Én az újkori nosemára tippelnék, bár látatlanba meg mondani ezt nem lehet. Az hohgy nincsennek elhullot méhek a kaptárban az nem csoda hiszen enyhe volt a tél, ha érzi a méh hogy a végétjárja kijön elpusztulni. Most egyébként hallok olyan panaszokat is hogy a napsütés kicsalja a méheket és ledermednek a hideg miatt.Ilyen is van de kétlem hogy ez ekkora mértékű méhfogyatkozással járna. Esetleg lehet a nem megfelelő atka irtás miatt, de ehhez sok kezelést el kell baltázni, a nyárvégén, és ősszel. Lehet összetett is a probléma, sőt mondhatnoi hogy a bajok sohasem járnak egyedül, az a méhészetben is igaz.
Részemről csak találgatás, de jellemző hogy ha méhész ha eddig nem hallot, de főleg nem találkozott a Nosema ceraneával, akkor a tünetei fölött is elsiklik, a nyárvégén. Illetve mással magyarázza a már megfogytkozott népességet, ez egy jó napraforgó után akár természetes is lehetne, mert főleg az idősebb anyákat kiszorítják a mézzel, az az nincs hová petézni az anyának, az atka populáció meg igencsak megszaporodik. Az sajnos vírusokat is terjeszt.
Szóval lehet ennek okozati előzménye rendesen, így csak találgatni lehet.
Van olyan amikor, a méhész elégtelenül írt atkát, de ennek az ellenkezőjére is van példa, amikor a túlzott atkairtással nyírja ki a családjait. Ráadásul nem feltétlen rögtön jelentkezik a pusztulás, a legyengült immunrendszerű telelő méhek rövid életűek lesznek.
Lehetne még itt tippelgetni, de így a részletek ismerete nélkül csak levegőbe puffogtatás.
Ezt csorgatással még nem próbáltam, rákérdeztem a beszerzési lehetőségre, egyenlőre a válaszra várok. Hordástalan időbe kell picit jobban vigyázni, ha ezzel etetjük a családokat. Az én etető rendszerem a fészek feletti tepsi, nem teszi lehetővé hogy nappal öntsek bele szirupot. Így sötétedés után szoktam, nem is volt vele gondom. De mivel a timol szagos, így nappal ha kezeled őket akkor sem árt még jobban figyelni a szaglászásra. De szerintem ez egyébként is ajánlatos, főleg már a szeptemberi kaptárbontás esetén. Volt akinek az volt a véleménye, kifogása hogy egyszagúvá lesznek a családok és ez nagyfokú rablást generákhat. 4 éve használom ezt a receptet, de egy családomat sem rabolták le.
Az is igaz, hogy szerencsére találtam egy nagyon biztos módszert, az induló rablás megfékezésére. Egyszerű külső virágporszedőt használok, erre a célra is kiváló. A furatokon viszonylag nehezen tudnak bemenni, így a védőknek könnyű elvenni a kedvüket a behatolástól. De szerintem régebben erről is írtam már.
Szia! Ezt meg köszönném. Aztán lehet,hogy a KÁTKI.-ba is elküldöm a receptúráját. hasonlómódon mint a "teám " receptjét.
Azon gondolkodtam,hogy írtad,hogy csak este kehet őket ezzel csurgatni, hogy kipróbálom a rajoknál az "én" etetőmből elhordáskor mik a reakciók. A nyári serkentést napközben szoktam végezni.A légfékes használatakor ugyanis nincs öröm repülés.
Most én sem tudom hogy hol szerezhető be, sok évekkel ezelőtt rendeltem kilós kiszerelésben, még az Eristától. De nálluk már nincs a kínálatban. Akkor még az atka miatt, de nem voltam vele elégedett ezért félrettem, így nekem még nem kellet mostanában beszereznem. De rákérdezehetek hogy jelenleg hol kapható, mert mások is használják már a receptet, írták hogy sikerült beszerezni. De engem is érdekel, hogy honnan tudok majd utánpótlást venni.
