A mikrofilm.uw.hu és az MNL adatbázisa szerint a pápai keresztelési anyakönyvben vezették a kereszteléseket 1753-1783 között is. A házassági és halotti anyakönyvekről nem tesznek említést a honlapok és a Kálniczky könyv sem.
Lehetséges hogy a familysearchön mostantól nem férhetőek hozzá az állami anyakönyvek? December 7-én frissítettek, most "browse images" helyett van 51 149 adat. Névre lehet ugyan keresni, de ez semmi a korábbihoz képest. Fejlődünk visszafelé és lehet újból hetekig levéltárba járni egy adatért, vagy én néztem el valamit?
A katolikust egy éve, a reformátust fél éve nem frissítették, fogják még vajon?
Az alábbiakhoz hozzátenném, hogy az 1698-ban nemességet kapott Geréb család praedikátuma fenyédi volt, és nemességüket a gyulafehérvári országgyűlés még az adományozás évében kihirdette.
Az eredeti címeres levél az Országos Levéltárban található.
Lemaradt Kemplennél a hivatkozott 4 Geréb családból egy: 1836-ban két nagykőrösi lakos Geréb nemességét Szatmár vm. bizonyítványa alapján Pest vm. hirdette ki.
Sajnos abba az akadályba ütköztem, amelybe szinte minden családfakutató: az anyakönyv elejéhez értem, nincs tovább.
Őseim voltak ns. Geréb Mihály és Vitárius Borbála. Utóbbiról tulajdonképpen semmit nem tudok: sem a születési és halálozási évét, sem a vallását, sőt, még ilyen névvel sem igen találkoztam.
Ns. Geréb Mihály 1761 körül született és 1821-ben halt meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Leveleken élt családjával, és református volt. Ennek következtében a besenyődi református anyakönyvben találtam róla és gyermekeiről adatokat. Ez az anyakönyv azonban csak 1778-től kezdve van vezetve, így egyelőre megakadtam a kutatásban.
Talán segíthet a továbbiakban, hogy a család nemesi származású volt az anyakönyv szerint.
Nagy Iván művében 6 ilyen nevű család szerepel, de a kihaltak figyelmben kívül hagyva csak 4 kerülhetne szóba:
árapataki Geréb (erdélyi, és főleg lófő családokkal házasodott)
rettegi Geréb (1685-ben kapott nemességet, a családfa ismert, de nem egyezik az enyémmel)
medgyesi Geréb (erdélyi család)
kelementelki Geréb (eml. 1570-ben)
Kempelen Béla művében a fentieken kívül további 4 ilyen nevű család található:
Geréb (1698-ban kapott nemességet)
mezőmadarasi Geréb, alias Gellért (1622-ben kapott nemességet, melyet 1722-ben Közép-Szolnok vm-ben hirdettek ki; szintén a 18. sz. első felében Szatmár vm-ben is megtelepedtek)
Geréb (a 18. sz. végén Szilágy vm-ben éltek)
Hogyan lehetne a kutatásban tovább haladni az anyakönyvben, és hogyan lehetne a családot beazonosítani, hogy melyik nemesi családhoz van köze?
Szintén nehezíti a helyzetet, hogy a besenyődi anyakönyvben néhány alkalommal Gerő néven szerepelnek. Nos Nagy Ivánnál egy ilyen család van (Zemplén vm-i), mint ahogy Kempelennél is: a derecskei Gerő család, amely 1687-ben kapott nemességet, és egy év múlva Szabolcs vm. hirdette ki.
Mi a véleményetek, merre lehetne tovább haladni? Milyen iratokat lenne érdemes megvizsgálni, kikérni, és azokat hol?
1753-83 között a pápai reformátusokat üldözték, ezért a közeli Adásztevelre menekült a pápai református iskola is. Ebben az időben szünetelt a református anyakönyvezés is Pápán. Mivel Adásztevelre ment az iskola, megnéztük a helyi anyakönyveket, de abban nincsenek a pápaiak anyakönyvezve (ker, ház, hal). Legalábbis, így külön nem írták ki, hogy akkor ez most a pápaiak keresztelése (ami azért furcsa, mert Nagygyimót pl többször is szerepel, tehát ha így lett volna, akkor sztem kiírták volna). Hol kereshetjük a pápai református adatokat szerintetek még?
