Bocs,hogy belebeszélek,nem csak neked szól,hanem az egész mivipolános-brigádnak: mennyi oltást csináltatok eddig ? Most vetődött fel először ez a "probléma",senki nem használja ezt /legalább is gyümölcsfákra/...kicsit túlmisztifikáljátok ezt a kérdést,ahogy gergerg is mondja,szigszalag...és semmi flanc.Nem kell itt csövezni...
Hogy ti mocsoda problémát csináltok ebből a mipolán csőből! :-)
Bementek az első járműboltba amit a környéken találtok és kértek mipolán csövet. Ott lesz több féle méretben, tekercsekben, az eladó meg vágja a méretet. Egy viasz vagy átlátszó szinű, nyúlákony cső az, ha attól féltek hogy az eladú becsap. Én csináltam már zsugrcsővel is, meg ezzel is, de még mindig a szigetelő szalag a legjobb. UV,stb.. nem mindegy? 3 hónapot minden kibír.
Szia! Ha jól értettem, nemest akarsz gyökereztetni? Nem annyira ajánlom. Erre találták ki az oltást! Más: Nemrég írtad, hogy minden hónapban szeretnél oltogatni http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=371867& Itt egy cikk táblázattal együtt, hogy mikor, mit, hogyan érdemes! :) Sok sikert!
"Mindegy", hogy nevezzük, nem azon volt a hangsúly.
Tisztában vagyok azzal szakmáimhoz kapcsolódóan mi az a zsugorcső, és hogyan kell alkalmazni.
2000ft-os paraktikeres hőlégfúvóval is lehet zsugorítani. Az, hogy nem lett munkáidból fakadóan tűz (ami nem derül ki pontosan mi, de mindegy is) szerencsének, és nem a felhasználásnak köszönhető.
A szabványok, tűzvédelmi előíások azért vannak, hogy betartásra kerüljenek.
Egyébként pedig semmilyen módon a zsugorcsó, elektromos kötések, stb. a témához nem kapcsolódnak.
Nem kell elnézést kérni, esetleg -ha akarod- fogadd meg amit leírtam.
A pincében elővettem egy korai és egy későbbi, befőzni való cseresznye hűtött vesszőit, hogy megnézzem őket, alkalmasak-e még szemzésre. Szerencsére elég jó állapotban voltak, a keresztmetszetük még zöld volt.
A korai cseresznyénél néhány, az ágak tövéből kimetszett, sok alapi rügyet tartalmazó vesszőnél mintha penészedést láttam volna a talpukon. Közelebbról megnézve, viszont inkább kalluszképződésnek látszott.
Ezért a végüket benedvesítve és Incit-8 talkumporos gyökereztető hormonba mártva őket földbe ültettem őket, majd belocsoltam a tövüket. Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre. Ha beválik, akkor lesz öt szép kis cseresznyefám.
A két cseresznyét pedig egymásra szemeztem a régi, pincében hűtött vesszőkről levágott szemekkel. Előtte azonban kipróbáltam valamit. Mivel a fórumon volt régebben két videó, amin az egyiken a szemet vízbe, vagy valamilyen oldatba mártották bele beültetés előtt, egy másik videón pedig szájba vették egy darabig. Én egy harmadik módszert próbáltam ki. Ezeknek a módszereknek szerintem egyrészt az a célja, hogy nedvesen tartsák a szemet, nehogy kiszáradjoni, a másik cél pedig a fertőtlenítés.
Sokan alkalmazunk a tél végén, tavasz elején levágott oltóvesszők hűtőben való tárolására gombaölőszeres folyadékot, hogy felhasználásukig elálljanak.
Így a már levágott szemeket beültetésük előtt pár másodpercre ilyen folyadékba mártottam be. Nagyon kíváncsi leszek ezeknél is az eredményre.
Vigyázat, ezek még csak kísérletezések, mindenki csak saját felelősségére kövessen! :)
Fiatal, jó karban lévő Sermina és Althan ringló fáim kb. 8 m-re vannak egymástól. A szakirodalom szerint ugyanis egymás porzói. Minden tavaszon elborítja mindkettőt a virág, de alig termékenyülnek. A Sermina évek óta 10-20 db gyümölcsöt ad, az Althan kb. a dupláját. A Serminát kivágnám (ez a haszontalanabbik) ha sikerülne átörökítenem az Althanra egy két vesszőt. Több alkalommal próbáltam nyárvégi T-szemzéssel, de mindet "ledobta". Valami jó tanács kellene, mielőtt fejszét ragadok...
