Még a darazsak is sokáig köpködnek, ha véletlenül megkóstolják, aztán testületileg átvonulnak máshová, még a direkttermőket is erősen támadják, de ezt békén hagyják.
Tavaly (első évében) olyan gyenge közepes volt, azt hittem, idén majd jobb lesz, de csalódtam.
Ez is az, meggondolatlan voltam tavasszal...
Zöldbe fás oltás. (Kötözés: teflon, úgyhogy nem vág be.)
De alul van egy nagyon kicsi Szuvenír is kihajtva, majd azt nevelem tovább.
A négyből három Szőlőskertek királynőjét oltottam át, mert meguntam, hogy évi átlagban csak 3 fürtöt tudok enni tőkénként. (Idén az összes együtt termett 5 fürtöt.)
Ez meg az utolsó, tőkén lévő Szuvenír-fürt, harmadik éves oltvány, egy kiirtani nem sikerült Novát oltottam át.
Igaz, vannak nála sokkal jobbak, de azért nem rossz, és nagyon egyéni ízű és állagú. Mintha egy gyümölcszselét ennék, a héja nem roppan, a bele pedig nagyon tömör, szinte egy anyagnak tűnik a héjjal.
Így képen elég csúnyán néz ki a raschelháló dörzsölésétől.
Ezt azért tettem rá, mert a seregélyek bementek a madárháló alá, és leszüretelték többek között az egyetlen fürt Hamburgi muskotályt. Pedig még soha nem kóstoltam, úgyhogy elég mérges is voltam. Vagy 4 szem maradt, az nagyon jó volt, azt hiszem, ez a fajta is bekerül a kedvenceim közé.
A metilalkohol a borban kérdéshez egy nyugdíjas mérnöktől.
Tiszta sor, nem értek sem a szőlőhöz (azt most tanulom tőletek) sem a borkészítéshez (az pedig elreláthatólag így is marad). De mint volt karbantartó és üzembehelyező mérnöknek egy Perkin-Elmer gáz-kromatográf tesztelése során módom volt arra, hogy a magyarországi kínálatban meglevő gyakorlatilag összes palackosbor metilalkohol tartalmát megmérjem. Vegyész kollégáim mást is mértek, de engem csak ez az adat érdekelt, és csak ezt jegyeztem meg, és ivási szokásaimat ennek figyelembevételével alakítottam ki.
Három borfajtában gyakorlatilag semmi metilt nem találtunk: Hárslevelű száraz és félédes bárhonnan Tokaji aszu Tokaji szamorodni
Az összes többiben viszont igen. A fehérborok közül legtöbb metilt tartalmazott a szürkebarát, a teljes alkoholtartalom 30 százaléka metil volt. Ez olyan sok, hogy már majdnem elérte az akkor még kapható bolgár vörösborok metilalkohol arányát, ami 35 százalék körül volt. A fehérborok metilhányada átlagosan 10-20 százalék körül volt, a vörösboroké átlagosan 20-25 százalék körül. (nem a bor 10-20 százaléka metil, hanem csak a benne lvő alkoholé. Egy 10 százalék alkoholtartalmú bor egy literjében 1-2 százalék metil van).
Ennek megfelelően szürkebarátot soha nem iszom, vörösborok közül ha választani lehet Cabernet franc, és otthon vendégvárónak hárslevelűt tartok.
Egy mérés nem mérés, tartják a mérnökök. Bármikor el lehet hibázni valamit. Akkor és ott, valöban ilyenek voltak az eredmények. Ezért, ha van valakinek friss adata, kérem, tegye közzé, hátha pontosabb információink lesznek. Köszönöm.
Elöljaroban annyit, hogy a metil alkoholos törtenet egy nagy büdös mese. Nehogy valaki bedöljön a sok buta internetes oldalnak, amit a hidridek es a metil alkohol kapcsan lehet olvasni. Az összes ujsagirot, szenzacioehes mediat, vagy magat szakembernek tarto tudost hajlando vagyok ezzel kapcsolatban megcafolni.
Az ilyen, es ehhez hasonlo mesek sajnos kis hazankban nagyon gyorsan terjednek es igazsagkent beivodnak az emberek agyaba. Amikor valaki elkezd ezzel komolyabban foglalkozni es eljut azokhoz az emberekhez akik ezekben a kutatasokban reszt vettek, vesznek, vagy megismeri azokat az embereket akik az euban döntest hoznak ilyen ügyekben, akkor tarulnak fel csak erdekessegek. Olyan ez, mint mikor Frei Tamas 5000 km-t utazik es bemutatja a tv-ben, hogy nem is ugy van am az, ahogy mi azt eddig gondoltuk.
Szabad orszagban, szabad ember azt telepit amit szabad :)
Viccet felreteve 1000 negyzetmeter alatt nem engedelyköteles a telepites. Vagyis barki telepithet hazikerti szölönek, amit akar. 1000 negyzetmeter felett is szabad telepites csak arra mar nem kap az EU-n belül arutermö ültetveny jelzöt. vagyis sajat maga megihatja.
