Ha ez a helyzet, akkor mindkettőben elöl vizes kazán van, a csuklósban plusz hátul egy száraz is. A Thermálfűtés mindkettőben alap. Ha '87<évjárat, akkor lehet légcsatornás vagy utastéri Thermálos is. Ha '88 előtti évjárat, akkor inkább csak légcsatornás.
Egy jól karbantartott és beállított rendszerrel szerintem lehet(ett) fűteni. Ezeknek a Thermál radiátoroknak hasonló zavaraik lehetnek, mint a vízhűtőknek. El tudnak vízkövesedni, iszaposodni és mivel ventilátoros egységek, ezért a légáramba kerülő szennyeződésektől a lamelláik is el tudnak tömődni és a légcsatorna is el tud rakódni. Ha ezeket néha átmosnák, kifúvatnák - mondjuk téli felkészítés gyanánt - akkor nem csökkenne le a teljesítményük. Persze az ablakok és ajtók állapota is hagy kívánni valót. Régebben azért találkoztam olyan békávés 280-assal, amelyikben érezhető volt a meleg. Igaz, csak kb. a harmonikatérig. Azért azt se felejtsük el, hogy a helyi forgalomban a gyakori ajtónyitás miatt nem tud az utastér felmelegedni, de ott a relative kevés időt eltöltő utasok miatt talán nem is ez a cél. A villamosokon korábban nem is volt fűtés, csak a Tátrákon jelent meg először.
Olyan nincs, hogy a sofőrnek van a kályha. A vezetőfülkét is abból a légcsatornából fűtjük, mint az utasteret, plusz még az ablak páramentesítő, szintén Thermál rendszerű egységgel, amelynek zsaluival a légáram irányát lehet változtatni/elosztani az ablak, vagy a lábtér irányába. A páramentesítő egység ugyanúgy a vízkörbe van kötve, mint a vizes kazán, és ki is iktatható.
Ami az utánfutót illeti, ott egy kazán van csak a bal oldalon. Ez a ládaajtó két rácsán át szívja a friss levegőt egy szűrőpanelen keresztül. Ezt elvileg át lehet(ne) állítani egy terelő csappantyúval külső/belső szívásra valahol a szívócsatornában.
Légcsatorna is a bal oldalfalon szokott lenni elöl is és az utánfutón is. Én jobb oldalon nem emlékszem, hogy láttam volna, de ha van ilyen, akkor egy alsó csatornában oszlik meg a fűtőlevegő valószínűleg, mert két kazán hátul biztos nincs.
A két említett busz milyen altípus, vagy reláció? Abból ki lehetne találni az eredeti kialakítását.
Nem tudja a t. topiktársak közül valaki, hogy az Ik200-asokba melyik gyár gyártotta az első (SZU), hidakat? Illetve, hogy van-e jogutódja a cégnek? (kéne legyen valami, mert a rendszerváltás után is kerültek küllős hidak az orosz export 200asokba)
Akkor a motor melegével szinte esélytelen felfűteni az utasteret, pláne egy csuklós esetén..
De nem volt ez problémás hogy nem volt kályha nagyon mínuszokban? Nyári esőben is láttam már kályhát üzemeltetni volános csuklóson hogy lefújassa a párát.
Akkor pl ELK-606-ban van kályha nem tudja valaki?
A CDC-805-ben pl hogyan van megoldva? Mert tudtommal az utánfutóban száraz kályha, elöl szintén száraz a sofőrnek, az utasoknak meg a vizes motorhővel üzemelő az ülések alatt
Aztán az utánfutóban mikor kétoldalt van ilyen légbefúvó akkor a kályha kétoldalról tolja vagy két kályha van benne? Esetleg egyik oldalon beszívja, a másik oldalon felmelegítve kifújja a levegőt?
Ha gyárilag van a vezető alatt kiegészítő fűtőkészülék, akkor az lehet ilyen is, olyan is. Utólag általában a vízkörbe kötöttet szokták oda beépíteni. A 280-as utánfutóba pedig a száraz kivitelt. A BKV kivitelű kocsikon (260.00,260,45,260,46,280,00,280,49)kiegészítő fűtőkészülék eredetileg nincs. Nem volt ilyen a volán helyi típusokban sem (260.06,260.16)
A képen látható "falmenti fémdoboz" a fűtés légcsatornája, amiben a meleg levegő áramlik. Ez teljesen független attól, hogy van-e benne kiegészítő fűtőkészülék, vagy nincs. Az utánfutóban (280) viszont a légcsatorna egyértelműen a fűtőkazánra utal.
A meleg levegőt előállíthatja egy hűtővíz rendszerbe kötött fűtőradiátoron átfújó ventilátor (Thermál), vagy egy külön fűtőkészülék (Sirokko). Azt is kijelenthetjük, hogy ha a vezető alatt láda van, akkor abban van a fűtőkazán helye, ami altípustól függően lehet száraz vagy vízkörbe kötött nedves készülék.
A vízkörbe kötött fűtőkazánnal a 200-asok esetében a Thermál fűtés hatékonyságát növeljük azáltal, hogy a motor vizét melegítjük. Létezik olyan példa is, ahol a Thermál fűtőberendezést úgymond "felhozták az utastérbe, és egyforma darabokra szedték". Ilyenkor a légcsatorna helyett az ülések alatt arányosan elhelyezett ventilátoros fűtőradiátorok vannak, amelyekben a motor vize kering.
Orosz kivitelek esetén a légcsatornába a vezető alatti száraz fűtőkazán fújja a meleget, és emellett van utastéri Thermál is a radiátorokkal (260.18,260.27,260.36,260.37)
NDK kivitelnél és a hazai elővárosi kiviteleknél vízkörbe kötött kivitelt használtak. (260.02,260.43, 260.32,260.39).
Utólag a vízkörbe kötött kivitelt szokták beépíteni, így ma már sok olyan buszon is találkozhatunk vele, ahol eredetileg nem volt, de a BKV ebből a szempontból típustiszta maradt.
Levegős sirokkót idáig csak az ikarusok utánfutójában láttam, meg elöl csak a sofőrnek. De ha jól látom a képen akkor a busz első részében is levegős sirokkó van?