Sükösd történetével (is) foglalkozom, mert az apai őseim kb. 300 éve Sükösdön laktak. A Helytörténeti Egyesület tagja vagyok.
A sükösdi anyakönyvből az összes Pocskayt kiírtam. A család több tagja temetkezett a kápolnába, vagy mellé, nem csak a Pocskayak, hanem a feleségeik is.
Az anyakönyv - mint ahogy máshol is - előfordulhat, hogy hiányos. A plébánostól függött, hogy milyen pontosan vezette az anyakönyvet. Lehetséges, hogy született egy Anna nevű gyermek, de nem írták be. Aztán meghalt, és azt sem írták be.
A kápolnáról van egy elméletem, tehát részben feltételezés:
Azért épített oda a kápolnát Pocskay Gergely, mert akkor ott volt a temető! Tehát ez egy temetőkápolna. Ilyet más falvakban is építettek az ott lakó nemesi családok. (A Pocskay/Tukó család Berkesdről, Baranya vármegyéből származott.)
Egy adat a sükösdi halotti anyakönyvből:
1748. máj. 9. nemes Pocskaj Ilona, 77 éves, sükösdi. "... cujus Corpus Sepultum est in Capella Coemeterio sorensis..." (a kápolnához temették).
Egyébként konkrétan a kápolna építéséről semmilyen hivatalos iratot nem találtam, pedig sokat kutattam Kalocsán. 1747-ben építették, aztán 1847-ben a 100 éves évfordulón felújították. Ehhez az érsekségtől kértek és kaptak engedélyt. Ekkor építették rá azt a kicsike tornyot.
Az egyesület honlapján lévő írás Udvardy József: A sükösdi plébánia története című kiváló munkájából származik.
Bocs, ha kicsit hosszú voltam. Ha bővebben érdekel a dolog, akkor írj:
Ki tudja ? Szabadkán a XVIII.században sokszor fordul elő az Erdődy név. A grófi család családfájában ezek nem szerepelnek, vajon honnan eredhet a nevük ? Mától visszafelé 1720-ig mindenkit megtaláltam, de az 1720-as évek előttre nem tudok tovább menni.Honnan eredhetnek ezzel a névvel ? Tud valaki valamit ? Köszönöm .
Én a Pocskayak helyében a Szent Anna kápolnát, vagy az a körül fekvő temetőt választottam volna végső nyughelyemnek, ha már egyszer a család egyik a kápolna alapítója. Nem tudom, hogy tartottak-e ott misét.
II. János Pál pápa a szövegkörnyezet alapján „gyülekezet közepén” értelemben használhatta.
„Hirdetni fogom nevedet atyámfiainak –in medio Ecclesiae – a gyülekezetnek közepette dicsérlek téged.” (Zsolt 21,23)
Mivel a sükösdi római katolikus (nagy)templom csak 1817-ben épült így már csak az a kérdés, hogy 1788-ban ez melyik templom volt, "amiben" eltemették. A család által épített kápolnában misék is voltak már ekkoriban?
Valóban Sükösdről van szó, feleségem ősei között van a Pocskay család.
A család másik leszármazottja Pocskay Tamás elmondta nekem, hogy nem születik Anna nevű Pocskay az anyakönyvek szerint és nem hal meg ebben az időszakban ilyen nevű gyermeklány... Vagyis a legenda úgy tűnik nem valóságos, de mint minden legendának biztosan ennek is van valóságalapja :)
Akkor azt biztosnak vehetem, hogy ezt a Mihályt idetemették? És azt is, hogy ő volt a templom építtetője vagy legalább is abból a családból származott?
A google-ban egyébként II. János Páltól származó idézetben többször szerepel ez a kifejezés, egyéb jelentése nem lehet?!
"in medio Ecclesiae"= templom közepén. Tehát oda lett eltemetve. Ha a 10469. hsz.-hoz hasonlóan a Sükösdről van szó, akkor lehet, hogy a sir még létezik is. http://www.biblia-tarsulat.hu/docum/sukosd.htm
Az "in medio Ecclesiae" jelentéséről lásd Glatz Ferenc-Kardos József: Szent István és kora. MTA Történettudományi Intézet, 1988. 119. oldalát ITT
Ez biztos csak elírás!
