Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2009.06.08 0 0 921
Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés

64. § (1) Az az üzemben tartó, aki érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel vesz részt a közúti forgalomban,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.

Műszaki vizsgálat elmulasztása

65. § Aki átalakított vagy műszaki vizsgálatra berendelt járművet a jogszabályban meghatározott műszaki vizsgálatra nem mutatja be és a forgalomban részt vesz,
húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Előzmény: Törölt nick (920)
Törölt nick Creative Commons License 2009.06.08 0 0 920
Engedély nélküli vezetés

47. § (1) Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Azzal szemben, aki a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet engedély nélkül vezet, a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
Előzmény: Törölt nick (919)
Törölt nick Creative Commons License 2009.06.08 0 0 919
Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés

51. § (1) Az az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
52. §

Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése

53. § (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési igazgatási szabályokat megsérti,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

54. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51. §-ában meghatározott rendelkezés megsértése kivételével a közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 42-51. § szerinti szabálysértés nem valósul meg,
harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, továbbá a KRESZ 40-41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
Előzmény: dr. Agy (918)
dr. Agy Creative Commons License 2009.06.07 0 0 918
Kedves OPB (és más jogi szakértők)!

Normális-e jogállamban, hogy a jogosultság hiányát, és a jogosultság adott helyzetben való bizonyítási képességének a hiányát a törvény azonosan bünteti? Pl. ha valakinek nincs kötelező biztosítása, vagy csak nincs nála a bizonyítást szolgáló irat, akkor az azonos büntetést érdemel? A "Szabályértelmezés (KRESZ)" topikban egy rendőr nagyon osztja az észt, hogy aki véletlenül otthon felejti az igazolványát, az ugyanolyan degenerált csirkefogó (potenciális tömeggyilkos), mint akinek egyáltalán nincs biztosítása, zöldkártyája, jogosítványa, és hogy a törvény előírása szerint ugyanúgy kell kezelni ezeket. Tényleg?
Én nem vitatom, hogy a rendőr a helyszíni igazoltatás során ezt nem tudja megkülönböztetni, és hogy aki nem tudja igazolni magát, azzal szemben el kell járni, hiszen valamilyen módon szankcionálni kell a puszta feledékenységet, mert ha nem tennénk, akkor senki nem hordaná magával ezeket az iratokat. De biztos hogy ugyanúgy, mintha nem lenne?

Ha valamelyik irat hiányzik, és emiatt a rendőr feljelenti, akkor mi lesz a büntetés jogalapja? Csak az, hogy akkor és ott nem tudta igazolni (és nem néznek utána, hogy amúgy rendben van-e a kérdéses dolog), vagy utána néznek, és ha kiderül, hogy az igazoltatás idején is rendben volt, akkor meg csak nem úgy büntetik, mint azt, akinek nem is volt az adott esetben érvényes papírja?

A.) Ha mondjuk nincs nálam a jogosítványom, (de az autó összes papírja rendben, és mondjuk személyi is van nálam), akkor ugyanúgy büntetnek, mintha nem is lenne soha nem is volt, érvényes jogosítványom?
B.) Ha mondjuk nincs nálam a zöldkártyám (de az autó összes egyéb papírja rendben, a vezetői papírok is), akkor ugyanúgy büntetnek, mintha nem is lenne érvényes zöldkártyám?

Ha a fenti két eset nem azonos logika mentén értékelődik ki, akkor az nem ellentétes valami jogi alapvetéssel (mert a logikával szerintem igen).
Törölt nick Creative Commons License 2009.06.02 0 0 917
A felvetés érdekes. Sokszor van, hogy pl. csak szabálysértésként kezelnek valamit, illetve elterjedt a harmadik verzió: a bírás, pl. munkaügyi bírság. Én önmagában nem tartom alkotmányellenesnek, mert a szabálysértés nem volt alkalmas a probléma kezelésre, így helyette a közigazgatási bírságot vezetik be azon szabályszegések esetén, amelyek elszaporodtak. Párhuzamosan a kettőt nem alkalmazzák. Ugyanakkor pl. ha az elkövető kiléte azonnal kiderül lehet, hogy célszerűbb szabálysértést alkalmazni, így ezt a lehetőséget is nyitva kell hagyni. Kérdés mely alkotmányos rendelkezésbe ütközik.
Kétség kívül érdekes.
Előzmény: Füsti-67 (916)
Füsti-67 Creative Commons License 2009.06.02 0 0 916
Az nem alkotmányellenes, hogy ugyanazért a cselekményért más-más a büntetési tétel, attól függően hogy szabálysértési vagy közigazgatási eljárás keretében szabják ki?