Természetesen megállapodhatunk abban, hogy ezentúl nevezzük a mipolánt vipolánnak. Mi ketten. De lehet, hogy ha vipolánt vásárolni megyünk, a tapasztalatlan kereskedők erről a megállapodásról nem fognak tudni. A tapasztaltabbak pedig vissza fognak kérdezni, hogy ugye mipolánra tetszettek gondolni. A zsugorcsőről pedig annyit, hogy műszergyárban 400 fokos levegővel, hőlégfúvóval zsugorítják. Háztájiban a hajszárító nem ad elég meleget. Tapasztalt műszerészek tábori körülmények között őngyújtóval zsugorítanak. Én is csináltam ilyet, munkatársaim is csináltak ilyet és még egy tűz sem keletkezett belőle. Persze nem meggyújtani kell a zsugorcsövet, hanem illő távolból melegíteni. Szándékosan nem írtam, hogy oltások védelméhez ez alkalmas lenne, mert nem próbáltam, és nem értek ahhoz, hogy az élő fa milyen mértékű pillanatnyi meleget képes károsodás nélkül elviselni. A mipoláncsövet meghatározott méretekben árulják, és ha sikerült megfelelő méretet vásárolni, akkor minden OK. Normális esetben úgy van ahogy írod, a mipoláncsőnek tényleg elegendő nyúlása van ahhoz, hogy alkalmazkodjék az oltandó vessződarab méretéhez. A nitrohigitós lágyítás csak egy szükségmegoldás, de műszergyárakban is használatos volt mindaddig, amig a zsugorcső el nem terjedt. Persze erről sem merem azt állítani, hogy alkalmas növények oltásának védelmére. Azt gyanítom, hogy nem alkalmas.
Száz szónak is egy a vége: Azért szólaltam meg, hogy DarvasBJ számára megvilágítsam, hogy az általa idézett szakirodalom nem hibás, a PVC cső mipolán formájában valóban alkalmas oltások védelmére. Az összes többit írd az én tudálékosságom számlájára, amiért szíves elnézésedet és mások elnézését is kérem.
Sok sok oltásból volt ami már sikeres lett. Pár szilva és 3 körte sikeresen megeredt. Érdekesség,hogy a körte még csak most. A szilváknál már van aminek 20cm-es hajtása van. Az lenne a kérdésem,hogy úgy a drasztikus mirabolán csonkítás eredménye az lett,hogy a fa is intenzíven hajt. Mennyit kell levennem belőle,hogy a nemesek fejlődjenek szépen. Igaz nem látom zavarná ez az oltásokat.
A vipolán /nálunk, és most mindegy, milyen betű áll az elején/ cső oltásra tökéletes, nem kell semmibe belemártani, nem keményedik meg az összeforrás ideje alatt, nyúlik, követi a fás rész alakját.
Elektromos vezetéket, annak kötését, a kötésre helyezett zsugorcsövet közvetlen lángnak kitenni, égetni, szigorúan tilos!!!!!
Az általad leírtak jó alapja egy későbbi elektromos tűznek.
Kedvescimbora előzetes vélekedése szerint lehet,hogy egyforma a vérkörtétek,sztem meg tuti nem.Mindkettőtökéből eredtek meg és teljesen más a levelek alakja,de még a hajtás színe is.majd csinálok róluk képeket.
A múltkor a fórumon az egyik kommentező felhívta a figyelmünket Kovács Gyula pórszombati erdészre (Pórszombat, Petőfi u 1/a), aki ősi magyar gyümölcsfajtákat szaporít és árul. Szeretnék tőle én is vásárolni néhány fácskát, de nem tudom, hogy hogyan tudnék hozzájuk eljutni, mivel Heves megyében lakom, Pórszombat pedig Zala megyében, az ország másik végén található. Bár igaz, hogy Budapesten dolgozom, ahonnan könnyebben lehetne elérni oda, de így egyedül és kocsi nélkül elég drága mulatság lenne, még ha nagyon szeretnék is az ottani gyümölcsfákból.
