Én már csak azt nem értem virágzásban minek kell védekezni rovarölővel ? 6-8 fám van de igen ritka hogy permeteznem kell virágzásban rovarölővel ! Talán ha két alkalom volt hogy a bundás bogár olyan mértékben felszaporodott hogy a körtét virágzásban megrágta ,de most már nem tud kicseszni velem mert sárga tállal begyűjtöm őket ami meg a fán megjelenik azt légyírtóval lelövöm naponta 1-2 szer ! De ha tudnék valami gáztenziós rovarölőt akkor este lefújnák minden füvet és másnap már nem lenne a fán ! Felénk is mindenki méhészkedik volt is már méhzárlat léprothadás miatt ,vagy valami ehhez hasonló betegség miatt, elégették az összes méhet 1 nagy gödörben gázolajjal leöntve ! A vízhíg mézet már meg sem említem ! Valóban egyre több a koca méhész !
Hát azt nem tudom, hogy mennyire méhpusztítóak a neonikotinoidok, de pár gondolat azért a témáról:
Összemossák a különböző szereket, valamilyen érdekek miatt. Talán hogy I-es kategóriába sorolhassák őket, és csak a növényorvosokat alkalmazó nagytermelők használhassák a jó szereket.
Pl. az Actara eddig sem volt felhasználható virágzásban, a Mospilan meg igen.
Az pont azért van engedélyezve, mert a dokumentált kísérletek szerint nem bántotta a méheket. Nem csak úgy fű alatt mentek a dolgok, hogy nem beszéltek a virágzáskori felhasználásról, hátha elsikkad a dolog, hanem direkt erre hegyezték ki a reklámokat, hogy virágzásban is használható szer.
Nem olyan bonyolult talán megállapítani, hogy egy méh megdöglött-e tőle.
Egyébként, a cikk állítása ellenére, a Mospilan most is engedélyezve van virágzó olajrepcén és kukoricán. (A kukoricára közismerten nem is mennek különösebben a méhek, mert szélporzású, bár a cikk szerint közismerten mennek.)
Ezek után, lehet, hogy az EU nem is akar minden neonikotinoidot betiltani?
Teljesen tudománytalan a cikknek az a közbevetése, hogy a földből is felvehető a neonikotinoid.
Az rendben, hogy felvehető, de azt egyetlen józan ember sem gondolhatja, hogy olyan mértékben felvehető, hogy annak bármi káros hatása legyen a méhekre.
Ez pont olyan ijesztgetős dolog, mint hogy egyes ijesztgetős cikkek arról szólnak, hogy még ma is megtalálható az emberek szervezetében a DDT, vagy a mostani cikkek szerint a glifozát.
Ezek szintén csak féligazságok, azt nem teszik hozzá, hogy nem azért kimutathatóak, mert olyan sok van belőlük, hanem mert olyan jók a műszerek.
4 méhész ismerősömnél is komoly méhpusztulás volt az utóbbi 2 évben.
Egyiknél a nyúlós költésrothadás takarította ki a kaptárakat, a másik háromnál meg az atka.
Bejött hozzánk is egy olyan alfaj, amit egyszerűen nem tudnak kipusztítani, csak gyéríteni, és télen, a lezárt kaptárban felszaporodva tavaszra kinyírják az összes méhet.
Ráadásul az utóbbi 10 évben boldog-boldogtalan méhészkedni kezdett, mert igen jó mellékes bevételt lehet vele szerezni, viszonylag kevés munkával, és sokan a hozzáértés hiánya miatt nem kezelik rendesen a kaptárokat, így a betegségek és atkák mindig újra fel tudnak szaporodni, átterjedni a gondozott méhészetekre is.
Sokat eddig az elmúlt években ! Nálunk van csak sövény a környéken és ide jönnek valamiért de nem élik meg a reggelt némelyiket a sövényből kell kiszedni mert fent akad ! De ez csak akkor van ha a közelben napraforgó van pl a kert vége ! De most hálistennek lucernát ültettek ! 2-3 évig nem lesz gond !
A napraforgót felénk rendszeresen valamilyen erős szerrel kezelik ,még a színes madarak is elpusztulnak tőle ,tömegével ! Felénk már alig van madár a téli etetőn ,szó szerint kipusztult ! 15-20 évvel ezelőtt még 100 szám volt a madár és a fákon ültek ! 1 fángli napraforgót kiszórtam nekik naponta és még nem is féltek tőlem 1-2 méterre a közelembe jöttek ! Ezen a télen meg talán 6-10 cinke volt ami ide járt enni ,meg pár veréb ! Reggel mondjuk volt pár színes madár is !
Ma már újabb bizonyítékok vannak rá, hogy a pollenből és a virágporból a méheket is súlyosan károsítják.
Bár a cikk a talajban és növényben felhalmozódó szerekről is említést tesz, én azt gondolom hogy a legnagyobb problémát a virágzásban, vagy felelőtlenül a virágzásban lévő növények környezetében használt szerek okozzák.
Ha Neked másképpen jön ki, és ráérsz többször permetezni ugyanazért a hatóanyag kijuttatásért, akkor használd a Vegesol-t! Nem meggyőzésnek szántam.
