Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni. 1912-ben Szlovákia, Nyitra megye, Zbehy községben született személy születési anyakönyvi kivonatát hol tudnám megnézni? Szlovákiában a születési anyakönyvben nincsenek feltüntetve a szülők életkora csak a lakhely. Így hogy lehet kideríteni, hogy mikor születhetett az illető szülő valamint kik voltak a szüleik?Skori
Tóth Endre: A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában.
Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., 1940. 195 p. (A teológiai tanár munkája nem egyszerűen egyháztörténet, nem csupán a hitélet krónikája, hanem részletes településtörténeti adattár is, hiszen ábécérendben ismerteti az egyes gyülekezetek históriáját.)
Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék.
Budapest : Magyar Városok Monogr., 1939. 932 p. (A hatalmas monográfia második része foglalkozik Somogy megyével, Fóris Anna és Kertész János összeállításában. A megye településeinek bemutatását gazdag személyi adattár követi.)
Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében.
Győr : s. n., 1939. 82 p. (Az evangélikus lelkész kis terjedelmű munkája ma is fontos forrás mindazok számára, akik a dél-dunántúli német népesség, illetőleg a helyi protestánsok tör-ténetével foglalkoznak.)
Sajnos nem tudok ebben segíteni, semmit sem tudok róluk, az előző kérdezőnek azért tudtam válaszolni, mert véletlen egybeesés miatt pont a héten mesélt valaki érdekességképpen Mezőfalváról nekem.
Az én őseimet is Mária Terézia idején telepítették be.A Somogy megyei Kercseligetre,1750-57 között.A betelepítési biztos gróf Niczky Kristóf volt.Erről találok valahol online elérhetőséget?Esetleg a nemesi levéltára létezik?
Letezik barmilyen anyag (lehetoleg online) a Maria Terezia/II. Jozsef-fele betelepitesekrol?
A csaladfamat vissza tudtam vezetni egeszen az 1780-90-es evekig (Mezofalva, Eloszallas, Nagyvenyim) de a korabbi idokrol semmi anyagom nincs es a nevuket sem talalom sehol.
A Veszpremi Erseki és Fokaptalani Leveltarban sajnos nem lehet online keresni es mostanaban nemigen tudok lemenni hozzajuk.
érdeklődöm, Tótkomlós evangélikus anyakönyveit (pl. A 2118) közületek kutatja-e épp valaki?
A jelzett film a MOL-ban 'akta' jelzésű jelenleg, ami azt jelenti, hogy valamely megyei levéltárba lett kiszállítva korlátozott időre, kutatói kérésre.
Köszönöm, ha esetleg fórumot olvasó kutatótársnál van, és jelentkezik nálam.
Az első világháborúan részt vett nagyapámról hol találhatnék infót? Járt az Isonzónál is, heves megyei volt. Ha valakinek van tippje, kérném a segítségét.
Tisztelettel kérdezem, hogy ehhez az adathoz hol jutott hozz? A cs. és kir. 48-as gyalogezred 5.század? Engem ez bővebben is érdekelne, mivel nagyapám is ebben az ezredben és században szolgált. Nagyon örülnék, ha ehhez a gyűjtéshez tudna nekem több információt adni.
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL Degré Alajos: Zala megye 1770. évi összeírása 145-146. old. (Levéltárak Közös Keresőjében megtalálható)
3, Personae contributioni obnoxiae = adóköteles személyek száma
15, Milii metretae Posonienses = köles pozsonyi mérőben
16, Pannici metretae Posonienses = hajdina pozsonyi mérőben
17, Fagopyri seu turcici tritici metretae Posonienses = kukorica pozsonyi mérőben
20, Foeni currus = széna szekér számra
21, Cordi currus = sarjú szekér számra
22, Vineae fossores = szőlő kapásban szántva
24, Opificium, si quidem quale = kézművesség, éspedig milyen
25, Lucrum ex quaestu = kicsinybeni kereskedésből származó jövedelem
26, Lucrum ex mercatura = nagyobb szabású, vásározó kereskedésből való jövedelem
Úgy láttam, hogy még senki nem hívta fel a figyelmet arra, hogy a mormonok október 31-én ismételten frissítették az állami anyakönyveket. Sajnos nem tudom, hogy mekkora változás történt, mivel korábban nem jegyeztem fel a számot, s azt sem, hogy mely településekkel bővült.
Azt szeretném kérdezni, hogy mi lehetett az apa (Martinus Szente) foglalkozása? Én "opibea"-nak olvasom, de arra meg semmi normálisat nem sikerült kigoogle-znom.
Hogy általánosan használták-e, az nem tudom. Békés megyei (evangélikus) anyakönyvben találkoztam vele, ott azt jelentette, amit olvasol: mind a helyzetét, mind pedig a megélhetését.
Magyarország tiszti czím- és névtára. XXXI. évfolyam. 1912 / ... szerkeszti és kiadja a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. - Budapest : Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, 1912. - XV, [1], 981 p. ; 27 cm
Na látod azért haladok. Pontosan olvastam ki Chmelik Veronika nevét. Találtam egy írott gót betűs táblázatot, azt tanulmányozom. A Minarz-ból csak az r betűre nem jöttem rá.
Nem is magával az írással van baj, szépek azok a betűk. Csak nem mindegy, hogy ehhez egy egyébként csúnya írással megáldott pap is társul...
"A képre visszatérve nem lehet, hogy a szülőknek nem csak az apjuk neve van odaírva, hanem az anyjuké is? Csak mert mint ha én látnám ott (az azóta kikeresett) Chmelik Veronika nevét is, aki Bartos Jakab felesége volt."
Ott vannak a nagyik is - írtam is. :-)
Weronika Chmelik és Weronika Minarz. (jahogy ezt nem írtam) :-)
"HOgy a túróba lehet ezt az írást megtanulni kiolvasni???"
Pasz.
Jó kérdés... csak azt tudom leírni, hogy nekem hogyan "sikerül" boldogulni vele.
Nem biztos, hogy nálad működni fog.
Azt nem állítom, hogy folyékonyan olvasom, de eddig - azokat amelyek kellettek -, az összes gót bejegyzéssel boldogultam. (mintegy 150-160 db eddig).
Nem kell parázni.
Meg kell tanulni először a latinhoz képest máshogy írott de gyakori betűket (e, r, a, z, s, c, h, p, b, d, f, stb.... stb...)
Ezt nem úszod meg.
Ha a fenti tanulás megvan, a keresztneveket szép lassan gördülékenyen kezded olvasni. Ez azért arra jó, hogy gyorsan keress a bejegyzések között. A családnevekkel nagyobb a szívás, az nem fog hamar menni.
Gyors sikerre ne számíts.
Ha más sokat elolvastál, egyre könnyebben fog menni... lassacskán a csúnyább bejegyzések is.
1 év múlva pedig az 1700-1730 között írottakat is folyékonyan fogod olvasni, olyanokat is amelyektől most lefordulsz a székről és el nem képzeled, hogy ezt is lehet. Lehet. :-)
Ugyanúgy működik a dolog ahogy a magyart is olvasod.
Az agyad szavakat ismer fel a bejegyzésen. (egy idő után) Tehát most gótból általános iskola első osztályos vagy.
Nem lehetetlen, hogy a halotti anyakönyvben félreolvastam, mert abban az utolsó cz-ben nem vagyok teljesen biztos. Tehát lehet Mudrák is, bár i-betűre nem emlékszem. Viszont itt Bartos János már 70 éves volt, a felesége is eredetileg német ajkú volt, szóval egy kis betűtévesztés belefér. 1911.08.01-én halt meg, ekkor 71 évesnek tüntették fel, én úgy gondolom, hogy ehhez hozzátársítva a szülők nevét, biztos ő lesz az.
A képre visszatérve nem lehet, hogy a szülőknek nem csak az apjuk neve van odaírva, hanem az anyjuké is? Csak mert mint ha én látnám ott (az azóta kikeresett) Chmelik Veronika nevét is, aki Bartos Jakab felesége volt. Az anyánál írotakkal még nem boldogultam. HOgy a túróba lehet ezt az írást megtanulni kiolvasni???
Esetleg a többi szöveget is tudnád nekem értelmezni? Egy korábbi fordításban szerepelt az apa foglalkozása (negyedtelkes) is. Esetleg itt is benne van? Az utolsó előtti oszlopban ki tudom még olvasni egy Mudrácz Ferenc és egy x. Ferencet. Ők gondolom a keresztszülők.
Hát szerintem akkor biztos ő lesz az, gondolom a Jakob, a nagypapa miatt került bele, lehet használta azt is miatta.
Sajnos Bartos János felesége később halt meg, így az ő szülei nevére már senki nem emlékezett. Annyit sikerült megtudnom, hogy 1847-ben született valahol Németországban és evangélikus volt. Szerintetek van valami remény rá, hogy megtalálható?
Sikerült eljutnom a levéltárba, így megtudtam, hogy a korábban keresett Bartos János ősömnek Bartos Jakab Vencel illetve Mudrácz Anna voltak a szülei. Viszont a gótírás olvasásában továbbra sem vagyok túl jó. Megnéznétek nekem, hogy jól tippeltem-e az alábbi bejegyzést illetően? A jobb oldalon az utolsó születési bejegyzés. Ha igen, akkor "lefordítanátok" nekem pontosan? Köszönöm
Na igen, a lényeget nem írtam. Azt akarom ezzel mondani, hogy a keresztségben kapott név mellett lehet, hogy ezen az utóbbi néven élte le az életét, s az "egyházi anyakönyvek korában" a halálozáskor nem születési anyakönyvi kivonatok alapján tettek bejegyzést a halottiba (vahy a házasságiba sem). Azt érdemes felkutatni, hogy ezen az utóbbi néven volt-e a családban korábban gyermek.
Volt már erről (hasonlóról) szó itt korábban, épp annak kapcsán, hogy ma is létező jelenség (nagyapám öccsének családjában a IIVH után született gyerekeknél, az érintett ma is él.
Gyermekként (csecsemőként) elhalálozik egy gyermek, elsőszülött (Kati), a haláleset után harmadikként született hasonló neműnek ugyan más nevet adnak (Éva), mégis a család (a szülők, nagyszülők, sőt halálesetkor már élt másodszülött testvér is), az előző, elhalálozott gyermek nevén hívja (Katinak). A gyerekei már nem.
Szia, tuti nem volt két neve, 200 évre visszamenőleg senkinek sem volt :) De mivel dátum szerint és anyja neve szerint egyeznek a dolgok, bevállalom.... 120 évet átnézve, kb 4-5 ilyen esettel találkoztam, a keresztnevek néha megváltoztak a születés-házasság-szülés háromszögben. Úgyhogy el kell fogadnom, hogy ezek egy és ugyanazon személyek.
Szia, sztem külön sehol.... Én legalábbis nem találkoztam még ilyennel. Egy válást találtam, a házasságiban volt benn, a megjegyzéshez odaírták, hogy a házasság felbontatott ekkor és ekkor a cs.kir. stb paragrafus szerint. De hogy ennél többet nem tudtam kideríteni, mert nem volt odaírva, hogy hol történt a válás. Ha tudod, esetleg utána lehetne nézni a polgári válópereknél.
Kedves rykra és vörösvári! Köszönöm a válaszaitokat! Barbara és Borbála nevekkel volt hasonló tapasztalatom, de erre találtam forrást is, úgyhogy nyugodt szívvel emeltem be a személyt a családfámba.
Személyes tapasztalat, hogy előfordulhat az, hogy változik a keresztnév. Miután bemondás alapján töltötték ki az anyakönyveket az is előfordulhat, hogy a vezetéknév se stimmel, főleg ha rokon vagy csak falubéli volt a bejelentő.
Szerintem két neve lehetett, ugyanis a Péter és a Pál is egy napon, június 29-én van. Akkor lenne nagyobb bökkenő, ha két teljesen más név lenne. De csak szerintem.
szerintetek mennyire lehetek biztos, hogy ugyanarról a személyről van-e szó, ha a gyerek születésekor és majd későbbi házasságkötésekor nem ugyanazok a szülők? Pl. születéskor B. Pál - Sz. Zsuzsanna, házasságkötéskor B. Péter - Sz. Zsuzsanna; vagy fordítva is előfordul, Julianna és Zsuzsanna. Az adatokat / dátumokat oda-vissza nyomozva, nem lehet másról szó; nem volt dupla keresztnév sehol sem. Elfogadhatom, hogy ugyanarról a személyről van szó? Az 1800-as évek közepéről van szó.
1888-ban Lovász Zsuzsanna volt Kapu László felesége.
1892-ben Skitka/?/ Zsuzsanna,
1897-ben Tamás Borbála, aki tuljadonképpen Vékony Borbála és 1898-ban kislányt szült Kaputól, de a férj már akkor nem élt.
Házasságuk 1895 okt. 1 lehetett, mert az államiban nem találtam, egyházi meg necces, mert görög katolikusok voltak és az nincs úgy feldolgozva, mint a római. Majd egyszer leváltárba jutok kikérem mikrofilmen.
Itt valami félreértés van. Az a kislány,Kapu Marika, 6 éves volt, mikor meghalt, így az 1898 októberi bejegyzés alapján 1892 +/- 1 év született. Egy 1888-as születésű gyerek 10 éves 1898-ban, nem kevernek össze egy 6 éveset egy 10 évessel. (időseknél a születési évre 'szoktak' rosszul emlékezni)
Szerintem keresd meg a Tamás Borbálával kötött házasság időpontját, s onnan visszalapozva keressél a halottiban olyan személyt, akinek férje Kapu László volt.
Szia! Az apja neve Kapu , ő az üknagyapám, a halottiját meg is találtam 1897-ben, de ott már a felesége Tamás Borbála. A dédnagyanyám -aki 1888.-ban született- édesanyjának a neve Lovász Zsuzsanna. Ezért próbáltam a mostani képből is ezt a nevet kinézni, de nem sikerült. Meg azért gondoltam azt, hogy gyakorlottabb szem hátha helyesebben olvassa ki, mint én. Köszi, hogy szakítottál időt rám. Szia
A halotti anyakönyvekben benne van az elhúnyt életkora, ami a betett fényképen pont a tetején van, és pont nem látszik. :)
Ezért kérdeztem, hogy melyik település, mert így felmentem a familysearch.org adatbázisábam ahol - az 1898 as időpont alapján - a halotti polgári anyakönyveben megtaláltam, hogy 6 év. (191/276 Szabolcs-Nyírmada)
Így adott az apa neve Kapu, v, Hapu László, valamint a nagybácsié, ~ András, továbbá ismert, hogy a szülőpár 1891/1893-1898 között elhalálozott.
Ezekből az adatokból, akár a fenti adatbázis, akár az egyházi, ill. polgári anyakönyvek felhasználásával nagy valószínűséggel találsz másik szóképet, írott alakot, ami segít az anya vezetéknevének beazonosításában.
A szülők születési idejéhez meg kell nézni a házaságkötésüket a házassági anyakönyvben, az 1800-as években általában szerepelt itt az életkoruk. Ez sokszor nem pontos 3-4 évet is meg kell nézni az adott időpont előtt vagy után. Az összes gyerekhez viszont át kell nézni a teljes születési anyakönyvet.
Most kezdem kutatni a családfámat. Az alapvető adatokat a családban található anyakönyvekből már összeszedtem most már azt hiszem csak a levéltár segíthet tovább haladnom...
A kérdésem az lenne, hogy a levéltári anyakönyvek alapján (ha már tudom a született gyermek születési dátumát) meg tudom találni az anyakönyvben a megfelelő oldalt ahol a gyermek szüleinek neve és foglalkozása fel van tüntetve, de honnan tudhatom meg a szülők születési idejét ill. azt, hogy hány gyermekük volt ill. azok születési dátumát?
Zoli felemás hírem van. Molnárok és malmok tekintetében nem egyik helyen sem találtam említett nevűt. Viszont a Radixindex Nemes-Déden három Józan nevűt jelez, csak azt nem tudni mi volt a foglalkozásuk.
Köszönöm, és valóban 'Sequentet'. Igen, megnyílik utána az új év, csak novemberrel kezdődik és hat év kihagyással, az oldalszámozás viszont folyamatos. Érdekes, hogy a kimaradó időből be van toldva azért néhány születés, főként nemeseké, ahogy elfért a lenti nagybetűs rész mellett. Eléképzelhető, hogy ebben az időszakban egyáltalán nem, vagy máshol anyakönyveztek?