Egy törvényi tényálláshoz egy büntetési tétel kellene, hogy tartozzon, nem?
Előzmény: Törölt nick (902)
Törölt nick Creative Commons License 2009.05.27 0 0 915
Két rendelkezés kivételével alkotmányosnak találta a közúti gépjárművet üzemben tartók „objektív felelősségét” szabályozó törvényt az Alkotmánybíróság (AB) – közölte az AB sajtófőnöke szerdán.

Az AB szerint mások életének védelme és a közúti közlekedés rendjének megóvása alkotmányosan indokolja azt, hogy a kiemelt jogsértésekért az üzemben tartót teszik felelőssé – ismertette a kedden elfogadott határozat lényegét Sereg András.

Alkotmányellenes ugyanakkor az, hogy a törvény értelmében akkor is az üzemben tartó köteles bírságot fizetni, ha ismert, ki használta a gépjárművet, de a bírságot tőle behaj tani nem lehet. A döntés szerint ellentétes a jogbiztonság követelményével, hogy a magát kimentő üzemben tartó felelősség nélkül köteles helytállni.

Alkotmányellenes továbbá, hogy az üzemben tartó nem értesül a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásról, csak a határozat kézbesítésétől kezdve élhet eljárási jogaival. Ez a rendelkezés a testület szerint nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás garanciális szabályai nak, sérti a tisztességes eljárás elvét. Az alkotmányellenes rendelkezéseket az AB a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette.

Megállapította azonban, hogy az a szabályozás, amely az üzemben tartót közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi, önmagában nem alkotmányellenes, ha a gépjárművet az üzemben tartó más használatába adta, de ezt a személyt a hatóság előtt nem nevezi meg. Az AB a felelősség alóli mentesülés eseteinek nem megfelelő szabályozása, valamint a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymás hoz való viszonyának rende zetlensége miatt – hivatal ból eljárva – jogalkotói mulasztást is megállapított, és fel hívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötele zettségének december 31-ig te­gyen eleget. A közleményben felidézik: az Alkotmánybíróság 15 indítványozó – köztük bírák, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – beadványa alapján vizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tavaly január 1-jén hatályba lépett, az „objektív felelősségről” szóló törvényi rendelkezések alkotmányosságát. Az indítványozók azt állították, hogy az üzemben tartók „felróhatóságtól és vétkességtől” függetlenített felelőssége ellentétes a jogállamiság követelményével, sérti a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményét, az ártatlanság vélelmét, a kétszeres büntetés tilalmát, továbbá a szabálysértési bírsághoz képest hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.

(MTI)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.31 0 0 914
Azért azt nem csinálkák megy hogy iktatás napja előtti napra teszik a dátumot, minden ügy időben elindul csak fekszik, sőt fejben a döntés is meg van, mert nincs is semmilyen cselekmény (pl. további bizonyítás) csak valamikor leírják. No ez lesz az amit más napra dátumozhatnak.
Előzmény: Törölt nick (913)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.31 0 0 913
Huh ez jó kérdés. Az iratokba betekinthetsz, nyilván az adott ügyed irataiba. Ez pedig elviekben tartalmazza a iktatás napját is.
Előzmény: Törölt nick (912)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.31 0 0 912

 

"ha vissza is dátumozzák"

 

 Nekem is van egy visszadátumozás-gyanús esetem. Kérhetek-e az iktatókönyvuk tárgyoldalából másolatot? Gondolom iktatni még ma is papiralapon kell.

 

 

Előzmény: Theorizer (901)
Boszika83 Creative Commons License 2009.03.30 0 0 911
Köszönöm szépen a segítséget!
Tralfamador Zog Creative Commons License 2009.03.30 0 0 910

Szerintem ha a másik sofőr volt a hibás, a felelősségbiztosító áll helyt, nem  a casco.

És az örökösök kérhetnek kártérítést.

De én laikus vagyok.

Előzmény: Boszika83 (907)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.30 0 0 909
Szia!

Ez nem közlekedésjogi kérdés, hanem kártérítési-öröklési, elég tág terület részletesen nem értek hozzá.
előszöris tisztázni kell a casco, főleg az ellenfelé erre nem alkalmas. Ugyanis az a járműben bekövetkezet anyagi károkat ellnesúlyozza.

