Sötét, normál hőmérsékletű helyen elég sokáig elállnak egyes anyagok, amiknek nem is lenne szabad hivatalosan.
Egykor a munkahelyen egy volt kolléga lezárt öltözői szekrényének felnyitásakor találtunk egy üveg sört, aminek még - a korabeli szokások szerint - 3 nap volt a szavatossága. Akkor már vagy 10 éve nem gyártottak ilyen szavatossággal.
Egy bátor kolléga megkóstolta, aztán megitta az egészet, és azt mondta, jó volt. (A szavatossági idő 500-szorosának letelte után.)
Szerintem ha problémád szokott lenni a hidegkedvelő baktériumokkal , amik a fákban élnek és lájtosabb téli napokon is munkálkodnak (pl. sárgabarack gutaütés), akkor nem felesleges a réz használata. (A többi anyagé igen.)
Ha a tavaszi lemosót olyankor szoktad, amikor már az olaj meg a kén is ér valamit, vagyis csak közvetlenül kihajtás előtt, rügypattanás után (értve ez alatt azt, amikor a rügypikkelyek már elmozdultak egymáson), akkor a korai gombák ellen jó egy előzetes rezes dolog. Február végén jobb lenne, de ilyenkor is érhet valamit.
Én is ilyesmi ellen használom főképpen, foltkezeléssel. (Legrosszabb az acat, ez még az 5 % glifozátot is túléli, ha nem nőtt meg eléggé az utolsó kapálás óta.)
De azért előfordul időnként, hogy valamelyik gyümölcsösben időhiány+folyamatos esőzés következtében már a rotációs kapa kevés lesz, és glifozátot kell bevetni.
Plusz van vagy 300 méter tavaszi hagymás virágom, amiknek a rendszeres gyomlálására nincs kapacitásom, ezeket általában nyáron leszáradás után, meg tél elején a gyepszerűen kelő áttelő tyúkhúr miatt le szoktam fújni, néha még ősszel is, ha indokolt.
A totális gyomírtó szerek döntő többségének a hatóanyaga a Glifozát. A gramoxon gyors hatású szer volt és szinte egy nap alatt leperzselte a bepermetezett növényeket mert a sejteket roncsolta ennek a szernek talán az utóda a Finale nevű gyomírtó ez is leperzseli a növényt. A Glifozát tartalmú szerek ( Glialka, Medallon, Kapazin, Roundap, és még vagy tíz szer)a bekerülnek a növénybe lejut a gyökérzetbe amit szétroncsol és a növény föld feletti része ezután kezd elszáradni ez pár nap vagy egy hét.
Régen volt a Gramoxone (azt hiszem betiltották), mi a különbség?
Pár éve meghalt egy vasutas ismerősöm, a hagyatékban találtunk egy Pepsis üvegben!!! 1 l gyomirtót, szerintem az az volt (még a régi Pepsi logó volt rajta)
A szer a mai napig működik, 6-8 órán belül látható hatása van. Ez gondolom Gramoxone lehetett.
Van amit szinte nem is lehet mással kiírtani. Én tarack és folyófű ellen használtam, mikor elhanyagolt új területet vettem művelésbe. A többit vitte a folyamatos kapálás.
Igen, az tény, hogy a gombákra és emberekre nem ugyanazok a szerek hatnak.
De ahhoz képest írtam, hogy a "természetvédők" egy általános környezetkárosító méregnek állítják be a glifozátot. (A magyar Greenpeace véleménye azért moderáltabb.)
A hozzászokáshoz egy rendszeres hatás szükséges.
Én bozótirtásra olyan helyeken szoktam alkalmazni, ahová még soha nem került glifozát.
Leginkább az a probléma a modern szerekkel, hogy próbálják gyorsítani a hatásukat és egyben a lebomlásukat. A rövid lebomlás egyben azzal is jár, hogy gyakran lecsökken a hatása a szernek, vagy mert rosszul adagolják, vagy mert hamisítják, vagy mert késve használják fel. Ezek vezethetnek a rezisztencia kialakulásához a legtöbbször.
Ugyanakkor a hagyományos szerek közül van számos olyan, amelyik stabilan hatásos... Ilyen a réz és a kén készítmények, de a Dithane is és biztosan van még egy pár.
A gombák és glifozát viszonya az emberi mérgezések szempontjából nem sokat jelent. Az ember meg a gomba másként működik.
Egy érdekesség:
Jó 30 évvel ezelőtt az akkori orvos barátnőm (jó szakember) nem tudta kikezelni egy candida fertőzésem, de összehozott az akkori mikrobiologiai kutatóintézet egyik vezető tudósával, hogy hátha...
Tőle származó információ, hogy kisérleteik során tapasztalták, hogy a gombák számára mérgező anyaghoz milyen gyorsan alkalmazkodnak egyes mikrogomba fajok.
5 - 10 generáció után az első generáció számára még mérgező anyag TÁPLÁLÉKFORRÁSUL szolgál a megmaradtaknak, akik röhöve kajálják azt a mérget és szaporodnak rajta, amelyik az ük - ük szüleik pusztulását okozta.
Gondolom, ebből a Greenpeace szerint is meg kellene enni napi 1-2 kg-ot, hogy a szermaradék veszélyes legyen a túlérzékenyek számára.
Ha hiszünk a Greenpeace-nek, akkor ez egy olyan mérgező anyag, hogy favédő szernek is elmegy, mert a lepermetezett növények 20 év alatt se korhadnak el.
Ezzel szemben az a saját tapasztalatom, hogy a glifozáttal kiirtott kökénybokrok töve 3 éven belül elkorhad, a csak kivágott és elpusztult tövek meg 5 év alatt se.
Ha annyira mérgező vegyi anyag lenne benne, akkor a gombák nem imádnák ennyire, szerintem.
Hogy ilyen célra termelt napraforgót milyen szerrel szárítanak, azt nem tudom, de az biztos, hogy olajcélú napraforgóra szokás glifozátot használni. Az ÉVI-je 14 nap. És az adatok úgy vannak megadva, ugye, hogy a szermaradék már ekkor olyan alacsony, hogy ha aznap olajat ütnek a napraforgóból, és felhasználják a krumplisütéshez, annak fogyasztása már nem jelent kockázatot a jelenleg érvényes vizsgálatok szerint.
Az Európai Parlament bebizonyította, hogy teljesen dilettáns gyülekezet.
A cikk szerint csak az ipari méretű felhasználást akarták engedélyezni, a háztartásit meg azonnal betiltani.
Pedig hát a probléma a deszikkálásra való felhasználással van, azaz, ha élelmiszert kezelnek a szerrel, nem pedig ha a elfogyasztásra nem kerülő gyomot irtjuk vele. Arról pedig még soha nem hallottam, hogy bárki gyomirtóval deszikkálta volna a kertjében saját fogyasztásra termelt növényt.
Mindenesetre, ha tényleg betiltják, akkor veszek 100 litert, és reménykedni fogok, hogy még 20 év után se változtatja meg túlzottan a tulajdonságait.
Nincs semmi hasonló szer, amit használni tudnék helyette.
Már az is probléma nekem, hogy nem vettem Panterát, amikor még lehetett.
Most keresni kell valami mást, amivel a kétszikű évelők (főleg virágok) közül ki tudom takarítani az évelő egyszikűeket, és nem csak 5 l-es kiszerelésben van.