Ha a cégnek szüksége van tőkére, akkor így is történhet ,de nem feltétlen ez a helyzet, lehet egy jól működő cég, aki már nem akar tőkét bevonni, hanem csak eladnak egy részt a tulajok belőle, hogy nekik is legyen tőkéjük.
Nekem van részvényem, néha eladom,, ha emelkedett néha veszek ha "olcso"
én komolyan nem értem a probémát
Ha egy cég kezd Nagy lenni, akkor "bemegy" a tözsdére például Nasdaq, kibocsájt százezer részvényt, egy meghatározott áron (1 részvény= $1, példa) ha megveszik? akkor 100ezer bement a cég kasszájába amiböl fejlesziti a céget, ez a kibocsájtott százezer részvény vagy emelkedik vagy nem a tözsdén, igy kezdödik a üzletelés, evel a százezer "papirral".
Így van, de egyesek ezt nem képesek megérteni.Részvény vásárlásnál meg nem feltétlen kerül a pénz a céghez, hanem annak tulajdonosához vándorol, aki majd eldönti, mihez kezd vele, elkölti, befekteti, abba, vagy egy másik cégbe, vagy részvénybe, vagy amibe akarja.A magyar állam sem a Mol-a fektette a Mol-ért kapott pénz, hanem államadósságot csökkentett vele, vagy Bill Gates sem a Microsoftba forgatta vissza a részvényekért kapott pénzét, hanem alapítványokon keresztül költi el, saját belátása szerint.
Magas ez neked, ne erőlködjél, részvényt eleve egy másik részvényestől vehetsz, a céghez nem sok köze van a pénznek, illetve a tulaj majd eldönti, hogy mit kezd a pénzzel, lehet alapít belőle egy másik céget.
"le egyszerüsitve: Ha valakinek van "fölösleges" pénze azt befekteti valahová annak reményébe, hogy növeli, vesz részvényt vagy részvényalapot (ez biztonségossab) mivel több részvényre alapul
amit egyböl kifizet (nem hitelez)"
Na, itt vagy másiknak, akinek fogalma sincs az egészről!
Még hogy "nem hitelez"! Akkor szerinted mit csinált?
"ha állampapirokba fektet? azt is kifizeti, aztán, hogy a államnak hitelezte (mert azért adta ki az állam) az nem relevans a vezö szempontjábol."
Már hogy a halálba ne lenne releváns a vevő vagyis a hitelező szempontjából? Te nem akarod tudni kinek adod kölcsön a pénzedet?
ertem. szoval par eve a versenytarsa volt amikor vezette az eladasokat, es folyamatosan verted az asztalt mert a Tesla mindenkit lenyomott (szerinted) most meg nem versenytarsa amikor fordult a kocka?
Amugy szerintem sem versenytarsa, de attol meg teny hogy amint megjelent a kinalat a vasarlok elvandoroltak mashoz.
Nem a Teslától, hanem azoktól a nagy autógyáraktól akik először lépnek, vagy például a BYD-tól.
Ha nem kiragadott példát nézünk, hanem az összes EV eladásokat, akkor egy más világtendencia bontakozik ki.... és igen. A villanyautó kicsit közelebb van a mobilhoz, napelemhez, stb. Ahogyan ezekből kiszorult Európa, szépen kiszorulhat az autógyártás alapvető reáliáinak gyártásából is, összeszerelő üzemmé silányulva.
Persze nem biztos, hogy ez be fog következni, csak van rá esély.
A táblázat kicsit torz, nem csak a BEV-ek vannak benne.
le egyszerüsitve: Ha valakinek van "fölösleges" pénze azt befekteti valahová annak reményébe, hogy növeli, vesz részvényt vagy részvényalapot (ez biztonségossab) mivel több részvényre alapul
amit egyböl kifizet (nem hitelez)
ha állampapirokba fektet? azt is kifizeti, aztán, hogy a államnak hitelezte (mert azért adta ki az állam) az nem relevans a vezö szempontjábol.
A Teslának nincs EV versenytársa az e Golf egy más kategória, ahogy az i3 is, igazából 5-6-os BMW , A7-es Audi, CLS Merci, és hasonlók a versenytársak, nem a kis teljesítményű alsó középkategóriás autók, amiket a nagy autógyárak kínálnak.
Az USA-ban adokedvezmeny utan ~30k $. Ebböl vonodik meg le az elete soran a "kedvezmenyek" (üzemanyagköltseg-különbseg, kevesebb szerviz, ...). Vagyis, kis joindulattal egy GM Bolt egy US atlagauto araba kerül (2016 vegen).