A többi feltevesre is reagalok igerem, csak egylöre oriasi a pörges a pinceben. Ma legalabb 50 tetel különbözö kiserleti szölö erkezett, ezeket mind fel kell meg dolgozni.
Az idézett állítás csak az akut mérgezésben gondolkodik. A probléma az, hogy a metanol a májat is károsítja, és az egy hosszútávú hatás. Mindazonálltal nem hiszem, hogy valaki pont az Othello bor miatt lesz majd beteg.
Szerintem othello tőkét a világ végezetéig fogsz tudni szerezni, nem kell emiatt aggódni. Akárhol járok (leszámítva a nagyobb borvidékek komoly ültetvényeit), a vörös szőlő 90% eséllyel othellónak bizonyul. Egyébként csemegeszőlőként én is szeretem.
Jól van, kicsit talán meggondolatlanul írtam a hozzászólásom, de pár dologban szerintem igazam volt. Szerintem rezisztens fajta nincs, maximum csak részben ellenálló. Minden szőlőt kell permetezni, van, amelyiket többet, van, amelyiket kevesebbet. És, mint már írtam, az Irsairól köztudott, hogy nem húzza tovább 20 évnél még jó talajon se.
Részemről azt gondolom a hideg fej adott ebben a kérdésben, csak ritkán iszom direkttermő bort, olyankor jól esik (ha jó :-)), de nem szeretném lecserélni a sárdonémat novára.
Azt gondolom, hogy az összes kérdést a tiltás veti fel, ha a ,,nem ajánlott'', vagy ,,asztali bor'' címszavak vennék körül a direkttermőket kategórikus tiltás helyett, azt talán sokan jobban értené mindenki.
Itt van egy állítás, amit több helyen lehet olvasni a neten, kíváncsi vagyok, hogy ez mennyire áll meg a tudomány nézőpontjából, esetleg van-e benne valami tévedés:
a fehérborok metilalkohol-tartalma 30 – 120 mg/l,
a vörösboroké 40 – 200 mg/l,
a direkttermőké 40 – 300 mg/l.
Vagyis 40 liter otelló bort kell megigyál nagyon gyorsan ahhoz, hogy a 12 g halálos adag metilalkohol a szervezetedbe jusson. Ne próbálkozz azonban, mert
1. 40 liter folyadékot mondjuk egy óra alatt meginni képtelenség 2. a metil-alkohollal az etil-alkoholt is iszod a borral jelentős túlerőben, tehát a metanolnak esélye sincs az enzim közelébe jutni, mely formaldehiddé alakítaná.
Hagyjuk a 40 liter borivást, ha naponta úgy két liter otellóból készült bort megiszol, akkor 600 mg metil-alkohol jut a szervezetedbe – fényévekre vagyunk a veszélyes mennyiségtől, és iszod vele az etil-alkoholt védelmül !
Érdekesség képpen: ugyanebben az országban a gyümölcspárlatok megengedett metil-alkohol tartalma 1000 g / hl abszolút alkoholra számolva. / www.amc.hu/files/szeszesital_2008.doc / azaz egy 40 fokos gyümölcspárlatban 4 g azaz 4000 mg metilalkohol megengedett, 13 szorosa a direkt termő borokban lévőnek.
Sajnos az eszak-amerikai szölöfajtak több pektint tartalmaznak, mint az europai tarsaik. Ez a pektin metil-alhohollal van eszterezve es a forras soran lebomlo veszelyes alkohol egy resze bar elillan, de egy resze a borban marad. Ezekröl persze vitatkozhatunk, hogy a kommenistak müve, de ez nem urban legenda ezek tudomanyosan bizonyitott dolgok.
Amugy a rokaiz az tenyleg egy szubjektiv dolog. Van aki szereti, van aki (mint pl en) nagyon nem. Önnek teljesen igaza van abban, hogy nem kell emiatt a szölöt a satantol valonak nevezni. Nagyon jo többfrakcios leparlasi technologiak vannak mar arra, hogy a direkttermö szölök gyümölcseböl palinkat keszitsünk. Egyre több helyen talalkozom Izabella vagy Othello lekvarral, zselevel. Ami tenyleg egy kulinaris elvezet. Karos mellekhatasok nelkül.
Valahol van am egy közeput ebben a kerdesben, amit hideg fejjel meg tudunk talalni.
Jó és érdekes olvasni a kutatásról szóló sorokat és mielőtt félreértés esnék: nagyra becsülöm a szőlőnemesítést és magam is rezisztens oltványokat telepítettem a ház köré.
Viszont ha már szakértő ír, szeretném megkérdezni, hogy ténylegesen mi a baj a direkttermőkkel, miért kell őket tiltani?
Az világos, hogy sokan nem szeretik (akkor ők majd nem fogják fogyasztani!), viszzont sokan nagyon szeretik, az úgynevezett ,,rókaízt''.
Olyannyira, hogy egy ismerősöm, aki kitartóan otelló bort készít részben saját termelésű, részben vett szőlőből, arról mesélt, hogy lényegesen magasabb áron lehet otelló szőlőt vásárolni, mint oltványt.
