Azért ezek így sem rossz szerkezetek, és nézd ezt annak a tükrében, hogy ennyi pénzért lenyúlnak ám simán sokszor valami ETA/Sellita werkes órával is. Az óraipar ezen szegmense pedig egyértelműen át lett pozícionálva luxusiparrá, nincs értelme firtatni, hogy milyen ár/érték arányúak ezek az órák - mert nyilvánvalóan rettenetesen rosszak ezen a téren. Éppen ezért egy-két kivétellel nem is tartják ezek az árukat svájci vonalon sem újként.
Ezzel együtt a gyors-pillanatszerű dátumváltást én nem okvetlenül érzem egy minőségi szerkezetnél elengedhetetlen tulajdonságnak - egyébként a 60/70-es évek Grand Seikoi között is volt, amelyik tudta, és volt, amelyik nem, az 56xx szériás szerkezetek például nem. Ízlés dolga, hogy valaki ezt elvárja, én még bizonyos mértékben előnyét is látom a 7750-hez hasonló lassú, fokozatos dátumváltásnak - azt, hogy éjfélkor a dátumablakra nézve egy gyors váltású óránál nem tudhatod, hogy ez most akkor még az előző vagy már a következő dátum (tipikus ugró-órás kijelzés dilemma, amit csak a PallWeber megoldású szerkezetek oldanak fel) - lassú, kúszó dátumnál látod, hogy már elmozdulóban van a dátumtárcsa, azt is, honnan hová.
A másik kettőt mondjuk úgy, megnéztem (és még egy harmadikat is, az most nem is ugrik be) - hogy mennyire jók, arról nem mernék nyilatkozni, mert egy próba alapján nincs használati tapasztalatom. Még a Timegrapherről sem sok, de működik. A WatchAccuracy sem egy világ csodája egyébként, de nem is valami komoly laborműszernek szánták, alkalmas úgy általában mechanikus órák gyors, felületes bevizsgálására és szabályozására - tisztességes munkához meg úgyis szükséges valódi célműszer. Sajnos ma már Computic/Horometer nincs, megszűnt a gyártásuk, nem volt gazdaságos, de a kínai Weishi műszerek azokhoz hasonló áron elérhetők és tapasztalatból mondhatom, hogy jók (igazándiból mint műszerek sajnos jobbak, mint ezek voltak).
A Seiko egy szégyen, a sokmilliós 9SXY (ahol X szám) szerkezetes Grand Seiko nem tudja a gyors dátumváltást éjfélkor, amit már egy 70-es évekbeli szaros Poljot automata is tudott.
Többek között azért is annyi a használt GS-ek ára, amennyi, a béka segge alatt. A 70-es évekbeliek tudták, a maiak nem. Jó lesz a birkáknak az is, gondolhatták a Seikonál...
A 9SA5 már tudja, 4-5 millióért fém tokban, röhögnöm kell...
Hihetetlen, hogy felnőtt emberek nem értik a licitálás lényegét. Semmilyen bónuszidő nem kell. El kell tudni dönteni, hogy max mennyit ér neked és azt az összeget kell rátenni a lejárat előtt 10 másodperccel.
Ha másnak többet ér, mint amennyit neked ér maximum, akkor sosem lesz a tiéd. Ha 120-at rátettél és mondjuk 120 plusz licitlépcsővel nyer más, az nem azt jelenti, hogy 120+licitlépcsőt tett rá, lehet hogy rátett 500 eurót, de az nem látszik.
Miért mindig az utolsó pillanatban akarnak okoskodni a licitálók?
Igen sajnos ebayen nem igazán ad bónuszidőt mint vaterán, így 6 másodperccel a vége előtt már nem tudtam beavatkozni. 150-ig még akár elmentem volna. Mindegy majd legközelebb. Köszi az infót.
Szép öreg Longines zsebóra valamikor az 1889-1900 közötti időszakból (1900-ban nyertek megint órakiállítási díjat, és azt fel is tüntették utána).
Korrekt, de azért már nem újszerű állapotú ezüst tok, szép számlap - rendben van ránézésre (a szerkezet műszaki állapotát egy képről úgy se lehet megítélni rendesen, hiszen ránézésre hiába jó, de ettől akár komolyabb gondok is lehetnének vele).
Bánkódni nagyon nem érdemes miatta, mert azért ezek az órák nem unikális ritkaságok, és ilyen állapotban általában nagyjából ennyit is érnek. Aki tehát megvette - az nem kötött rossz üzletet ugyan, de az Isten lábát sem fogta meg - nagyjából a szokásos piaci-árverési árat fizette érte.
Lehet találni a neten ilyeneket sokkal többért is kínálva (500-1000 €/$ is simán előfordulhat) - csak azokat soha a büdös életben nem fogja senki megvenni...