Köszönöm, hogy megírtad ezeket település neveket, ezek közül nincs kapcsolódási pontom, még esetleg Besztercebánya lehetett volna, mint ismert tartózkodási hely. Mindenesetre nagyon kedves vagy, köszi ismét.
"A helynévtárban külön modulok szolgálják az általános felhasználók, illetőleg a kutatók igényeit. Az adattár tartalmazza az egyes helynevek történeti és mai, élőnyelvi adatait, megtudhatjuk, hogy az adott időben mit jelölt a kérdéses helynév, és több esetben a jelölt hely történetére vonatkozó információk is megtalálhatók a térképpel illusztrált adatlapon."
Nagyon köszönöm, kedves vagy, hogy megnézted. Eddigi ismereteim szerint 1903-ig itt volt, és több anyakönyvi bejegyzés szerint ez a foglalkozása. Akkor ez nem jött össze... Mindenesetre hálás köszönetem neked.
Valaki meg tudna nézni nekem egy nevet a Magyarország iparosainak és kereskődinek címjegyzéke 1891. c. kiadványból, ami a Radindexen fenn van? Krnács Ádám önálló csizmadia, Hatvan, esetleg Mátraszőlős. Szívesen venném a segítséget...
A név és vallás alatt szereplő 'dominalis' kifejezés megértésében tudna valaki segíteni? A latin-magyar szótár szerint uradalmi, urasági jelentéssel bír, ez vajon mire vonatkozhat? Előre is köszönöm!
Igen, a nánai adatokat onnan tudtam meg, de mostmár messzebbre nem tudok visszatekinten, olyanok nincsenek fenn. A Hliva névvel többször találkoztam a szlovákiai Ruzomberok és Banska Bystrica településeken / az 1800-as éveket néztem/.
Gondolom főleg egyházi, de ez országonként, településenként változó. Az engem érintő településekről csak egyházit találtam 1766-1832 között, de van olyan is, amire semmit. :( A FamilySearch.org oldalon nagyon sok minden fenn van, bár mostanában borzasztó lassú, de nem kell érte utazni. ( Mint írtam a Tihany téren ugyanazt találátam.) Magyarországi helyiségekről sok állami is felkerült.
Óbudán a Levéltárban kutattam az egyházi anyakönyveket. A nevekből (pl. Hliva, Gyetvai) ítélve én is egyértelműen felvidékinek gondolom az ősöket. Sajnos mostanában viszont nem nagyon jutok el a levéltárba, így konkrétan segíteni nem tudok. Majd talán jövőre beiktatok a kutatásra néhány szabadnapot.
Felsőnána fent van a FamilySearch oldalon, rá tudsz keresni a nevekre.
Igen, róm. katolikus. A nánai kutatást plébániai anyakönyvből tudtad megoldani? Nekem a szépszüleim ott éltek a születésüket 1780-1800 körülre datálom, a nevük miatt mintha felvidéki eredetűek lennének. Aztán Nánán születtek a gyerekeik szépen sorban, majd az ükanyám már Gyöngyösön született, neki a halottija van meg csak. Szóval őt nyomozom, meg az ősszülőket. Ahhoz viszont el kellene jutnom a pléb. anyakönyvekhez...
Az általuk készített filmeket lehet kikérni az anyakönyvekről, mint a MOL-ban, ingyen. Én csak azt találtam, amit a FamilySearch oldalon már végignéztem. (Szepes megye SL) Van több településről olyan film is,ami a FS. oldalon nem elérhető, azt meg lehet rendelni, díjuk változó. ( Ezek létezése, száma állítólag a FS-on megtalálható a filmek katalógusában.) Az így megrendelt filmeket 3 hónapig lehet a Tihany téren nézegetni, de aki nem tagja a felekezetnek havonta csak egyszer kaphat időpontot, amit jó előre kell igényelni. A 06-1-422-0338-as számon segítenek, válaszolnak kérdésekre, időpontot is ott lehet kérni. Korábbi hozzászólásban olvastam, hogy van(volt?) látogatható könyvtáruk is, azt nem ismerem. ( Már harmadszor írom ezt a választ, remélem most megjelenik! )
Nem kerülte el a figyelmemet, csak jelen szempontból nem tartom lényegi kérdésnek. Számtalan olyan történeti forrás létezik, amely nem azzal a céllal jött létre anno, hogy ma kutassuk, mégis egyedülálló dokumentuma valaminek, így ahogy utóbbi hozzászólásodban is írod közkincsként kell kezelni. Ilyenek lennének például a pártállami idők egyes dokumentumai is, amelyek kutathatóságában ma is súlyos hiányosságok vannak.
A hit és a hitetlenség normális vagy abnormális mivoltára pedig engedelmeddel nem térnék ki, de nagyon remélem, hogy soha többet nem jönnek olyan idők, amelyekben ez bármilyen előjellel is lényeges szempontnak fog számítani.
És persze nagyon is egyetértek abban, hogy örülnünk kell, hogy a rendelkezésre állnak az anyakönyvek és hogy kutathatjuk őket.
Talán hallottatok arról, hogy sok kisgyermek életét az mentette meg, hogy hamis keresztleveleket állítottak ki számukra. Gondoljátok, hogy az anyakönyvekbe nem kerültek be eredeti bejegyzésként?
Talán nem hallottatok arról, hogy a kánonjog kitér a "titkos" házasságok anyakönyvének kezelési módjára. De ilyen is van.
Arról viszont biztosan hallottatok, hogy életét, egzisztenciáját, megélhetését kockáztatta az, aki gyermekét megkereszteltetette, egyházi házasságot kötött, vagy pappal temettette édesanyját.
Nehogy azt higgyétek, hogy normális dolog a hitetlenség. Tömeges méretekben csak a francia forradalom után ütötte fel a fejét. Kétségtelen kellemesebb állapotnak tűnhet, a sorozatos vérfürdőkkel folytatódott történelmünket alakító elkövetők számára, hogy nem kell tartani egy utólagos elszámolástól halálunk után. A történelem kb. 6 ezer éve emberirtásokról szól. Isten nevében, vagy saját kizárólagos Isten érdekében. De azért mégiscsak könnyebb, ha nem kell Isten parancsait átformálni a bűn magyarázatára. Ha nincs, parancsa sincs. Van valami erkölcs helyette, valami közös örökség az eleinktől. De abban benne van világnézetük is. Ezeknek a világnézeti különbségeknek a tényét is rögzitik az anyakönyvek. S úgy gondolom, hogy óvatosan, tisztelettel kell bánni vele. S bár közkincs, de nem közpréda. Így is kell bánni vele. S nem kell csodálkozni, hogy őrzőik igyekeznek megőrizni a visszaélésektől. Merthogy van ilyen, volt ilyen, s sajnos lesz ilyen.
követelés: olvasd el figyelmesen Vaclav hogyan fogalmazott. De a mostani válaszok között is rálelhetsz erre a hangvételre. Miért nem csinálják ezt, miért nem amazt, stb.
A problémát abban látom, hogy esetünkben nem beszélhetünk kizárólagos egyházi és kizárólagos állami közösségekről, és a kettő különválasztott örökségeiről, ugyanis a kettő elválaszthatatlan kapcsolatban állt egymással. (Már csak emiatt sem, de egyébként sem tartom szerencsésnek alá- fölé- vagy mellérendeltségi viszonyt felállítani a kettő között.) Az állami meghatározás is csak jobb híján alkalmazható (mert mást értettek rajta néhányszáz éve és mást értünk rajta ma), de ha úgy jobban tetszik, nevezhetjük összességében nemzeti közösségnek, ilyesformán az anyakönyveket együttes nemzeti örökségnek. Ezek ugyanúgy referálnak az egyház, a nemzet és az egyén múltjáról, attól függetlenül, hogy mi volt az egykori felmenő és mi a mai kutató vallása.
És a lényeg tényleg az lenne, hogy e források kutathatósága bárki számára biztosított legyen, így például megtalálhassam római katolikus, evangélikus, izraelita, görögkeleti sőt iszlám hitű felmenőimet is.
Bocs! Lemaradt egy javítás. Nemcsak az állami köztulajdon, bár az sem igazán az . Az egyházi is, mégpedig az egyházi közösségé. S nekem római katolikusnak nem kell, hogy tetszen, hogy a közösségünk múltjában kutakodjon, mondjuk egy ateista. Ez is megegyezés kérdése.
Már megbocsáss, de egy ilyen honlapon talán az időrendiség kérdésével tisztában kéne lenni. A válasz saját jogon!
Mert ugye kezdetben volt az Ige..... Majd az egyház, majd a hitélethez szükséges anyakönyvezés: keresztelés, házasság (összeférhetetlenség), halál vagy inkább megtérés-üdvözülés.
Másik szál: világi vagy egyházi hatalom elsődlegessége. Eredmény szekuralizált társadalom. De kétség ne férjen hozzá, ez nem egy magasabb rendű létforma. (mivel, hogy hiányos)
1895-től bevezetésre került az állami anyakönyvezés. csak épp más tartalommal: születés, házasság (vagyonközösségi forma), halál - kikerülés az anyagi létből. Na ez az anyakönyvezés, aminek szabályozása a szekularizált állam joga. Semmi több.
Ja, hogy úgy tűnik, hogy a szekularizált állam jogutódja a korábbi államoknak, mint pl. a magyar apostoli királyságnak, az csak merő illuzió. A kommunista ideológia jogi csavarja, mely szerint, amit a közösség nevében kisajátitanak, az a közösségé. Szerintem pedig a kisajátitás lopás. Igy egyszerűen. S teljesen mindegy, hogy mi a tárgya: ország, dalárda, gyár, művészi alkotás, egyetem, gondolat, hit, lélek, vagy anyakönyv.
Akkor is, ha jogszabályt alkotnak rá. A mormonoknak a mol az ilyen módon megszerzett anyakönyveket engedte lefényképezni. (szerencsére, a megőrzésben nagy előrelépés)
Az anyakönyvek kutatási célra való használata csak megállapodás kérdése lehet a levéltáros szakma részéről.
Mi kisemberek pedig kihasználjuk a jóhiszemű plébánosok, a segítőkész levéltárosok emberi mivoltát. Köszönettel tartozunk és nem követeléssel.
Engem az is érdekelne (lehet, hogy mellékszál, de szerintem azért fontos), hogy az egyházak mi alapján tartják fenn a jogot az anyakönyvek felhasználására? Egyrészt jogi oldalról, hogy a szerzői jogi vagy más, és ha más, akkor pontosan melyik tv. alapján? Másrészt pedig nézőpontom szerint az anyakönyvek adattartalma legalább annyira tekinthető állami (köz-) tulajdonnak, mint egyházinak, tekintve, hogy keletkezésük ideján nem lehetett szekuláris államról és attól jól különválasztható egyházról beszélni, legalábbis az rk. egyház szempontjából.
Szerintem egész egyszerűen nem tartják fontosnak, hogy a képeket feltegyék. Lehet, úgy gondolkoznak, hogy már beindexeltek egy csomó mindent (ami azért több munka, mint a szkennelés, bármennyire pontos-pontatlan az eredmény) és egész egyszerűen nem sürgös nekik.
Azt nem hiszem, hogy félnének a magyar egyházaktól (és itt kapcsolódnék a már folyó beszélgetés témájához): szerintem a mormonoknak max. a magyar állammal szemben van valamilyen kötelezettségük, ha egyáltalán, de az egyházakkal valószínűleg nem. Anno biztos volt valamilyen megállapodás a mormon egyház és a Magyar Népköztársaság (vagy bármilyen más állami szerv, aminek gyaníthatóan ma az állam a jogutódja) között, ami az egész projektet szabályozta -- az egyházaknak ekkoriban bizonyára kuss volt a nevük ebben a kérdésben (is). Azt persze nem tudjuk, hogy az akkori államvezetés mit kötött ki, de kétlem, hogy különösképpen érdekelte volna a felvett adatok hasznosíthatósága-értékesíthetősége, inkább a mikrofilmekre, filmezőkre és persze a dollárra hajtottak, ha jól emlékszem arra, amit olvastam. (eleve, az akkori helyzetben aligha gondolhatott a magyar fél arra, hogy egyszer majd egy amerikai(!) egyház(!) interneten(!) keresztül családfakutatókat(!) szolgálna ki Magyarországon, és emiatt az egyházak(!) komolyan fel akarnának lépni)
Persze ez csak találgatás, a joghoz nem értek, de amennyire beleláttam a mormon indexelésbe (nem sokra), ők elég kilóra mérik ezt az egészet, hogy most nekünk egy kis országban jó lenne, ha látnánk az elmósodott 1700-as évekbeli felvételeket, amiket bizonyára rosszul indexeltek be, nem biztos, hogy túlságosan érdekli őket egy szinten felül.
(más: arra van esetleg valamilyen értesülés, hogy az 1828-as összeírások mikor lesznek online? ezt a projektet is érintették a forráskivonások vajon?)
"Namost kérdés, hogy bármilyen törvény alapján értelmezhető-e "tisztességtelen felhasználásnak", ha a user nem csak a saját rokonságát tölti le, hanem teljes anyakönyveket."
Inkább globálisan gondolkodnak.
Ha csak a magyar civil bejegyzéseket nézzük, nem az USA törvényeihez igazítják az elérhető doksikat, hanem a mieinkhez. (bár lehet az USA-ban ugyanaz a törvény vonatkozik rájuk)
Márpedig a mormonoknak tuti megvan mikrofilmezve a civil születési 1969-ig.
Azt viszont nem hiszem, hogy azért mert valaki letölti egy teljes település anyakönyveit a mormon szerverekről akkor kvázi törvénytelenséget követne el. Különben hogyan kutatna? Átnézni szinte mindent át kell, főleg ha nincsenek pontos adataink. Még a születésieknél, esketésekről még csak-csak elég pár oldalt átnézni, de a halottiakat általában teljes egészében végig kell rágni.
A törvény most is 30-60-90 évet szab meg az egyes bejegyzések kutathatóságáról? Ha igen, akkor a tiltott-éveken kívül bárki, bármit kutathat, hiszen ezt a törvény kimondja.
A probléma inkább a szerver állandó pingelgetésével van, nagyfokú terheltséget jelent ezeknek a számítógépeknek ekkora mennyiségű adat töltögetése. S nyilván nem 1 vagy 2 tag csinálja, hanem nagyon sokan.
Ellenben azt gondolom, hogy nekik is szükségük van erre a "nyitottságra" arra, hogy nincsenek kódolva az oldalak egyenként a save-funkciónál (mint a cseheknél pl.), mivel nagy pakkokat mozgatnak le-fel. Olyan sokan dolgoznak a projekten, hogy nem hiszem mindenkinek tudnának megfelelő jogokat adni a töltögetéshez, miközben a többieket csak mezei-júzerként kezelnék.
Mégegy példa, hogy a mormonok a lokális törvényeket is tisztelik: a magyar egyháziak komplett nem elérhetőek csak indexelve, mivel ha digitális repro készül az anyakönyvekről akkor a felekezetek fenntartják maguknak a jogot a felhasználásra. Ezt ugye most a MOL tulajdonképpen "árulja" és nagy kérdés juttat-e a beszedett pénzből az egyházaknak? (szerintem nem) :-)
Tehát a MOL szerintem nem tartja be a dealt - nyilván érzi, hogy valamilyen irányban lépni kell - mert a jelenlegi helyzet nem tartható évekig, de nincs túl nagy előkészítése és átgondolása a projektnek ezért nem a legjobb irányba indulnak el.
A jelenlegi projekt végállomása ugye a digitális archivum. (persze azzal azt csinálnak amit akarnak)
Ahogy ismerem kis hazánkat, majd fű alatt lesznek árulva a szkennelt pakkok. :)))))
"Namost kérdés, hogy bármilyen törvény alapján értelmezhető-e "tisztességtelen felhasználásnak", ha a user nem csak a saját rokonságát tölti le, hanem teljes anyakönyveket."
Genau - ahogy a művelt angol mondja... :)
Mivel ők USA székhellyel bírnak, az USA jog náluk az irányadó, gondolom én. Az USA jog vonatkozó részeit nem ismerem - a magyar szóba jöhető jogszabályoknak is valsz. csak egy részéről hallottam - de ha akarnak, valószínűleg relatíves kis erőfeszítéssel tudnak olyan passzust és precedenst találni, ami alapján megállhat a tisztességtelen felhasználás minősítése.