Ami szóbajöhet:

- a vétkes fél kötelező felelősségbiztosítója, mielőbb be kell jelenteni a kárigényt, amiben konrétan meg kell nevezni a kárt
- esetleg mivel munkaviszony körében történt a munkáltató is felel, de ő kimentheti magát, hogy olyan külső elháríthatatlan dolog okozta a balesetet, amelyért nem felel. Ez esélyes, de tudni kell a baleset körülményeit, nekik is érdemes levelet írni.

Véleményem szerint ajogutódok érvényesíthetnek igényt, így a leszármazó is, akár a férjed is. Nyilvánvalóan alapvetően a kiskorú gyermeket érte nem vagyoni kár.

Mindhármotoknak kellene levelet írni mind a munkáltatónak, mind pedig a másik fél kötelező felelősségbiztosítójának-mielőbb.
Előzmény: Boszika83 (907)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.30 0 0 908
Úgy értem nem fix összeg van, hanem tól ig, így 60 ezer maximum, de lehet mellette eltiltás is.

Sebességkorlátozás jelentős túllépése

43. § (1) Aki a km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességet
a) 100 km/órát meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével,
b) 100 km/órát meghaladó sebességkorlátozás esetén legalább a harmadával
túllépi,
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
Előzmény: Theorizer (906)
Boszika83 Creative Commons License 2009.03.30 0 0 907
Szeretném a segítségeteket kérni.Férjem édesapja közlekedési balesetben halt meg, frontálisan ütközött a szolgálati autójával(munkaidőben) egy másik autóval, a másik sofőr volt a vétkes és mindketten azonnal meghaltak.Állítólag a vétkes sofőr cascojától lehetne kártérítést követelni, de egy ügyvéd szerint a férjemnek nincs esélye pénzt kapni, mert nem éltek együtt  és már nagykorú.Szóval csak a kiskorú testvérének és a feleségének van esélye.Más ügyvéd szerint Neki is, csak kevesebbet.Ha valaki tud kérem írja meg vélemyényét!Köszönöm
Theorizer Creative Commons License 2009.03.30 0 0 906
Ne ijesztgess :-), akkor arra is, hogy több ?
Előzmény: Theorizer (905)
Theorizer Creative Commons License 2009.03.29 0 0 905
Ne ijesztgess :-), akkor arra is több ?
Előzmény: Törölt nick (904)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.29 0 0 904
Nincs fix összeg a szabálysértésnél, csak a közigbírságnál, így van esély, hogy kevesebb. Másrészt meg nem kell bíróságra járni, csak egy beadványt írni.
Előzmény: Theorizer (903)
Theorizer Creative Commons License 2009.03.29 0 0 903
Hát én nem akarok bíróságra járni és a lehetséges büntetésnél több pénzt és idöt erre elpazarolni. Ha jól néztem 60k a büntetés, azt majd csak kiizzadom. Ami felháborít az ügyben, az az 5 és fél hónap. Már arra sem emlékszem, hogy milyen autó volt, meg hogy kivel utaztam, nemhogy más egyébre.

T.
Előzmény: Törölt nick (902)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.29 0 0 902
Ne keverd!!!:) Még mindig kevered.

Van a szabálysértési bírság és a közigazgatási bírság, ekkőt különbzik, fáradt vagyok leírni miben, de fogadd el.:)))

A te ügyedben nincs 60 nap, max az hogy a közig eljárást 60 napon belül kell lefolytatni, de semmi nem tiltja, hogy mi van ha nem sikerül... 65 nap nem súlyos eljárási hiba.

De ez nem közig ügy lesz! Szabálysértési. Ott él az említett 6 hónap, de nincs semmilyen 60 nap.

Igen akkommentrban írják, hogy ez tanúvallomás, magam sem értm, mert az általában személyesen tesz az ember. de cselesek, mert közig eljárásban mint tanút nyilatkoztatnak, ha nem nyilatkozol szabálytalan, mert csak bűncselekmény esetén nem vagy köteles vallomást tenni. Így megtudják ki vezette az autót, így már meg van az eljárs alá vont személy. Ha mindezt szabálysértési eljársban tennék, akkor ezt nem lehetne.