Sziasztok! Sajnos lecsúsztam róla mert 120 euróig védtem a licitet, de ilyen 145 környékén ment el. Gyorsan lementettem a képeket, mert úgy voltam vele nézze meg egy szakavatott is mielőtt kifizetem, de sajnos nem én nyertem. Ettől függetlenül is érdekelne mit gondoltok, jól járt aki megnyerte? Eredeti lehet minden része?
Nem a dátumváltás "látszólagos pillanatszerűsége" itt a mérvadó.
Praktikusan kétféle "iskola" van a megoldásra - az egyik, az egyszerűbb megoldás, hogy egy sima dátumváltó kerék egy pecekkel-nyelvvel, a dátumtárcsát - amit ugyanakkor egy kis támasztó rugó mindig pozícióban tart - szép lassan átváltja.
A másik megoldásnál szép lassan, órák, akár fél nap alatt felhúznak valamilyen rugózott váltó kart-idomot, jellemzően egy emelkedő-spirális felületen, és egy adott pillanatban az egy peremen "letörve" lépteti a dátumtárcsát egy nappal.
Ez utóbbinál a leginkább kifinomult megoldásoknál a dátumtárcsa fogai között a pillanatszerű léptetés pár századmásodpercét leszámítva nincs is semmilyen elem (a pozícionáló karon kívül), ergo a gyors dátumváltás bármikor megoldható, a dátumváltás közvetlen környezetében is.
A két megoldást kicsit kombinálva gyakran alkalmaznak olyan dátumváltó tárcsát-kart, ahol a dátumváltó keréken nem fix nyelv van, hanem valamilyen rugózó elem, ami lassan nekifeszül a dátumtárcsa soros fogának, egyre nagyobb erővel nyomja, de ameddig az ereje nem haladja meg a pozícionáló kar-rugó erejét, addig a dátumtárcsa nem moccan, ám amikor azt eléri-meghaladja, akkor hirtelen átugrik a dátumtárcsa.
Ez látszólag "ugró" váltás, de a valóságban nem az - elég hosszan a dátumtárcsa fogai között van a váltó-rugó, és valójában a váltás pillanata nem igazán egzakt. Úgy nagyjából 5-10 percet szokott szórni, hogy mikor vált a szerkezet - éppen hogy jön ki a lépés, sosem teljesen egyformák a dátumtárcsa fogai sem, stb...
Ennek a megoldásnak ugyanakkor előnye, hogy a váltás közelében is lehet gyors állítást alkalmazni, mert a dátumtárcsa félre tudja tolni ezt a rugózó váltó-nyelvet, viszont jellemzően ha egy ilyen Seiko, ETA 2824-2892 szerkezeten előre állítjuk a dátumot éjfél közelében - akkor viszont aznap már nem is fog váltani, "leengedtük a rugót"...
A Seiko 6R25 és hasonló szerkezeteknél is ilyen rugózó kar vált, ráadásul itt az még műanyagból is van, a képen ez a balra fent látható fekete is váltókerék:
Az ETA 2824 és 2892 werkeknél ránézésre szinte ugyanott van, de fém a dátumváltó kerék, a bele épített "kukac - @ - alakú" váltórugó is:
A 7750 durvább megoldás, tök egyszerű, fix, nagy váltónyelvek vannak, itt a váltás közelében 3-4 órás időintervallumban egyáltalán nem lehet váltani, mert a dátum/nap-tárcsákat fizikálisan blokkolja a fogaik közé már befordult váltónyelv - erőltetésnél törni fog valami. Ezek lent a sárga, aranyszínű, jól látható kerekek:
A valóban pillanat-váltós mechanizmusok mások, a Rolexeknél például ilyen a séma:
Itt a zöld kart húzza fel a kis kék acél emelő-idom, ráadásul a kar vége az idomhoz egy kis rubin görgővel támaszkodik, és igen precíz kidolgozású az egész, így miután 5-8 óra alatt felhúzódik (így közben jóval kisebb energiával terheli a szerkezetet), a kék idom "letörési pontjánál" egészen hirtelen fordul el, elfordítja a lila/piros színű váltókereket, és vált a dátum. Ez a finom kidolgozás miatt tiszta állapotban nagyon jó pontossággal, fél-egy percen belül következik be mindig, beállítható úgy az óra, hogy jóformán teljesen pontosan mindig éjfélkor váltson. És az ilyen dátumtárcsát mindig szabadon lehet tekergetni előre-hátra. Viszont a mechanizmusból adódik, hogy visszafelé állítva az órát a dátumot is visszaállítja (viszont azt lassan).