El lehet kezdeni értelmezni a felhasználási feltételek oldalt: https://familysearch.org/terms
"You may view, download, and print material from this site only for your personal, noncommercial use unless otherwise indicated."
Ez alapján letölthető az anyag, nincs korlátozva, milyen technikával.
Viszont: "However, we do maintain the right to prevent infringement of our materials and to interpret "fair use" as we understand the law."
Namost kérdés, hogy bármilyen törvény alapján értelmezhető-e "tisztességtelen felhasználásnak", ha a user nem csak a saját rokonságát tölti le, hanem teljes anyakönyveket.
De jó, hogy te ilyen sikerrel jártál. Az említett oldalon én nem láttam a könyvet, amiről szólsz, de a gugliban ott van sok helyen, hogy megvásárolható.
Az ellisisl.-on tudsz adni tippet, hol tudhatok meg további útvonalat a New York-ba érkezettről? Az 1940-es census nemigen felel meg, mert 1940.11. hóban már nem él valószínűleg, tehát a korábbi összeírás talán segítene, azt meg most nem találtam meg.
Nem értem mi bajod van. segíteni akartam, de nem érdekel. nekem mind megvan így. hülyeség ha ezen veszekszik valaki. EGYÉBKÉNT IS JOGA VAN MINDENKINEK MINDENT TUDNIA PLÁNE HA A CSALÁDJÁNAK AZ ADATAI VANNAK FENT A NETEN!!!!!!!HA MÁR A MAGYAROK NEM TESZIK FEL! AZOKNAK SEGÍTETTEM AKIK A CSALÁDJUKAT KERESIK. INGYEN ÉS NEM KUTATÓKNAK AKIK EZZEL KERESNEK TÖBB SZÁZEZRET.
lehet, de azért a biztonság kedvéért én csak illetékes helyről érkezett jóváhagyó válasz birtokában nyomnám a letöltést... nehogy kopp legyen belőle...
viszont ha nem üzleti vállalkozásként kezelik en bloc a dolgot, akkor a Tihany tér miért kér pénzt a filmek tekergetéséért? Nem a rendelésre gondolok, hanem az ottlévők megtekintésére. Az info másodkézből származik, nem voltam ott nagyon régen, így lehet, kacsa... de ugye nem zörög a haraszt...
illetve miért lett betitva a fotózása? - ez viszont konkrét info. Tehát valamilyen érdeket vagy jogot ezek szerint mégis sért a dolog...
A masik, hogy a mormonok nem uzleti vallalkozaskent teszik fel ezeket (nincsenek reklamok, vagy barmi penzbeveteli forras az oldalukon, kiveve ha filmet akarsz kolcsonozni) hanem a vallasuk alapjan. Azt pedig nem erdemes "uzleti", "mindennepi", "logikus", "szokasos" modon ertelmezni. Az o celuk, hogy minel tobb embert azonositsanak be a vegitelet eljoveteleig es ebbe beleferhet az is, hogy masok is lemasoljak az anyagaikat
Ha ők a programozási óráikon azzal foglalkoznak, hogy ilyen letöltő programokat fejlesztenek ki és mindezt feltöltik a honlapjukra, akkor azért annyira nem lehet ez illegális :)
Az .ahn formátum a WinAhnen nevű német (egyébként egész jó, de magyaroknak nyilván bizonyos korlátokkal használható) szoftver kiterjesztése.
5.0 verzió felett tud Gedcomba (.ged) is menteni: Datei / Export in / GEDCOM-Datei
@Moulin3 (10235):
Gondolkozz egy kicsit: ha észreveszed, hogy ipari méretben lopják a cuccot a szerveredről, megkerülve a hivatalos utat (értsd: azt a felületet, amit a a mezei usernek nyilvánossá teszel az adatok megtekintésére), mit teszel?
"Áhh, lóf...sz, hadd csinálják! felkiáltással hátradőlsz és lesz.rod, vagy azt mondod:
"Lóf...szt, kis k.cs.gök, akkor innentől kezdve ez az anyag nem elérhető, most próbáljatok meg lopni"
Ismét felhívom a figyelmet, valszeg alsó hangon lopásként fogják értékelni (de lehet súlyosabb cselekményként is), ha felfedezik, és akár komoly büntetőeljárás is lehet belőle. Szeretnéd-e, ha a TEK rádtörné az ajtót egy-két anyakönyv miatt?
@Feri bácsi (10232), @vaclav (10239)
A nem prémium tagok számára csak megtekintési lehetőség van ott, ahol a tulaj nem zárta be a kaput. Mezei user már kapcsolatot sem tud teremteni a feltöltővel (korábban lehetett neki üzenni, ma már ez is Premium tagsághoz kötött - én emiatt buktam el egy családi vonalat, s bár azóta egy rokon jóvoltából én is Premium lettem, de az illető addigra törölte az profilját az adatokkal együtt...)
Keresni lehet, csak a találatok elérhetősége korlátozott a sima userek számára.
Sajnos ilyenkor nem sok mindent tudsz tenni. Velem is előfordult már ilyen, én azt csináltam, hogy megkerestem őt az iwiw-en vagy a facebook-on és ott irtam neki üzenetet.
Sajnos elég sok a zárt családfa, de a kereső kiad eredményeket ezekből is, de a részleteket csak akkor engedi megnézni, ha a családfa gazdája azt a beállításokban engedélyezte. Engem majd megüt a guta, mert találtam egy nagyon érdekes rokont, de az a családfa amiben van, zárt, és a gazdája nem válaszol az üzenetekre, vélhetően már rég felhagyott az egésszel... Keresni elvileg előfizetés nélkül is lehet, bár nemrég változtattak valamit a kereshető dolgokon.
A gedcomcom fájlnak ged-re kell végződnie. Nem tudom mi az ahn formátum, ilyet még nem hallottam. A családfalura egyébként nem könnyű feltölteni a gedcomot, ha túl nagy a mérete, akkor nem tölti fel. Sajnos arról nincs semmilyen tájékoztatás, hogy mi a mérethatár, próbálkozni kell. Próbáld ki, hogy a családfádnak csak egy részét mented el gedcomba és azt töltöd fel.
Hozzáférsz a családfákhoz, már amelyikhez lehet. Többféle képpen is be lehet állítani a családi oldalakat, aki úgy állította be, hogy mindenki láthassa, azokat meg tudod nézni. Forintban is lehet fizetni. Van itt egy Myheritage oldal is: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9176007&la=103809639
Erre csak a pozitív példámat tudnám hozni. Én is itt találtam meg a szépanyám két testvérének kivándorlási adatait. Aztán addig-addig keresgettem, amíg a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán az egyiket közülük sikerült beazonosítanom. Benne van az Amerikai Magyarok Arcképcsarnoka könyben képpel, sok adattal. Már lassan többet tudok róla, mint bármelyik ősömről. :)
Érdeklődnék hogy tudna e valaki segíteni a "myheritage.hu" -val kapcsolatban.Regisztráció után hozzáférek a családfákhoz?Vagy csak akkor ha előfizetek?Konrétan hogy működik az előfizetés? Forint alapú fizetés is lehetséges?
Köszönöm a válaszaitokat, összehoztam a regisztrációt, megtaláltam az útlevelet, valami papírost a hajón amin szerepel, és a hajó fotóját, na de a kis telhetetlen zsák: inkább róla szerettem volna fotót...
de igen, csak van egy-két f*szk*l*p, aki annyira sötét, hogy majd csak akkor ébred, ha egyszer eltűnnek a hazai anyagok... (igen, jud23000y, veheted sértésnek) de akkor majd az ilyenek fognak a leghangosabban rinyálni...
"Valószínű, hogy ezek a kellemetlenségek csak az új megjelenés miatt vannak, majd be áll a rendszer. Bár szerintem betöltés szempontjából nem lesz jobb mint volt régen (sőt...)"
Mindig is borzasztó lassú volt. Korlátozzák a szerverhez való hozzáférés sebességét.
Gyakorlatilag használhatatlan.
Sziléziai adatbázis a cseheknél: oldalváltásoknál kb. 1 sec telik el.
1. hirtelen nem találtam a nagyítás s egyéb gombokat
2. lassabbnak tűnik a betöltés - alapvetően ez egy normál oldalnál nem is feltétlenül igaz (régen is lassan töltődött), de sokkal többször van, hogy nem nagy csak nagyon nehezen jelenik meg a keresett vagy lapozott oldal (régen is volt rendszer hiba, de nem ilyen gyakran, és egy frissítéssel elő jött az oldal, most nem annyira).
3. hogy egy pozitívumot is mondjak: szerintem könnyebben kezelhető a nagyítás, egy dokumentumra kattintással olvashatóvá nagyítja az oldalt.
Valószínű, hogy ezek a kellemetlenségek csak az új megjelenés miatt vannak, majd be áll a rendszer. Bár szerintem betöltés szempontjából nem lesz jobb mint volt régen (sőt...).
ez igen! profi vagy! itt jártam! akkor Te mindent tudsz. na itt kezdtem sejteni, hogy félelmetes a digitális adatbázisuk... csak nem volt 150 dollárom...most már lenne, de azóta rengeteget ültem a levéltárban a mikrofilm előtt... :-(
Nem vagy egyedül, Zemplén megyéből sincs egy fia anyakönyv sem. :-(
Az egyébként, hogy van, hogy pl. Liptó megyéből az utolsó szlovákiai frissítés óta vannak fenn olyan nevek is, amelyek (katolikus) anyakönyve nincsen fenn?
Felvetés mindenkihez: volna-e értelme itt egy külön topikot nyitni a Family-search felhasználónak, indexelőknek (esetleg MACSE-indexeléssel együtt), vagy még nem feszítette szét a téma e topik kereteit?
Az ellisislandon a kis fényképezőnél nem tudok rákattanni, regisztrálni kell talán ? Angolul nem tudok, így nem szeretnék valamit bevállalni ilyen módon. Tud valaki erre valamilyen lehetőséget? Azt szeretném megnézni, hogy a kivándorlóról van-e esetleg fotó, illetve, hogy New Yorkba érkezve merre indult tovább... Minden adatot ismerek. Kérném a segítségeteket...
Tudom, én is rákattantam és csinálom is szabadidőmben, de ezek csak 3-3 fimkockát adnak be egyszerre. Lacitól pedig egybe megkapod a teljes tekercset és ha valami nevet nem tudsz kiolvasni, az exelben van lehetőséged - ha megtalálod ugyanazt a házaspárt vagy ha rááll a szemed a kézírásra- kijavítani, ha rosszul írtad. Meg hát ugyis böngészem Nagydobost, ilyen erővel már gépelgethetem is....
"Ki fizeti a révészt? Ha mi akkor hajrá dobjuk össze a hiányzó összeget."
Fogalmam sincs hány profi és amatőr kutató tevékenykedik évente a MOL-ban, de valahol azt olvastam, hogy naponta akár 50 is megfordul aki csak az anyakönyvekre bukik. :)
Namármost nem akarok tippelgetni, hogy napról napra hányan ugyanazok a tagok járnak el... de talán mégis lehetnek párszázan.
Szerintem egy évi 15e Ft ügyfélkapus hozzáférés korrekt lenne.
Az 100 fő esetén 1,5 millió HUF évente a levéltárnak. 100 fő esetén, de azért ennél csak többen fizetnének elő. Talán még adókedvezményt is kapna a MOL állambácsitól. :-)
Ha fél év alatt kiépülne a rendszer, kb. két-három év alatt megtérülhetne az ára.
A jelen állapotban szerintem 20 év alatt még a szkenner ára sem fog. :-)
Nem hiszem, hogy ne lenne olyan megoldás amely mindekinek jó lenne. Az egyházaknak, a MOL-nak és a kutatóknak egyben. Az egyházak akármennyi zsozsót kapnának a befizetett összegből, az nekik talált pénz, a MOL-nak szerintem mindegy csak ne legyen veszteséges a projekt... a kutatóknak pedig az a fontos, hogy reális legyen az ár.
Évekig jártam az épületbe és hosszú-hosszú órákat töltöttem a szekrényekbe bújtatott mikrofilm olvasók előtt. Időnként használtam a másik szobában a "könyvtárat" is.
B.Laci mellettem kezdte fotózni a teljes tekercseket, kockáról-kockára. Magam is fotóztam minden releváns találatot.
Volt csak angolul beszélő egyháztag "felügyelő", de digitális csak az, amit magam vittem a táskámban, valamint egy számítógép (internet nélkül), amin futott a "mormon" családfa készítő program.
egyáltalán nem védeni kívánom őket, mert magam is rablásnak tartom az árakat - nem beszélve a hivatalosan deklarált rugalmatlanságról (a valóság némiképp emészthetőbb) -, de ennek prózai oka, hogy O&K-nk nem ad, hanem elvesz pénzt többek között a levéltáraktól is.
(azt a qrvasok zsét, amit a szerintem értelmetlen néppel történő levelezésre ki...tak, azt inkább öntötték volna ide... de ez a magánvéleményem)
Emiatt szűnt meg pl. a hétfői nyitvatartás (a BFL-ben meg a pénteki), küldtek el egy rakat embert - mert nincs rá péééénz. Mindig az a qrva péééénz...
Továbbá elő van írva nékik felső szinten, hogy a működéshez szükséges források egy részét teremtsék elő ők.
No hát ezért kerül egy 80 forintos CD 300+ +ÁFA-ba, és minden, ami oda le van írva kismillió kemény magyar pénzbe, és ezért tart 4 napig, amíg kiírják a képeket egy tetves CD-re (max. 15 perces munka normál esetben); ha meg aznapra kéred, 300% a felér. Majdnem dobtam egy hátast, hogy 17 kép+CD 1950,- Ft (mert kellett aznapra). A CD-írást végző gép állítólag majdnem egyidős az anyakönyvezéssel, de legalábbis lélegeztetőgépre szorul...
Talán véleménykülöbség megengedett. S talán itélet alkotás előtt nagyobb utánajárás kivántatik. A mikrofilmet, mint kutatandó anyagot személynek kiadják, mint a könyvtárban a könyvet. Ha én is olvasni akarom ua-t, akkor hiába ülök ahhoz az asztalhoz, a könyvet olvsó mögé, azt csak nem érem el, hogy arra az oldalra lapozzon, amelyet én olvasnék.
Ha digitálisan hozzáférhetővé válnak, akkor több gépről a teljes adatbázishoz hozzáférhetünk, nem kell arra várni, hogy visszaadja, aki kikérte az engem érdeklőt.
Természetesen a Dunát is át lehet úszni zajlás idején, digitalizálni is lehet, gyorsan, hatékonyan. De én még úszni sem tudok, s egyébként tiltott dolog a Dunában úszás. A digitalizálásra szánt filmek az állam tul.ban, a Mol kezelésében vannak, digitalzálásra alkalmas eszközeik már vannak. Bérköltség is szükséges. Ki fizeti a révészt? Ha mi akkor hajrá dobjuk össze a hiányzó összeget.
árulni, azt áruljuk. (főigazgatói utasítás.pdf) :-)
Röhejes már a file neve is.
ELADÓ AZ EGÉSZ VILÁG.
ÁR:
Harminc ezüsttől.
Az egy mikrofilmkocka 30 Ft + Áfa-n keresztül. (az annyi mint 38 Ft/kocka)
Csak mellesleg. Egy tekercs filmen 6-800 oldal van. Például a Debreceni reformátusokat 1895-ig 49 tekercs tartalmazza. Plusz még 59 tekercs a polgáriakat. Lehet szorozni.
Mindez alig valami anyagköltséggel, néhány perces munkával (egy Kodak Eclipse mikrofilm digitalizáló percenként 600 képet digitalizál). Igazán méltányos órabér ár?????.
A harmincésfélmilliárd forintig. (30 000 000 000)
.. Magyarországon öt harmadik félnek 180 millió schillinget (kb. 3,5 milliárd forint), Csehországban húsz harmadik félnek 1,15 milliárdot irányoztak elő. Ausztriában négy harmadik félnek 250 millió schillinget szántak. Végül Magyarország és Csehország döntött a Gripen-gépek lízingelése mellett.
