A biankát nálam nagyobb részt a darazsak eszik meg, apró szemű és nagy magvai vannak, édeskés, azon kívül nem túl ízletes.
A moldova és a teréz viszont nagyszemű, izgalmas ízvilágú (csemegének) fajták, soha nem permeteztem őket, lugasban vannak árnyékolónak is, így nem is zöldmunkázom (csak metszek és kötözök), erős növésűek, sokat teremnek.
Izabellát egyszer késő ősszel (fagyok idején) Kalotaszegen ettem, házfali lugas volt, nekem ott nagyon ízlett, de hát ízlések és pofonok, sokan a saszlát szeretik (sőt bort készítenek belőle), én meg azt nem értem, hogy mi a jó egy ilyen ízetlen, savatlan, cukortalan szőlőben. Szóval meg kell kóstolni, ha van rá módod, de termőhelytől is függhet, hogy milyen ízük van (pl. egyszer kaptam kecskeméti nérót, ízetlen és savtalan volt az enyémhez képest).
Utánaolvastam a fajtáknak, de tudom, hogy soknál nem igazán valós amit írnak. Ezért is kérdeztem, hogy konkrét tapasztalt vagy látott fajta érdekelne. Nekem ami permetezés nélkül bírja az a bianka és a moldova. De tudtommal a bianka nem jó lugasnak, a moldova leírás szerint jó lugasnak, de ilyen lugast még nem láttam.
A tyúkos topikban ajánlották az izabellát, az bírja permetezés nélkül és lugasnak is bevált, de még nem ettem és mivel direkt termő, ezért írták róla, hogy rókaízű.
Már bocs, hogy ennyire körbejárom, csak a tyúkólnál körülményes lesz a szőlőművelés, ezért nem mindegy...
Szerintem próbálj meg több rezisztens fajtát, majd kiderül, hogy mi érzi jól magát ott, meg mit szeretsz.
Nekem a moldova és a teréz vált be, továbbá pannónia kincse is jól érzi magát (de azt még nem én ültettem). Mindegyik ízletes, nagyszemű, soha nem permetezem őket, egy metszéssel és kötözéssel elvannak, bőtermők.
Amennyiben az alany kihajtott a nemes pedig nem, akkor nagy valószínűséggel elfagyott a szőlő.
Beoltani többféleképpen lehet jövőre a kihajtott alanyokat.
Zöldbe fás oltással májusban, amikor a hajtások elérik a 15-20 cm-es hosszúságot, nyugalomban levő oltóvesszővel (legkésőbb februárban meg kell szedni és a hűtő aljában nylonzacskóban tárolni), ékoltással vagy héj alá oltással és szemzéssel is. Az oltás után, kétnaponta szedegetni kell a vadhajtásokat, amíg a nemes ki nem hajt(utána is de akkor már elég hetente).
Amennyiben ez nem sikerül vagy túl macerásnak tartod, be lehet oltani május végétől június közepéig, Baranyai vagy Czeiner féle zöldoltással, héj alá oltással és zöldszemzéssel is.
Illetve augusztus közepétől lehet alvóra is szemezni.
Lehet, hogy a szőlőoltás fórumon kellene megkérdeznem, de most itt is ez a téma ezért előjövök vele.
Tavasszal a már egy évvel előtte elültetett és akkor mind megeredt oltványaim az idén tavasszal, kettő kivételével, nem hajtott ki. Annak idején erről többször írtam, de az okáról itt a fórumon is csak találgatások folytak.
Hogy az eset még rejtélyesebb legyen az idei nyár legforróbb napjain azt vettem észre, hogy két vesszőn kihajtott a vadalany és szépen meg is erősödött. Immár csak azt szeretném kérdezni, ha már így alakult, hogyan és mikor kellene beoltanom?
Soha életemben nem csináltam még ilyet és ezért ha lennél szíves, vagy estleg mások is válaszolni, kérem, hogy az idiótasicher legyen.
Egészséges szölőhöz is kell kén.Ugy kell beállitani a kénszintet,hogy 15-30 mg/l között legyen.A kénporbol 10g/hl 50mg/l emeli a bor/must szabad kénessav tartalmát.
Na ja, nagyvonalakban ennyi. Tortát meg úgy csinálják hogy bekeverik a tésztáját, berakják a sütőbe, majd megtöltik, díszítik. Tudsz mostmár tortát sütni? :-))
Le lett ez már itt is írva néhányszor, hogy hogy megy az oltványozás:
Télen egy nemes csapot raknak egy frissen vágott vadszőlővesszőre, lerakják pincébe forradni, kötegelve, tavasszal eldugdossák, ősszel kiszántják és árulják.