Sok ember nem szereti pl. a birkahúst, birkaíze miatt, de azért még a birkatartás még sincs betiltva.
Úgy tudomn a metilalkoholos vádak nem annyira állnak meg, a nagy vörösborok is tartalmazhatnak annyit, mint egy direkttermőben van, a pálinkék pedig jóval nagyobb metil aránnyal is forgalomba hozhatók, mint ami egy direkttermő borban egyáltalán lehetséges. Nagyapám, dédapám generációja gyerekkorától fogva kizárólag direkttermő borokat ivott (télen iskolába egy pohár meleg novaborral indították őket, hogy ne fázzanak), szép korokat megéltek (80-90+ év), nem tudok róla, hogy bármi bajuk lett volna a házi direkttermő boraiktól.
Más téma, de hadd tegyem hozzá, akik elkerülve a paraszti sorból a vasúthoz, bolti szeszt ittak, nem úszták meg ilyen jól.
A direkttermőket nem a kommunisták tiltották be, hanem az Európai Únió fajtahasználati bizottsága. (UPOV - Svájc)
A jelenlegi munkám egy Nyugat-Európai (vagyis határozottan nem kommunista) kutatóintézet szőlőnemesítési osztályán az újonan keresztezett szőlőfajta jelöltek magoncainak egyetlen tőkéjéből bort készíteni. Az így készülő 0,5-1,5 liter bort egy kutatócsoporttal és egy szakmai grémium professzoraival együtt megkóstoljuk. A magonc kóstolás során eldöntjük, hogy felfedezhető-e a Labrusca vagy ha úgy tetszik rókaíz. Ha igen kivágjuk az egy tőkét és itt ér véget a karrier. Ha nem akkor indulhat a 20-25 év törzsültetvény tesztelés. Csakis azok a magoncpopulációk kerülhetnek viszont ebbe a stádiumba, amelyek már gomba ellen rezisztensek, de legalább toleránsak.
Mi is ugyanúgy dolgozunk itt, ahogy jóföldim és barátom, a nagy magyar (határozottan antikommunista) szőlőnemesítő Dr. Csizmazia Darab József tette. Az 1850-es években kezdődő francia szelektálásnak köszönhető hibridek többnemzedékes kombinált visszakeresztezései során olyan fajták keletkeztek, melyek jó ellenállóságot mutattak a gombás betegségek ellen. Ezeket a fajtákat (Seyve-Villard, Joan-Seyve, stb...) a Kárpát-medencében őshonos fajtákkal keverve olyan génállomány öröklődik, ami az adott terroir mellett a legoptimálisabb szőlőfajtákat eredményezi szőlészeti, esetleg borászati szempontból. Tehát a hibrideket sem a kommunisták készítitk.
Így születnek azok a rezisztens fajták, amelyeket az ökológiai vagy a biodinamikus, stb...szőlészet előírásait (talajgazdálkodás, zöldmunkák...) betartva jóformán vegyszermentesen lehet tartani. Vagyis nincs szükség az egészséget károsító kemikáliákra.
Az ökológiai szőlészet itt "nálunk" 1920 óta tart, a fajták pedig nagyon jól bírják az évtizedeket. A 60-80 éves öreg tőkékről pedig egyre nagyobb biztonsággal lehet termelni. Ezeknek a vesszejét vágják a szaporításhoz is. Tehát a hibridek is biztonsággal kultiválhatóak 30-40 évig.
Mivel szeretnék minden Ön által felvetett gondolatra reagálni, holnap azért rákérdezek a szaporító ismerőseim közül párra, hogy kommunisták-e?
Szép napot!
ui: ne vegye sértésnek, megkérdezhetem, hogy melyik évben végezte a szőlészeti egyetemet?
Köszönöm, szavaid megnyugtatnak - na meg az, hogy már mára is pozitívan változott. Osztok szorzok, cirka 18 gramm/100 literre jön ki az érték, akkor ez gyenge közepes. Le volt forrva teljesen, már 2-3 napja meg sem mozdult. Vízperemes tartálban volt, semmit sem buborékont már 2-3 napja. Azt mondják, s tavaly is így csináltam (idei a másodiik "borosgazda" évem), hogy at oportónál kell a 21-21.5 cukorfok, mert alacsonyabb alkoholtartalommal nehezebb eltartani a bort. Fehérnél 18.4-em volt, ahhoz nem is tettem cukrot. Az még forr, immár 4 hete, lassan-lassan.
Örülök hogy jól alakul a borod! Kár lett volna érte ha más irányt vesz. Nem vagyok nagy szaki a témában inkább csak egyszerü és logikus magyarázatot kerestem.
Nem kevertem fel, rászórtam egyenletesen a tetejére, a tartály kb. 90 centiméter átmérőjű. Mindjárt bele is oldódott. De most jöttem le a hegyről, belekóstoltam, immár 48 óra múltával, már tisztább, finomabb, kezd tetszeni, kezdek megnyugodni :)
