én nem vagyok ismerős a környéken, de az Erdei bekötőút megállóhely tkp. miért ott van, ahol? A Naplás-tónak ez lenne lényegében_a_közösségi közlekedési kapcsolata, ehhez képest a megállónál nincs, leszámítva egy erdei dűlőutat, ami a térkép szerint nem vezet sehová. A Naplás-tó ezzel szemben megközelíthető lenne a Naplás úton, ami viszont több száz méterre van a megállótól, és nincs járda. Nekem jóval logikusabbnak tűnne, hogy a Naplás útnál legyen a megálló, ehhez képest láthatóan viszonyan frissen felújítva is maradt a megálló ott, ahol eddig volt.
Felnézni a kijelzőre, és leolvasni, mikor jön a busz, ez 1 másodperc. Elővenni a telefont, behívni az appot, kijelölni a helyet/viszonylatot, ez kb 10 mp*. És ha nincs az embernek szabad keze, meg esik, fúj, stb. akkor nagyon kellemetlen is. Igazad van.
De!
Egy megnézés 10 mp, 100 óra alatt 36 ezer megnézés, 3év ~ ezer nap, ergo Te minden nap 36-szor várakozol valamilyen megállóban járatra. Gratulálok! Azt azért belátod hogy az emberek többségénél ez még a 4-et sem éri el, tehát 9-szer lassabban degradálódik a telefonjuk. Mármint a szutyok BpGO miatt. Mert amúgy állandó használatban van, és két év alatt úgyis kuka. Egyébként, ha egy felszállás után átlag 10 percet utazol, akkor az napi 6 óra utazás, plusz a várakozás. Jó sok szabadidőd van...
*Azt, hogy te az az appban megnézheted, hogy hol jár, miért késik, milyen alternatíva van, ne számoljuk bele az időbe, mert azt a kijelző sem mutatja.
Én nem tudom hogy viszonyul egyik a másikhoz, ezért érdekelne, bár nyilván költői volt a kérdés - legalábbis meglepődnék ha (amennyiben valaha is vizsgálva volt egyáltalán) publikus lenne az eredmény. Meg az is jó kérdés hogy kellene-e mindenhová ilyen, mert valószínűleg az Erdei bekötőútnál nem indokolja az utasforgalom (aztán lehet meglepően sok a BKV-zó horgász), de egy-egy megállót meghagyni hogy ott papír menetrend legyen meg cserélgetni kelljen, valószínűleg nem érdemes.
Első körben az a kérdés, mit jelent az "egyes megállókban"
Ha tényleg néhány megállóról van szó kisérleti jelleggel, ahol jelentős átszállási kapcsolat sincs (pl. a MÁV-Start és Volánbusz pályaudvarokat összekötő útvonalak átszállási pontjait érdemes kihagyni első körben) akkor az talán nem okoz nagy gondot, és értékes tapasztalatot jelenthet.
De a sokezer megálló kapcsán az álmok nekem meglehetősen utópisztikusnak (sőt, a magyar társadalom demográfiáját figyelembe véve akár disztópikusnak!) tűnnek számomra.
Körülbelül kiegyenlíti egymást a két költség - az egyik serpenyőben a megvásárlás-telepítés-karbantartás költsége, a másikban a nyomtatás minden menetrendváltozásnál, meg az élőerő cserélgetni a papirosokat.
És az e-papírra mindent ki tudsz írni, terelést, haváriát, bármilyen információt, ez nagy előny, miközben nem kerül annyiba és nem is olyan bonyolult, mint mondjuk egy futár-totem.
Ha jól értem, ez olyan "kijelző" lenne mint egy e-könyv olvasó vagy a média marktban a digitális árcédula? Ha igen, akkor engem érdekelne egy olyan számítás hogy mennyibe fáj a mostani papíros megoldás és az, ahol ilyen e-papír van - amit távolról egy gombnyomással frissíteni lehet ha menetrendváltozás van, nem kell hozzá lapot nyomtatni, stb., cserébe drágább és egy papírlapnál nyilván több karbantartást igényel.
Holnap meglesem mennyi volt, de ma ~5000 körül van azon megállóhelyek száma (HÉV és metró nélkül) ahol menetrendszerint megáll valamilyen BKK-s viszonylat.
Valamikor 199x-ben (?) kb. 3000 megálló volt Budapesten.
Mondjuk azt nem tudom (nem emléxem már rá), hogy egy megálló mindkét oldalát beleszámították és így lett kb. 3000 db, vagy ha a két oldalt külön számoljuk akkor 6000 db ?
De 6000 új elektromos kijelző beszerzése, telepítése, karbantartása, javítása, cseréje biztosan jó üzlet lenne egy baráti cégnek.
