Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ha az ábrát megnézed, ráadásul ehhez a rendszerhez kell egy Bear vagy egyéb nagy célmegjelölő repülőgép.
Ezt pedig igen nehéz elrejteni egy hordozókötelék elől, az E-2C/D szerintem már 6-700km-ről látja.
Természetesen ezeket a rendszereket a szovjetek/oroszok inkább védekezésre találták ki, ha van olyan őrült aki közel merészelne támadólag hajózni az orosz területekhez ahol van pár jó nagy reptér is.
Tehát igen, veszélyes és halálos, HA bizonyos feltételek fennállnak.
Úgy kell ezeket a rendszereket összehasonlítani, hogy mindkét hatalom területéről távol levő vizeken mondjuk... Ott persze lehet említeni a haditengerészeti célra használatos műholdakat, de ezekről a "Legenda" rendszer megszűnése óta keveset tudni, és amúgy sincs semmi garancia, hogy egy éles konfliktusban nem szedik le egymás katonai műholdjait órák alatt..
"Egy AEGIS platfromon van minium 3 végfázis célcsatorna van, de több rakéta is úton lehet? A '70-es évek végi AEGIS tudta ezt..."
Tobb raketa is uton lehet ugyanaho a celmegvilagito radarhoz allokalva es ezek lazan tudja kezelni a rendszer ha nem egyidoben erik el a celt. Marpedig a celok sem egyszerre jonnek de ha megis akkor meg a raketakat is lehet kis idokozzel inditani, igy kvazi lelocsoljak a celokat az egrol csak nemi turpissaggal megfuszerezve :-)
"Egy CVN-t kísér 2 db Tico és 2-3 AB romboló, amhol már bőven van VLS-es AEGIS-es."
Es akkor ott vannak az ESSM RIM rendszerek a passziv aktiv csalik koztuk az igen csibesz NULKA.
Ugye a nagy sebesseg miatt infras vegfazis tamogatasrol szo sem lehet.
"Tehát célcsatorna van, a rakéta kinematika megvan, rakétákkal rogyásig van a kíréső flotta és vannak BARCAP-oló vadászok és E-2 sőt, manapság szárazföldről is E-3 support."
Arrol nem is beszelve hogy a H-15 ot indito gepnekl kellenek celadatok. Pontos celadatok amit valszeg sajat maga fog megszerezni a fedelzeti radarjaval ami sikitofrasz szintu riadot okoz a hajon akkor is ha eppen a sajat radar valami ok miatt (radiocsend) ki lenne kapcsolva.
Arrol se feledkezzunk el hogy a Tu 95 max 15 tonnat tud vinni mig a Tu 160 is 40 tonnat de ez ilyen akcional csak elmeleti mert mar a H-22 es raketabol is csak egyet fuggesztenek tenyleges harchelyzetben meg a Tu 160 ala is mert kulonben oda a tamado sebesseg a meglepetes a menekules es a hatotav. Ez pedig 6 tonnat jelent az az 5 H-15 ost gepenkent.
A Tu 95 meg jo ha 4 et elvisz ilyen kuldetesre de nem anyahajo ellen mert 300 km kozelsegbe nem fog jutni egy atlagos szituban csak marha nagy mazli vagy emberi hiba eseten.
Roviden egy CVBG ellen csak a tengorol inditott raketaknak van eselyuk hogy egyaltalan elinduljanak 300 km nel.
Gondoltam reszletesen valaszolok, de az internetben keresgelve egy eleg jo leirast talaltam, ami >95%-ban a velemenyem is. Söt, a lehetösegek/variaciok is eleg jol lettek reszletezve.
Egy AEGIS platfromon van minium 3 végfázis célcsatorna van, de több rakéta is úton lehet? A '70-es évek végi AEGIS tudta ezt...
A rakéta szinte nem is manőverezik és az M5.0 célsebesség az séta a parkban kategória annak a rendszernek, ami műholdat lőtt le.
Egy CVN-t kísér 2 db Tico és 2-3 AB romboló, amhol már bőven van VLS-es AEGIS-es.
