Nem tudom, hogy hasznos-e, de a 992. oldalon a VeML VII. 7. A Zirci Járásbíróság iratai 18601946. talán segíthetnek, ha lehetőséged van a levéltári kutatásra.
Nem egészen. Szerencsére, ha egy "idegen" szerzett birtokot, mindig feltüntették, hogy melyik településről származik. Ahova oda van írva az o.l. vagy o.lak., annak a földnek a tulajdonosai mind jellegzetesen kisújszállási családnévvel rendelkeznek. Közben találkoztam t.sz. rövidítéssel is néhány szám előtt, csak hogy ne legyen olyan egyszerű az eset. Máshol a számok előtt feltüntették, hogy melyik tizedben vannak. Ez alapján én inkább arra hajlanék, hogy hsz.-okat írtak, de akkor minek o.lak. (lakik, lakhely?) rövidítésben az o, mikor ott van a szám? Így marad a birtokív szám. Persze, könnyebb lenne a helyzet, ha az anyakönyvi adatok alapján a számokat össze tudnám vetni a térképen szereplőkkel, de a birtokkal rendelkező családtagok ekkoriban (1882) nem szerepeltek az anyakönyvekben.
Visszaolvasva a hozzászólásokat, látom, hogy a hsz. rövidítést rosszul értelmeztem. Amit te hsz-nek jeleztél, az a bírtokív azonosítója. Ma, a szg-es nyilvántartási rendszerben, már nincs ilyen, de amíkor még papíron vezették, akkor a birtokív utódjának, a tulajdoni lapnak is volt egy külön száma. Azaz a birtokív száma és a tullap. száma azonos fogalom. Persze a földhivatalok korabeli felállításakor biztos újraszámozták (valamikor).
---
Akkor, ha jól értem, a o lak jelzet azt takarta, hogy nem helyi lakos?
Neked is köszönöm szépen, tényleg sok újdonságot írtál le! Igen, a Nógrád megyei házszám adatbázis is látszólag ezen a rendszeren alapszik, a fekete számokat hsz.-ként adták meg. Közben megtaláltam a rövidítés egy másik fajtáját is: o lak., és utána jön a szám.
Elvileg, de ennek valószínűsége tart a nullához, a sárga tónusú változat a községházán megtalálható. De nagyobb valószínűséggel már valaki magángyűjteményében. Ezeket úgy 50-60 éve már nem használják hivatalosan, így a sorsuk kiszámíthatatlan. Eredetileg minden településen ott volt.
A városkánk példánya most kerül át a Könyvtárba, de találkoztam olyannal is, hogy 6 éve a kolléga még fogta a kezében, azaz kinn volt a településnél, s mára már senki semmit sem tud róla. Azaz magángyűjtemény.
Egyes példányok bekerülhettek a levéltárba, de nem ez a tipikus. Ott ahol a MOL térkép sárga tónusú, ott ez történt. De sok helyen fekete. Ott ismeretlen a fellelés helye. Pl a történelmi Szatmár megye teljesen üres. Itt a zöld tónusú térképek feltehetően Nagykárollyal együtt átkerültek román fennhatóság alá. S ott sok régi irat papírhulladékként végezte, feltehetőleg a zöld tónusú kataszteri térképek is. Volt súlyuk, több pénzt adtak érte. :o( A fenti friss magángyűjtemény-bővülés is a szatmári részen történt.
Megnéztem a MOL-on a térképet. Ez a központi, azaz a nem negyedelt változat. A Kisújszállási negyedelt sárga tónusú változat, (míg a városkánké a zöld tónusú változat) és az volt a településnél, azért vannak benne jegyzetek, melyek a használat során kerültek rá. Ott épp a birtokív számával is ellátták. De ez nem volt előírás.
De létezik ilyen is, hogy: Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Veszprém megyei anyaga. Ez a Veszprém Megyei Levéltárban van elvileg. Lehet, hogy rögtön itt kellene kezdened a keresést, mivel itt lesz.
Elvileg ez a jegyzék a birtokív. Két tippem van. Mivel a kataszteri térképeket és a birtokíveket összevonva az adatnyilvántartás a földhivatalakban folyt, ezért elsőre szerintem a megyei földhivatalt kellene megkeresned. Ha nincs náluk, akkor őnekik meg kell tudni mondani, hogy hol. S gyanítom, hogy ez a megyei levéltár lesz, mely a másik tippem.
Itt pl. nincsenek beírva a birtokív sorszámok, de helyette több helyen a tulajdonos lakhelye van feltüntetve. Itt semmiféle előjelzést nem találtam. Így az a kereset jelzés nagy valószínűséggel a birtokív sorszámához kapcsolódó valami.
A hsz. nem házszám, hanem helyrajzi szám, ma hrsz a rövidítése. Ez a térképeken szerepel és piros színnel. Ez a földterület azonosítója, ritkán módosul. A fekete a birtokív sorszáma és a hozzá tartozó név a tulajdonos. Ennek javítása is lehet piros színű. Anno ezek külön nyilvántartásban voltak. A térkép volt a településnél vagy valamilyen központban, míg a birtokívek a bíróságon. Ezt épp nálunk először összevonták és innentől mindkettő a Földhivatalban van. A birtokív a tulajdoni lap előzménye.
A hrsz-ek enyhén balra dőlnek, míg a birtokív számok határozottan jobbra.
A sárgás tónusú térképek egy a településeknél kinnlévő másolati térképek voltak és a település ezen vezette magának a változásokat, de nem ez volt a hiteles birtoknyilvántartó. Létezett egy zöld tónusú térkép is, ezek, ha jól tudom, akkor a megyénél lehettek. Ezek voltak az első kataszteri térképek. Családfakutatás szempontjából már lényegtelen, de ezek olyan másolati példányok voltak, hogy az eredetiről, ami nem volt szinezett, készítettek egy szines másolatot és ezt 4 részre vágták, majd összeragasztották és a hátlapjukat is feliratozták a beazonosíthatóság miatt.
Így az o.l. jelzés a birtokív valamely bejegyzésére utal és nem valamely települési területre. Vizsgálgatva a lapokat, az tűnik föl, hogy ez a jelzés mintha utólagos bejegyzés, és van olyan, hogy ezt is lehúzták ill. a o jel magában is állhat. Talán egy birtokív lap lezártságát jelzi, azaz innentől már más az erre a telekre utaló birtokív.
Köszönöm szépen a segítséget! Sajnos az 1519. sz. föld pont a város egyik közterülete, és semmi mást nem jelölnek rajta. Így egyelőre rejtély marad, hogy mi ez a rövidítés, talán komolyabb jelentése nincs is, az a két birtokos meg rokon lehetett.
Beírod, hogy Kisújszállás, majd a két lehetőség közül a másodikat választod, utána pedig Kontát (N). Megjelenik a térkép. A 8242. sz. (ifjú Balogh István) földet fogja mutatni. Ezen a sávon haladva a 8246. sz. földnél ott is van a jel (o.l.). A sima o azt jelenti, hogy a hsz. nem ismert, de hogy ez mit jelenthet, arra nem tudok rájönni.
Elindult a Kőrösi Csoma Sándor Program. A magyar kormány olyan magyarokat keres, akik külföldi magyaroknak segítenének a magyarságukat erősíteni. Január 20-ig lehet jelentkezni.