Pár tucat ember jól megélne belőle pár évtizedekig.
Azt, hogy ma csak e-papíros menetrend nem lehet kint. A nyomtatott verziónak is ugyanúgy kint kell lennie. Varsóban, Bécsben, Londonban lehet agyérgörcsöt kapna a hatóság, hogy nincs kint nyomtatott menetrend, csak e-papír egyes megállókban.
Esetemben 3 évre levetítve közel 100 óra többlet akku- és telefonhasználat van a GO miatt. Komolyan azt akarod bemgyarázni, hogy ez nem degradálja a telefonat? :) Na szédíts... és akkor azt még elő se szedtem, hogy mekkora kockázatot vállalok azzal, hogy emiatt folyamatosan ki-be rakosgatom a zsebembe. Mi van ha leesik, stb... lehet ez oltári nagy baromságnak tűnik, de tört már össze emiatt telefonom. Mert az a nyüves appot kellett ahhoz nézni, hogy hol a bánatban kóricál a 20 percező viszonylat, aminek papíron szombat hajnalban már 10 perce ott kellett volna lennie.
Tényleg első hallásra amit felvetettem hülyeségnek tűnik, csak aztán elkezded görgetni magad előtt ezeket és rájössz, tényleg nem akkora hülyeség. Pl. Párizsban alig kellett elővennem a telefonomat, mert minden buszmegállóban az RATP megállóiban ott a kijelző.
Az ország számos buszállomásához (Szolnok, Békéscsaba, Székesfehérvár, Dunaújváros, stb.) hasonlóan a külön (általában naponta hajnaltól késő estig nyitva lévő) ablakban üzemelő személyes információ Szekszárdon is megszűnt, információt a(z itt csak munkanap üzemelő) pénztárak adnak.
A helyi információs telefonvonalakat is lekapcsolták a központosítás jegyében :(
Péntek 9:30, a pesti expresszel jöttem, de a többi stimmel. Túrázni indultam, volt még egy nyugdíjas pár hasonló céllal, ők megkérdezték az információt, úgy találták meg.
Pontról pontra leírtad a szombati kalandomat ugyanezzel a busszal
> Szekszárd buszállomásra érkezem, keresem a Keselyűsre induló járatot (szerencsére van rá vagy 25 percem).
Dettó. vonatról átszállva 12:30 ugye? Nincs nagy választék hétvégén ez az utolsó indulás
> Az elektronikus kijelzőn a megadott indulási időponttal még hasonló sem szerepel.
Dettó
> Nézem a papír alapú táblázatot, abban sem szerepel.
Dettó
- A kijelzők felett ott vannak a célállomások, a 17-es kocsiállásnál ki is van írva Keselyűs, de az utastájékoztató lapon ez a járat pont nem szerepel (egy kora reggeli, meg egy délutáni viszont igen).
Dettó
Na én itt már teljesen el voltam veszve, sehol se volt kiírva hogy az 5411-es mező /=helyközi/ honnan indul, háromszor körbe futottam az egész buszállomást
A menetrendek.hu 19-es kocsiállást írt, azt se találom, 18-nál vége a dalnak
A járat kiírva nincs sehol sincs, se helyközi indulási táblán se a kocsiállásoknál
El sem hiszem hogy 25 perce képtelen vagyok megtalálni egy buszt
Volános dolgozó sehol.
Ekkor már csak 5 perc volt indulásig, megkérdezem az utasokat, végre valahára valakinek leesik hogy az helyi busz lehet azok amonnan mennek, mire felfedeztem hogy hol bújkálnak a 19-24 kocsiállások, egy épület takarásában.
Ott is csak helyi buszmenetrendek voltak kiírva és szintén nem találtam meg a keselyűsi buszt vagy de legalább fizikailag előkerült.
Szekszárd buszállomásra érkezem, keresem a Keselyűsre induló járatot (szerencsére van rá vagy 25 percem).
- Az elektronikus kijelzőn a megadott indulási időponttal még hasonló sem szerepel.
- Nézem a papír alapú táblázatot, abban sem szerepel.
- A kijelzők felett ott vannak a célállomások, a 17-es kocsiállásnál ki is van írva Keselyűs, de az utastájékoztató lapon ez a járat pont nem szerepel (egy kora reggeli, meg egy délutáni viszont igen).
És akkor kezd gyanús lenni, hogy Szekszárdon volt valami helyközi járat bevonás a helyi forgalomba - úgyhogy átsétálok a helyi végállomás peronjára, ahol a 19. kocsiállás felett meglátom kiírva a menetrendi mező számát (még jó hogy ezt tudom), mellette az útirány "Tolnatej Zrt.", ami a város belterületén az utolsó megálló. A táblára ránőtt egy bokor, az ágat félrehajtva a hátoldalán lévő utastájékoztató lapon végre megtalálom a jelzett indulást - ami egyébként Szekszárd aut.áll. végállomásra közlekedik. (Rövid zsákvonal közben egy betéréssel, így oldották meg hogy díjszabási értelemben ne kelljen megtörni).