Meg tudnátok mondani, hogy miért ennyire mumus Szabolcs-Szatmár-Bereg megye? Az még hagyján, hogy csak a 20-as évekig vannak fent a Familyn az anyakönyvek, de a Bereg megye totál hiányzik. Felvettem a MACSE-n keresztül egy nagyon kedves illetővel a kapcsolatot, aki meg is igérte, hogy tud átadni nyírségi anyakönyveket indexelésre is, csak előtte gyakoroljak egy kis budapesti házasságit. Meg is csináltam a pestit, csak mikor oda került volna a sor, hogy kapjam a nyírségi anyakönyveket derült ki, hogy már ő se tudja megnyitni, meg átküldeni, mert a mormonok valamit csináltak. Ezt a részt nem értettem, de biztos, hogy nem a segítőkészségből vagy a hozzáértésből volt a hiba.Arra gondoltam, hogy nem függ össze azzal, hogy ott javarészt görög katolikus vallásúak voltak az emberek??
Ugyhogy most jelenleg a Familyn nyitogatom meg NAGYDOBOS házassági anyakönyvi kivonatát és dolgozom fel excelbe, bár hogy mikor tudom a MACSE-be beküldeni rejtély, mert ha nem tudják ők sem letölteni, nem is lehet átellenőrizni. Mindenesetre, ha valakit érdekel ez a helység illetve Nyírparasznya, neki át tudom küldeni az eddig elkészített anyagot.
Fogalmam sincs hány mikrofilmről lehet szó, talán képkockákban kb. 5 millió felvétel, de javítson aki tudja a pontos számot. :)
EZT a mennyiséget egy 8-10 fős IT-csapat, komplett programozással együtt fél év alatt beszkennelni és felteszi a netre. Csak az akarat hiányzik, hogy elinduljon a dolog.
El tudom képzelni milyen állapotok lehetnek egy ilyen fontos közintézménynél, ha senki nem merte felvállalni a projektet.
De árulni, azt áruljuk. (főigazgatói utasítás.pdf) :-)
úgy saccperkábé tíz-tizenkét évvel ezelőtt baráti tanácsra besétáltam a Budakeszi úton egy házba, ahol amerikaiak fogadtak...megmutattam egy(régi) keresztlevelet, azzal elmentek... kis idő múlva széles mosollyal közölték(amerikaiul), hogy igen, megvan az egész kompánia...az elcsatolt területekről is.... Ha jól emléxem 150 dollárért kinyomtatták volna azt, amivel máig nem végeztem...
ahogy az egyik ajtónyíláson beleshettem, minden digitális volt... mikrofilm sehol...félelmetes technikájuk volt(már akkor)
"Ha lehet bemenni az olvasóterembe, csak mikrofilmolvasó helyett számítógépre kell várni, akkor az majdnem olyan, mintha semmi sem történt volna.."
Egyetértek.
Semmi nem fog történni, legalábbis előrelépés nem. :-)
Döntés nem lesz, senki nem mer majd a döntéshozók közül a sarkára állni, és azt mondani, hogy "gyerekek, így és így csináljuk meg." Maszatolás lesz, szöszmötölés és "védd a segged" opció. :-)
De ne legyen igazam.
Félnek az online cucctól, mert be vannak rosálva, hogy majd le lesz töltve... pedig meg lehet a rendszert úgy alkotni, hogy ne lehessen (ne legyen értelme!) letölteni.
Letölteni mindent le lehet, az a kérdés van-e értelme.
Ha elég gyors a szerver, gyorsan lehet pörgetni az oldalakat, és az oldalankénti mentés egyedi/generált kóddal van védve, akkor semmi értelme a teljes mappákat lehúzni.
Most nyáron volt hír, hogy vett a MOL új mikrofilmszkennert, amivel beszkennelik az összes anyakönyvet, de hogy hogyan lehet majd hozzáférni az a valódi kérdés. Ha lehet bemenni az olvasóterembe, csak mikrofilmolvasó helyett számítógépre kell várni, akkor az majdnem olyan, mintha semmi sem történt volna...
Arról nem is beszélve, hogy teszemazt valaki beszkenneltet egy teljes települést, akkor azt archiválják digitálisan? Vagy ha mégegyszer előjön ugyanaz az igény akkor mégegyszer beszkennelik ugyanazt? :-)
Túl sok a kérdés...
Bár amennyi megrendelés lehet ilyen árak mellett, talán még a főnök vinyóján is elfér az a sok-sok településmappa. :-))))
Tehát 1 mikrofilmkocka 30 Ft + ÁFA, az annyi mint 38 Ft/kocka.
Durván 2db mikrofilm az 38-40e Ft.
Azért kíváncsi lennék, hogy ebből az összegből juttatnak-e a magyar felekezeteknek, hiszen az indok amiért nincs online czucc, az csakis az, hogy az egyházak digitális felhasználás esetén részesedni akarnak a pénzből. :)
:-)
És azt gondolom, hogy ha XY vagy Z elmegy a MOL-ba és anyakönyveket szkenneltet a szkennerel DVD-re, az digitális felhasználásnak minősül. Nem értem miért nem lehet beszkennelni az összeset, majd fizetős ügyfélkapun keresztül hozzáférést biztosítani a kornak megfelelően. (pl. éves szinten 10-15e Ft lenne a korlátlan hozzáférés)
Köszi, meg is néztem. A mikrofilmeknél a / felvétel az mekkora egység valójában, egy anyakönyvi oldal vagy egy dupla oldal? Ill. ugyanez a kérdésem a mikrofilmről készült fénymásolatoknál is, ott / másolat egység van.
Előállhat olyan helyzet hogy egy településen először fel kell állítani másik 6-7 család családfáját, hogy bizonyosan sikerüljön a sajátodat is kisilabizálni, ilyenkor mondjuk jól jön egy teljes filmnyi anyag otthon, ahol nem vagy a levéltári órákhoz kötve!
Valóban megvásárolhatók a MOL- tól az anyakönyvek, összeírások mikrofilmjeinek másolatai.
Amennyiben tudsz szerezni, kölcsönözni vagy venni egy (pl. kiselejtezett) mikrofilm-olvasót, akkor otthon lefotózhatod a kivetített oldalakat digitális fotomasinával.
Szerintem ennek csak akkor van értelme, amikor egy település családkönyvét akarja valaki elkészíteni.
Wikipédia-n olvastam: "Megjegyzendő, hogy a levéltári kutatás kényelmetlenségeit[j 8] ma már egyre gyakrabban felváltja az otthoni kutatás lehetősége. A levéltárak, könyvtárak, közgyűjtemények egyre bővülő ütemben digitalizálják[9] s teszik (részben) elérhetővé anyagaikat. Ha mégsem, a MOL-ból megvásárolható anyakönyvi mikrofilm-másolat viszonylag gyorsan és olcsón digitalizálható házilag is."
Az rk egyházban püspöki engedéllyel (rutin adminisztrációs eljárás) a pár egyik fele kereszteletlenül is házasodhat, (ez esetben a másiknak a szokásos fogadalmakon kívül azt is meg kell fogadnia, hogy ő egy személyben lesz felelős a család katolikus neveléséért) de az adott pap dönti el, hogy ezt lehetővé teszi-e, vagy ragaszkodik a kereszteléshez. Nekünk szerencsénk volt, mondta a pap, hogy semmi probléma, megkérjük a püspöki engedélyt, de voltak az ismeretségi körben, akik több helyet is végigjártak, amíg találtak egy hasonló hozzállású papot.
vadász1, ez a helyzet az előbb vázolt esetben, egy özvegy nőtől van több "törvénytelen" gyereke is ugyanannak a férfinak, aki mással - legalábbis az eddigi tudomásom szerint - nem áll házasságban az adott időszakban, és a jelek szerint a gyerekek megkapták az ő nevét
"7. Kinek a családnevét örökölte a házasságon kívül született gyerek, ha a szül. ak-ban szerepel az apja neve is, "XY-nak VZ tisztátalan ágyából származó fia / leánya". Házasságot később ......."
Amikor 2006-ban feleségül vettem az asszonyt, nem volt megkeresztelve.
A ref. egyház (és a katolikus is tudtommal) csak akkor vállalja az egyházi esküvőt ha a menyasszony és a völegény is megkereszteltetett.
Namármost, ezért az asszony másodmagával (velem) eljárogatott felnőtt konfirmációs órákra - a tanfolyam végén aki akarta, megkeresztelték valamelyik istentisztelet alkalmával.
Hát kérem szépen, a konfirmációs órákon még 60-65 évesek is voltak, nem is kevesen.
Gyermekkorban általában a szülők eröltetik, felnőtt korban pedig az egyén saját döntése az ilyesmi.
Régebben ritkább lehetett az ilyesmi, de azért biztos volt ilyen. :)
Ez nem meglepő, régebben teljesen természetes dolog volt. A bérmálást általában a püspök végzi, és akkoriban több évnek/évtizednek is el kellett telnie, amíg eljutott az adott településre. Ezért fordult elő ilyen gyakran, hogy mai szemmel nézve idősek is bérmálkoztak.
S hogyha az anya özvegy volt, s a természetes atya elismerte apaságát? Ilyenkor az elhunyt "törvényes atya" nevét kapta-e a gyermek vagy az anya lánykori nevét (amit ugye már nem használt, hiszen felvette a néhai férje nevét)?
Nem tartom valószínűnek, ha a szülők nem házasodtak össze. Esetleg örökbefogadásról lehetne szó, de erre is kevés esélyt látok. Ha vette volna a fáradtságot és örökbefogadja a gyerek(ek)et, miért ne vette volna el a gyermek(e)i anyját.
Valóban sokszor ismerte el az apa mint bejelentő a gyermekét, ami úgyan megkönnyebbítette a későbbi törvényesítést, de ha összeházasodtak is a szülők, volt néhány kizáró ok, ami meggátolhatta azt. (Pl.: Ha a gyermek úgy fogant meg, hogy az apa akkor még egy másik nő férje volt. Ekkor hiába ismerte el az apa a gyerekét, és házasodtak össze a szülők, a gyerek nem lehetett törvényes).
Elnézést, tévedtem, nem krajcár hanem dénár. Ha a Levéltárak közös keresőjébe beírod, hogy "1 forint 35 dénárnál", majd előhívod a képet, a bal oldali szöveg első sorában már találkozol is a betűvel a 35 előtt.
lehetséges, hogy mégis megkapták az apjuk vezetéknevét a nem törvényes gyerekek? találtam egy házassági bejegyzést, ahol apaként van feltüntetve és az ő nevét viseli a gyerek
Köszönöm a választ. A dokumentum átiratát akarom majd később közölni, és valójában az a kérdés, hogy mi kerüljön a 272 és az 50 közé. Máshol is előfordul az iratban a rhénes forint váltópénze, de egyszerűen csak "pénz" a neve. Lehet, hogy az ott csak egy P betű lenne? Az a zavaró, hogy a másik képen lévő későbbi átiratban sem lehet kivenni, hogy milyen betű, vagy betűk vannak a kérdéses helyen.
7. Az anya vezetéknevét kapták meg, mivel nem voltak törvényesek. Ha a törvényes-törvénytelen gyermek téma bővebben is érdekel a 9771. hsz.-ban belinkelt oldalakat olvasd el.
tisztbéli= fizetséget érte nem kapott (az nekem nem teljesen tiszta, hogy azért, mert az illető mint vármegyei esküdt van feltüntetve, mire gondoltak, a központi igazgatás alá volt beosztva, vagy az egyik szolgabíró mellé.)
Egy érdekes linkgyűjtemény ezredekről, csatákról stb. (a 19. gye.-ről szóló könyve 1863-ban készült)
egy őst keresek,aki állítólag Potyondon (akkor Sopron, ma GYMS megye), vagy annak közelében teljesített szolgálatot, mint csendőr, kb az 1880-90-es években. Korábban írtatok csendőrökről, melyik hsz-t nézzem vissza vagy hol keressek?
"Ahogy elkezdtem lapozni bennük rogton az jutott eszembe, hogy amig nálunk projekteket hoznak létre, meg üléseznek, meg beszélnek, meg átszerveznek levéltárosaink (mint más területen is) a csehek megcsinálták. Annyira féltem elindulni erre, a felvidéki, meg hazai tapasztalatok alapján (itt legalább értem a nyelvet), de felesleges volt."
Mert nálunk csak a "védd a segged" opció van, nincs más. Senki nem mer dönteni az ügyben, csak a maszatolás megy.
Ezért is van az, hogy soha semmi nem sikerül, mert mindig csak várunk valamire/valakire, hogy döntsön.
De azt senki nem teszi. :-)
Védd a segged... ne csinálj semmit, ne dönts soha semmiben és akkor nem lesz bajod.
Volt a hivatalos nyelv. Meg a beszélt nyelvek. Dédanyám tót faluból jött férjhez Pozsonyba magyar férfihoz, és rogton megtanult németül, hisz a németajkú lakossággal is érintkeznie kellett. A falunk legidősebb lakosa tegnap volt 105 éves, tót asszony, aki magyarul, svábul is tökéletesen beszél, na meg persze cigányul is. A többnyelvűséget elvesztettük a baráti országokkal kötött határegyezmények következtében. Annyira de annyira barátok voltunk, meg szövetségesek, hogy elfelejtettünk emberek maradni. Szerintem. :-)))
Kössz a tanácsot. Tényleg észrevettem a német precízitást, pedig csak Hutiskoban kerestem. Az online elérés is a levéltár részéröl rendezett. Ahogy elkezdtem lapozni bennük rogton az jutott eszembe, hogy amig nálunk projekteket hoznak létre, meg üléseznek, meg beszélnek, meg átszerveznek levéltárosaink (mint más területen is) a csehek megcsinálták.
Annyira féltem elindulni erre, a felvidéki, meg hazai tapasztalatok alapján (itt legalább értem a nyelvet), de felesleges volt. Csak meg kell tanulnom látni. A betüket.
Attól még nem beszélték a falvakban lakók. Az Ocelka név nem túnt nekem németnek. A többit meg ugye fel sem ismertem. :-))
Nem osztrák terület, hanem Csehország, mint örökös tartomány volt. Szerintem.
Magyarországon mettól meddig vezették németül az anyakönyveket? Eddig csak az tűnt fel, amikor magyarul vezették, úgy tünt máskor meg latinul volt, vagy a gót betúk hiánya nem okozott volna olvasási nehézséget.
Azt javaslom (ha tényleg kutakodni fogsz itt a dél-sziléziai bejegyzések között), akkor apránként jegyezz meg pár betűt, hogy hogyan írják. A gyakori(bb) betűket tanuld meg a leghamarabb, aztán később a többit. Vigyázz arra, hogy van pár nagybetű amit többféleképpen is írnak!
(kulcsfontosságú a kis: e, u, a, r, s, f, z, h... és ugyanezek nagyban is)
Egy idő után elkezd menni a dolog, és pikk-pakk rááll a szemed. Csak gyakorolni kell ezt is.
Ha keresel valamit, akkor úgyis 1-1 keresztnevet vagy családnevet fogsz keresni, az nagyon gyorsan fog menni.
Egyébként érdemes itt kutakodni, mert talán pár kivétellel de az összes bejegyzés elérhető. És eléggé precízen vezettek mindent a papok.
Ráadásul egy rakás könyv indexálva van... persze papíron. :)
Tényleg gyönyörű irás. De a szomorú az, hogy németül tanultam a középiskolában ugyan és Scherlock Holmes történetet is olvastam gót betűs nyomtatásban, a fejlécen kivül semmit nem tudtam megfejteni. Azt hittem csehül van. Annyira tetszett a gót irás, hogy a nevemben lévő z betű helyett sárfesz sz-t az első szárat röviden, irok még ma is, aláiráskor. Hogy miért gyakoroltam ezt be, nem tudom levetkezni már?
Valahol rátaláltam a betúkre, valamelyikötök jóvoltából, ezért találtam meg a vezeték nevet.
Jól értettem, hogy németül irodott az anyakönyv? Beszélhették Hutiskoban a németet?
A Johann ugye János? Ha igen, akkor megtaláltam az egyik ópapát (meg a papáját), mármint a születési bejegyzését- Itt nősült a kiegyezés évében a Rózsadomb tövében, ahol akkor még szölö ültetvények voltak, és Berger Barbara a felesége.
Hát majd igyekszem a többi bejegyzést is megfejteni. Remélem sikerül. Bár egy szót sem tudtam megérteni eddig. Mégegyszer köszönöm.
