Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Es hogy updatelsz egy folyamatosan valtozo spiralpalyara ?
He?
Az updateles azt jelenti, hogy az uj installalt software uj tulajdonsagokkal rendelkezik ... ez kerül a "regi", mar meglevö rendszerbe.
A radar adatait jobban ki tudja ertekelni, a spiralt, a raketta mozgasat, tipusat, ... jobban meg tudja saccolni ... ezaltal a talalati valoszinüsege lenyegesen javul, a feladatat jobban el tudja latni. Ennek eleresere vagy "csak" software update kell ... vagy esetleg hardware modulok is (pl. megfelelö signal-processorok a jelfeldolgozas javitasara, vagy idönkent az egesz elavult elektronika csereje).
Ha mar a Phalanx-nal maradunk, akkor abbol letezik >1000 rendszer (több orszag, többszaz hajon telepitve). Teljesen biztos vagyok benne, hogy a meglevö rendszerek hatekonysaganak javitasara FOLYAMATOS megfelelö fejlesztesek, programok leteznek. Ez nem is törtenhet maskent, mert a kiertekelö elektronika nehany evenkent (technologiailag) idejetmultta/elavultta valik, csereje esedekes ...
Az USA katonai technolgiajanak a fejlödese pontosan azt jelenti, hogy a meglevö "cirkuszkocsikat" nem 40 even keresztül eredeti allapotukban tologatjak ide-oda, hanem a követelmenyeknek, lehetösegeknek megfelelöen rendszeresen modernizaljak öket ...
Ilyen nagyobb (latvanyos) programok pl. az Abrams, Apache, összes vadaszgep, C-130, ...ezeket a "generalozas" közben epitik ki, egeszitik ki ujabb tulajdonnsagokkal.
Söt, arrol is van szo, hogy pl. kell-e egy 6. generacios vadaszgep, vagy rendszeres "update"-tel (modulcsere, hardware, software) az F-35 megmarad es egy aktiv "update"-rendszerrel lesz igen hosszu tavon megfelelöen modernoizalhato (esetleg majd kidobjak belöle az egesz pilotahoz köthetö hobelevancot) ... es UAV-kent is üzemelhet majd 20-30 ev mulva.
Hajo legvedelemnel meg van egg eszkoz amit nem nagyon emlitettunk es ez a fedelzeti lovey. A legelterjettebb a 5" loveg Ami igen hatasos nem manoverezo legicelokra is de ugye ebben remenykedni Kane annyi months abban remenykednek hogy a pontatlan fegyveremmel veletlen majd eltalalom a Celt.
As olaszok es a BEA Brit cegek gyartjak a nyugati lovegeket ebben a kategoriaban es as olaszok mar pro a lives sets one tartanak as iranyitott lovedekekkel kapcsolatos fejlesztesukkel.
30 kg is full harciresz linden 3. Masodpercben uton a celok fele.
A cikk forráskönyve: Dan Hampton: The Hunter Killers-Ascalon LLC 2015, a 8-as számban volt.
A másik oldal:
1968 március 10, 357th TFS bevetése, az új AGM-78 STARM-al, 4 db. F-105-F egyengént 2 db. STARM és 1 db. QRC-160-1-8 pod. A STARM első bevetése.
Egy Hanoi melletti hidat támadó F-4D köteléket fedeztek.
Eredmény:8 db. STARM indítva a befogott SNR-75 jelre,20mérföldről, ebből:
-3 db. közvetlenül az indítás után lezuhant műszaki okok miatt, a rakétamotor hibájára gyanakodtak.
-5 db. működött, 3 valószínű találatnak értékelve-a radar kisugárzás megszűnt.Vizuálisan ellenőrizni nem tudták( kb. 4000m magasan összefüggő felhőtakaró) a nagyon aktív csöves légvédelem miatt nem küldtek ki felderítőt.
A másik oldal: 6 db. SA-2 indítva, találat nem volt.