A rakéta több száz km-ről is felderíthető és a max. indítási távolsága 200-300 km. Jó reggelt a külső BARCAP van ilyen távolságra a hordozótól...
Tehát célcsatorna van, a rakéta kinematika megvan, rakétákkal rogyásig van a kíréső flotta és vannak BARCAP-oló vadászok és E-2 sőt, manapság szárazföldről is E-3 support.
Szóval bocsánat, de amit leírtál valahol az orbitális marhaság és veretes ostobaság között van...
A bombazo inditja a 10 H-15 raketat. Nem egyszerre mert az veszelyes a gepre is meg a raketakra is. Cca 3-5 masodpercenkent egyet. A falka innen "fel" parancsot kap es a magas ritka legretegben felgyorsul megkozliti a celt, majd attol cca 40-50 Km re rabukik a celra hogy a terminal szakaszon begyorsulva amolyan mindent bele alapon tulterhelje a cel legvedelmet es megsemmisitse azt.
A bokkeno a kovetkezo.
1. ) A nagy magassagon repulo bombazot mar az inditaskor eszlelni fogjak valoszinuleg meg AWACS nelkul is. Az az mar akkor teljes harckeszultsegbe rantjak a hajot ha meg nem lenne.
2.) A raketakat is eszlelik es nem 50 km nel es mar akkor elkuldik az elso szalvokat az SM-2/3 raketakbol amelyek szinten falkaban repulve kozelitenek a talalkozasi ponthoz. Ha a cel a raketak valtoztatjak iranyukat sebesseguket ( manovereznek ) akkor a MCU kuldi a palyakorrekcios jeleket hogy a lerak az elfogashoz a legidealisabb pozicioban legyen.
3.) Ebbol kifolyolag szerintem minimum 50% de a 100% a a kozeledo raketaknak mar a celrabukas elott lelovesre kerul, de ha nem is igy tortenne akkor is a terminal szakaszon meg igen kemeny tobb rendszer altal atfedett ( SM ESSM RIM PHALANX ) egymastol fuggetlen rendszerekekn kell kerusztul verekedniuk magukat.
Ez a fajta a tamamadasi profil nem hatekony eppen ezert nem is nagyon eroltetik ezt az oroszokon kivul.
Ja es akkor ugye ez csak egy hajo volt AEGIS el es nem tobb halozatba kotve esetleg AWACS tamogatassal SRBOC SLQ32 NULKA rendszerekkel is kicsit megbolonditva a helyzetet.
Egy-két ilyen rakétát el tud intézni a légvédelmi rendszer. De ha 2-3 Tu-22M3 (vagy akár egyetlen Tu-160) támadja a köteléket, hát bizony búcsút mondhatsz a rephordozónak...
Először is a rakéta max. G túlterhelése messze egy vadászgép felett van. Egy AIM-9L/M is 35G-is húzhatja magát, ha van elég felhajtó erő ehhez.
zen felül az előtartás miatt a rakétának soha nem kell a repcsivel azonos sugarú körön fordulni. Tehet teljesen felesleges és buta összehasonlítás az, hogy egy gyorsabb légiharc rakéta azonos G-vel mekkora sugarú körön fordul, mert a rakéta vezerlés pontosan a végáfázisos kisebb túlterhelés érdekében olyan, amilyen. Ez lehet arányos, de ha van elég mért adat akkor teljes előretartás is. Az arányos megközelítés nem szükséges a cél sebességét ismerni, a rakéta saját sebessége és relatív elmozdulása is elég.
Csakhogy pontosan erről van szó visszafelée is. Egy ASM max. G értéke és manőverező képesség közelében nincs semmilyen légiharcrakétának.
Az szerintem sem, de az eddigi rakéták sem így működtek, magasabb pályán jönnek huzamosabb ideig. Mondjuk elég sokféle profillal rendelkeznek, és olyan is van, ami szubszonikusan jön seaskimmer módban, és az utolsó pár km-en gyorsít szuperszónikusra, addig meg valószínűleg kibírja az orrkúp.