Solanetz lesz az. A helység nevei az évek folyamán:
SOLANEC POD SOLÁNĚM,
o. Vsetín
Č. 1569-1923 Solanec, odtud do 1960 Solanec pod Soláněm; n. 1670-1945 Solanetz, 1692 Solanes, l. 1690 Solanecz, 1771 Solanetz. 1850 s. o. Ronov, 1949 Valaské Meziříčí; 1850 o. Valaské Meziříčí, 1855 Ronov, 1868 Val. Meziříčí, 1960 Vsetín. 1850 sam. obec, 1960 spojena s Hutiskem v obec Hutisko-Solanec. M: 1652 (Ronov pod Radhotěm), 1732 (Hutisko)
EGYÉBKÉNT EZ GYÖNYÖRŰSZÉP GÓT BEJEGYZÉS!!!!
Ennél csak rosszabbak vannak. :-) :-) :-)
Skuominak igaza van... ha további kutatások szükségesek a környék bejegyzései között, akkor biza meg kell tanulnod a gót írást olvasni.
Ha "átvészeled" az éveket visszamenőleg kb. 1770-1780-ig akkor már itt is latinra vált. :-)
1. Pár évvel korábban lehet, más pap volt, aki a tislér szót használta. Vagy ugyanaz a pap néha ezt, néha azt... előfordul a kövekezetlenség - az anyakönyvek nem családfakutatóknak készültek anno (sajnos... ) :o)
2-3. Katonai tárgyú kérdéseidben vagy keresel katonai tárgyú fórumot, ahol az e témába szerelmesedettek kenik vágják a dolgot, vagy megkeresed/megkérdezed a HM HIM Hadtörténeti Levéltárat...
4. Bizonyosan, csak nem kevés időbe fog telni... Ha nem tucatnév és nem lett románosítva, akkor a román telefonkönyv segíthet - talán...
5. Ha maradtak fenn az adott települének, vármegyének iratai e tárgyban talán. Ha nem, és idősebb volt és az új helyen gyermektelen, szinte kizárt - illetve nagy szerencse kell hozzá...
6. sanszosabbnak, hogy az apa foglalkozása került be. Persze a akár lány is lehetett 18 évesen valamilyen iparos, de nem jellemző.
7. általában az anyáét szokta (r.k.-éknál biztosan), és ha házasságot kötöttek, akkor megkap(hat)ta az apa nevét.
De a megfogalmazásból nekem ref.-nek tűnik a vallás, abból meg elég gyengén vagyok ellátva, így nincs tapasztalatom...
4. az 1870-es években több család is elköltözött a faluból Erdélybe. Gondolom, föld / munka miatt. Ki lehet vhogy deríteni, hova, melyik településre mentek? Az anyakönyvben csak ennyi megjegyzés van: Erdélybe költöztek. Elvesztettem így egy szálat.
5. 1850-es években ügyvéd majd megyei tanácsos szintén elköltözött a faluból. Ki lehet deríteni, hova? Elvesztettem itt is egy szálat.
6. 1870-es években egy lány neve alatt a házassági anyakönyvben iparos szerepel. Lehet, hogy 18 évesen 1870-ben iparos volt egy nő? Vagy inkább az apjára gondoltak, aki tényleg iparos (esztergályos) volt?
7. Kinek a családnevét örökölte a házasságon kívül született gyerek, ha a szül. ak-ban szerepel az apja neve is, "XY-nak VZ tisztátalan ágyából származó fia / leánya". Házasságot később sem kötöttek, gyerek azonban született ebből a kapcsolatból, de mindegyiknél ez a bejegyzés van. A gyerekek esetleges házasságiját v halottiját még nem találtam meg.
8. 1810-es években "Veszprém vármegyének tisztbeli esküdtje" megnevezés mit takarhat? Politika vagy bíróság vagy esetleg más?
9. ha vki neve mellé az van írva "insurgens", akkor ő konkrétan az 1809-es Napóleon elleni harcokban vett részt?
Egyelőre ennyi, előre is köszönöm a segítségeket, hozzászólásokat.
az elmúlt hetekben átrágtam magam 4mikrofilmnyi anyakönyvön és felmerült bennem jópár kérdés. Mivel már 3xra írom ezt a hsz-t, mert állandóan kiléptet a rendszer, valszeg több hsz lesz belőle, előre is bocsi.
1. név alatt "tislér". Gondolom, foglalkozása asztalos. De akkor pár évvel korábban (1830-as évek) más személyhez miért azt írták, hogy asztalos?
2. az 1870-es években több katona is volt a faluból. Kiváncsiságból, ki lehet azt deríteni, hogy egy adott ezred merre járt abban az időben (pl. 19es Rudolf korona örökös nevét viselő cs.kir gyalogezred)?
Érdekesség: 69 számú Jellasics nevét viselő cs.kir gyalogezred....
3. mit jelenthetett ebben az időben a közvitéz ill. a honvéd, vagyis mi a különbség? Hol tudok ennek utánaolvasni? Volt még katona, tart.katona, közkatona, szakaszvezető is a faluból, ezeket nagyjából értem (legalábbis úgy gondolom, bár azt nem tudom, hogy miért különböztették meg, hogy katona és közkatona).
Morvaországi anyakönyvet kellene megfejteni. Sajnos nem megy.
Lementeni csak pdf-ben tudtam és nagyobb, mint 512. Van közöttetek valaki, aki hajlandó lenne kisérletet tenni az olvasására. A keresztnév lenne a legfontosabb. File-t esetleg linket tudnék küldeni. Kösziiiii
Segítséget szeretnék. A 272 és 50 között mi lehet az a rövidítés? Bizonyosan a rhénes forint valamilyen váltópénze. Garas, dénár, krajcár? Az első kép az eredeti iratból való, a második, pedig egy későbbi átirat. Előre is köszönöm.
Az anyakönyvekben a Conditio rovtban az Ignob. Servus pontosan mit takar? Azt értem, hogy nem nemes és szolga, de mi különbözteti meg a sima ignobilis-től? Illetve minek a rövidítése ugyanitt a Zing.?
Jó ez a kis familysearch-ös indexelő program is, csak nem lehet olyan részletesen indexelni, mint a MACSE-nél. Nem kérdezi a települések neveit, illetve ha nem tudom egyértelműen kiolvasni a nevet akkor még megjegyzést se tudunk írni, hogy nem biztos, hogy jól olvastuk a nevet.
Ebben tökéletesen igazad van, ezért is csináljuk excelben. Egyik-másik írásnál csak tippelni lehet, ráadásul, ha később találsz egy olyat, ahol ki tudod olvasni, vissza tudsz menni javítani. És ez nagyon jó.
Naja, egy teljes film elsőre sokkoló lehet, de azért nem beláthatatlan. De nekem mondjuk sokat segít, hogy nem csak pár oldalanként látom az anyakönyvet, hanem előre és vissza tudok lapozni ami sokat segít a nehezen olvasható soroknál.
Hátha érdekel valakit: Balmazújváros német kisebbségének anyakönyvei és családfái témában lesz 09. 13-án előadás Debrecenben, Méliusz központ helytörténeti gyűjteményében.
Hát a Family-s 3-3 oldalak után egyszerre kapok 500-at, kicsit sokkoló, de már csirgatnak az általam kért nyírmadai anyakönyvek, ugyhogy szerintem a család most megtanul önállóan mosni, főzni, ha nem akarnak éhen halni:-).
Szerintem nagyon is jó állapotú, és könnyen restaurálható, ránézésre le kell róla veretni a meszet (festéket) és a szöveg is jobban olvasható lesz. Ha homokkő akkor be kell ereszteni egy steinfestiger nevű anyaggal, és hidrofóbizálóval, keverni kell homokkő porból javító anyagot és szépen ki kell javítgatni a töréseket, a szöveget pedig egy restaurátor nevetve kimélyíti. Sztem ez félmilla alatt meg is van. Egy ennél héromszor nagyobb és bonyolultabb szoborcsoportot egy milla körül retaurált egy restaurátor a mi civil szervezetünk közreműködésével. Igaz ott a munkadíjat jelentősen vissza fogták, az az alig kértek.
Nem, ez nem sírkő, hanem egy kőkereszt. Amelyet az egyik ősöm állított. Elég rossz állapotban van, ezen csak rontani lehet, javítani biztosan nem. Csak cserélni lehetne, az meg nonszensz...
Nagyon érdekes ez a sírkő, sokáig nézegettem a képet, de nem akarok zagyvaságot írni. Viszont én a 8. sor 6. betűjét egyértelműen N betűnek látom, ott van lent a "szára".
Egyébként sírköves nem tudja helyrehozni? Vagy ő nem "látja" jobban a betűket?
A MACSE-s indexálás az igazán megszállottaknak valók:-) Épp most töltök le egy 511 oldalas házasságit Bocsor Laci jóvoltából. Csak úgy kezdeti bemelegítésnek ...
De nagyon aranyos volt. és sokat segített. Ugyhogy Liza hajrá!
Az a lényeg, hogy ha van időd és kedved, akkor elvileg kikérheted a MACSE-ről az adott település anyakönyveit indexelésre. Vagyis megkapod az anyakönyveket bedigitalizálva amiből elkezded az adatokat bevinni egy excel táblába. Ha végeztél vele elküldöd a MACSE által megadott személynek akivel tartod a kapcsolatot, ha kérdésed van segít stb.
Ha ezt megcsináltad és elküldtél neki kétféle anyakönyvet, pl egy település halotti és születési anyakönyveit beindexelted és elküldted nekik, akkor kaphatsz hozzáférést a MACSE-s adatbázishoz amiben tudsz majd keresni. Ekkor nem kell fizetned tagsági díjat és ugyanúgy használhatod az adataikat, mintha tag lennél.
Igen, erre a számlára kell fizetni, és egy éven keresztül használhatod az anyakönyvi adatbázist mindenféle korlátozás nélkül. A következő évben, ha újra befizeted az összeget, megint egy évig használhatod, és így tovább. Ha jól értelmezem a szöveget, akkor ez a támogatási összeg az "anyakönyv" adatbázisára vonatkozik, a "családfákból" adatbázisra nem.
Annak azért szerintem mindenki jobban örülne, ha nem a pénzbeli támogatást választnád, hanem az indexelést.
A MACSE adatbázist augusztus közepétől lehet csak regisztrációval megnyitni. Nem kell MACSE tagnak lenni, elég befizetni a 2500 Ft-ot pártoló tagként ( http://www.macse.org/society/partolotag.php ). Ha nem akarsz fizetni, akkor indexelni is lehet.
Az 1895 utáni anyakönyveket a megyei levéltárakban keresd.
Szerintem ez így OFF, de ha jól emlékszem, volt aki érdeklődött, így itt van:
Korábban említettem, hogy van felirat azon a bizonyos 1818-as kőkereszten, melyet egyik felmenőm állított egy temetőben. Még akkor elmentem a helyszínre és pár óra alatt sikerült felmérnem, hogy mi az, ami megmaradt az írásból. Sajnos mivel mészkőből készült, már alig olvasható, egyes helyeken mállik le a felső réteg, de feljegyeztem a még kivehető betűket. Vicces, mert egyértelműen még a nyelvet sem tudtam megállapítani, amelyen íródott, de a megérzésem a szlovák.
Ha esetleg valaki a megfejtésen gondolkozna, annak szívesen megírom az egyes karakterekről leírt véleményem, sajnos a word-ben nem tudtam megrajzolni őket.
Többek köztük az I. vh.-s hadifoglyok gyűjteménye a Kramerius-on, ami gyakori nevek esetén teljesen használhatatlan, ritkább neveknél kicsivel jobb a helyzet:
Ha megnyitunk egy gyűjtősablont, akkor az útmutatóban megtalálható a téma felelősének a neve és az email címe, vele kell felvenni a kapcsolatot. Illetve az impresszumban is ki lehet keresni a téma felelősét és a nevére kattintva írni lehet neki.
Persze, de azt gondolom, hogy ez már csak az érintettség lévén is így jó.
Ugyanis ha már átnyálaztam pl. Szeghalom civil anyakönyveit (van belőle vagy 15000 db oldal), akkor nyilvánvalóan nem fogok félreindexelni családneveket. Legalábbis kevesebb az esély rá mintha egy mexikói arc indexelné. :)
De egyébként úgy vettem fel vele a kapcsolatot, hogy valaki itt a fórumon megadott egy e-mail címet a MACSE-vel kapcsolatban hogy hol lehet jelentkezni ha indexelni akarok mondjuk arra már nem emlékszem melyik volt az, de ha visszaolvasol megtalálhatod. Aztán írtam oda és onnan irányítottak az említett személyhez aki utána segített illetve most is segít nekem.
Nem biztos én is megkaptam egy magyar település teljes anyakönyveit mindenféle probléma nélkül. De lehet csak a megfelelő személlyel sikerült felvennem a kapcsolatot.
Maga a tanulmány az újkori nemesség hadkötelezettségéről szól. Ezen belül az 1630-as Túróc vármegyei nemesi felkelés összeírása a leggazdagabb nemesektől a legszegényebb nemesekig taglalja a felkelésben való részvételüket A gazdagabbak a lovassághoz, a szegényebbek a gyalogsághoz tartoztak. Az első idézett szöveg (10058): "... További kisnemesi családok is voltak köztük, mint Koút, Ďurdík, ..., Bulovsky stb. Az összesen 90 "gyalogsági" nemesnek szintén önálló vezetője - Bulovsky Jakub és zászlóvivője - Bulovsky Ferenc volt..." A két utolsó mondat nem a Bulovskyakra vonatkozik, hanem a Túróc vármegyei Révaiak fennhatósága alatt álló lovasságra.
A másik idézet (10061) lényegében arról szól, hogy a források alpján bizonyítható a Bulovsky család felső-sziléziai Bulowice-i eredete. Jól látod, a szerző forrásokat jelöl meg különböző névváltozatok időbeli előfordulásával. Az utolsó, harmadik forrás a Bulowski név mai lengyelországi elterjedéséről szól: 119 család található ezzel a névvel, ebből 69 Bielska környékéről (Bulowice település is itt található).
Szerintem pedig megvan nekik a születési is a 90-es évekig, csak nem tehetik publikussá, ezért addig parkolópályán lesznek ezek az anyagok. Külön szívás ha kis településeknél egyben van más fontos korábbi adatokkal, ezért az sem kutatható.
Nem úgy volt, hogy csinálnak két garnitúra mikrofilmet, egyet maguknak, egyet pedig a levéltárnak? :)
Évente visszamásznának mikrofilmezni? Biztosan nem...
Viszont most egyszerűbb dolguk lenne, feltéve ha nem akarnak mikrofilmet. :)
mert max. 1921-ig. de ha lehet, ne trollkodjunk :)))
amúgy meg azért se, mert nagyon ritka, hogy eddig megvan nekik... már csak azért is, mert ugye egyszer megcsinálták a nagy felvételezést, aztán mindig pótlólagos felvételezések voltak. De - pontosan nem tudom, csak - gondolom, nem mentek minden évben be a levéltárba, hogy a következő felszabaduló tételeket rádobják a mikrofilmre, hanem mondjuk 2-3-5 évente volt egy-egy nagy projekt. De mondom, lehet, hogy tévedek és mégis évente nyomták a történetet...
Múltkor a travel channelen mutatták belülről a székházukat, mondjuk nem láttam a teljes műsort csak egy kicsit belőle és a vége felé tűnte fel, hogy a familysearch központja volt éppen a filmben.
1964-ben maximum nagyon kezdetleges digitalizáló technika létezhetett, 300 dpi-s JPG file-okat nyilván nem mentegettek. :)
Sőt, olyan dobszkenner, vagy síkszkenner is csak 18-20 éve létezik amely hasonló minőségben digitalizál egy ilyen mikrofilmkockát, de akkor még 20 éve ott volt a tárhely és file-formátumprobléma. Ugyanis akkor nem volt még JPEG.
20 éve egy 40 MB-os vinyó már nagynak számított, ráfért volna kb. 5 anyakönyv, ilyen minőségben TIFF formátumban. :)))))
Amúgy nemrég megtippeltem, csak a polgári anyakönyvek nagyjából 40-50 terabyte.
Ez még házilag épphogy tárolható lenne, de csak nagyon "épphogy". :)
Ezekután bele lehet gondolni, mekkora a mormon szerverház. :DDDD
Abban az esetben működik a kívánságműsor, ha a MACSE-sek meg tudják/tudták szerezni azokat az anyakönyveket a mormonoktól amit éppen indexelni szeretnél. Nekem viszonylag szerencsém volt, csupán egy időszak nincs meg egyelőre amit kerestem kb 40 év, de a többit sikerült megszereznem. Tudják a MACSE-sek, hogy létezik a mormonoknál a hiányzó rész is, csak a pontos tekercs számát nem tudják és ezért még nem tudták megszerezni, de bármikor meglehet.