Párszáz méterre tőlem van az abasáriaknak egy több hektáros földjük, minden nap látom munkába menet. Valamelyik évben megsaccoltam, hogy hány darab oltvány lehet, már nem emléxem az eredményre, de az biztos, hogy soxázezer.
Idén ugyan nem jött össze nekik minden, a fele ha kihajtott, de akkor is rengeteg.
Én is évek alatt kísérleteztem ki a legjobban bevált módszert. Ezt le is írtam már többször is, így nem kell újra kidolgozni csak követni a leírást.
Persze mindig vannak szkeptikusok, akik nem hisznek, hiába illusztrálom képekkel, sőt olyanok is vannak, akik okoskodnak és rossz tanácsokkal látják el a kezdőket...
Mindenkinek magának kell döntenie, hogy belevág-e vagy sem!
Mindenesetre a saját oltvány teljesebb élményt nyújt. Nagyon sokan panaszkodnak, hogy nem eredtek meg a vásárolt oltványaik, persze, ha maguk készítették volna nem lenne kire panaszkodniuk, hiszen csak az általuk elkövetett hibák befolyásolnák az eredési százalákot (sok esetben a vásárolt oltványoknál is a vevő saját hibái okozzák).
Azt az olega olót én sem ajánlom senkinek nagyon vacak szerkezet egy oltvány sem eredt meg vele ráadásul kicsorbult az éle. Egy sima késel az oltások kétharmada sikerült.
Nekem is járt a fejemben ez a kézbenoltás, még omega ollót is vettem, szórakoztam is vele, persze hogy nem sikerült. De legalább elcsesztem egy évet. Ezután gondoltam előbb alanyt nevelek, majd átoltom. Ezzel elcsesztem mégegy évet. Most van a harmadik év. Szerencsére halgattam másokra is, és rögtön kezdéskor vettem oltványt is. Az oltási projekt még sehol nem tart, öreg tőkék átoltását kivéve, viszont az oltványokból az egyik Irsain már volt egy fürt az idén, és a 4 Moldova is hozott 2-2 szép nagy fürtöt.
Szóval elméletben működik amit írsz, gyakorlatban is, csak nem egy kezdőnél.
Nincs kitüntetett időpontja, de azért nem szoktak rögtön erjedés után és közvetlen palackozás előtt sem deríteni. Lényeg a nyugalomban levő bor; utóerjedés ne legyen, első fejtés előtte történjen meg, ne legyen a hőfok 8 C alatt. Ekkor mehet, derítési aljról időben (max 2 hét) leszedni szűrni, vagy hagyni jól lelüllepedni, még1x fejteni. Derítés után lehet egy rázópróbát tenni (pillepalack félig kocsiba - 2 hétig közlekedni vele magyar utakon) ha nem "pelyhesedik" sikerült.
Tudod én méhészkedem is és volt már aki megkérdezte, mikor meghallotta, hogy méhekkel foglakozom: -És csípett meg már méhecske?
Na akkor nevettem csak igazán.
Ha jól csinálod a gyökereztetést a vesszőn olyan gyökerek fejlődnek, hogy ültetésnél nem győzöd őket visszavágni, hogy beleférjenek az ültetőgödörbe. Persze nem minden vessző gyökeresedik meg egyformán. Amelyik gyengébb növekedésű azt még szokták 1-2 évig az iskolában tartani, de abból ritkán lesz normális szaporítóanyag.
Semmi értelme ősszel elültetni az alanyokat. Télen nyugalomban van, nem ereszt gyökeret sem.
Legjobb angolnyelves párosítással oltani tavasszal és hajtatásos módszerrel forrasztani, majd kiültetni gyökereztetéshez.
Ültethetsz a helyére is alanyvesszőket és a későbbiekben beolthatod zöldbe-fás oltással, zöldoltással sőt alvóra is szemezheted ősszel és meggyökereztetheted bujtással és utána ülteted ki a helyére.
Ne haragudj de az nem úgy működik hogy nyáron kitalálom, ősszel gyökereztetem, tavasszal, oltom nyáron nézem és következő ősszel szöretelek. :-) Halgass rám, ha nem sokat akarsz, vegyél oltványt, mert az óra ketyeg, amíg tökölsz etzekkel az oltás/gyökereztetéssel addigra termő szőlőd is lehet. Utánna majd szórakozol.
Pl. ősszel megszedem a az lanyt, meg nemest is hozzá és tavasszal kiültetem?
Vagy a nagy hőmérséklet ingadozás miatt nem célszerű?
Például lehet, hogy ha nincs fűtés, akkor csak 15 fok van télen abban a helyiségben ahol tárolom őket, annak ellenére, hogy nappal fűtés miatt lehet 25 is.
