A Balaton közelsége jó, az autópálya már kevésbé (nehézfém szennyezés) - érdemes az uralkodó szélirányt megnézned, hogy ez milyen szöget zár be az autópályával ill. a Balatonnal (talán az időkép.hu-n találsz infót).
A képekből azt veszem ki, hogy ez a terület kiemelkedik a környezetéből, ami szintén jó - ezt erősítsd meg. Alföldön a legkisebb dombra (pár méter) is szőlőt telepítenek.
A talajt viszont nagyon alaposan kellene trágyáznod (jó minőségű trágyával) homogén módon, mivel valószínűleg bányahomokkal lett feltöltve, amiben kevés a szerves anyag.
Helyedben a kiszemelt szőlőfajtákból pl. 3 tőkét telepítenék fajtánként, úgy, hogy később illeszkedjen a telepítési tervbe. Ezután a természet megmondja, hogy érdemes-e beleölni többet, és ha igen, akkor mit. 100 tőkével semmiképp sem kezdenék, persze ha bírja a pénztárcád...
Ehhez viszont idő kell és nem tudom van-e neked. Gyökeres oltványokkal nyersz egy-két évet.
Öntözési lehetőséged van?
Ez csak az én véleményem, kérdezz meg telekközeli szőlősgazdákat is, ha vannak.
Etilalkohol kérdésére válaszolval: A terület homokos sárgaföldel lett feltöltvel, előtte nádas mocsaras terület volt. Az 1-es képen a háttérben lévő fák tövében egy kis patak csörgedezik.
A 2-es-3-as képen jól látszik hogy a telek magassága gyakorlatilag a nádas tetejével van egymagasságban.
A 3-as képen látható, még fel nem szántott területet szándékozom betelepíteni.
A telek Siófokon található a balatontól 2-km-re, az M7 autópályától 200-méterre.
Szerintem is Téli muskotály. Van egy példány az udvari lugasomban. A leírás rávall, egyetlen különbség, hogy nálam kissé ovális a szem. Finom ropogós, enyhén muskotályos, késői egészséges fajta. Sokáig tárolható. Mi az Otellóval tesszük el télire.
Amennyiben ott nádas volt, akkor ez vizenyős terület lehet. Mivel valószínűleg a környék összes vize odafolyt, a hely, amit leírtál a vidék legalacsonyabb pontja lehet, lefolyás nélkül, tehát valószínűleg fagyzugos terület.
A kettőt ha összeadod: vizenyős+fagyzugos= szőlőtermesztésre alkalmatlan hely.
Többet fosz szenvedni a szőlővel, mint, amennyit élvezni a szőlészkedést és borászkodást.
Ami még a legdurvább években sem lesz beteg permetezés nélkül, az leginkább csak a tyúkoknak való direkttermő. Európai ilyen nem létezik. A rezisztensnek nevezett csemegék csak a visszafogottabb években rezisztensek. Mondom, még az Othello is is komoly módon peronoszpórás volt, pedig az kibír legalább annyit, mint a rezisztens európaiak.
Most csak egy jut eszembe, ami még akkor sem volt beteg: Delaware.
Ha nem akarsz permetezni, akkor bele kell nyugodnod, hogy minden 5-10 évben egyszer beteg lesz a szőlőd.
Ha én most telepítenék,vörösnek csak nérót és turánt tennék.A két bór háziasítása kiváló minden szempontból.Fehérnek jó a pölöskei de szerintem nyomába sem lép egy rizlingszilváninak.Igaz a szilváni nem rezisztens,de kóstolj mielött telepítesz.Sok sikert!
A környezethez képest milyen a fekvése a területnek (magasság, fekvés már ha nem sík az egész)? A közeli vízfelület jó a fagyok ellen, de segít a gombáknak. A huzatosság jó a gombák (pára) ellen, de behozza a fagyot.
Egy közeli körülbelüli várost/falut ill. konkrétabb talajtípust írj: azt is ami a feltöltés és azt is ami alatta van.
Nádas helyére szőlőt telepíteni kétségtelenül nem egy sablonos megoldás még akkor is ha fel van töltve.
Egyébként nem a töltés színe, hanem a fajtája (homok, agyag...) a lényegesebb.
Ami a fajtaválasztékot illeti az egyrészt ízlés dolga, másrészt attól függ mit akarsz vele kezdeni. Mindenesetre ha eddig nem tetted meg, tájékozódj az egyes fajták tulajdonságairól mielőtt belekezdesz a telepítésbe.
Amikor permetezek, akkor ezek is kapnak, de egy átlagos évben kibírják permetezés nélkül is, mert ott (apámnál) nem minden évben permetezek. A Pölöskei volt már peronoszpórás, de az igen esős év volt, még az Othello-t is rendesen elkapta, az Esztert később oltottam.
Egy fajtára kérnék tippet. (Nem az lett, aminek vettem.)
Eszetlen erős növekedésű, férfiujj-vastagságú vesszőkkel, pedig nem is metszem erősen, 25-30 szem körül hagyom, lugasnak.
Nagy szemek, kilós fürtök. Közepes vagy közepesnél valamivel erősebb muskotályos íz. A szín a második képen a valós.
Kb. szeptember elsejére érik ehetővé, de a fagyokig megmarad a tőkén, amit nem szedek le, és nem eszi meg a darázs.
Egyetlen hátránya, hogy kissé fagyérzékeny, de nem túlságosan. Évi max. 1 Amistar-permetezés elég neki.
A negyedik képen jobb oldalt és középen két mostanra beért másodtermés van, már eszi a darázs, a kép bal oldalán meg majdnem 1 cm-es szemekkel egy negyed(!)termés, ez már azért nem fog beérni. (Mivel ott már a szomszéd telke kezdődik, mindig visszavágtam a hajtást, ezért hajtott ki annyiszor, de ez nagyon jellemző rá, hogy a hónaljhajtásokon is fürtöket nevel, sok ilyen van.)
(A fekete, sérült szemek és hiányos levélzet a nyári cseresznye-dió kombinációjú jég miatt van.)
A többé-kevésbé rezisztenseim közül legjobb a Pölöskei muskotály, meg elég jó a legkorábbi kék, az Eszter. Ez amint megért, elkezd mazsolásodni, amitől különleges ízű lesz.
