Szerintem othello tőkét a világ végezetéig fogsz tudni szerezni, nem kell emiatt aggódni. Akárhol járok (leszámítva a nagyobb borvidékek komoly ültetvényeit), a vörös szőlő 90% eséllyel othellónak bizonyul. Egyébként csemegeszőlőként én is szeretem.
Jól van, kicsit talán meggondolatlanul írtam a hozzászólásom, de pár dologban szerintem igazam volt. Szerintem rezisztens fajta nincs, maximum csak részben ellenálló. Minden szőlőt kell permetezni, van, amelyiket többet, van, amelyiket kevesebbet. És, mint már írtam, az Irsairól köztudott, hogy nem húzza tovább 20 évnél még jó talajon se.
Részemről azt gondolom a hideg fej adott ebben a kérdésben, csak ritkán iszom direkttermő bort, olyankor jól esik (ha jó :-)), de nem szeretném lecserélni a sárdonémat novára.
Azt gondolom, hogy az összes kérdést a tiltás veti fel, ha a ,,nem ajánlott'', vagy ,,asztali bor'' címszavak vennék körül a direkttermőket kategórikus tiltás helyett, azt talán sokan jobban értené mindenki.
Itt van egy állítás, amit több helyen lehet olvasni a neten, kíváncsi vagyok, hogy ez mennyire áll meg a tudomány nézőpontjából, esetleg van-e benne valami tévedés:
a fehérborok metilalkohol-tartalma 30 – 120 mg/l,
a vörösboroké 40 – 200 mg/l,
a direkttermőké 40 – 300 mg/l.
Vagyis 40 liter otelló bort kell megigyál nagyon gyorsan ahhoz, hogy a 12 g halálos adag metilalkohol a szervezetedbe jusson. Ne próbálkozz azonban, mert
1. 40 liter folyadékot mondjuk egy óra alatt meginni képtelenség 2. a metil-alkohollal az etil-alkoholt is iszod a borral jelentős túlerőben, tehát a metanolnak esélye sincs az enzim közelébe jutni, mely formaldehiddé alakítaná.
Hagyjuk a 40 liter borivást, ha naponta úgy két liter otellóból készült bort megiszol, akkor 600 mg metil-alkohol jut a szervezetedbe – fényévekre vagyunk a veszélyes mennyiségtől, és iszod vele az etil-alkoholt védelmül !
Érdekesség képpen: ugyanebben az országban a gyümölcspárlatok megengedett metil-alkohol tartalma 1000 g / hl abszolút alkoholra számolva. / www.amc.hu/files/szeszesital_2008.doc / azaz egy 40 fokos gyümölcspárlatban 4 g azaz 4000 mg metilalkohol megengedett, 13 szorosa a direkt termő borokban lévőnek.
Sajnos az eszak-amerikai szölöfajtak több pektint tartalmaznak, mint az europai tarsaik. Ez a pektin metil-alhohollal van eszterezve es a forras soran lebomlo veszelyes alkohol egy resze bar elillan, de egy resze a borban marad. Ezekröl persze vitatkozhatunk, hogy a kommenistak müve, de ez nem urban legenda ezek tudomanyosan bizonyitott dolgok.
Amugy a rokaiz az tenyleg egy szubjektiv dolog. Van aki szereti, van aki (mint pl en) nagyon nem. Önnek teljesen igaza van abban, hogy nem kell emiatt a szölöt a satantol valonak nevezni. Nagyon jo többfrakcios leparlasi technologiak vannak mar arra, hogy a direkttermö szölök gyümölcseböl palinkat keszitsünk. Egyre több helyen talalkozom Izabella vagy Othello lekvarral, zselevel. Ami tenyleg egy kulinaris elvezet. Karos mellekhatasok nelkül.
Valahol van am egy közeput ebben a kerdesben, amit hideg fejjel meg tudunk talalni.
Jó és érdekes olvasni a kutatásról szóló sorokat és mielőtt félreértés esnék: nagyra becsülöm a szőlőnemesítést és magam is rezisztens oltványokat telepítettem a ház köré.
Viszont ha már szakértő ír, szeretném megkérdezni, hogy ténylegesen mi a baj a direkttermőkkel, miért kell őket tiltani?
Az világos, hogy sokan nem szeretik (akkor ők majd nem fogják fogyasztani!), viszzont sokan nagyon szeretik, az úgynevezett ,,rókaízt''.
Olyannyira, hogy egy ismerősöm, aki kitartóan otelló bort készít részben saját termelésű, részben vett szőlőből, arról mesélt, hogy lényegesen magasabb áron lehet otelló szőlőt vásárolni, mint oltványt.
Sok ember nem szereti pl. a birkahúst, birkaíze miatt, de azért még a birkatartás még sincs betiltva.
Úgy tudomn a metilalkoholos vádak nem annyira állnak meg, a nagy vörösborok is tartalmazhatnak annyit, mint egy direkttermőben van, a pálinkék pedig jóval nagyobb metil aránnyal is forgalomba hozhatók, mint ami egy direkttermő borban egyáltalán lehetséges. Nagyapám, dédapám generációja gyerekkorától fogva kizárólag direkttermő borokat ivott (télen iskolába egy pohár meleg novaborral indították őket, hogy ne fázzanak), szép korokat megéltek (80-90+ év), nem tudok róla, hogy bármi bajuk lett volna a házi direkttermő boraiktól.
Más téma, de hadd tegyem hozzá, akik elkerülve a paraszti sorból a vasúthoz, bolti szeszt ittak, nem úszták meg ilyen jól.