Ezért meg szeretném kérdezni, hogy valaki(ke)t érdekelne-e a dolog, akivel közösen meg lehetne szervezni az odajutást és az elhozatalt? Vagy valaki esetleg jár-e mostanában arrafelé, akinek besegítenék a benzinköltségébe, ha legalább Pestig elhozná a fácskákat? Esetleg valaki járt már ott és tudja, hogy mi a legegyszerűbb módja az ottani facsemeték elhozásának?
A mipolán nem más, mint vékonyfalú pvc. A mipoláncső is pvc cső, de mivel vékonyfalú és sok lágyító van az anyagában, ezért hajlékony és könnyen deformálható. "Sok lágyító van az anyagában" azt jelenti, hogy valamilyen oldószerjellegű dolgot kevertek a pvc anyagába, és ebből a keverékből gyártották a makarónit. Ha ebből a keverékből elpárolog az oldószer (kiszárad a makaroni) a cső merevvé válik. Háztáji körülmények között nitrohigitóba lehet áztatni a vékonyfalú pvc csövet, és akkor lágyabbá válik, könnyebben felveszi egy bonyolult formájú ágacska alakját. A mipoláncsövet főleg az elektrotechnikai ipar használta, vezetékösszekötések védelmére. Ma már különféle zsugorcsöveket használnak helyette, aminek az anyaga egy speciális kristályszerkezetű polietilén. Ha a zsugorcsövet ráhúzzák az összekötött elektromos vezetékre és gyufával vagy öngyújtóval kívülről megmelegítik, rázsugorodik az összekötésre.
Volt olyan szerencsém, hogy beszélgethettem egy Cs. Nagy László nevű kertészmérnökkel. Én kerestem meg Öt, és ismeretlenként is fogadott, amiért mind a mai napig tisztelem Őt. De nem ez a lényeg, hanem az, amit magyarázott: Azt javasolta, hogy ha gond van a pándi tipusú meggyfám termékenyülésével, akkor vigyek neki virágot. Udvarolnom nem kell, de értékelni fogja a fa, ha valamilyen elvadult cigánymeggyről néhány virágzó ágat csokorba szedek, és rákötöm a pándi meggyre. Kipróbáltam, és a méhek tették a dolgukat, megnőtt a kötött gyümölcsök mennyisége. Javasolta azt is, hogy oltsak bele egy két ágat, ha nem akarok telepíteni, vagy nincs helyem egy cigánymeggy számára. Ezt még nem próbáltam, de ami késik, nem múlik. Azért olvasom ezt a fórumot, mert most próbálom összeszedni a végrehajtáshoz szükséges szakismeretet, szakmai fogásokat. Mondjuk ez se fontos. A fontos az, hogy az elképzelésed logikailag teljesen korrekt, és ezt nem én mondom, hanem egy profi kertészmérnök. Meg ahogy látom, itt a fórumon mások is (borsika79 rumanyi) ezt írják.
Ha barackfát akarnék, akkor én a szílvát mind fokoztatosan visszavágnám (első lépésben a két felső vastagabb ágat, alulról számítvaa az első zöld-hajtásuk felett).
Az almánál nem fordítva kellett volna? Alma magoncra almafáról.
Itt van életem legelső gyümölcsoltása. Szilvára kajszi. Több mint három hétig rajta volt a PET palack és még náylon zscskó is. Már le is mondtam a sikerről nem akart megindulni. Három hét után vettem észre, hogy mindha a rügy duzzadna. Mikor már kezdett hajtani levettem a zacskot most már igy néz ki.
Jol látszik, hogy van rajta böven szívóhajtás és mégis megjött az egyik oltás.
Ez alkalommal kérdeznén a topikos kollégáktól, hogy vágjak e le néhány ágat vagy,hogy legyen tovább?
Ez pedig egy alma oltás (vagyis kettő) almamagoncról almára.
Én is így gondoltam, hogy lehetnek egy törzsön egymás prozói.
Az oltáshoz a nemest ebben az évben szeretném magamnak előkészíteni avagy megbízható forrásból beszerezni. Idén elméletem szerint az utóbbival volt a gond, valószínűleg már beindult a nedvkeringés a nemesben amikor lemetszették és akkor már a szakirodalom szerint kicsi a megeredés esélye az új alanyon. Ősszel oda fogok figyelni, hogy saját kezűleg metszem le őket az ismerősök fájáról és rögtön hűtőbe teszem, tavaszig ott teleltetem.