Legyen egy hajó, mondjuk a Moszkva cirkáló. A 24 bejövő rakétára tud indítani a 8 indítóból 48 S-300F rakétát első körben.
Ami átjutott arra megy darabonként két osza.
A Harpoon lassú, béna kacsa két rakétával Pk = 0.9 nagyjából stimmel. Minden bejövő harpoon tehát ez alapján a két layer összesítve Pk= 0,99 nem számítva a CIWS-t.
Tehát annak a valószínűsége hogy egy rakéta sem jut át, 0,9924 = 79% Maximum két bejövő lassú harpoon marad meg legrosszabb esetben is a minimum 3 db CIWS-nek amik 4 Km nél nyitnak tüzet és több mint 12 másodpercük van lőni a célra, ami nagyon sok.
Úgy 1% alatti esély lehet arra hogy akár egy darab harpoon is betalál.
Aha... Csak az már nem repülőgép, hanem repülő tégla!
mikor 40 km távolságnál hirtelen tucatszám bukkan fel ennyi, akkor mit kezdene vele bármelyik nem jenki haditengerészet, akiknek nincs AWACS supportja...
Persze, az ellenséges hajó nyilván egy kőkorszaki hidegháborús ócskavas, egyedül van, és idióták kezelik... Már nagyon messziről lehet észlelni a támadó köteléket, és el lehet kezdeni felkészülni. Ezek szerint neked fogalmad nincs róla, mi az a 9M96, vagy 9M100... Na meg a Ka-31 helikopter...
Arra gondol, hogy hiába csinál bármilyen manővert az AGM-84 akkora a szórása az orosz CIWS-nek, hogy akkor is elkapja. Szerintem ez meg hülyeség, mert a bitang nagy szórás jelent 10-12 MoA hibát. Ehhez képes a 800-900 km/h sebességgel végzett 4G-s forduló bőven nagyobb eltérést csinál.
Egyesek fura ideológiával próbálkoznak ahelyett, hogy legalább középiskolás fizikáhot és geometriához nyúlnának.
A korrábi kommenthez
Az AGM-84 tudtommal semmiféle spirálozást nem csinál, egy felpattanó manőverre képes a vágfázisban, ha ilyen végfázis beállítással indították.
Igen, csak az AGM-84 filléres eszköz a többi gyors ASM-hez képest és egy Super Hornet is elvisz 4 db-ot 3 db pótossal. Tökéletesen megfelel arra, hogy cafatokra lőjenek vele bármit, mert egyszerűen rohadtsok van belőle és a Sz-300 HMZ lazán kívülről indítható és mivel tényleg baromi alacsonyan jön azért megnézném, hogy mikor 40 km távolságnál hirtelen tucatszám bukkan fel ennyi, akkor mit kezdene vele bármelyik nem jenki haditengerészet, akiknek nincs AWACS supportja...
a USN teszteket vegzett a hivatalosan megvasarolt SZU szuperszonikus ASM raketakkal ( azt hiszem pont Moskit volt ) akkor a raketa tengerszinten sosem erte el a 3M sebesseget max 2,7M et de ezt is csak az egyik.
1, Hivatalosan az export verziót tudták megvenni. De nem tették. Ha volt ilyen, amit kétlek, akkor Egyiptomnak vagy Indiának szállított rakétáról lehetett csak szó.
2, A Moskit tengerszinten a gyári adatok alapján 2,2M et tud, a 3M az a nagy magasságra megadott adat. Szóval ha 2,7M et mértek akkor azt jelenti hogy még annál is jobb a rakéta mint ami a katalógusban szerepel.
Kérdés: találtam egy érdekes adatot, aszongya az illető hogy a Dvina a viet bunyó idején megbízhatatlan jószág volt, magas volt az indítási problémák száma, 45%-ot említett ( indítóállványon maradt példánytól az indítás után megbolondultig) a Vietnam folyóirat egyik 2015-ös száma volt, most így nem ugrik be hányas).
Kíváncsi lennék, mekkora a nyugati rakéták rádiógyújtójának érzékenysége.