Ugyanis jelenleg arra kíváncsik ki az aki vezette az autót. Családi ügy esetén ez könnyeb, de autókölcsönzésnél mégiscsak ott van, hogy ki kapta meg erre a jogosultságot. Az más kérdés, hogy betartották-e. Tehát szerintem csak az autókölcsönzőt kereshetig meg közig eljárás keretében, azonban téged már szabálysértési eljárás ekretében kellene nyilatkozatni. Ekkor jön az, hogy aki önmagát vagy hozzátartozóját....az nem köteles...

de most az elévülés szempontjából te jobban jársz ezzel.

Mindenesetre pofátlanság, leht meg kéne írni közeli hozzátartozó, aki ellen nem kívánsz vallomást tenni. Persze ez nem szabályos de nem hiszem erőlködnének, szép kis per lehetne belőle, ha kivonnák emiatt a forgalomból a kocsit.
Tehát cseles dolog ez.
Na ha meg nem vonják ki, akkor szépen elindítják a közigazgatási bírságos ügyet, akkor megbírságoljuk az alapján. Szép kis ckalamajka,., részben az AB előtt van az ügy, mert ami szabálysértés tekintetében hézagok vannak az elképesztő.

Úgyhogy sok út áll előtted, akár més Strassbourg is.

Én azt mondom fő a közlekedésbiztonság, de legyen kelő számú apparátus, aki be tudja tartani és ismeri is az eljársi szabályokat-és nem cselez...
Előzmény: Theorizer (901)
Theorizer Creative Commons License 2009.03.29 0 0 901
Igen, nagyon egyértelmüen nem derül ki, de a kommentárban leírják (most rövidítve írom), hogy ezen nyilatkozatom tartalmilag tanuvallomásnak tekintendö, így igazmondási kötelezettségem van, és (és itt jön a lényeg) a közigazgatási hatósági elárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló X.Y. törvény alapján a tanvallomást ilyen és ilyen esetekben megtagadhatom. Tehát valszeg ez még jelenleg egy közigazgatási hatósági elárás.

Egyébként mindenképpen a legutolsó pillanatban akartam feladni a választ. Már csak azárt is, mert ha 5 és fél hónapig tartott, hogy az autókölcsönzötöl lekérjék az adataimat, lehet, hogy már a határozattal kicsúsznak a 6 hónapból (egy bö hetük lesz rá). Persze azt még ha vissza is dátumozzák, a 60 napra még mindig hivatkozhatnék a fellebezésnél (amiröl én viszont azt olvastam valahol, hogy 5000 forint, de még az is jó).

T.
Előzmény: Törölt nick (900)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.29 0 0 900
Vitatható szerintem a dolog. Most a 60 napot ne keverjük ide.)

Több ponton módosítják a törvényt, de még mindig nem eléggé, mert tele van hiányoságokkal és így a büntetőjogból kell beemelni az elveket.

Én megindítottam volna ismeretlen elkövetővel szemben az eljárást, és akkor nincs gond. Csak éppen a szabálysértésben szinte feltételezik, hogy mindig van "elkövető", aki ismert (közölni kell az ismert adatait). De láttam olyan eljárást is ahol nem volt ismert és lefolytatták, igyekeztek megtudni ki az. Ugyanis a szabálysértésben nincs nyomozás, így 99%-ban ismert elkövető ellen folyik az eljárás. A BM endelet viszont kimondja, ismeretlen ellen is indítani lehet eljárást.
Szerintem jelenleg csak egy közigazgatási eljárás folyik, amit lezárnak és lesz egy szabálysértési belőle.
A jogelvek alapján szerintem csak azon eljársi cselekmének számítanak bele, amelyek a szabálysértési eljárás alatt keletkeztek. Így az eljárás megindítása is ilyen lehet, vagy a határozat maga, ha 6 hónapon belül születik meg. Az a kérdés, hogy az eljárs megindításáról jön-e valami végzés szerű aktus, passz...

24. § (1) A szabálysértési eljárás a szabálysértési számon történő iktatás napjával indul meg.

Önmagában az ikatás kérdés, hogy eljársi cselekmény-e No ez tipikus aktustan, utána kellene nézni a kommentárban.

Végülis olyan mindegy, érdemes ezen az alapon megfellebezni, ha a határozat későbbi, mint 6 hónap. Tanácsokat nem akarok adni, de nem kell elkapkodni a visszaküldést, tértivevénnyel kell, hogy látható legyen mi az a legkorábbi nap, amikor iktatták és mondjuk vasárnap nem hoztak határozatot...

Érdemes fellebbezni, ha ezek fennállnak, mert az eljárás ingyenes, egy próbát megér. Sőt amikor visszaküldted az iratot, akár be is mehetsz egy héttel rá, hogy miként áll az ügy betekints az iratokba, akkor látod mikor iktatták, stb.
Előzmény: Theorizer (898)
Theorizer Creative Commons License 2009.03.29 0 0 899
Ok, értem. Köszönöm mégegyszer a válaszokat.

T.
Előzmény: Törölt nick (897)
Theorizer Creative Commons License 2009.03.29 0 0 898
Ráadásul ahogy írják: "Az adatkérés célja: a fent megjelölt szabályszegés miatt a szabálysértési eljárás megindítása".
Ahogy gondolom, az ezt lezáró határozatnak kellett volna 60 napon belül elkészülnie, tehát most még a rendörség által kedvelt határozat-visszadátumozási trükk sem nagyon müködne. Vagy téveszméim vannak ezügyben?
Előzmény: Theorizer (896)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.29 0 0 897
Nincs mit, remélem jót írtam.
Kiegészítés:
Az eljársi cselekménytől foganatosításától számítják az elévülést, nem a kézhezvételtől- szerintem de fejből nem tudom:)

A 60 nap pedig egy másfajta eljárásra vonatkozik, a közigbírágra, de ez nem az, így jelentősége nincs.
Előzmény: Theorizer (896)
Theorizer Creative Commons License 2009.03.29 0 0 896
Köszönöm a választ! Sajnos még van egy bö 2 hét az elévülésig, s a héten meg már fel kell adnom a válasz levelet (8 napon belül ugyebár), úgyhogy még éppen megbüntetnek. Utolsó reményem a 60 nap volt, ami meg, ahogy írtad, nem sokat számít.
Előzmény: Törölt nick (895)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.29 0 0 895
"88. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 84. § (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben, továbbá, ha

c) a járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa (üzemben tartója) a rendőrhatóság felhívására a jármű vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,"

"11. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).
(2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.
(6) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.
(7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak."

Tehát a 6 hónap csak ún, szubjektív idő, ha nem történik semmit eljárási cselekmény. A 2 év az objektív, amikor már semmiképp nem lehet eljárni az elkövetővel szemben.

Ha jól számolom, a Te esetedben nincs meg a 6 hónap (nov., dec., jan. febr.+még egy hónap). De pont határeset.
Előzmény: Theorizer (894)
Theorizer Creative Commons License 2009.03.29 0 0 894
Pontosan, szabálysértési eljárásról van szó (gyorshajtás), viszont az autó egy bérautó volt. Vélhetöleg akkor ezért az adatszolgáltatási felszólítás.
Előzmény: Törölt nick (893)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.28 0 0 893
A 60 nap kapcán kétséges a jogalkalmazói gyakorlat. Jellemzően azt mondtuk ne fellebbezzenek, mert ez csak egy lejárási szabály, a büntetőeljárásban is vannak következmények nélküli szabályok. Elég pontatlan volt a jogalkotó, ha ilyen rést hagyott, illetve minden féle dolgot szabályoz, amit nem feltétlen itt kellene.
Lehet butaságot írok, de pl. elévülési szabály nincs a törvényben!
A legújabb gyakorlat ismeretében volt, ahol a másodfokon megváltoztatták a határozatot, vélhetően pont emiatt, mert ezt a 560 napot tekintik az eljárásra nyitvaálló határidőnek.

Ugyanakkor pont az objektív felelősség miatt nem szoktak nyilatkozatot kiküldeni, hogy ki vezette az autót, hanem a rendszám szerinti tulajnak kiszabják a bírságot.
Nem lehet, hogy szabálysértési eljárásról van szó? Ettől függ a dolog.
Előzmény: Theorizer (892)
Theorizer Creative Commons License 2009.03.28 0 0 892
Sziasztok!

Tegnap kaptam a Komárom-Esztergom megyei rfk-tól egy levelet, amiben adatszolgáltatásra szólítanak fel mivel állítólag 2008 októberében valahol az M1-esen 60km/h helyett 102-vel mentem. A kérdésem, hogy ilyenkor mit kell tenni. A 60 nap ugye már rég lejárt. Kell még egyáltalán ezzel a felszólítással foglalkoznom, vagy már nem? Vagy küldjem vissza az adatokat, és majd a határozatot fellebezzem meg?

Válaszotokat elöre is köszönöm.
T.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!