Tudtommal nem kívánságműsor... :) de próbálkozni lehet. Az sem biztos, hogy Beregdaróc megvan a MACSE-nál.
Bocsor Lászlónál lehet érdeklődni.
1920 után ne álmodj, ha születést szeretnél, jogszabályilag tiltott időszak, így nekünk sincs meg. Esküvő, halál esetleg - szintén a jogszabályban megállapított határig.
Ahogy a 10048-as hsz.-ban említettem, a lengyel eredet biztosra vehető.
Az első ismert Bulovszky, névszerint Jakab, 1551-ben kapta adományként a turóc megyei Gyulafalvát Révay Ferenctől, és amikor megkérdőjelezték a nemességét, 1571-ben, akkor az alábbiak történtek:
"Bulowszky ügyvédje, Balázs György által felmutatja az Oppelni (ma Troppaui) hercegség főkapitányának, Nemzetes és Nagyságos Sstarssi (így írva) János úrnak levelét beigazolt nemességére nézve és azt kérelmezte (Thurócz megyétől), hogy mivel ő nemességét amint kellett beigazolta, Schluch Mihály és nemesi leszármazását (ágát) igazolná."
Ebből én azt szűröm le, hogy 1551 előtt Jakab vagy Troppauból érkezett, vagy valahonnan a közeléből, amely közigazgatásilag a hercegséghez tartozott. De nem igen vagyok jártas az ottai történelemben; ez tűnik logikusnak.
Így az anyakönyvek nem segítenek nekem, de nagyon köszönöm, hogy felvetetted.
A lengyel eredetre találtam éppen ma egy említést egy szlovák tanulmányban (?), bár nem beszélek egy szláv nyelvet sem, kivehető a szövegből, hogy annak írója is eljutott a lengyelországi Bulowice nevű településig, ahol különböző névemlítéseket közöl (ha jól látom még forrásokat is közöl):
"Dnes sa túdiom požskej odbornej literatúry a prameňov dá spožahlivo dokáza a potvrdi pôvod rodiny Bužovskovcov. V hornom Sliezsku v bielskom vojvodstve (Bielsko) sa nachádza dedina Bulowice (čítaj so zmäkčeným l), ktorá je dnes súčas- ou obce Kęty (Kúty) a podža syntetickej monografie o požskej ojkonymii (Nazwy miejscowe Polski. Historia. Pochodzenie. Zmiany. T. 1. A B. Red. K. Rymut. Kra- ków: Polska Akademia Nauk, Instytut Języka Polskiego 1996, s. 458 459) je zná- ma od druhej polovice 14. stor. v zápisoch de Bulyvycz (1377) 1496, z Bulowic 1478, Bulowycze 1470 80 a Bulowice Niczowe 1581, z jej názvu utvorené adjektívum bulowicki má miestnu nárečovú podobu bulofski. Slovník staropožských osobných mien (Słownik staropolskich nazw osobowych. Tom 1. A D. Red. W. Taszycki. Wrocław . Warszawa . Kraków: Zakład Narodowy im. Ossolińskich, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk 1965 1967, s. 281) uvádza mená Jocusch Bulowsky ruffi- cerdo de prope Awswicz 1439, Bulovsky 1448 a Bulowycze, villa, cuius haeres Pet- rus Bulowsky, nobilis 1470 80. Napokon slovník súčasných požských priezvisk (Słownik nazwisk współczenie w Polsce używanych. Wydal K. Rymut. T. 1. A B. Kraków: Polska Akademia Nauk . Instytut Języka Polskiego 1992, s. 561) registruje 119 rodín s priezviskom Bulowski, z toho viac ako polovicu (69) z okolia Bielska."
Ha ennek értelmezésében tudna valaki segíteni, az mérhetetlen segítség lenne a számomra.
Sziasztok! Valamelyik hozzászólásban olvastam, hogy a MACSE oldalán is lehet anyakönyveket indexelni. Kérdésem: ez olyan, mint a family oldalon, tehát véletlenszerűen adja be az anyakönyveket vagy esetleg lehet kívánságműsor? Esetleg 1920 utáni időszakról is lehet szó? És csak olyan anyakönyvek amik a familyn nincsennek / Beregdarócz/? Kivel kell felvenni a kapcsolatot, ha regisztrálás után indexelni szeretnék?
Aki tud szlovákul, le tudná írni nekem, hogy tartalmilag mit takar az alábbi szöveg? Köszönöm.
"...Boli medzi nimi aj ďalie rody drobných zemanov, ako Koút, Ďurdík, Čemanka, Záborský, Tomčáni, Hroznovský, Bada, Vachot, Konček, Búžovský, Sluch a i. Peí zemania, ktorých bolo spolu 90, mali tie svojho samostatného vojvodcu, ktorým bol Jakub Búžovský (dux peditum nobilium). Ich zástavníkom bol zasa Frantiek Búžovský. Celkový počet jazdy bol viac ako 64 koní, pričom nevieme presný počet jazdcov bandérií dvoch najbohatích magnátov v stolici Révaiovcov. Podža odhadu môeme predpoklada, e nebol vyí ako 5 jazdcov u kadého z nich."
Tekintve, hogy egy adott könyv esetében nagyon kis példányszámmal dolgozik a kiadó, úgy működik a vásárlás, hogy ha éppen nincs a boltban a keresett könyv, akkor pár napon belül kinyomnak pár példányt és lehet menni érte, a maradék pár darabot pedig kiteszik a polcra. Puhatolóztam, hogy szerzői jog tekintetében hogyan működik a reprint. Amint megtudtam, a kiadástól, illetve a szerző halálától számítva 70 év után megszűnik a szerzői jog védelme, így bárki újra kiadhatja az adott művet.
Itt szabad reklámozni? Ma voltam egy elképesztő könyvesboltban. Megszámlálhatatlan mennyiségű hasonló régi könyvet lehet reprintben megkapni. http://historiaantik.hu/
"Ajánlom Köteles Szolgálatomat; Remélem máris tuttára vagyon Kgyltekk, hogy Erk névü helységet, mellette lévö Gyó a' vagy Agya nevü Pusztával egyűtt Tktes Ebeczky Eva Asszonyom, Majthényi Mártony Uramnak Házas Társa, ennékem eörökös jussal bocsátotta, kiket mivel hogy ekkoráigh kgltek Zálog képpen birta, és mostan azokat ki váltanom telyes szándékóm vagyon"
1571-ben mikor megkérdőjelezték a család nemességét, az alábbi feljegyzést találtam (persze latinul):
"Bulowszky ügyvédje, Balázs György által felmutatja az Oppelni (ma Troppaui) hercegség főkapitányának, Nemzetes és Nagyságos Sstarssi (így írva) János úrnak levelét beigazolt nemességére nézve és azt kérelmezte (Thurócz megyétől), hogy mivel ő nemességét amint kellett beigazolta, Schluch Mihály és nemesi leszármazását (ágát) igazolná."
A család feltehetően nem Oppava-ból származik, csupán onnan érkezhettek Magyarországra. A Dél-lengyelországi Bulowice nevű településen már az 1430-as években élt a Bulowski család. A költözés 1551 előtt történt.
Van valakinek tapasztalata/ötlete/tanács egy lengyel nemes család kutatásához? Irodalom, kiadványok, internet - bármi. Nem tudom, hogy itthonról (M.o.-ról) hogyan indulhatnék el. Sajnos a legkorábbi magyar szálat még nem tudtam összekapcsolni a lengyelországiakkal (Troppauval), de biztosan állathatom, hogy a keresett család lengyel eredetű. Ez a Magyarországon Bulyovszky/Bulovszky, lengyelül Bulowski vagy ehhez hasonló formájú néven ismert család.
A címzett személy tartozik az általam kutatott családhoz. A feladóról keveset tudok, aki Terstyánszky János, későbbi alnádor. Az Esztergom jónak látszik. Nagyon fáradt vagyok, elkelt a segítség, köszi. Terstyánszky másik megtalált levele Pesten kelt. Egyébként 20 éve kerestem, hogyan vesztették el az elődeim az Erki birtokukat, egyáltalán, azt sem tudtam, hogyan kerültek Erkre. Pénteken találtam pár iratot ezzel kapcsolatban. Végre kiderült, hogy zálogként birtokolták a falut, de visszaváltották tőlük.
Az alábbi képen egy levél keltezése látható. A hely, talán Eszterháza lehet. Szerintetek? A szövegben semmilyen utalás nincs erre. Köszönöm, ha segítetek.
Az indexelés tkp. az (ez esetben) anyakönyvi adatok egy részének (kereshető) adatbázisba foglalása.
Az egyházi anyakönyvek esetében már anno a papok is "indexeltek", Index-eket (Névmutatókat) készítettek, hogy szükség esetén gyorsan megtalálják a keresett személy bejegyzését.
Másik kérdésedre a válasz: Gödöllőnél, Isaszegnél és Piliscsabánál - ha feltöltötték már. Ha nem, akkor a familysearch-ön még nem fogod megtalálni, marad a jó öreg megyei levéltár :)
Az utolsó mondatra kérdeznék. Mi az, hogy indexelés? hm behúztam a nyakam, fülem, farkam, lehet, hogy tudni kéne, de nem tom. Iskola nélkül építetettem családfát, 6 száz taggal, de sokszor szembesülők olyannal, hogy kimaradt az alap, mintha a 3-snál hiányoztam volna a számtan óráról. Segítenétek? Köszi
Ismét egy, a familysearch indexeléssel kapcsolatos kérdésem lenne. Ezúttal a házasságok indexelésénél akadtak problémáim, mégpedig a korai, 1890-es évek beliekkel, amikor az ara anyja még nem fért ki az első oldalra, és a tanúkhoz került. Például ha a az első indexelendő oldalon csak az anya szerepel (a tanúkkal), akkor az összes bejegyzésnél Ctrl+B-ni kell és csak az anyát kell lejegyezni? Illetve, ha az adott év utolsó bejegyzésénél tartok és a harmadik oldalon már csak az előző oldali esküvőhöz tartozó anya van feltüntetve, úgy a lapnál (ahol ugye már nincs több esküvő lejegyezve az év vége miatt) mit kell beirnom "No Extractable Data Image", vagy Normal és Ctrl+B? Végül egy utolsó kérdésem lenne abból az időszakból, amikor már a mennyasszony anyja is az első oldalon szerepelt. Ha az év végi utolsó esküvő tanúit a harmadik oldalon találom, de mást nem, akkor az adott oldalhoz a "No Extractable Data Image" kell-e beirnom. A válaszokat előre is köszönöm.
Ja, az még az a négyzet? :) Álomba szenderülve (azaz meghalva).
Szóval: utolsó kenettel és általános feloldozással a végső időkben álomba szenderülvén.
Láttam, hogy egyszer itt régebben írtátok, hogy Ti a szó kapcsán egy konkrét betegségre gondoltok, de szerintem itt csak a halál metaforája az álomkór, amire az eredeti görög szó utal (lethargia).
Segítséget szeretnék kérni. A mellékelt képen nem tudok egy szót kiolvasni. A szöveget így olvasom (a csillagok helyén lévő szó a kérdéses): "mondottak hogy meg vagyon, és igy az ő együgyü beszedeken, mivel nemis volt *** figyelmessigünk rea nem tudtunk el menni."
III. Én is tegnap délelőtt találkoztam utoljára a 3. résszel, a statisztika szerint ma is csak 2 alkalommal töltöttek fel belőle már indexelt képeket. Nekem az is meglepő, hogy a 3. rész befejezése előtt már lehet a 4.-ből indexelni. Talán később elkezdik adogatni azokat is.
A II-es kérdésedre próbálok írni valamit, bár nem lesz teljes. Én is kerestem egy ősömet, egy tól-ig intervallumot tudtam megadni halála idejének, valamint Budapest IX. kerületét. Írtam nekik a lenti címre, és nagyon hamar válaszoltak is. Leírták a menetét, vagyis, hogy be kell fizetni a pénzt (ha jól rémlik 6000 Ft-ot, bár már nem vagyok benne biztos), és csak utána küldik meg a kért adatokat. Szóval első körben nem érdemes nekik konkrét kérdést feltenni, csupán a csekket kell kérvényezni. Végül mielőtt befizettem volna, sikerült itt rátalálnom, egy hagyatéki jegyzőkönyvben, ahol megadták a halál dátumát... Esetleg próbáld meg ezt előtte, de érdemes többféleképpen beírni a nevet, mert az én esetemben is betűtévesztés volt.
Népességnyilvántartó Hivatal, mai nevén Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Hatósági és Felügyeleti Főosztály, 1094 Budapest, Balázs Béla u. 35.
Akkor senki se tud pontosabbat mondani, hogy mi ez a familysearch-ös oszd meg a fotóidat dolog?
Illetve honnan lehetne megtudni egy településről, hogy a katolikus anyakönyveit hol lehet megtalálni? Mert nem volt külön anyakönyve, hanem valószínűleg valamelyik közeli településével együtt kezelhették.
Na azért ez nem egészen így van, kutattam már ott, messze nem tudnak mindent, különösen nem halálozási adatokat, amit tudnak az az, hogy mikor milyen munkakörben dolgozott, mikor léptették elő stb..... de klasszikus családfás adatokra náluk csak egészen ritkán lehet rábukkanni. Plusz a megalakulásuk óta a jelenlegi országhatáron belülről gyűjtöttek adatokat, kívülről nem igen. De ha nem túl nagy reményekkel megy oda az emberfia/lánya akkor érheti kellemes meglepetés.
Köszönöm szépen a válaszokat. Legjobb tudomásom szerint működött jó pár malom a környéken is, úgyhogy egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy molnár volt.
I. A szépszüleim (Farkas Máté és Hárs Ágnes) Pincehelyen (Tolna megye) éltek, ott kötöttek házasságot 1889-ben, majd első két gyermekük (Miklós 1890-? és Mátyás 1892-?) szintén Pincehelyen született. Majd évekig láthatólag semmi nem történt körülöttük, mígnem 1905-ben megszületett Pincehelyen a lányuk, Klára (1905-1964), ahol már a szülők lakhelyénél Oroszvár (ma Rusovce, Pozsony része) jegyeztetett be. Az apa foglalkozása váltóőr. Gondoltam, utánanézek és így rákerestem a radixindexen a vezetéknevére és sikeresen megtaláltam, hogy valóban Oroszváron élt még 1911-ben is egy Farkas Máté nevezetű váltóőr. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan tudhatnék meg róla további információkat (elsősorban a halálának időpontját), ha tudom, hogy nem Pincehelyen halt meg, illetve a másik kérdésem az lenne, hogy az ezen a linken: http://www.radixindex.com/hu/adatbazisok/7/vezeteknev/farkas/megye/moso
található adatokon kívül még mi szerepelhet abban a kiadványban, amiből ez az adatbázis is készült. Kerestem a familysearch-ön is az oroszvári anyakönyveket, de születési anyakönyvek 1895 utántól nincsenek, pedig nagy valószínűséggel születtek gyermekeik 1892 és 1905 között. Megpróbáltam szlovákiai temetőadatbázisokat is megnézni, de azokkal sem sikerült eredményre jutnom.
II. Kérdezném azokat, akik már korábban Budapesten keresték hozzátartózójuk halálát, anélkül, hogy annak pontos dátumát ismerték volna, illetve a halálának helyét. Az ükanyám valamikor a '70-es években halhatott meg, de a sírját már felszámolták. Az unokája szerint a sír az Újköztemetőben volt, de ott nem tudnak segíteni megtalálni a halál időpontját. Állítólag létezik egy központ, ahol az összes Budapesten elhunyt ember adatait nyilvántartják. Azt szeretném kérdezni, hogy volt-e valakinek tapasztalata ezzel a "nyilvántartóval" ?
III. Napok óta nem tudok a Szabolcsi anyakönyvek 3. részéből indexelni, pedig az augusztus 27. frissítés szerint mégcsak 30%-nál tart a feldolgozottsága.