The Chevrolet Bolt EV will match or exceed the Tesla Model 3 on key specs when it goes on sale late this year. Chevrolet just announced its EPA rating for range will be 238 miles from its 60-kilowatt hour battery. Chevrolet confirmed this week that the list price should be less than $37,500, meaning less than $30,000 after a $7,500 federal tax credit.
A részvény egy értékpapír, tulajdonrészt vásárolsz vele, a tulajok majd eldöntik, hogy mit kezdenek a pénzzel, az is lehet, hogy egy fillért nem forgatnak vissza a cégbe, a kötvény szintén egy értékpapír, nem klasszikus hitel.
Technikailag nyilván másképpen néznek ki a dolgok, mások a lehetőségek, kötelezettségek is, de azért, ha a dolog lényegét nézzük, akkor egy hitel is tekinthető befektetésnek, és egy részvény vagy kötvény vásárlása is igenis hitelezés. A forrásaidat a másik fél rendelkezésére bocsátod - annak jövőbeni, hozammal növelt visszakapásának reményében.
Persze, a részletek másképpen vannak szabályozva, de amikor te egy államkötvényt veszel, valójában az azt kibocsátó államot hitelezed. Amikor egy cég részvényét veszed meg - azt a céget hitelezed. Amikor pedig a bank hitelt nyújt egy vállalkozásnak - akkor végeredményben befektet abba.
Nem érdemes itt szómágiába bocsátkozni, nyilván más konstrukciók, más szabályokkal, nagyon más kockázatokkal - és ennek megfelelően más hozamokkal is, hiszen egy jól vett részvényen akár meg is lehet gazdagodni, egy kötvény pedig jellemzően több kamatot fizet, mint egy hitel - viszont ezzel arányosak a kockázatok is.
Egy részvényt vagy kötvényt bárki vehet amit egyböl kifizet (nem hitelez)
egy részvény vagy kötvény ára állandoan változik, ha "pánik van" a piacon akkor zuhan a tözsde a papirok ára is zuhan, ellenkezöjébe viszont emelkedik, lehet földrengés vagy általénos rosz vagy jo "hir" terjedés ami kihat a világ tözsdéire, ez néha pszihologia, de van amikor csak egy cégre részvényre.
"Már ezerszer leírtam, de te képtelen vagy felfogni, nem írom le megint.A kötvény meg nem hitel, a kötvényt kibocsájtani szokták, nem felvenni."
Ezt az örök érvényű sort feljegyzem.
Egyúttal befejezem veled a közgazdasági kérdésekről a beszélgetést, mert alapfogalmakkal nem vagy tisztában, ráadásul ismereteid hiányosságait nem ismered fel.
Mindig elhangzik itt a topikon a nokias pelda, hogy meg 1-2 ev es ugy lemaradnak a hagyomanyos gyartok a Teslatol mint a huzat.
Erre szoktam mondani a Toyotas-hibrides peldat, meg azt hogy 1-2 ev alatt nem dol es semmi, es meg vagyok rola gyozodve, hogy ha eljon az ideje a nagy gyartok is odateszik a megfelelo modelleket, es szepen lassan benyomulnak abba a legures terbe, ahol eppen a Tesla mozog.
Most lattam az augusztusi norveg eladasokat, kivancsisagbol kikerestem a 2015-ost meg a 2014-est is.
Az latszik hogy a Tesla fokozatosan teret veszit, egyreszt csokkennek az eladasai, nem is kicsit, masreszt benyomulnak a hagyomanyos gyartok es elszedik a piacot.
14ben eves szinten meg a Tesla volt az elso 3.431 eladott autoval, 15ben mar az eGolf vette at a vezetest, majdnem dupla ennyivel, mikozben a Tesla maradt ezen a szinten.
Iden is az eGolf vezet, (BEV), igaz estek az eladasok a kedvezmenyek csokkentese miatt, masodik a Leaf, harmadik az i3, es majd utana jon a Tesla Model S, mar csak feleannyi eladassal mint tavaly.
Jovore szerintem meg lejjebb csusznak majd.
Nyilvan a Model 3 erdekesebb lesz, de annak meg evek kellenek mire a piacra kerul, lehet addigra a norvegok teljesen lefaragjak a tamogatast.
meglatjuk, en arra tippelek hogy dragabb lesz mint az i3, nem is kevessel. Nem hiszem hogy ki tudjak gazdalkodni az AFAt, hogy azt odaajandekozzak a vasarlonak. Akkor az USAban is lehetne joval olcsobb.
Mas: tobbszor ertetlenkedtem, hogy miert nem csinal senki megfizetheto robogot kiveheto, lakasban toltheto akkupakkal, mert igy tenyleg lenne ertelme az elektromos hajtasnak. Nos, megcsinaltak:
