Úgy gondolom, félre értettél. Én arra az informatikusra gondoltam, aki az általad hivatkozott honlapot szerkeszti. Amit leírtam az tapasztalat Dél-Alfőldi termőtájra, valamint Debrecen környékére vonatkozik. Nálam a fagytűrés, és az árúvá készítés a fő szempont. Kértél linket, „ahol azt írják a Sweet Lady fogékony a tafrinára, moniliás gyümölcsrothadásra, valamint a lisztharmatra” miért, csak a linknek hiszel nem a tapasztalatnak? Mert ha igen kereshetek neked.
Ahogy látom ezek régi sebzésekből indultak: Nem szakszerű ágeltávolítás miatt elkezdett elhalni a kéreg, berszivárgott alá a víz, megfagyott, és megtámadta valami gombafertőzés. Az élő részig vissza kell hántani és sebkezelővel lekezelni!
Nem vagyok informatikus. Nem vagyok nagy szakértő, de azért suszter sem.
Mindkét fajta megtalálható nálunk, a kétfakb.8méterrevanegymástól. A két fa egy faiskolából van. Saját tapasztalat alapján írtam, amit a linkelt táblázat is alátámaszt.
Felesleges sztem ennyire bizonygatni valamit. A kérdező biztosan el tudja dönteni, mi az ami számára a legmegfelelőbb.
A saját caldesim (ugye nem rossz egy szted susztertől?):
http://www.kutdiak.kee.hu/diak/nzs/gnekt.htm Én úgy gondolom „suszter maradjon a kaptafánál”. Egy informatikus aki csak hallomásból ismeri a gyümölcsöket nem jó ha minden tapasztalat nélkül próbál másokat befolyásolni. A fajtákkal kapcsolatba én jobban hiszek Szél Istvánnak aki mellesleg a Dél- Alföldi Őszibarack termesztők Szövetségének alelnöke, mint egy informatikusnak. Amikor elkezdtem a fajtaváltást tőle kértem szaktanácsot. Ö a Lady sorozatból, csak a July és a Sprig Ladyt javasolta termelésbe venni, valamint még a Caldesi 2000, Loring, Earli Rendhaven, Cresthaven, Baby Gold-6, Fantázia, Incrocio Pieri. Ezeket a fajtákat azért merte ajánlani, mert fajtakísérletet folytatott velük amely része volt az Érdi Gyümölcs Kutató Kht. külföldi fajták hazai honosításának. Én is tudnák olyan linkeket beírni ahol leírják a Sweet Lady fogékony a tafrinára, moniliás gyümölcsrothadásra, valamint a lisztharmatra, ez valóság nem hallomás. Lehet, hogy a te fáid olyan klimatikus viszonyok közt vannak, ami nem hozza elő a negatív tulajdonságait. Ezekkel a sorokkal nem állt szándékomba sem Téged sem másokat megsérteni, ha mégis úgy érzed, akkor elnézést kérek.
A felsorolt fajták közül nekem csak a Kanadában termesztésbe vont Harkoval van tapasztalatom.
Jellemzői:
A vesszők teljes hosszában hoznak virágokat és nagyon jól termékenyül,bőtermő és minden évben ritkítani kell.
Fagytűrése nagyon jó,még téli fagykárom nem volt ennél a fajtánál.
A gyümölcs szép színes gömb alakú és jó ízű az augusztus elején érő gyümölcsök valamennyivel kisebbek, mint az új amerikai vagy
olasz fajták.Magvaváló gyümölcsben a kőmag kicsi.Tafrinás levélsodrosodással szemben ellenálló és így kevés növényvédelmet igényel.Én ezt a fajtát nagyon értékesnek tartom és még soha nem okozott csalódást.
Én is írnék egy tippet. Nekem anno faiskolákban azt mondták, nézzem meg az öreg fák törzsét. A kisfák ültetésénél a szemzés ne arra az oldalra essen, amelyik oldalon az öreg fákon mohásodás látszik.
Most találtam rá a topikra, még nem volt időm beleolvasni, de nagyon érdekel a téma.Azt szeretném kérdezni, hogy a Ford fajtával kinek milyen tapasztalatai vannak?Betegségek, íz,stb...
Semmit sem tudok javasolni csak a saját tapasztalataimat írom le. A meszelés jó, pláne télen, a cső szerintem nem. Nekem volt tűzelhalásos birsem, a falu nagyrészében ki is mentek a fák, én kicsit megmetszettem, a törzséhez egy kb 6 méteres csövet kötöttem tetején egy forgó esőztetővel. Az egész fát beterítette, szivárvány is volt, eső szag is, és a fa is gyönyörűen helyrejött. Őszre már semmi sem látszott a tűzelhalásból. De lehet hogy csak szerencsém volt, tehát javasolni nem javaslom.
Ebben az anyagban olvastam,h esőztetővel is lehet öntözni a kajszit,őszit.
Ez a dolog mennyire állja meg a helyét életben?Nem lesz tiszta gombafertőzéses a növény?
Nekünk a kajszi és a csersznye csemete került a füvesítésünkbe,ahol öntözörendszer végzi a locsolást.Szórófejek vannak telepítve.Nem lesz baja a fáknak a locsolótól?
A nagypapa azt javasolta,h pvc csövet vágjak el hosszába és azt húzzam a törzsre...amikor szezonja van a locsolásnak./nyáron/,vagy kenjem le mésszel a szárát a fának...
Jó lenne, ha a telepítés előtt megismerkednél személyesen is ezekkel a fajtákkal, ha Te akarod felnevelni, gondozni a fákat és szüretelni, értékesíteni a gyümölcsöt. Sok bukfencet elkerülnél.
Ha leírás alapján döntesz, akkor csak teljesen hiteles /pl. tartamkísérletekből származó/ tudományos ismertetéseknek higgy.
Valóban gond van az őszi ültetéssel, mert télen a nem működő /elvágott/ gyökerek miatt egyszerően kiszárad a fa. Tavasszal is csak olyan fát vegyél, amit akkor termeltek ki. Az nem baj, ha már mozdulnak a rügyek, beöntözve simán megmarad. /Zöld leveles korában is ültettem már veder vízben tartott és ott kihajtott szabadgyökerű nektarint, szépen megfakadt./
Én még új vagyok itt, és a témában is, de jövőbeni tervem egy két hektáros nektarinültetvény telepítése a mi kis Zala megyénkben.
Ezügyben szeretnélek kérni benneteket, hogy adjatok tanácsokat.
Az első problémám:
Három fajtát találtam szimpatikusnak, és megfelelőnek a mi vidékünkre. A Harko-t, Andosa-t és a Nectagrand 1-et. A fajtaleírásukat ismerem, de kíváncsi lennék, vajon a valóságban milyenek. Tehát igazak e amiket írnak róluk? Fagytűrés, stb. Illetve úgy tudom, az utóbbit Magyarországon nem jegyezték be, ezért a beszerzése kissé nehézkes. Esetleg tudtok valakit, aki ezt a fajtát termeszti, és ad el oltványt is?
És még egy dolog lenne:
Azt olvastam az egyik mezőgazdasági újságban, hogy a barackot jobb tavasszal ültetni, mint ősszel, mert a sérült hajszálgyökerek a 8 foknál hidegebb talajban már nem regenerálódnak, ezért esélyesebb, hogy olyan károsodás éri a fát, hogy tavasszal ki sem hajt.
Faiskolában azért rakják a szemeket az alany északi (Észak-nyugati) oldalára (ha lehet), mert ott árnyékban van, így nem szárítja a nap. Ez főleg akkor volt még érdekes, amikor raffiával kötöztek.
Hazánkban az uralkodó széljárás is a legtöbb helyen ilyen irányú. Ez ezért jó, mert a fakadó hajtást a szél az alanyra nyomja és nem attól elfelé. Így kisebb a letörésből eredő pusztulás és egyenesebb is az új törzs.
Ültetésnél is érdemes ezt az irányt megtartani, de ha az adott helyen az uralkodó száljárás más, akkor azért lehet fordítani a csemetén! Az idősebb fákon a környéken, főleg, ha van amit nem nagyon metszenek, jól megfigyelhető a koronákon a szélnyomás okozta deformálódás. Érdemes ehhez is igazodni!
Én még az alany gyökerét is figyelni szoktam, hogy legalább egy erősebb legyen a szél felöli oldalon.
Nagyon köszönöm a tanácsokat! Így már könnyebb lélekkel tudok dönteni.
A szél járását, az oltást figyelembe véve kelet nyugat irányba lesz a legcélszerűbb ezt a kajszit kissé megdöntve elültetni, hogy egyúttal valamelyest egyenesbe hozzam.
Én meg pont fordítva.Az összes metszési felület délre néz.Ha fordítva lenne a szélnyomás miatt könnyebben letörhetne az oltásnál.Meg ugye úgy görbül,ha északra nézne megint csak a görbülést segíteném.Persze csak sztem...
Én minden fámat úgy ültetem hogy az oltás helyén levé vágás északra nézzen. Egyszer azt hallotam hogy az oltásokat minig igy végzik hogy a metszés észak fele áljon. És a fa úgy terem a legtöbbet ahogy eredeti irányba van elültetve. Hogy ez igaz e azt majd profik vagy megerősítik vagy megcáfolják.
Egyébként szerintem inkább nyáron a termés leszedése után metszed a fát. Ha ilyenkor mégis késztetés érzel a metszésre azonnal kend be a sebet fagélel.
Megérkezett a Bergeron kajszi a starkl kertészettől.
Erőteljes husáng, visszametszve három szintén visszametszett féloldalas oldalhajtással. Azon tűnődöm milyen tájolással ültessem majd el a fát. Merre nézzen a három megkurtított ágacska? Keletre, délre vagy nyugatra?
A szentírás szerint pirosbimbós állapotban kell a kajszit metszeni.
Most tartok ott, de a számat eltátottam a bimbók láttán. Ugyanis ez az első év, amikor virágokat hoz.
Igazából tanácstalan is vagyok. Most akartam a seprős ágak végét visszametszeni, erre telis-tele vannak virágokkal. Azt hiszem egyenlőre meghagyom a méheknek, mert ez az első virágzó fa a környéken.