Szia ! Én a serkentésbe is a víz helyett A teámat adom,az ősszel került bele tölgyfa kivonat is.Most is ez a tea keverék van előttük a külső itatókban is. A korai víz bevitellel nem sok gond van.Hisz csak annyit visznek el el belőle amire szükségük van. Viszont a tartalékoknak ez a mód nem jó.Őket nagyon megviseli Az 5 keretesnél kisebb tarcsiknak nincs belső itatás.
Az idén kiakarom próbálni a timolos etetést.Hol lehet beszerezni? Mert a szokásos csurgatásomon kívül timolos szirupot adnék nekik. A zacskós dolog azért nem jó,mert túl nagy a család felett a tér. A "Torzó" féle belső légfékest azért szeretem ,mert csak 7-8 mm.-er van a keretek felett.A fekvős korszakomban is így teleltek a családok.akkor egész télen .Most csak akkor amikor a belső itatást meg kezdem.
Igen ez a recept. A forrás szerint, a szirup beindulását is fékezi, így esetleg a sejtekben fedetlen maradt telelőmézét is. Továbbá említést tesznek hogy az atka is kevesebb ezáltal. Ez utóbbit nem igazán hiszem, mert nagyon kevés az így bejuttatott timol mennyisége. Az alkalmazásáról még annyit, hogy elméletileg az összes beetetésre kerülő szirupba adagolni kell. Én a tölgyfakéreg kivonatot is adok vagy 3 alkalommal az etetés során, így ezekben az esetekben nem rakok timolt a sziruphoz. Most a lepénybe is tettem. Nyáron az esetleges tünetek esetén talán lehetne a zacskós eljárásssal alkalmazni, de ezt még nem próbáltam.
A tölgyfakéreg teát, az itatóvizükbe is szoktam nyáron adagolni. A kocsányos tölgy kérgét magam gyűjtöm be, ebből készítem. Gyakorlatilag korlátlan mennyiségben előállítható. Így mivel ingyen van , lehet tenni a vizükbe is ez főleg aszályos időszakban lehet hasznos. De nem hellyettesíti a közvetlen csorgatást, vagy a permetezést. Régebben irtam erről is "Kempingez" nick név alatt itt, vagy a Méhészklub-on, "Robotur" néven
A belsőitatás lényegégét ismerem, és a hasznát sem vonom kétségbe. Amit viszont igen, az a szerintem túlzottan korai alkalmzása. A fiasítás komolyabb mértékű beindulása előtt, én nem látom az értelmét.
30g timol kristály egy mézes üvegben, adj hozzá 5ml izopropil-alkoholt.(házipálinka is megfelel) Helyezd az üveget forró vízfürdőbe az oldódás meggyorsításához. Egy másik üvegbe önts 140ml forró vizet, és adj hozzá 1 teáskanál lecitin granulátumot, keverd el jól, és helyezd ezt is forró vízfürdőbe. Gyakran kevergesd kb. 10 percig, amíg a lecitin granulátum (gyógynövény szaküzletben kapható) fel nem oldódik. Ezután a fel nem oldódott lecitin eltávolításához leszűrheted a keveréket egy teaszűrővel vagy ilyesmivel. Aztán egyszerűen add hozzá a feloldott timolt ehhez a keverékhez, és keverd össze jól. Tejhez hasonlóan fog kinézni.
Használathoz adj 5ml-t minden gallon sziruphoz, és keverd el. [1 UK gallon = 4,55l, így 1,1ml jön ki literenként.] A szirup ugyancsak tejszerű lesz, nem úgy mint az eredeti keverékkel.
Szia ! Általában veled egyetértek.Most sincs másképp. Hasonlóan látom én is. Azért ennek az atka fóbiának elég nagy az alapja. azért én is azt mondom,nem szabad miden bajt rá kenni.