Kérdés, hogy ha az utazóközönség elég nagy részének eleve rendelkezésére áll a saját eszköz, amit amúgy is rutinszerűen használ szinte mindenre, akkor meg kell-e fizettetni velük és a többi adófizetővel a meglehetősen drágán telepíthető és fenntartható kijelzőket (illetve mi az a csomóponti méret, fontosság, ahol már meg kell...)
Ebből az erőből a banknak is kellene adnia neked valamilyen digitális eszközt, amin bármikor megnézheted az egyenleged, hogy ne a saját mobilodat kelljen amortizálnod hozzá :3
Amúgy nyilván jó, ha minél több köztéri kijelző van (persze messze nem kell minden megállóba), csak a logikát kifogásolom.
Azért a jobb oldali (Lessenich) tábla, nem az elektronikus, hanem a fix tábla, kapna Magyarországon kritikát rendesen. Dransdorf három különböző betűmérettel van írva, a 630-nál ráadásul hibásan (Drandorf), a 610/611-nél hiányzik mellőle az U. Bonn Hbf-nál meg egyszer van S, egyszer nincs.
De a kijelző tényleg jó, és ugye látjuk, napelemes, külső áramellátása nincs is.
Bonnban egyébként (330 ezer lakos) a fő buszos tengelyek olyanok, hogy két járat hosszan átlapolja egymást, és csak a végükön válnak szét, pl. 610/611. Ezeknek az utastájékoztatásban is ugyanolyan színük van, egy kis árnyalatnyi eltéréssel, ld. 610/611, két hasonló kék, a 604/605 két hasonló zöld, stb. A járatsűrűség a legnagyobb csúcs kivételével egyezik, pl. szombat délután a 610/611 egyaránt 20-20 percben jár, és egymást felezik. Korábban elmenni persze tilos. Ezzel a város nagy részéről elég sűrűn elérhető a városközpont, és ezt kiegészítik még egyéb, harántoló járatok. Véleményem szerint a város méreteihez képest kimondottan jó a tömegközlekedési kiszoldálás Bonnban. A kötöttpályás hálózat kiépítése persze köszönhető annak, hogy a város annak idején negyven évig nyugatnémet főváros volt, de azóta eltelt harminc év, és máig fennmaradt a jó buszos kiszolgálás is. Ezek a járatok elég jó kihasználtsággal is járnak.
Akik az appra esküsznek, persze, van az is, elég sok mindent tud, szerintem elég jó.
Nekem mindössze annyi a problémám, hogy miért a saját eszközömet kell avultatnom egy olyan információ beszerzéséhez, amit a szolgáltatónak saját csatornán keresztül kellene adnia?
Igen is kijelzőket kellene telepíteni a városban, illetve végre a drágalátos ÉKM is elfogdhatná a világ előremenetelét és nem akadályoztathatná az e-papíros megoldást, mint ahogy azt ma még teszi.
Ha már go: marginális kérdés csak tegnap pont ilyen helyzetbe kerültem (volna): ha én az appban vásárolt jegyekkel szeretnék kerékpárt szállítani a villamoson, akkor a megállóhelyi tartózkodás alatt kéne két vonatjegyet beqrkódoznom + a kerékpárt feltenni a Tátrára? Ez nem tűnik egy olyan mozdulatsornak ami zsigerből gyakorlás nélkül összehozható.
Az is aranyos hogy ha az ember a szabályokat betartva szeretne kerékpárt szállítani a héven, az kb lottósorsolásnak felel meg: megáll a szerelvény egyik végén és reméli hogy pont ott nem lesz bicikli, mert ha mégis, arra már nincs idő hogy átmenjen a másik kerékpárszállító kocsihoz - legalábbis tegnap nem volt.
A "szutyok GO" sokkal széleskörűbb információt ad, mint bármilyen megállóhelyi tájékoztatás. Nem azt mondom, hogy utóbbi teljesen fölösleges, mert kényelmes egy ránézésből megállapítani, hogy mikor jön a busz - de sokkal-sokkal kisebb a jelentősége, mint volt neki mondjuk 10 éve.
Szuper ez az egyszerű kis kijelző! Sajnos nálunk az álláspont a kijelzőkkel kapcsolatban, hogy vagy nincs lehetőség áramforrás kiépítésére, drága, minek, használd a szutyok GO-t...