Rézben nem lesz probléma, de a kén és főleg az olaj dolgában elég xarul fogsz állni. Az olajat ráadásul szerintem a Vegesol-ban nem is a kártevők befojtása miatt teszik bele, ezért olyan kevés.
A számítás lényege, hogy az árat érdemes hatóanyagra számolni és hogy mit akarsz elérni vele!
Gondolkodtam is rajta, hogy megkérdezem mindkét gyártót az összehasonlításról, de biztos az lett volna a válaszuk, hogy az övék így tökéletes, a másikról meg nem tudnak nyilatkozni. (Nehogy még valami pert akasszanak a nyakukba, hitelrontás miatt.)
Aréz nehézfémnek minősül,ezért nem mindegy,hogy mennyi-hova.Nem is olcsó csak kontakt hatású szer.A Vegesol az természetes olaj tartalmú/linolinsavas napraforgóolaj/.Az olajos rézkén is használható vegetációban,nagyobb hígításban.Az idei árakat nem ismerem még a vegyszer piacon.
Azért nem jó, mert mint később kiderült a lemosáshoz kétszer annyi Vegesol kell, Mint a vegetációban használt dózis. De a linkelt hozzászólásomban a költséghatékonyságra hegyeztem ki. Azt pedig a hatóanyag tartalom alapján számoltam, szóval az alapállítás igaz.
Ez pedig nem más, minthogy a Vegesol-al többszöri permetezéssel viszel ki hasonló hatást elérő dózist, mint az olajos rézkénnel.
Valójában azt gondolom, hogy a Vegesol nem igazán tavaszi lemosószer, csak arra is jó... Az olajos rézkén viszont kifejezetten lemosásra van. Ez különösen annak fontos, aki nem ér rá többször lemosózni.
A Rézhydroxid finomabb szemcseméretű mint az oxiklorid,ezért jobb fedettséget ad,és ezért a csökkentett réz fémréz felhasználás is ugyanazt az eredményt,hatást adja.Mind amellett esőállóbb.A Hydroxid modernebb szer,mint a Klorid.A Bio termesztésben korlátozva van a réz használata Ha/év azt hiszem 6,kg/év.
A Vegesol gyártója azt állítja, hogy az ő rezéből fele is elég, de ezzel még mindig csak feleannyira tűnik hatásosnak a gyári megadással kevert Vegesol, mint a rézkén. (19 vs. 36 g)
Na, ez az, amit nem értek én...
Vagyis, elvileg 2 dl rézkén is van olyan jó, mint az 1 dl Vegesol. De akkor minek a 4?
Kíváncsi lennék, mit mondanának erre a gyártók. :)
Az olajos rézkénben sokkal több az olaj és a kén 10 literre. A rézben jobb a Vegesol valamennyire. A rovarkártevők ellen sokkal jobb az olajos rézkén és a kevesebb réz sem lesz probléma.
Esetleg olyan oka lehet, hogy a vegesoleReS-ben lévő rézhidroxid a kisebb szemcseméret miatt nagyobb felületet képes befedni, mint az olajos rézkénben lévő rézoxiklorid (azonos kiszórt rézmennyiség esetén).
Ha elmegy a most beharangozott hideg, és viszonylag gyorsan jön a meleg, mielőtt még beindulnának a hagymás virágok, akkor lehet, hogy mégis rámegyek Olajos rézkénnel a fákra. A metszést meg majd befejezem valamikor, utólag. Jelenleg még nagyon fejletlenek a virágok levélkéi, legfeljebb pár levélcsúcs megég, és kész.
Esetleg csökkentett adagot használok.
Érdekes, hogy a réztartalom nagyjából ugyanannyi benne, mint a Vegesolban (90, ill. 95 g fémréz), a kén is több, mint 2/3-a (210, ill. 300 g), mégis ebből 3-4 dl kell 10 l-hez, a Vegesolból meg csak 1 dl.
Ebből úgy tűnik, hogy még 2 dl-es használatban is sokkal hatásosabb a Rézkén, mint a Vegesol.
Ki érti ezt?
Máskor én is a lehető legkésőbb csinálom a lemosást, de hát mindennek megvan a maga hátránya, esetemben a virágok égése.
De ugye hogy fontos a hőmérséklet ? Én magamtól tanulatlanul ugyan erre jöttem rá ,pedig én csak hobbista vagyok ez mellett az ürge mellett ! Meg nem is szakmám ! Csak kertészkedem magamnak !
Nem nekem vannak gondjaim ,pont fordítva nekem csak voltak gondjaim ! De abban az évben is ezeket a szereket használtam csak akkor a virágzásban való permetezéssel voltak a gondok ,abban az évben sok szert betiltottak és ezért volt a dilemma !
Ha nem használt a Folicur Solo annak több oka is lehet alkalmazás időpontja nem volt megfelelő az is lehet hogy a permeteződ egyenletesen fedi le a védendő felület, nem porlaszt megfelelően a géped. Nem távolítottad el a fáról a mumifikálódott gyümölcsöket. Nem végeztél előtte lemosó permetezést esetleg nem megfelelő szerrel. Ha pontosan leírod a tavalyi évben mikor mivel hogyan permeteztél talán valaki tud segíteni hol hibáztál.