Olvastam erről a timolos kezelésről,receptúráját feltölthetnéd ide újra. Amit nemrég olvastam az a Hevi cleannal való etetés,mint nozema elleni gyógyszer.Most ilyenkor tavasszal.
Ez a kora tavaszi itatás ,is a méhek egészségét védi. Nem kell a zsírtesteikből vizet szerezni,nem kell hidegben vízért menni. Nálam jól működik.
Sajnos minden fórumon vannak hangoskodók,jobban tudók Okoskodók. A fontos,pontos segítséget általában privátban intézem. Minden fórumon. Amennyiben lehetséges.
Azzal azért jobb így írásban kommunikálni akit már láttunk,ismerünk. Akár telefonon már beszéltünk is.
Abban is egyet értünk,hogy most alig tehetünk valamit. Évek óta február vége felé van jó idő,aztán csak április elején lehet kaptárt bontani. Ezért is jó ez a itatási mód. Ezzel be lehet hozzájuk juttatni a gyógyszereket is.
A most legyengülő családokat a legjobb egymással egyesíteni,de általában így is el mennek,vagy csak maréknyi nép marad.
Sajnos a receptúrám vizsgálatával a KÁTKi még adós. Még ne volt idejük erre . Szezonban használom minden kezeléskor, csurgatással.Mászkálóm nincs sok.ahol meg mászkálás van ott léputcánként permetezek, 2 naponta. Általában meg szűnik,de ez lehet a beteg méhek leváltódása miatt s. Mint tudjuk. Sok méhész használja,de még senki nem jelezte,hogy nézte,és mit tapasztalt. Fontos volna,mert magam sem szeretem a gyógyszereket. Az ilyen,és a hasonló kutatásokra volna itt nekünk a KÁTKI. Remélhetőleg az idén már fel áll a méhesük rendesen.
Aztán tényleg hasznára tudnak lenni a méhészeknek.Fejben kiváló szakemberek ők,de mit ér,ha a gyakorlat nem igazolja. Most nem tehetünk más,mint magunk keresünk megoldásokat egyes bajokra.Aztán vagy jó vagy nem.
Én is méhészkedésből élek. De nem nagy az állományom, és akkor ki a profi?
Azt hogy profi lennék nem állítom, bár attól függ hogy milyen értelmében használjuk a szót.
De pontosan azért mert a "nagyoknak" nincs idejük kisérletezni, ezért vesznek át különböző eljárásokat. Néha feltétel nélkül. "Mert a komám is ezt csinálja" Aztán van ami használ is, vagy rosszab esetben nem káros.
Magam is vettem át, bizonyos dolgokat miután baj volt a méhesemben. Nosema Ceranae, ezt egyszerű már leírni, de először is rákellet jönni hogy mi is volt a baj. Ez nem is volt könnyű, mert jelenleg atkafóbia uralkodik a méhészek között. Ez brutál be van verve a fejekbe, hogy csőlátást okoz. Szóval a ződön írtak nekem ződet, hetet- havat, haszontalan dolgokat, emiatt. De akár így, vagy úgy vizsgáltam a dolgokat sehogy nem állt össze a kép. Főleg hogy az atkának szinte hírmondója sem volt. ...
Jelenleg már sokkal több, és átfogóbb leírásokat lehet találni a kórról, és lefolyásáról, mint 4-5 évvel ezelőt.
Amikor már meg volt az okozó, én is elkezdtem nyomozni, hogy mit is lehetne tenni hathatósan, drága antibiotikumok nélkül. Egy régebben olvasott cikkből emlékeztem hogy a kakukkfüvet is használják ilyesmire. Innen jutottam el a timolhoz, (ez a kakakfű illóolajának mesterségesen előállított változata). A hazai méhészek, ezt atka szintentartásra használják, illetve ezt ismerik. Így nem is találtam semmit a magyar oldalakon, de amikor angolul kerestem rögtön bőséges találatot kaptam a keresőben. Mint kiderült, ők már több évtizede használják a timolt a nosama ellen, és sikeresen. Találtam hatásáról kisérleti erdményeket is, a többi használatos szerrel összehasonlítva. Közben a zöld fórumon is volt méhész, akki privát üzenetben megerősíttet arról hogy jó irányban nyomozok. Nyíltan ott nem lett volna érdemes ezt leírnia, néhány hangadó miatt....
