarogtatták, hogy a pálya szöge nagyjából egyenletes legyen. Néhol közelebb ment a sziklákhoz, mint most az út.
Héreg felett (lásd a második térképen a piros kukacot és a fotót legalul) van egy természetes bevágás, amin keresztül lehet közlekedni a gerecsei fennsík és a tarjáni medence között. A bevágás alja végig ki van rakva nagyon durván kövekkel és még tovább is a hegyoldalban az út végig Héregig, sehol egy kátyú, dagonya, máig jól bírja a taposást. A bevágás is meredeknek tűnik, de csak annyira, mint a menedékháznál a krokodilhát.
A Pörös-hegy mellett látszik a térképen az országos kék (K) túraútvonal.
A Vértestolna-Tarján közötti út és a Pörös-hegy között a túraútvonalon is sok helyen vannak beásva kövek, amiket szintén természetesnek hittem korábban.
Ez így igaz. A vadkan csak egyet vág az agyarával, és továbbmegy, ha nem sebesítette meg, akivel találkozik, a malacos koca viszont nagyon csúnya harapásokat tud ejteni. Vagy meg kell állni, és megvárni, míg elmegy, vagy óvatosan visszahúzódni. Teljesen pánikolni nem kell, fél azért ő is eléggé. Egyetlen ismerősöm volt, vadőr fia, örökké az erdőket járta, aki azt mondta, nyugodtan közel megy a malacokhoz, volt, hogy meg is fogta valamelyiket; szerinte nem kell félni. Ezt a teóriát sose tettem a magamévá, ő meg két éve meghalt Covidban.
ON
Vasúti vonatkozása: ha kis-(nagy-)vasúti nyomvonalon járunk, vaddisznóval bárhol, bármikor lehet találkozni. Egyébként az utóbbi években hatalmas túlszaporulat van, a behurcolt sertéspestis dacára.
Azért nem csak a medve nem játék. Egy volt kollégám, aki vadászni szokott, mondta, hogy ha malacai vannak a vaddisznónak, és megtámad, akkor addig marcangol, amíg mozogsz. (Szent Imre herceg és Zrínyi Miklós is ráfaragott a vaddisznóval való csatára.)
Haha, szerencsére kerítés mögött volt. Alsóvadácson fotóztam, ahol az erdészetnek van egy kisebb telepe és ott volt a röfi. Úgy tűnik, hogy hozzá szokott a kirándulókhoz, meg ahhoz, hogy bedobálnak neki ennivalót, mert ameddig csak tudott, követett és izgatottan várta, hogy bedobjak neki valamit. ;D
Egyszer velem is előfordult. Utóvédet állt, amíg a malacai visszavonultak egy domboldalon. Először csak annyit lehetett látni, hogy a hajnali meglehetős sötétségben van valami még sötétebb. Volt a telefonomon néhány MP3 hangfelvétel, többek között rendőr-, és légiriadósziréna. Bekapcsoltam, aztán rányomtam a kihangosítót. Talán tíz-tizenöt másodperc múlva eltűnt.
Ha a teherautós üzemet és a dízelmozdonyos üzemet hasonlítjuk össze, akkor a dízelmozdonyos környezetkímélőbb azért, mert egy-két teherautó fogyasztásával akár több tíz teherautónyi terhet el tud vinni. Ha a dízelmozdonyos üzemet hasonlítjuk össze a villanymozdonyos üzemmel, akkor a villanymozdonyos a környezetkímélőbb, mert az semmilyen káros anyagot nem pöfög a környezetbe (itt a szénbetétet az áramszedőn és a féktuskókat nem számítom bele) és halk is.
Az, hogy a felhasznált áram milyen környezetszennyezéssel került előállításra, az itt lényegtelen, mert nem a Magyarországon összesen kibocsátott környezetszennyező anyagokat hasonlítottuk össze, hanem az adott viszonylaton kibocsátottat. Fontos megjegyezni, hogy itt egy természetvédelmi területen keresztülhaladó vonalról van szó.
Van jelentősége a zajnak, hiszen az erdőt kisvasút nélkül is vágják és a bányát kisvasút nélkül is bányásszák, tehát a teherautós szállítást és a kisvasutas szállítást összehasonlítva ebből a szempontból a kisvasút jobb. Meg persze a természetvédelmi terület nyugalmát is kevésbé zavarja egy elektromos mozdony, mint egy rakás dízel teherautó. Természetesen ez egy extra dolog, ha ugyanolyan hangos lenne a villanymozdony, mint a dízel, akkor is az előbbiért érvelnék.
A konkrét jármű karbantartási költségeire gondoltam.
Természetvédelmi szempontból is egyértelműen jobb. - Nekem annyira nem tűnik egyértelműnek. Nem mondanám, hogy biztosan nem jobb, de nekem ebben a formában kicsit leegyszerűsítettnek tűnik a dolog.
A lokális kibocsátás gyakorlatilag nulla - Most milyen kibocsátásról van szó?
és a zaj is jóval kisebb. - Ebben lehet valami, de ha alapvetően hegyet bontani, meg nagyüzemben erdőt vágni menne oda a vasút, akkor biztos, hogy ennek van jelentősége?
Arról nem is beszélve, hogy a karbantartási költségek is jóval alacsonyabbak, mint egy robbanómotoros járműnél. - Mármint a jármű karbantartási költségei, vagy a teljes üzemé - beleértve a felsővezeték-hálózatot fenntartási költségeit?
Persze, ha egy kocsit húz emelkedő nélkül, akkor mehet, de teherszállításhoz hegyi pályán ez felejtős.
Nem tudom, hogy az utolsó kérdés szarkasztikus, vagy költői volt-e, de igenis tud imponálni az utazóközönségnél is egy "erdő-tram", főleg ha a száz egyéb érv miatt amúgy is az lenne egy újjá épített vonalon a leglogikusabb.
Akkoriban C50-esekkel napi 6 vonatpárral végezték a 200 tonnás fuvart. Lehet persze 50 lóerővel is számolni, de vasútüzem legyen a talpán, aki azt a bért kifizeti, amikor egy körrel is meg lehet oldani.
Igen, csak it nem három busznyi súlyról van szó, hanem 150 tonnáról, amit 40‰-es emelkedőn kell felhúzni. Ezt úgy vesszük, hogy a Süttő-Tardos vonalon a napi tehermennyiség elszállításához kell egy 50 tonnás mozdony, ami 8 db egyenként 12,5 tonnás üres teherkocsit húz. Ha úgy vesszük, hogy minden tonnára jusson 4 kW (+ 10% segédüzemű fogyasztás), akkor kell kb. 700 kW teljesítmény a mozdonyon. Tökéletes példa a Gmeinder D 75 BB-SE mozdony, ami 735,5 kW teljesítményű és kereken 50 tonnát nyom. Az utolsót 2012-ben gyártották, tehát még modernnek is nevezhető. Ha végig teljes teljesítménnyel halad, akkor a 17 km-es út 20 km/h-val 51 perc, mondjuk, hogy 1 óra.
Tehát ha egy tonna akksi 200 kWh kapacitással rendelkezik és abban a pillanatban, hogy a mozdony felér a bányába 0-ra merül, akkor 3,7 tonna lesz az akkumulátor.
Ehhez hozzá jön még egy inverter, ami az áramot az akksiból a motoroknak adja.
A dízelmotor fogyaszt mondjuk 200 g/kWh-t, tehát ott kéne 150 kg üzemanyag. A motor maga 2 tonna.
Így bőven a maximum súly felett vagyunk és ez csak egy laikus tipp.
ahogy pár helyen teszik is.