Gondoltam megnézek egy-két felvidéki anyakönyvet az 1500-as évek végéről, ha már azt írják, hogy 1592-től vannak adatok. Mindjárt az első találatok 1595-ből voltak, de ahogy nézegettem a képeket, észrevettem, hogy valami nincs rendben, ugyanis az előző oldalon még 1895-öt írtak, a következőn meg már 1595-öt. Nos, sikerült a felülre írt évszámot félreolvasni, bár nem tudom, mennyi logika kellett ahhoz, hogy valaki elhiggye, ezt a váltást...
Meg lehet próbálni. Én már találkoztam olyannal, hogy az egyik településbe bele volt keverve a másik. Bár nem jártam utána, hogy az hiányzik-e máshonnan.
Ilyennel már én is találkoztam, hogy 20-25 évek totál hiányoznak, de nem csak egy hanem kétféle anyakönyvben is ugyanazon településen... vajon mi lehet a magyarázat?
Első körben semmilyen, a Help menüből tudod elérni a Contact Familysearch almenüt, itt pedig a Send us a message-ben tudsz üzenni a megfelelő téma kiválasztásával. Természetesen ánglisul.
Ha esetleg az lenne a kérdésed, hogy a hiányzó részek mikor kerülnek fel, nagy valószínűséggel feleslegesen teszed, mert nemigen adnak erre a kérdésre a "majd, amikor sorra kerül"-nél bővebb választ.
Én olyat kérdeznék, hogy a FamilySearch-höz milyen email cím tartozik, ha kérdeznék valamit? Van egyáltalán magyar cím, vagy közvetlenül a "kintiektől" lehet kérdezni? Breznóbánya evangélikus anyakönyvei érdekelnének.
Jó múltkor kikértem szülőfalum anyakönyveit mikrofilmen (2 tekercs), majdnem mindent sikerült is kimásolni, azonban a halálozások 1878-1895 közötti időszak hiányzik a tekercsről. Keresztelések, esküvők mind megvannak hiánytalanul. Ennek mi lehet az oka?
Keresztelési bejegyzésnél találkoztam egy olyannal a szülőkön, és keresztülőkön kívül fel van tüntetve még egy pár, akik praesentes megnevezéssel szerepelnek az anyakönyvben. Az évkör 1823-24, és katolikus anyakönyv. A minimális latintudásomból arra következtetek, hogy ők valami bemutatók lehetnek. Pontosan mi lehetett a feladatuk? Eddig még nem találkoztam ilyennel.
A másik hogy ezen képen a conditio oszlopba mi lehet az a 2 pleb. között? Az esküvői bejegyzésben nemes, ez a halottiból van, a lánya ezzel ranggal született, de plebsként halt meg, ha ez segít valamit.
Neveik eredetéről bőséges irodalom létezik. Koronként, felekezetenként változott a szokás, a rendelkezés.
Most a polgári anyakönyveket indexeljük, ezért szerintem az akkori törvény szerint kéne eljárni.
>>>Ha a törvénytelen gyermek anyja és természetes atyja házasságra lépnek, ez a körülmény, a mennyiben közokirattal igazoltatik, bármely érdekelt kérelmére a születési anyakönyvbe feljegyzendő; de csak akkor, ha a természetes atya által való elismerés az 1894:XXXIII. törvénycikk 41. §-a szerint már fel van jegyezve, vagy ugyanezen § szerint egyidejűleg feljegyezhető.
A felügyelő hatóság bármely érdekelt kérelmére megelőző vizsgálat alapján elrendelheti, hogy az utólagos házasság bejegyezése után, vagy azzal egyidejűleg az anyakönyvben a törvényesítés is feljegyeztessék. <<<
Az én értelmezésem szerint, attól hogy a leányanya születendő gyerekét valaki elismerte, még nem lett törvényes, Ezáltal csak az anya családnevét kaphatja. A bejegyzés csak a későbbi lehetőségek miatt van jegyezve. Ami meg később történik (törvényesítés, örökbefogadás, utólagos házasság) az máshol van jegyezve, tehát vagylagos.
Van bíráló aki ezt elfogadja, van amelyik nem. Mint már írtam, nem mindenben értem a logikát a programban, meg a bírálatban. Gyakoribb elfogadás az, ha nem jegyzek családnevet.
Én ez szerint indexelek. Aztán ha ezt javítják, nem nagyon vagyok elragadtatva.
Mostanában nekem csak halotti, meg esküvői anyakönyvek jönnek. A törvénytelen személy halálánál az anya neve mindig egyezik az elhalt családnevével. Persze nem tudhatom, hogy a születésénél volt e jegyezve természetes apa.
Csak úgy.
Kíváncsi lennék arra, hogy a mostani névadási gyakorlat szerint hogy fog működni ez az egész.
>>>Apollóval, vagy Istvánkával, férfi nevekre gondoltam<<<
Gondolni lehet. De ha nem vagyok biztos benne, akkor kéne ismeretlent jelölni. Döntsön a Választott bíró, azért van. Nem a többi sok ezreket is ismeretlené tenni.
>>>kereső későbbi használójának nem kell tudnia, hogy az ősét eredetileg az anyja vezetéknevével anyakönyvezték és nem az apjáéval<<<
Aztán miért nem? Mára már nem mindegy. Ha tényleg keresi, úgy is meglátja. Pláne ha elérhető lesz mindhárom anyakönyv. Rossz nyelvek szerint lassan több lesz a párkapcsolatban, vagy egyedül szült gyerek, mint a házasságban. Nem beszélve a felnevelés közbeni névvariánsokról.
A kérdésre.
Én zárójel nélkül odaírom. Biztos fontos megkülönböztetés. Igaz, még a visszajelzésnél nem vettem észre, hogy javították volna. Nem igazán figyeltem. Kevés van belőle, és inkább az igazi félrenézéseket nézegetem (azok a szörnyű o-k, u-k, n-ek, z-ék, a cifra első, és utolsó betűk).
"Végül ismét egy kérdés az indexelésről. Abban az esetben, ha mondjuk az apa nevéhez Nagy (Lásik) Ferenc van írva, és természetesen a zárójel is tiltott, mit tesztek, zárójel nélkül beírjátok, kihagyjátok a zárójelben szereplő nevet, vagy a szabályt figyelmen hagyva zárójeleztek?"
Talán ha egyszer volt ilyenem, de mintha lett volna rá akkor szabály, hogy X alias Y vagy X aka Y formában kell rögzíteni...(???) Nem t'om, régen volt... tán igaz se volt... :)
Kedves Bajdó és skoumi, köszönöm szépen a segítséget!
Bajdó: Teljesen egyetértek veled és skoumival abban, hogy az anyanyelvi indexelők kezét megkötik ezzel a szabállyal, és különösebb értelme nincsen számunkra, mindannyian, mindenfajta találgatás nélkül rá tudunk jönni, hogy Éva fiú-e vagy lány. Bár az igazsághoz azért hozzátartozik az is, hogy amikor először találkoztam Apollóval, vagy Istvánkával, férfi nevekre gondoltam, de feltételezem, hogy akik az indexelésbe belekezdenek már rendelkeznek elég tapasztalattal, hogy a kevésbé ismert neveket is be tudják azonosítani. Abban viszont a program készítőivel értek egyet, hogy tilos a születési anyakönyvnél a családnevet indexelni, a kereső későbbi használójának nem kell tudnia, hogy az ősét eredetileg az anyja vezetéknevével anyakönyvezték és nem az apjáéval. Ami engem zavar az az, hogy az anyakönyvvezető néha félre ír neveket (pl.: máshogy írja az apa és a gyerek családnevét, vagy, mikor egy oldalon hat családtag szerepel és négyféleképpen írja le a nevüket), amiket nekem az indexelés szabályai szerint pontosan ugyanúgy kell beírnom, ahogyan az a könyvben is van.
skoumi: Sikerült meggyőznöd, ezután a kezdőbetűket mindig ki fogom írni, nagyon valószínű, hogy a bíráló is el fogja fogadni. McKenzie Leigh, vagy a Landry Achee? Ha nekem azt mondanák, hogy ezek csak családnevek, és egyik sem keresztnév, szemrebbenés nélkül elfogadnám.
Atomantii: a törvényességhez, törvényesítéshez nézd meg a 9771. sz. hsz.-om linkjeit.
Végül ismét egy kérdés az indexelésről. Abban az esetben, ha mondjuk az apa nevéhez Nagy (Lásik) Ferenc van írva, és természetesen a zárójel is tiltott, mit tesztek, zárójel nélkül beírjátok, kihagyjátok a zárójelben szereplő nevet, vagy a szabályt figyelmen hagyva zárójeleztek?
Az egyháziak indexeléséhez nem volt szerencsém, egyszer csak megjelent az adatbázis a sok elírással, marhasággal - ami persze így is nagy segítség, ha valaki ráérez, hogy lehet használni ennek ellenére is...
A polgáriaknál meg nincs még adatbázis, amin látható lenne, hogy mit ad vissza. Tekintve, hogy a kontrollnál bent van a "CS" is (hogy a példánál maradjunk), feltételezem, hogy bent is marad... Ha meg nem, akkor így jártunk...
Felhívom a szíves figyelmet újra (asszem már itt is megtettem) - a mormon adatbázis nem a családfakutatók szempontjai szerint épül, hanem a vallásukhoz szükséges, általuk meghatározott kutatási szempontok szerint (persze ott sem értem, hogy a keresztszülő miért nem fontos... aztán lehet, hogy ez csak egy segédanyag az egyháztagok számára is és a film átnyálazásával találja meg a megfelelő személyt, az adatbázis csak gyorsítja ezt a folyamatot... és lehet, csak ennyi a célja, semmi több... de erről nyilván egy egyháztag tudna kompetensen nyilatkozni...)
Gondolom ezért sem érdekli őket pár kutató sirálma - majd ha az egyháztagok tömegesen vegzálják őket, akkor talán, de a magyar egytagság létszáma nem hiszem, hogy számottevő tényező lenne bármilyen kérdésben...
>>>Mennyire veszitek komolyan azt a szabályt, hogy csak akkor szabad kitölteni a NEM rubrikát, mikor azt az anyakönyvben is feltüntetik<<<
Igen szerintük így kell kitölteni az adatlapot ismeretlen. És ezt komolyan is veszik
Az indexelésnek részemről ez a legzavaróbb részeamit akárhogy erőlködömnem igazán tudok elfogadni.
Többszázéves írott és íratlan névadási törvényünk szerint születendő gyermek csak nemének megfelelő nevet kaphatott. Szerintem, anyakönyveinkben (hisz ezeket indexeljük) Erzsébet nevű férfi, vagy Károly nevű nő bizonyosan nem fordul elő.
Megaztán, ha már annyira precízek akarnak lenni, mit lehet kezdeni:
Egy házassági bejegyzéssel ahol egy rublikában vannak a szülők, és én döntöm el ki az apa, és ki az anya. Ott jó a döntésem?
Egy hősi halott katonánál ahol szó nélkül elfogadják, hogy férfi. Pedig elméletileg lehet nő is (Mária főhadnagy, egy szanitéc, egy népfölkelő, stb)
Vezetéknevére születésekor csak két variáns létezhet. A törvényes akkor az apja, ha törvénytelen, akkor az anyja családnevét örökli. Slussz, más variáció nincs. Persze később változhat, de az nem ide tartozik. (örökbefogadás, későbbi házasság, új házasság, befogadás, elismerés, stb)
Ámerikás a program. Tudod, ahol több mint kétszázmillió polgárnak még mindig rá kell írni mindegyik csavaros befőttesüvegre, hogy merre nyílik (holott másfele egy sem) akkor nem kell csodálkozni.
Az is zavar, hogy nem egységes az értékelés. Van bíráló aki valamit elfogad, van amelyik nem (elírás, aposztróf). Gondolom a magyar anyanyelvű természetesnek veszi, aki meg csak gépel az meg ragaszkodik.
Mindennek ellenére, egy amatőr családkutatónak csodálatos segítség a program. Aki használja, remélhetően viszonzásul indexel is egy kicsit.
bár egyéb bokros teendőim miatt régen csináltam, de a névhez tartozó rövidítést (pl. CS. KOVÁCS) beírtam (és írom majd megint, ha odajutok)
és asszem a nemet is kitöltögettem, mivel én tudom, hogy mi a neme (az hogy a Zamerikai nem tudja kitalálni, az ő baja :) én se tudnám megmondani, hogy a McKenzie Leigh, vagy a Landry Achee az fiú-e vagy lány...)
Arbitrációnál se szólok érte, ha ki van töltve, elfogadom.
A Familysearch Indexing programjában résztvevő fórumtársakhoz lenne két kérdésem.
1, Mennyire veszitek komolyan azt a szabályt, hogy csak akkor szabad kitölteni a NEM rubrikát, mikor azt az anyakönyvben is feltüntetik, vagy bizonyos szavak (mint pl.: nő, fiú, úr, kisasszony stb.) utalnak rá? A halotti anyakönyvekben szinte kivétel nélkül Ctrl+B-zni kell, kivéve, ha a -né jelző felbukkan.
2, A családnév beírásakor kikötik, hogy az olyan rövidítéseket, mint özv., ifj., dr. stb nem szabad írni. Azonban sok név esetében (Cs. Nagy, S. Tóth) találhatunk egyéb rövidítéseket is, amelyek nem rangot, vagy családi állapotot jeleznek, hanem eredetileg is a vezetéknév részét képezték. Ti elhagyjátok ezeket is, ahogyan az például a róm. kat. és ref. keresztelési anyakönyveknél is történt, vagy beírjátok?
Itt fogod megtalálni, a RadixRef csak a forrást mutatja az előfizetőknek.
Név Hely Idõszak Információ jellege Inf. terjedelme
Makó János Polgár I. világháború Születési helye, életkora, családi álapota, ezrede, rangja, sorsa1-2 sor
Forrás: Szabolcsvármegye s a közigazgatásilag ideiglenesen hozzácsatolt két ung- és négy beregvármegyei község hadbavonult és az 1914-1918. világháboruban elesett hős fiainak névjegyzéke : Szabolcs és Ung közig. ideiglenesen egyesitett vármegyék alispánja 11811-1929. K. / kiadta: Szabolcsvármegye közönsége ; [előszó Mikecz István] - [Nyíregyháza] : Szabolcsvármegye közönsége, [1929]. - [6], 456 p., [1] t. ; 25 cm
Kezdõ kötet és / vagy oldalszám: p. 32
Forrás leírása: A könyv járásonként és községenként tartalmazza az elesett katonák fontosabb adatait.
Sziasztok segítséget szeretnék kérni! Akinek van radixindex-es előfizetése meg tudná nekem nézni, Makó János,Polgár,I.vh-s adatait? Szakdolgozatomhoz kellene de nekem nincs hozzáférésem. Segítségeteket előre is köszönöm.
Infó a BAZ megyei Levéltártól: "Sajnos honlapunk rajtunk kívülálló okok miatt már januártól elérhetetlen és nincs is remény jelenleg a helyreállítására" Elég szomorú.
Sajnos számomra nem egyértelmű levelet írt az úr. Jól veszem ki, hogy nem kell előre írásban (e-mail) kikérni az anyakönyveket, hanem elég ha odamegyek és ott mondom?
Végülis hiába a két hét diffi az esküvő és a születés között, szerencsére nem az első gyermek az ős, hanem a második bábu aki bő 1 évvel később született meg. :)
Így azért azt gondolom, hogy nagyobb az esély arra: nem volt a történetben simli. :)
Na ezt olvasva eszembe jutott, hogy nálam is akad két hasonló eset.
A nőtlen férfi elvette a nála idősebb özvegyet, aki a házasságkötés után 19 nappal meg is szült. Nos ez az első gyermekük az ősöm. A házasság november 10-én volt, a születés 19-én, így az 50-60%-os esély hallatán gyorsan megnéztem, hogy az év január elsejétől május 1-ig hány férfi halt meg, mert ebben a 4 hónapban kellett a babának megfogannia. Így találtam 3 férfit, akiknek kiderítettem, hogy kik voltak a feleségeik, és egyiknek sem egyezett a feleség keresztneve. Így ha nem is 100% (mert ki tudja, hogy másik településről jött e az özvegy nő), de már biztos több, mint 50-60%, hogy a nőtlen férfi az apa... Mindez 1791-ben.