A lefordított receptet régebbi hsz-ben olvashattad.
A következőt fontos még megjegyezni, hogy a timol először is tünetmentességet hoz létre, (a méhek normális képet mutatnak nem pusztulnak, és a család fejlődik normálisan) majd hosszab távon lesz kimutatható a spórák csökkenése megszűnése. Ezt említi az erdeti forrás is, de már hazai méhész is írt nekem erről a tapasztalatáról, saját mikroszkópos vizsgálatai alapján. De lényegében később eltűntek a spórák is, szóval elégedett volt. A fokhagymás recept viszont semmiféle pozitív hatással nem volt.
Jó még a tölfakéreg tea is. De valószínű segít a különböző, savak hozzáadása a sziruphoz is. Mint az ecet, és így az almaecet is vélhetőleg jó lehet.
Viszont egy jótanács, nem ez az időszak alkalmas a hathatós megelőzésre, tehát nem a tél vagy a koratavasz. Bár egész évben támadhat a ceranae, de főleg még nyáron tehetünk ellene hathatósan. Ha ilyenkor baj van, sokszor ez már a tavalyi fertőzés végső stádiuma. Ami esetén, nehéz ilyenkor jól kijönni belőlle. Ebben az időszakban viszont a hagyományos nosema támadhat, bár ez többnyire a tisztulással akár magától is elmúlik. Sajnos a kettő együt is jelen lehet.
Nyárközepén kell nagyon odafigyelni, hogy nehogy betudjuk a népesség csökkenést a természetes ilyenkor jellemző csappanásnak. Nem feltétlen jellemző a fosás, de aránytalanul kevés lesz a nép a fiasításhoz képest. Ami sehogy nem lehet természetes. Továbbá mászkáló méhek figyelmeztetnek, ezeknek nem deformált a szárnyuk mint az atkakór esetén. A fertőzött kaptárak előtt sok elpusztult méh szokott lenni, a melegben akár a bűzük is figyelemfelhívó. Jellemzően, vagy jobb esetben csak néhány családot érint ilyen mértékben. Tapasztalatom szerint a melegebb nagyon napos elhelyezésű családok sínylik meg hamarabb.
Időben észlelve, ecetes permetezéssel,( de párologtatásról is hallottam már a kaptár aljába hellyezett például üvegtető, lapkában fűrészporba itatva), keretlécek ecetes áttörölgetése, tölgyfakéreg kivonatos szirup csorgatásos kezelés sorozat alkalmazása. A szállólécek ilyenkor károsak, mert a röpképtelen méhek bemásznak más családokba. Lehet timolos szirupot is alkalmazni, de ezt csak sötétedés után.
Valamiért kevés lett a kaja,legalábbis nem voltam a mennyiségével meg elégedve. Nem kellett volna most már látom.A lelkiismeret meg nyugtatása miatt kellett.
Tavasszal nem kell serkenteni!!! A korai víz beadás segít a méhcsaládnak.A víz hordók zöme meg marad. Amíg így vannak itatva alig vannak a külső itatókon.A gyógyszert is könnyebben feldolgozzák.nem tudnak,még ha akarnak sem sokat elhordani belőle. A saját tapasztalatom meg egyezik az elmondottakkal. Vagyis amikor január közepe körül bekerülnek akkor alig fogy.
Ahogy nő a fiasítás növekszik a víz igény Úgy fogy. A cserét alig veszik észre. Jól le kell szigetelni.A víz a fészek hőjét átveszi.Csere kor meleg üveget veszek ki. Természetesen meleget is kap a család.
Nem gondolom,hogy hülyeségből csinálják a nagyok. Ők erre felé ebből élnek 2-3 konténer. 3-400 méh családdal dolgozók nem kísérletezhetnek.