Nyilván picit hanyagul lett feltéve a mutató, odébb lehet tenni, de emiatt valójában nem érdemes megbontani az órát. Ugyanakkor ez ugyebár a 7750 klónja, ami meg egy lassú dátumváltású megoldással működik, meglehetősen hosszan, órákon keresztül tolja a dátumot és napot lassan maga előtt a váltókerekek nyelve - emiatt maga váltási pont (amikor az amúgy már láthatóan félállásban lévő dátumtárcsa átugrik a pozícionáló rugó nyelvének a másik oldalára) nem egzakt.
A 2824 és 2892 más megoldású, azok pillanatszerűbben váltanak, de amúgy azok sem hajszálpontosak ebből a szempontból. Kevés olyan megoldás van - mint például a Rolexé - ami nagyon egzakt és tényleg akár fél-egy percen belül mindig stabil időpontban pillanatszerűen vált. De a feladatát ez a 7750-féle megoldás is nagyon jól ellátja, szerintem nem érdemes foglalkozni vele.
van egy Sellita SW510 szerkezetű órám, ami már 23:30 körül dátumot vált. ez mennyire normális jelenség? lehet rajta állítani? az ETA szerkezetes óráim mind normálisan, 23:55 és éjfél között váltanak dátumot...
Egy koronazár eléggé zárt kicsavarva is valójában, nem megy abba por. A gumi meg nem kiszáradni szokott, hanem lassan elrongyolódik (a korona aljában lévő gumigyűrű minden becsavaráskor "kilapul").
Igazándiból nem is annyira lényeges ez a kérdés, a tömítések előbb-utóbb mindenképpen cserére fognak szorulni. A koronazár esetében leginkább arra érdemes koncentrálni, hogy szükségtelenül ne csavargassuk - mert bizony mindegyik élettartama nagyon is véges - és nem a tömítésnek, hanem a meneteknek. A belső-sűrű menetű kiviteleknél (többmilliós Zenith El-Primero-k, IWC-k és hasonló órák is ilyenek sajnos) nem ritka, hogy előbb megy szét a menet a tokcsőben vagy a korona nyakán, mint a gumitömítés - és a pótlása nem egyszerű, és nagyon nem filléres...
Ezért ez ritkán jön össze, és valószínűleg csak éppen megfelelő körülmények (nyugalom és állandó hőmérséklet) mellett, azért ez már gyakorlatilag kronométer pontosság.
Billegő függvénye. Konkrétan Swiza-ból is találkoztam olyan 8 napossal, amiben igen tisztességes és szépen kövezett billegő-hajszálrugó volt a pecekjárattal kombinálva - és egy ilyen verheti pontosságban a Molniát. Az Oris konkrétan kronométer minősítésű werket is készített pecekjárattal (rubin emelő-peckekkel) - rendszertani értelemben a Roskopf-járat egy teljesen korrekt horgonyjárat, elméletileg ugyanolyan jellemzőket biztosíthat, mint akár a svájci, akár a hegyes fogú horgonyjárat - ha megfelelő minőségben készítik el. Mivel eleve arra lett kitalálva, hogy gyenge-közepes minőségben nagyon egyszerű módszerekkel igen olcsón tömeggyártható lehessen - így az esetek többségében nem komoly minőséget képviselő szerkezetekben használják - de azért ilyenre is van példa.
Ráadásul a 20-as évek svájci "státusz-törvénye", ami ugye a túltermelés letörésére a gyártókat jó időre belekötötte abba, hogy amilyen technológiájú órákat gyártottak éppen, olyanokat készíthetnek csak később is, nem válthatnak jobbra (ezért állt neki az Oris is sokkal jobb minőségű, de még mindig peckes járatokat kifejleszteni), szült sok érdekes anomáliát, az elvi paramétereinél sokkal jobb - vagy éppen rosszabb - szerkezeteket.
Sziasztok! Egy pecek járatos Swiza 8 óraszerkezettől nagyjából milyen pontosságot lehet elérni? Nekem van Molnija 8 napos órám napi használatban, heti egyszer húzom fel és állítom be, 1-2 perc járáseltérése van. Ezt egy pecek járatos svájci szerkezet tudná?
En a koronazarra magamtol a becsavart allapotot mondtam volna, mert arra gondoltam, ha ki van csavarva, akkor a gumit eri a por es jobban is szarad, mintha a zart korona vedene.
Tsaby nagyjából meg is válaszolta - a forgató jellemzően egy idő után teljesen felhúzza az órát. A koronazárat mindenképpen "jó kímélni", ha nem jár az óra, jobb a tömítésének, ha ki van csavarva (nincs a gumigyűrű a koronában összepréselve), de igazándiból nem bír ez nagyon nagy jelentőséggel (időnként mindenképpen cserélni kell a tömítést).
A felhúzás pedig kézzel is nyugodtan végezhető, nem jelent érdemben nagyobb terhelést az órának, mint ha az automatika tenné. Bírnia kell.