Amúgy van hajó elleni ballisztikus rakéta, Kínából, a DF-21D, szerintem azért is fejlesztgetik az AEGIS BMD-t és polírozzák az SM-3-at :)
Amúgy csodálom, hogy arra még nem gondoltak, hogy egyesítik a hiperszónikus rakétát és a Skhvalt, a rakéta közel hozza aztán csobbantja a kavitációs torpedót :) (vagy csak én nem tudok róla, hogy lenne)
Az elfogónak mindig nagyobb g-t kell teljesítenie mint a célnak, és exponenciális összefüggés van a kettő között. Hiperszonikus sebesség tartományban gyorsan kifut a lehetőségekből az elfogó rakéta.
Ez ami nem igaz. Szó nincs exponenciális összefüggésről.
Az elfogó rakéta soha nem a cél felé repül. Már az '60-es évek légiharc rakétái is arányos vezérléssel bírtak, még a Dvina is csak zavarás esetén váltott hárompontos rávezetésre.
Pont erről beszélek. Szerintem mivel olcsóbb és egyszerűbb túlterhelni? Olyan szubszonikus stealth ASM-mel, amit mondjuk jó, ha 30-40 km-ről észlel a radar és hirtelen jön belőle tucatszám vagy a sokkal-sokkal drágább hiperszónikus, amit a világ végéről is látsz és sokkal kevesebb indítható belőle azons platfromról?
Nem hallottál még a H-15-ről? Aeroballisztikus rakéta. Végsebessége 5 Mach! 1db Tu-22M3 10-et bír el belőle, hát megnézném azt a hajót ami ezt kivédi...
Azzal ellentétben amit te gondolsz, az elfogó rakéta a legtöbb esetben nem a cél felé repül, hanem egy számított találkozási pont irányába.
Ha egy mai intelligens elharito raketa nem latja a celt folyamatosan (vagy a tüzvezetö radarja), akkor robbantsa fel magat ... nem alkalmas a feladatra.
Az elfogónak mindig nagyobb g-t kell teljesítenie mint a célnak, ...
Ez nem igy van. Mar korabban irtam (talan ebbe a topikba), hogy egy utazosebesseggel kerregö vadaszgep (~700 km/h) 8-9g-vel egy ~0,5 km sugaru körön tud fordulni ... egy Mach 2-3-mal repülö raketta ~2km sugarun, ... mig a Mach 5-6 sebessegü ~20 km sugaru körön.
Egy Mach 2-vel kerregö raketta sokkal fordulekonyabb a Mach 5-6-tal erkezövel szemben.
(Nem veletlen, hogy minden hajon, utolso szintkent van CIWS, amely ~1000 m/s sebessegü, nem iranyithato izeket lüvöldöz ... igaz jo sokat ... es rendszerint talal is ...)
Az elfogó rakéta egy bizonyos késleltetéssel tudja lekövetni a cél manővereit, és e közben rossz irányba mozdul tovább. Aztán amíg az új referenciára ráfordítja a vezérlés (mondjuk egy PID) addig is idő telik el.
Azzal ellentétben amit te gondolsz, az elfogó rakéta a legtöbb esetben nem a cél felé repül, hanem egy számított találkozási pont irányába. Ami egy kis forduló esetében is hirtelen kilométerekkel kerül arrább.
Az elfogónak mindig nagyobb g-t kell teljesítenie mint a célnak, és exponenciális összefüggés van a kettő között. Hiperszonikus sebesség tartományban gyorsan kifut a lehetőségekből az elfogó rakéta.
Manőverező hiperszonikus cél bármilyen légvédelmi rendszernek kemény dió.
Egy kis fizika. Ha a raketta ~2000 m/s-mal egereszik (Mach 5-6), akkor (20g max. gyorsulast feltetelezve) egy ~20 km-es sugaru körön tud fordulni (vagy annal nagyobb sugarun).
Nomarmost ez minden, csak NEM manöverezhetöseg (összehasonlitva esetleges, lassabb ellenrakettaval, vagy egy arra röpködö vadaszgeppel). Vagyis egy ilyen raketta nagyon jol elöjelezhetö tartomanyban tud csak mozgolodni es egy lassabban "szembejövö" raketta nala sokkal virgoncabb ...