A teámat márt itt s megosztottam,de felrakom még egyszer. Használjátok egészséggel. Ez a recept nem saját A méhész fórumon olvastam. Pár éve használom. A hatásfok szezonban jó,
Vizsgálni nem tudom,mert nincs mikroszkópom. ezért vittem el Gödöllőre a KÁTKI-ba. Ahogy lesz eredmény elküldik nekem,és ők is közzé teszik. Tudni fogtok róla.
Fehér üröm Ló sóska Vadkrizantém Foghagyma Alma ecet Kálium szorbát Béres csepp
A három növény egyenlő arányban össze kell keverni. 1L vízhez 1 evőkanál. 1 gerezd foghagymát reszelni, vagy préselni ehhez. Leforrázni este. Reggel kevés alma ecetet kaphat, csipetnyi kálium szorbátot, olyan 30-40 cseppet a béres cseppből. 1liter olyan 10 családra elég. Tavasszal, és a serkentő etetésbe a víz helyett.
Mi volt az ok, hogy kemény cukorlepényt kaptak? Nem is csoda hogy nem hordják, a kemény cukorlepényt télire szokás adni például ha kevés, vagy feltételezhetően kevés az élelmük. Rengeteg energia, és víz kell a feldolgozásához. A méheket nagyon koptatja. Régebben készíttem én is, hogy ne kelljen a gyúrással bajlódni, de szintén vontatottan hordták, a vége az lett hogy a repce előtt, több veder maradékot voltam kénytelen elszedni tőlük. Miben profik, a hülyeségben? Ha normál körülmények között nem képesek a méhcsaládok felfejlődni, akkor pumpálhatják azt vízzel, bármivel. Milyen tea, ha esetleg tölgyfakéreg tea, ennek lehet valami haszna, de hogy januárban?
Háát igen ez a lepényezés nagy divat lett. Én nem lepényezek.Legalábbis most nem. Azoknál a családoknál van bent lepény ahol keveselltem a kaját Ez 2 Kg .-ot jelent családonként.
Fészek nagyságra készítve. Múlt héten néztem még a fele se fogyott el. Ez kemény cukor lepény . A gyógyszer bevitelre használj belső légfékest.Nem terheli úgy a méheket.nincs öröm repül, nem hűti ki a fészket. Minden léputcából hozzá férnek. Nekem miden családnál bent van már. Erre felé a profik már január közepétől használják. 1.1 tea cukor keveréket kapnak. 3-4 naponta fogy el 7 dl.-er most már. Februárban 2-3 hét is kellet a kiürüléshez. Lassan abba is hagyom. Indul a külső virág dömping
Illetve ha takarják a téli fészkük, de ez attól függ hogy őszön mennyire szűkítettél. Így az sem tragédia ha most, 1-2 kerettel szűkebre kell venni a fészket. Pont tegnap jutottam oda, hogy végére értem az első futó szemrevételezésnek. Direkt nem átvizsgálást írok, mert nem is az volt. A lepények gyors becsúsztatása, és néhány kaptárnál ahol fészket szűkebre kellet venni azt elvégeztem. Bár a koradélutáni órákban egy rövid időre már elég meleg volt. Így lehetett volna bővebben is "vizsgálódni" de nem ragadhattam le néhány családnál, végezni kellet az egész állománnyal. Jó telelés volt, egy az egyben áttelet mind, élelmük van. Egyenlőre rendben is vannak, majd következőleg már egy tüzetesebb átvizsgálás következik, aminek a lényege a kaptárfenék kitisztítása lesz. Külön "csak" vizsgálódásért nem szoktam turkálni őket. Főleg nem ebben az időszakban. Nem hűtögetek feleslegesen, az ember persze a napon már meleget érzékel, de a levegő hőmérséklete ettől még lehet hogy csak 10-12 fok, a fészekben meg minimum 25 fok van. Én már nem vagyok annyira kíváncsi :) No meg azért 20 év alatt csak tapasztal már az ember annyit, hogy ennyiből is észreveszi ha esetleg gond lenne.