A másik eset 1839-ben történt: Ősanyám első férjétől született három gyermek, de a harmadik megszületése előtt meghalt a férfi, és a terhessége alatt férjhez ment újra, az ősapámhoz. 1839 februárjában házasodtak, és a gyermek júniusban született. DE a keresztelésibe a néhai férje nevét írták be apának, és nem a másodikét. Bár e annyiban különbözik a Te esetedtől, hogy ő nem hajadon volt... Szóval érdekes dolgok ezek.
Tökéletesen egyetértek ezügyben. Bár reméltem, hogy a figyelemfelkeltő 'költői' túlzásom és a Nagy Emőke helyett inkább a 2039-re fogtak reagálni, de sebaj :)
OFF Amúgy szerintem olyan gyorsan fejlődik a technika, hogy 2039-re simán kitalálhatnak megoldást a hosszú távú adattárolásra, arról nem is szólva, hogy sokkal gazdaságosabb lenne számítógépeken nézni az anyagokat, mint mikrofilmen, a már említett állagmegóvási indokok miatt. Viszont a mikrofilm bizonyosan nem fog eltűnni, ebben egyetértünk. ON
"De jó, hogy ott nem kell kutatnom, bár 2039-re már azt se fogják tudni, hogy mi az a mikrofilm... vagy nálunk mégis?"
Hát nem tudom, azért ez elég merész kijelentés. :)
Digitalizálni lehet egy anyagot, de annak is költséges a fenntartása, és közel sem olyan biztos az időtállósága mint egy analóg cuccnak. Persze a mikrofilmeket is át kell majd másolni, ami szintén kérdéseket vet fel.
De szerintem a jelenlegi digitális adattárolás se sokat ér, majdhogynem mindegy milyen médiáról beszélünk.
(CD és DVD az lecsó, szart se ér pár éves időtávon túl)
Marad a szalag és a merevlemez nagyobb szerverekben.
Persze ha jönne valami korszakalkotó digitális médium, akkor lehet változna a véleményem.
Ugyanez a problémám a gyerek videóival.
Tavaly vettem egy kamerát, belső flash memória 64 GB, full-HD minőség, 6 óra anyag fér rá a legnagyobb felbontásban.
És utána? :)
Ha most ráteszem egy merevlemezre, akkor is időről-időre át kell másolnom egy újabbra, hiszen már a csatlakozó is elavul 10 év alatt.
Egy 15 éves SCSI merevlemezen most agyalhatnék, hogy kössem a PC-re/Mac-re. :D
A mikrofilmet 300 év múlva is elolvassák. Ez biztos.
Most nézegetem a pdf-etm, amely a kutatási korlátozás alá első mikrofilmeket tartalmazza. Nagyemőke születési anyakönyvei 1787
-1949-ig vannak egyben, ezért 2039-ig nem kutathatóak. De jó, hogy ott nem kell kutatnom, bár 2039-re már azt se fogják tudni, hogy mi az a mikrofilm... vagy nálunk mégis?
1878-ban az volt megadva, hogy 44 éves. 1734-ben nem, de 1732-ben találtam egy Bartos János szüeletést. De átlapozva a halotti anyakönyveket megtaláltam ennek a gyereknek a halálát. Szóval ez a János nem vándorolt sehova. Most abban bízok, hogy elírták 1878-ban az életkorát, mert a nádasdi anyakönyvek szerint még 1887-ben gyereke született, így lehet nem is 44 csak 34 éves volt akkoriban. Na jó ez csak feltételezés, majd a levéltárban kiderül. Csak ne lenne olyan messze az az október vége. :)
Megtaláltam Bartos Ferenc és Schefcik Anna házasságát. Kérhetném a tanúk nevét, mert még nem vagyok túl a 100 oldalon, és továbbra sem tudom kiolvasni. :)
A múltkor írtam nekik e-mailt, mert elírták néhány település nevét. Van amelyik kétszer is szerepel és egy-egy magánhangzó el van benne írva. Erre válaszoltak, hogy tudják hogy nem minden helyes, de nem érdekli őket és nem fogják javítani.
Azért a mormonok is tévedhetnek. Keresgélek a nevek között, és kidobott egy olyat, hogy származási hely Csehszlovákia 1890. Ugyebár ilyen névvel csak 1918-tól léteztek.
Legalább 8-éve kutatok szegedi katolikus családokat.Ezalatt az idő alatt igen sokszor kértem mikrofilmen ki az anyakönyveket.Szeretném most már magam számára végleg megszerezni dvd-n , vagy más formátumban Szeged-Felsőváros és Szeged-Belváros római katolikus anyakönyveit. Aki tud kérem segítsen. Nekem 4 városról készült anyakönyvi felvételeim vannak dvd-n,ezeket szívesen felajánlanám kutatói adatbankba. Tisztelettel.kobi68
Köszönöm megpróbálom megnézni...De sajnos kell hozzá egy bizonyos bővítmény ami nincs a gépemen.A "Firefox" nem tudja feltelepíteni és kéziben sem sikerül.
hát hogy azért indult-e el, hogy bányász legyen vagy másért, azt nem tudod már meg, nagy valószínűséggel :)
de lehetséges, hogy mást akart csinálni/kellett csinálnia, mint a fölművesség - az enyém pl. postamester, majd posta- és távirda felügyelő/igazgató lett. Igaz, ehhez ő "csak" mintegy 600 km-t vándorolt Észak-Morvaországból Budapestig...
Igazad van, persze hogy érdekel. Csak én még a másik irányba gondolkodtam, mert ugye mégis csak az a lényeg a családfakutatásban, hogy 100 % legyen az a 99%. Márpedig össze kéne kötnöm valahogy a szépszüleimet.
"Találtam hozzá egy házasságot, de nekem nem az a nő az ősöm, így csak remélem, hogy megtalálom a halálát is. Csak az a bibi, hogy ez a Bartos János nevű ősöm elment időközben az erdélyi Parajd, majd Petrozsény településekre, és onnan kötött ki Borsodnádasdon."
Az lehet, de amennyiben jól értem amit írsz: akkor(is) Franz Bartosch és Anna Schefczik a vér szerinti felmenőid, ha tetszik, ha nem. :-)
És az ő házassági bejegyzésükre gondoltam, feltéve ha érdekel, hogy nekik kik voltak az őseik. (mert azért gondolom érdekel).
Hűha! Köszönöm mindkettőtöknek. Én szerintem még 100 oldal átrágása után sem tudtam volna így kiolvasni.
Találtam hozzá egy házasságot, de nekem nem az a nő az ősöm, így csak remélem, hogy megtalálom a halálát is. Csak az a bibi, hogy ez a Bartos János nevű ősöm elment időközben az erdélyi Parajd, majd Petrozsény településekre, és onnan kötött ki Borsodnádasdon. Szóval, hogy hol "szedte fel" az én szépanyámat, azt egyenlőre nem tudom.
Október végén megyek Miskolcra a Levéltárba, remélem ott kiderül valami. Ha esetleg cserébe kell onnan valakinek infó, szívesen megnézem.
Azon rágódok, hogy a bányásztudomány nem öröklődött inkább a családban? Lehetséges, hogy egy jobbágy/gazda gyereke csak úgy elinduljon, mert ő bányász akar lenni? Vagy ha "toboroztak", akkor ment boldog boldogtalan?
Ez az oldal viszont jó bonyolult (legalábbis így elsőre nagyon)."
Azért örülnék, ha ilyen "bonyolultan" elérhetőek lennének a magyar egyházi bejegyzések szkennelt változatai a MOL honlapján. :-) Tény, a sziléziai adatbázis könnyebben átlátható, de szerintem ez is jó nagyon.
Az apa Franz Bartosch, az anya Anna (geb. Joseph) Schefczik. Tehát Joseph Schefczik lánya, Anna.
(szerintem... ami persze nem biztos csak olyan 99%) :-)
Keresd meg a házasságit, ez alapján nem lesz nehéz.
Mit értesz az alatt, hogy a 37. szám melletti? Mellette ezek az adatok vannak írva (fentebb), és alatta talán a bába neve. Balra a dátum. (szeptember 3/3... tehát már aznap keresztelték)
Ez egy viszonylag olvasható gót.
Elolvasol 100 ilyen oldalt, úgy rááll a szemed, hogy öröm lesz nézni. :-)
Csak sikerült megküzdenem vele, viszont iszonyú csúnyán írt az illető, így csak remélni tudom, hogy valóban azt találtam meg, akit keresek. De azért kérnék némi megfejtést. Azon kívül, hogy János (Johann), és az apja is talán János Bartosch, valamint az anyja Anna, semmit nem tudok értelmezni. Az 1832. év 37. (ház?)számnál lévő emberkére lennék kíváncsi. Az 50. oldalon vannak a B-betűs indexek segítségnek, bár az sem volt egyértelmű.
Ez az oldal viszont jó bonyolult (legalábbis így elsőre nagyon). Esetleg további segítség? Bartos(ch) Jánost keresek 1834 körüli időből, katolikusként.
Az az igazság, hogy ezt a születési helyet, a Borsodnádasdi Lemezgyár anyakönyveiből kaptam meg, pár levélváltás után, és ahány bejegyzés volt benne az ősömet illetően (áthelyezés, járandóság módosítás), mindig ezt a helyet adták meg. Szóval úgy néz ki, hogy biztos ez a település. Oldalágam biztos nem lesz, mert ez az ősöm nem konkrétan innen érkezett, előtte megjárt röpke 1600 km-t (nagyon mehetnékje volt).
Tudnál linket adni, hogy hol nézzem ezt a települést, mert még a környékbeli nagyobb városokat sem találtam meg. :(
Az egy nagyon gazdag adatokkal bíró korszak, legalábbis a bejegyzéseket illetően.
Igaz csak cseh-szilézia alapján tudok ítélkezni, de amennyire néztem a többi cseh területen is baromi jó a forrásanyag és a segédanyag melléklet is.
Viszont olyan eset többször akadt, hogy házasságin már nem a völegény/menyasszony születési települése volt feltüntetve, hanem az épp aktuális ahol lakott. Innentől kezdve sötétben tapogatózól.
Próbáld meg az oldalágakat, hasonló nevű figurákat felkutatni a környéken, hátha lesz valami szilánk amiből kiindulhaszt...
Bár így utólag megnézve nem biztos, hogy megtalálod mert csak néhány településre vonatkozóan vannak benne ilyen adatok attól függ milyen egyházkerülethez tartoznak.
Keress rá a könyvben, talán sikerrel jársz mivel egyes településekre vonatkozóan találtam ilyen adatokat, hogy kik voltak tisztviselők, lelkészek, jegyzők stb
Ha a hivatalos anyakönyvi kivonatra gondolsz, én néhány éve már kértem ki, igaz nem családfakutatás miatt. Ekkor vinnem kellett egy megbízólevelet. Ha csak nem vagy az elhunyt apja, anyja, házastársa esetleg gyermeke, szerintem neked is szükséged lesz ilyesmire esetleg más hivatalos dokumentumra (szül. vagy ház. anyakönyvi kivonat). Indokolni kell, hogy miért akarod kikérni (mi írásban tettük meg), majd ki kell tölteni egy papirt, amin megkérdezik az elhunyt nevét, születési helyét és idejét, halálozási idejét (helyben nem vagyok biztos), valamint személyi számát is. Ezt nem tudtam, de nem volt probléma. Ha egyéb adat hiányzik, nem tudom, hogy gondot okozott volna, talán kérték volna a szül. vagy ház. anyakönyvi kivonatot, de persze ez nem biztos. És persze az illetékbélyeget is meg kellett vásárolni.
Ez jó ötlet és tuti járható út. :) Csak akkor ki kell fizetni valami illetékbélyeget, az nincs ingyen.
Amit az előző hozzászólásban írtam, az csak az elvi módja a dolognak. Ha jó fej a hivatalnok, akkor bélyeg nélkül is megmondja azt az egy dátumot.
Ha egyházi temetése volt a rokonnak, akkor nem tudod felkeresni a papot/lelkészt? Ő biztos ingyen megmondja, hogy mikor halt meg és mikor temették, nem is kér érte pénzt és adatvédelmi aggályokat sem igen fog támasztani. :)
Jó, ha én magam nem is nézhetek bele a 'titkok könyvébe', azért ha kérek, csak kiállítanak nekem egy kivonatot a halotti bejegyzésről, mitán igazoltam magam, vagy úgy sem?
a, Ha élő hozzátartozód 1980 utáni adatait szeretnéd megnézni, akkor azt az adatvédelmi törvény miatt csak az ő engedélyével teheted meg. Ha meg él, akkor őt is meg tudod kérdezni. :)
b, Ha halott hozzátartozóról van szó, akkor inkább a másodpéldánnyal kell(ene) - tudom ebben az esetben nem lehet - próbálkozni, mert az 1980 utáni eredetibe való betekintést a törvény csak állami és hatósági személyeknek engedi, ha van rá jogalapjuk. Hozzátartozónak egyáltalán nem. Nyilván ezzel a hozzátartozók alapvető jogait is sértik, meg az anyakönyv eredeti rendeltetését is csorbítják, de ők úgy gondolják, hogy az adatvédelem fontosabb...Sok esetben az is!
c, Úgy hallottam, hogy az anyakönyvezéssel kapcsolatban 2013. jan. 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás miatt még az 1980 előtti másodpéldányok kutatása is jelentősen megnehezül majd. Sok levéltár már el is kezdte korlátozni ennek az anyagnak a kutatását. Bár azt is hallottam, hogy a családtörténészek lobbiznak, hogy ez ne legyen így, és ne legyen lehetetlen a kutatás, de nem tudom, hogy jutottak-e valamire....Hátha jön majd valaki, aki tudja, és elmeséli nekünk. :)
Mindezzel együtt azért én is elmennék a hivatalba, mert ha elég jóhiszemű és/vagy tudatlan a hivatalnok, és azt mondod neki, hogy a 30 év már lejárt, akkor megmutatja a cuccot. :D
Na az archívumban sikerült találni egy képet a keresztről. 5 éve készült a kép, azóta már teljesen körbenőtte az oldalt látható növény, de rendezett állapotban van. Jól emlékeztem, hogy a tövében írás van, de sajnos nagyon rossz állapotban, majd megpróbálom élőben kiolvasni a még látható betűket.
Lehet hogy igazad van, én még soha nem próbálkoztam az önkormányzatoknál. Az biztos, hogy a levéltári törvényre nincs értelme hivatkozni, mert az csak a levéltárakra vonatkozik. Nem tudom milyen jogszabályok vonatkoznak az önkormányzatokra, de majd írd meg mire jutottál, mert ez engem is érdekel.
Szerintem ha igazolod magad, hogy felmenőd adatait akarod megnézni, akkor 1980 után megnézhetsz bármit a helyi önkormányzatnál. Én pont erre készülök. Pontos halotti dátumra vagyok kíváncsi, 1982-ből. Képtelenség, hogy ne lehetne megnézni.
1980-ban leálltak az anyakönyvi másodpéldányok gyártásával. Így aztán a helyzet az, hogy bár jogilag kutatható lenne a halotti anyakönyv 1982-ig, gyakorlatilag azonban nem, mivel nem készült róla másodpéldány.
Ez a Somogy megyei Zimány? Én tudod hol nézném még meg?
Somogy Megyei Levéltár > Mezővárosok, rendezett tanácsú városok és községek fond > remélhetőleg van külön Zimány község fond, ha van, ott biztos meglesz a keresett adat
Adatbázis nem hiszem, hogy lenne ezekről ebből az időszakból. :(
Az én családom is váltig állítja, hogy valamelyik ős tanító volt. Én már 1770-es éveknél járok, de semmit nem találtam ezzel kapcsolatban. De, egy szomszédos településen volt egy ugyan olyan nevű ember, aki valóban tanító volt. De hozzá semmi közünk. Szerintem nálunk addig keringett a családban ez a teória, hogy a végén már teljesen összekeveredett.
"Az egyes kutatók a kutatott neveik alapján vehetik itt fel egymással a kapcsolatot. A nevek mellett kiegészítő adatokat is megadhatunk (hely, időszak, vallás). A kutató elérésére is itt van lehetőség."
Mikrofilmen már kutattam az anyakönyveket.A felmenőimet is megtaláltam 1829-ig,de sajnos nem találtam erre utaló bejegyzést "több más mindenre igen". A sejtésem a nagyszüleim elbeszéléseiből fakad.
Zimány település anyakönyveinél lehetne kutatni, általában oda van írva a foglalkozás is, de bíró esetén szinte 100%, hogy odaírták. De lehet van másnak jobb ötlete.