Általában a rádiógyújtó érzékenységét a harci rész megsemmisítési zónájának méretéhez igazítják, tehát minél kisebb egy rakéta -> annál kisebb a harci rész - > rövidebb hatótávolságú a rádió/optikai gyújtó -> annál alacsonyabban repülő célt lehet elfogni.
A nagyon nagy és drága rakétáknál persze a (technikailag trükkösen megvalósított) kivétel erősíti a fenti szabályt (Volhov/Vega/Sz-300/Patriot :)
Ettől függetlenül nem hiszem, hogy nagy kihívás lelőni egy AGM-84-et. A gépágyúk előretartását a szoftverben lehet módosítani, (szinte biztos, hogy mósosították is a Kortik, vagy a modernizált AK-630 esetében) így a repülési profil nem oszt nem szoroz.
Kíváncsi lennék, mekkora a nyugati rakéták rádiógyújtójának érzékenysége.
assezm a legújabb izraeli cucc is szubszónikus, de amennyire lehet, stealth kialakitás. + ilyen a tengócsőből indítható Popeye változatuk is, amire mehet a nukleáris fej is.
Szuper... és akkor ez a cucc hogyan működik ultraalacsonyan ha nagyobb hullámok is vannak, esetleg vihar? Mert háborúzni nem csak jó időben szoktak.
Mert akkor ugya a "talajmagasság" hullámtaraj-hullámvölgy miatt métereket ugrál, + nagyobb sebességgel ha elkap egy hullámot, akkor gondolom onnan a rakétát már két "t"-vel írják, mert múltidő.
Az AK-630 egyik nagy hibája, mármint hogy bitang pontatlan, szór mint állat, ebben az esetben előny lesz, ezért fogja elkapni könnyedén a rakétát. A Kortik még légvédelmi rakétákkal is fel van szerelve, szóval nem probléma a lassú, manőverezni alig képes AGM-84.
az LRASM-el kell már számolni a légvédelmeknek, nem csak a Harpoon-al, bár utóbbiból is készül II + ER változat.
bár az LRASM maradt subsonic, de azért high-subsonic, de ami főképp érdekes benne az AI, az ellenséges fenyegetési zónák felismerése. van rajta ESM, besugárzás-érzékelő, teljes adatbázis a mai hajók sziluettjeiről, kritikus pontjairól, IR célravezérlés, stealthy/elnyelő törzs-néma mód, datalink, és nem utolsósorban 450kg harci rész.
"Szerintem az amúgy egy rakás sz*r AK-630 is gond nélkül elintézi az AGM-84-et, nem is beszélve a Kortik-ról."
Nagy valoszinuseggel NEM !
Es ennek egy egyszeru oka trukje van. Mar cca 2 evtizede a szubszonikus ASM ek ugy keszulnek hogy a vegfazisban ( cca ucso 6 km ) negy egyenesen repulnek hanem spiralozva . Ennek kovetkezteben az eloretartast a csoves CIWS ek szinte mindig hibasan szamitjak ki vagy csak az ucso par szaz meteren van valos eselyuk ( de messze nem 100% ) hogy elkapjak a kozeledo raketat. Nem veletlen hogy a USN rohamosan tert at a RIM 116 ra kivaltva a csoves technikat tobbszenzoros raketa technikaval.
Magyaran ha meg le is szedi az AK 630 vagy Phalanx a kozeledo ASM et par szaz meterre a hajotol akkor sem biztos hogy a vele parhuzamosan vagy kozel parhuzamosan erkezo tobbi raketat kepes lesz leszedni.
A dolog szepsege az hogy az egesz meg a regi raketakon is elerheto egy szoftver upgraddel.
Ilyen kevés? Azért én többet gondoltam róla... Mondom én, ezek a szubszonikus fegyverek teljesen elavultak. Szerintem az amúgy egy rakás sz*r AK-630 is gond nélkül elintézi az AGM-84-et, nem is beszélve a Kortik-ról.