Szia ! Miért érdekes ez? Egyébként az a jó telelés amikor kb 1 keret méh hiányzik a kaptárból az első kaptárbontáskor. Február vége március eleje,és ez áprilisig nem csökken.
Igazad van, én a fűszeres, virág- és gyümölcsillatú természetes ízeket szeretem. A mézféléknél is az aromás ízeket keresem.
A mézharmat megjelenése a gyümölcsfán eddig nekem csak gondod jelentett a kertben, mert olyankor a szilva és az alma fiatal hajtásai erőteljesen eltetvesednek.
A múlt nyáron a lakóhelyem környékén a fák borzalmasan el voltak tetvesedve. Jó dolga lehetett az utca végén lévő odvas fában lakó méheknek. Szép csöndben átteleltek s amikor egy kicsit jobb az idő, már mozgolódnak, takarítanak. Sőt virágport is hordanak.
A kaptárfélék nézegetésénél bukkantam rá erre a videóra. Egyenlőre még nem sikerült kideríteni, hogy ezek a felvételek hol készültek. A méhész a videón azt mondja, hogy az ősznek vége.
Nem tudom, hogy milyen szert adagolhatott, de a vizet a flakonnal mérte.
Kinek mi ízlik, én inkább az akácmézet kedvelem. Bár idén nagyon finom napraforgó mézünk lett, igaz ,mézharmat ízesíti, sötétbordóra szinezte, de még a kristályosodása is finomabb szerkezetű, gyakorlatilag vegyes méz.
A frissen pergett, bármilyen méz ízesebb főleg a pergetést követő órákban.
November 7.-én atka ellen a második kezelés az nagyon későn lenne, én inkább valami zárókezelés félének gondolom. De találomra adagoló nélkül nem igazán precíz, ikább veszélyes művelet. Bármi legyen is a bejuttatott szer.
Igen, emlékszem, amikor gyerekkoromban a nagynéni boldogan hozta a friss akácmézet egy méhésztől 5 literes üvegben. Mindig nagy áhítattal beszélt róla. Megkóstoltam kenyéren. Borzasztóan édes és ragadós volt. Nem is ettem ezután vagy 10 évig. Ekkor vettem az első frissen pergetett vegyes virágmézet. Régi barátaimat látogattam meg s hegyi kirándulásra indultunk a Kaukázusban. A hegyekben a fennsíkon vándorméhész méhese előtt vitt az utunk. Itt kóstoltam meg első alkalommal a vegyes virágmézet. Nagyon ízlett. Azóta én mindig a vegyes virágmézet keresem, de a repcét és a napraforgót is szeretem. A házunkhoz közel áruló méhész a napraforgót és a repcét krémesre kavartan hozza. Az is nagyon finom.
Megnéztem ennek az orosz méhésznek a videóit. Nem lehet valami kezdő, hobbyzgató személy.
Itt múlt év november 7-én varroa ellen kezeli a méhészetét másodjára. A barátait és a méhészeket üdvözli a videóiban.
A naprafogó méz, inkább a más virágok nektárjától, vagy az édesharmattól lesz más jellegű vagy ízű, szinű. Bár ebben az esetben már vegyesméznek nevezzük.
A filmen kristályos mézet adagol a méhész a méheinek. Ez elég veszélyes a méheire, mert fertőző méhbetegségeket teríthet vele szét, az állományában. Alap, hogy ilyet nem tesz egy gondos méhész!
Egy godolat még a "cukrosodásról". Régebben szinte csak az akácmézet fogyasztották az emberek. Amely esetében ha időelőtt kristályosodik, valóban lehet vele valami bibi. Nem feltétlen cukrot adott hozzá a méhész, de más gyorsan kristályosodó méz kerülhett bele. Vagy mert nem végzett tisztítópergetést a méhész, vagy az akácerdő mellet még virágzó repce is volt.