A direkttermőket nem a kommunisták tiltották be, hanem az Európai Únió fajtahasználati bizottsága. (UPOV - Svájc)
A jelenlegi munkám egy Nyugat-Európai (vagyis határozottan nem kommunista) kutatóintézet szőlőnemesítési osztályán az újonan keresztezett szőlőfajta jelöltek magoncainak egyetlen tőkéjéből bort készíteni. Az így készülő 0,5-1,5 liter bort egy kutatócsoporttal és egy szakmai grémium professzoraival együtt megkóstoljuk. A magonc kóstolás során eldöntjük, hogy felfedezhető-e a Labrusca vagy ha úgy tetszik rókaíz. Ha igen kivágjuk az egy tőkét és itt ér véget a karrier. Ha nem akkor indulhat a 20-25 év törzsültetvény tesztelés. Csakis azok a magoncpopulációk kerülhetnek viszont ebbe a stádiumba, amelyek már gomba ellen rezisztensek, de legalább toleránsak.
Mi is ugyanúgy dolgozunk itt, ahogy jóföldim és barátom, a nagy magyar (határozottan antikommunista) szőlőnemesítő Dr. Csizmazia Darab József tette. Az 1850-es években kezdődő francia szelektálásnak köszönhető hibridek többnemzedékes kombinált visszakeresztezései során olyan fajták keletkeztek, melyek jó ellenállóságot mutattak a gombás betegségek ellen. Ezeket a fajtákat (Seyve-Villard, Joan-Seyve, stb...) a Kárpát-medencében őshonos fajtákkal keverve olyan génállomány öröklődik, ami az adott terroir mellett a legoptimálisabb szőlőfajtákat eredményezi szőlészeti, esetleg borászati szempontból. Tehát a hibrideket sem a kommunisták készítitk.
Így születnek azok a rezisztens fajták, amelyeket az ökológiai vagy a biodinamikus, stb...szőlészet előírásait (talajgazdálkodás, zöldmunkák...) betartva jóformán vegyszermentesen lehet tartani. Vagyis nincs szükség az egészséget károsító kemikáliákra.
Az ökológiai szőlészet itt "nálunk" 1920 óta tart, a fajták pedig nagyon jól bírják az évtizedeket. A 60-80 éves öreg tőkékről pedig egyre nagyobb biztonsággal lehet termelni. Ezeknek a vesszejét vágják a szaporításhoz is. Tehát a hibridek is biztonsággal kultiválhatóak 30-40 évig.
Mivel szeretnék minden Ön által felvetett gondolatra reagálni, holnap azért rákérdezek a szaporító ismerőseim közül párra, hogy kommunisták-e?
Szép napot!
ui: ne vegye sértésnek, megkérdezhetem, hogy melyik évben végezte a szőlészeti egyetemet?
Köszönöm, szavaid megnyugtatnak - na meg az, hogy már mára is pozitívan változott. Osztok szorzok, cirka 18 gramm/100 literre jön ki az érték, akkor ez gyenge közepes. Le volt forrva teljesen, már 2-3 napja meg sem mozdult. Vízperemes tartálban volt, semmit sem buborékont már 2-3 napja. Azt mondják, s tavaly is így csináltam (idei a másodiik "borosgazda" évem), hogy at oportónál kell a 21-21.5 cukorfok, mert alacsonyabb alkoholtartalommal nehezebb eltartani a bort. Fehérnél 18.4-em volt, ahhoz nem is tettem cukrot. Az még forr, immár 4 hete, lassan-lassan.
Örülök hogy jól alakul a borod! Kár lett volna érte ha más irányt vesz. Nem vagyok nagy szaki a témában inkább csak egyszerü és logikus magyarázatot kerestem.
Nem kevertem fel, rászórtam egyenletesen a tetejére, a tartály kb. 90 centiméter átmérőjű. Mindjárt bele is oldódott. De most jöttem le a hegyről, belekóstoltam, immár 48 óra múltával, már tisztább, finomabb, kezd tetszeni, kezdek megnyugodni :)
Kérdésem lenne mindenkihez: bő 300 liter éppen leforrt musthoz 55 gramm borászati kénport adva, az természetes, ha 24 óra elteltével a bor gyakorlatilag zavarosabb, mint előtte volt és az íze kesernyés? Soha korábban nem kóstoltam még bele 24 órával kénezés után, viszont eddig mindig 10 gramm/100 liter mértékben kéneztem csupán. Azért emeltem meg az adagot, mert úgy a boraim bár nagyon finomak voltak, de mindig olyan "indulófélben" voltak kicsit, mindig nagyon kellett vigyáznom, hogy csak annyi legyen bontba, a lehető legkisebb palackban, ami éppen fogyasztás alatt van. Nagyon finomak, de erre nagyon kelelt vigyáznom. Most egy kicsit bátrabban kéneztem... s kicsit nyugtalan vagyok... Valaki, aki ismeri a dörgést, ha lehet, nyugtasson már meg, hogy nem kéneztem túl...
Amúgy kékoportó, trükk nélkül, csaki a szőlőlé, egy csepp víz sem, cukor (szőlcukor) csak annyi, hogy 20-21 magasságáig felmenjen a must (alapból refraktóval 18.2 volt). A leforrt bor szépen le is volt már tisztulva, be is pusziltunk belőle jócskán a hét végén, nagy sikere volt, nagyon finom volt. Majd tegnap lekéneztem a tartályban a fentiek szerint, s ha letisztul, teszem majd fahordóba. Kérem, aki konkrét okosságot tud, írja. Köszönöm!
Akkor nem veszélyeztet az alkoholmérgezés, ugyanis nem rajongok a borért. Főleg a háziért. Frissen szeretem a szőlőt, illetve must formában. Próbáltam már fürtöstül fagyasztva is, nem volt rossz, de megváltozott az íze. Viszont érdekes volt februárban, márciusban hazai szőlőt szemezgetni és legalább ellátott vitaminnal.