Manőverező hiperszonikus cél bármilyen légvédelmi rendszernek kemény dió. Az AEGIS combat rekordja pedig objektíve nem túl fényes eddig, de igazából ez lényegtelen, a ma rendszerben álló rakétás légvédelem nem manőverező kitérő manővereket végző hiperszonikus rakéták ellen lett kitalálva.
A hiperszonikus tartományban már elvi problémák jelentkeznek. Amíg régen a radar pontossága határozta meg az elfogási doboz méretét, addig hiperszonikus manőverező célnál az elfogó rakéta fizikai tehetetlensége korlátoz be. Minnél nagyobb (nehezebb) a robbanófej annál nagyobb a doboz, és a doboz gyorsabban nő mint a megsemmisítési rádiusz. Ezért erőltetik a kinetikus fejet nagy sebességű célok ellen. Csakhogy annak is van tehetetlensége, és a kontroll felületek kitérítési sebességét az adott szerkezeti anyagban mérhető hangsebesség korlátozza. Ez egy hard fizikai limit. Ilyen sebességeknél már kicsi az esélye hogy eltalálja. Marad a több elfogó rakéta ami vagy kivitelezhető az idő intervallumban vagy nem, de ugye ha 2-4-8 rakéta jön akkor inkább nem.
"Mi oroszok ismét megmutattuk a hanyatló nyugatnak" A Tömeg pedig tapsol a Vörös téren...
Bár... azért a megcsináljuk, hmm, ott ahol a honvédelmi miniszter büszkén bejelenti, hogy izraeli liszengyártású, negyedévszázados UAV (Searcher Mk II klón) lesz a hadseregben?
Ezek az új orosz, indiai rendszerek nem rakéták, hanem sugárhajtású rendszerek. A Scramjet fogyasztása pedig töredéke a rakétáénak.
Abban igazad van hogy rakétával nem megoldható, de scramjettel nagyon is. A hővédelemre pedig három különböző kipróbált megoldás is létezik az űriparban.
Azért nem volt csak eddig ilyen mert az Oroszokon kívül senkinek nincsen töredék tapasztalata sem scramjettel. A NASA vásárolt a 90 években az igla - ez nem a MANPADS - rendszer know how-jából, és keményen próbálkozik, de még elég messze járnak. Az Oroszoknak meg van működő scarmjetjük, 2018 tól sorozatgyártásban két ASM rakétán is.
A 6M rakéták mint a cirkon, vagy a BrahMos II scramjettel mennek, ami 3-6000 körüli Isp-t jelent szemben a hagyományos rakéta motor 300 körüli Isp-jével, igy az üzemanyag fogyasztása is töredéke lesz a rakétának, ezért nagyon is megoldható akár a 10M is.
Az orrkúp hűtése probléma nélkül megoldható akár ablativ hűtéssel, akár hagyományos kerámia hőpajzzsal, vagy aktív hűtéssel.
M10-zel 5500 km hatótávolság feletti BM-ek érkeznek. Egy ASM meg nem olyan profillal repül. Az X-105 50-60 km+ magasságán táján repült ennyivel és teljesen titán építésű volt spéci hővédő festéssel. Meg lehet nézni, hogy mekkroa tolóerővel, meddig és milyen hőhatások érték. Még, ha nagy magasságbam érkezik is M6.0-tal és aztán elindul lefelé BM módon akkor sincs semmi értelme. Az AEGIS-nek miféle nehézséget okozna ez? Mondom, a célsebességen röhögve belül van... Irgalmatlan drága lenne egy ilyen rakéta.
Ehhez képest egy szubszonikus stealth ASM, am alacsonyan jön szerintem fényévekkel veszélyesebb. IR képe kicsi, radarral felderíthetősége sokkal nehezebb és tömegesen indítható. Nézd meg, hogy a Harpoon legújabb változata cirka 300-400 km-ről indítható és egy mísz Hornetre is rakható 4 db + CL pótos, a Super Hornetre meg 4 db + 3 db pótos... És értelmes méretű harci része van.