Ez erőssen megmaradt a köztudatban, holott ma inkább már az olcsóbb, gyorsabban kristályosodó mézeket vásárolják. Így egyesek még mostanság is reklamálnak, mert "megcukrosodott" a vegyes méz.
Egy tipp, a napraforgó mézet is rálehet venni, hogy ne durva kristályok keletkezzenek benne. Amikor még teljesen folyékony, minimális kristályos repcemézzel kell beoltani. Majd naponta alaposan átkeverni, így a végén finom krémmézet kapunk. Az íz marad, de nem szúrja a torkod és szépen megáll a kenyéren is :)
Egy farönk üregében és egy 12 cm-es deszkákból készített rakodókaptárszerű toronyban. Ezeket a családokat hobbyból tartja. A farönkben lévőktől nem vesz el mézet.
A műhelyében egy tálcán van az általam tömbösítettnek nevezett méz. Az 5. perctől látható.
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet a szaknyelvre. Konyhanyelven, mindennapi használatban kicukrosodott méznek nevezzük a környezetemben a kikristályosodott mézet.
Nem erjedt a méz. Erőteljes aromája van. Gondolom, hogy a földrajzi helytől függően a napraforgó virágai is másak lehetnek Vinnica környékén, ahonnan a mézet hozták.
Csupán az állaga szokatlan. Kenyérre nem olyan jó, mert ropog a fogam alatt, de egy kiskanálnyi határozottan finom elszopogatva.
Nem tudom mi lehetet, látatlanban ezt megállapítani nem lehet. De ha valami undorító állapotú akkor az nem lehet jó. A kristályosodott méz sem lehet nyákos nyúlós, ott tényleg lehett valami baj. Nem volt esetleg cefrés szaga is?
Szakmán belül, kristályosodásról beszélünk, nem cukrosodásról. De ez a lényegen nem változtat, értjük így is.
Tömbösített mézről még nem hallottam, főleg nem téli etetésre. Pedig 20 éve méhészkedem. Az valami más lehett.
A kicukrosodott mézzel eddig semmi gondom sem volt. Ez viszont szabályosan gusztustalannak tűnt. A gombostűfej nagyságú kristályokból álló sárga tömeg nyákosan-nyúlósan tapadt össze. Ilyen kicukrosodott mézet én még sohasem láttam.
Itt a fórumban olvastam, hogy milyen erősen cukrosodik a napraforgóméz. Az interneten is láttam már tömbösített mézet, amiből a méheknek téli etetést adtak. De ez a napraforgóméz inkább taszító mint étvágygerjesztő volt.
Az akácméz kivételével én mindenfajta aromás mézet szeretek. Szeretem a változatos kínálatot is de csupán tiszta mézből.
A "cukrosodás", gyakorlatilag természetes kristályosodási folyamat. Kristályos mézet árulni, nem hiszem hogy bárhol is szabálysértés lenne. De természetesen elfogadom hogy lehett nem éppem gusztusos megjelenése, főleg ha nem igazán találkozott még ebben az állopotában a mézzel. A napraforgó virágzásakor, mézharmatot hordhatnak egyidejűleg, ez sötétbordóra is szinezheti a mézet. Ez nem ront a minőségén, sőt ízesebb zamatosabb, ráadásul természetes vegyesméz. Ez is másképpen kristályosodik, mint a tiszta napraforgóméz. Akár ez is lehett az a furcsa kristályos méz.
A csokis méznek is biztos megvan a maga története, gyakorlatilag kínállati piac van. Ezért a méhész már mindennel próbálkozik hogy megtartsa a vevőit. Állandó verseny folyik a piacokon, az újak vevőket igyekeznek szerezni, a régiek megtartani.
Lassan már ott tart a dolog hogy már nem is a mézről, és minőségről szól a dolog, hanem a körítésről.
Régen elég volt az is, ha minőségi mézet tudtál tenni az asztalra.
