S a véresebb alatt nem csak a reguláris háborút értettem, hanem főleg a szerb, kisebb részben a román irreguláris csapatok magyar civileket érintő atrocitásai is nagyobb területen, hosszabb ideig tartanak. Nyilván visszahatás is további halottakat jelent.
Akkor is nyernek, csak valamivel később és vélhetően az elhúzódás miatt még véresebben. Az osztrákok 2 hadtestet kértek csupán az oroszoktól, csak a cár demonstrálni akarta az erejét.
Emlékeztetlek rá, hogy ekkorára Piemontot tönkreverte Radetzky, s kiszállt a háborúból, Velence pedig szoros ostromgyűrű alatt volt. Nos, áthozták volna Itáliából a felszabaduló csapatokat illetve még valamennyit összevakartak volna a birodalom többi, nyugodt részéből. S vélhetően Haynautól átveszi a főparancsnokságot az olasz hadszíntér megszűnte után Radetzky személyesen, aki ugyan már öreg volt, de még mindig a kontinens egyik kiemelkedő hadvezére.
Ha már játszunk a gondolattal, akkor mondjuk október végére győzik le a magyar főerőket, amely maradéka visszahúzódik Komárom, Újvidék, Arad, Munkács, Nagyvárad erődjeinek a védelme alá, esetleg még Székelyföld tartja magát. Ekkor vagy a velencei mintára megállapodással zárják a háborút vagy elhadakoznak az blokáddal és várostromokkal 50 tavaszáig... Külső segítség nélkül buktunk volna, ha pedig bárki beavatkozik a mi oldalunkon (csak a török közreműködésével lett volna lehetséges, akkor automatikusan hadba lép az orosz ellenünk).
Bem zsenialitása, avagy visszavonulás helyett egy merész húzással az ellenség bázisára támadt és erőltetett menet után néhány óra alatt bevette Nagyszebent!
Biztos vagyok benne, hogy a Mikes Kelemen nevet hallva 100 magyarból 98 II. Rákóczi Ferenc bujdosótársára gondol, pedig egy hős huszártiszt is viselte ezt a nevet. gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, Bem lovassági parancsnoka, aki 1849.01.21-én, Nagyszeben sikertelen ostromakor halt hősi halált! Ismerkedjünk meg vele!
1848.08.28-án hadbírósági ítéletet követően az oroszok kivégezték Konrad Rulikowskit, aki zászlós volt az orosz hadseregben, de átállt a magyarokhoz. Jeltelen sírba temették Nagyváradon, ma a nyughelyének otthont adó temető a nevét viseli.
Annyit pontosítanék rajta, hogy Ferenc Jóska nem 1851-ben, hanem 1852-ben járt a legyőzött Magyarországon, állítólag ekkor akarta elfogni Noszlopy és szabadcsapata.:-)
1979-ben készült erről egy jó kis magyar történelmi film is, az Élve vagy halva.
Noszlopy Gáspár honvéd őrnagy, kormánybiztos volt már?
Pl. hogy a szabadságharc bukása után 1851-ben szabadcsapatot szervezett a Dunántúlon és folytatni akarta a szabadságharcot?
Állítólag titokban abban reménykedtek, hogy Kossuth külföldi csapatok élén visszatér az országba és kiűzi az osztrák megszállókat.
Ennek persze a valóságban semmi realitása nem volt, az egész 1850-es évek egész Európában inkább a forradalmi mozgalmak apályáról és az uralkodó monarchiák megerősödéséről szólt.
Olyan legenda is elterjedt, hogy Noszlopy és szabadcsapata 1851-ben el akarta fogni az országba látogató Ferenc József császárt (magyar király csak 1867-től volt!), de a korabeli dokumentumok alapján ennek nincs semmiféle valóságtartalma.
1852 őszén fogták el több társával, miután hajtóvadászatot indítottak ellenük egy császárpárti tolnai földbirtokos meggyilkolása miatt.
1853. tavaszán több társával együtt halálra ítélték és kötél által kivégezték.
