nos az ezust toxicitasa egy kicsit bonyolultabb dolog. A valosagban sokkal toxikusabb, mint amit az SH-blokkolo hatas alapjan varnank. Annyira kis koncentracioban is gatol mindenfajta eletet, hogy ezustedenyben levo viz nem algasodik meg (ezert szoktak vizfurdobe ezustdrotot tenni). A magyarazat nem teljesen ismert, de valami olyasmi, hogy stabil feherjekomplexek kepzodnek (azaz nem SH-vegyuletek), es (mivel az Ag-ionnak nagy a polarizalokepessege) ezek a komplexek mar nem rendelkeznek a szukseges biologiai aktivitassal. Igy nemcsak a szabad SH-csoportot tartalmazo enzimeket (ebbol van a kevesebb) nyirja ki, hanem sokkal tobbmindent.
Pont a szelsosegesen magas toxicitas miatt van az, hogy a kolloidalis meretru femezust is sulyosan mergezo. Nehany eve volt divat az ezust-kolloid, termeszetgyogyaszok nagyon kedveltek, de sokan haltak bele. Ha erdekel, olvassatok utana az "argiria"-nak.
Szerencsere az oldhatatlan klorid miatt, szajon, boron at nem tud felszivodni, igy a hetkoznapi eletben nem vesszuk eszre, hogy milyen veszelyes anyagrol van valojaban szo.
Az durva lehetett... Milyen érdekes, hogy a kvarcot is szétszedi. Az még a fluort is bírja (asszem).
Na meg az évfolyamtársad is durva. Bár a tanárok is mondják, meg a szüleim sem örülnek neki, de én szoktam otthon kísérletezni. Nagyon szoktam vigyázni mindig, na meg szerves dolgokkal nem foglalkozom,mert (hiába vagyok az egyik legjobb az osztályból kémiából, meg laborból) nincs meg a megfelelő tapasztalatom (még) hozzá.
Amit a suliban is csináltunk, abból nem lehet nagyon komoly baj. (Pl. szerves prepik.)
És sajnos azokat is érhet baleset, akik tapasztaltak. (Gondolom az évfolyamtársad is azért konyított valamit a dologhoz, bár nem ismerem az előzményeket.)
Szóval hiába tudom azt jól, amit tanultunk (+ az utánanézegetések), vigyázok, nehogy valami baleset legyen belőle. Gondolok itt tűzre, robbanásra, mérgezésre...
A qrva Li mindenbe bediffundál mivel a legkisebb létező ion. Bemegy a kvarcba szétszedi a szerkezetet, ráadául redukálja a SiO2-t. Mint a porcukor olyan lett tőle a kvarcüveg. Ahogy meg szétment az üveg berobbant a LiH is. Egy tized gramm qrva nagyot pukkant. Két milliméteres kvarcüveg csőbe volt beforrasztva és olvadáspontra (688 fok) hevítettük.
Ami a volt évfolyamtársam laborját szétszedte az nem tudom mi volt.
Nem akkor robbant fel, hanem amikor vastag kvarc ampullában olvasztottuk meg. Nem tudtuk hogy a LiH szétszedi a kvarcot is. Utána a kvarcüveget szét lehetett morzsolni az ujjaink között.
Nem túloznak, csak megadják a szélsősőges körülmények közötti lehetséges reakciókat.
Nekem van olyan évfolyamtársam aki felrobbant egy szerves prepivel. Irodalomból csinálta a prepit, nem volt több mint 10 ml. Mégis lerendezte a labort a cucc. A csaj hónapokig volt kórházban, soha többet nem tudták megismételni, ma sem tudják hova ment el a reakció és mitől robbant fel.
Akkor robbant fel, amikor meg akartad gyújtani? :-))
Egyébként az ammónia is mérgező (maga a gáz) az adatlapja szerint. Aztán gyakorlatilag kisebb koncentrációban nem okoz gondot, azon kívül, hogy maró...
Nagyobb mértékben meg nem is tudja az ember elviselni, mert sztem előbb marja szét a szemét az illetőnek, mielőtt elájulna a nagy koncentráció miatt.
És még valami az ammóniáról:
"Kismértékben tűzveszélyes". Fejlesztettem (NH4HCO3+Ca(OH)2-ből) ammóniát, és a kivezetőcsőhoz égő gyufát tettem, többször is próbáltam, nem gyulladt meg. :-))
Mondjuk nem szabad azért félvállról venni ezeket az információkat, de tényleg van néhány túlzás néhány anyagról.
Nekem a tanárok mondták, hogy diákok nem dolgozhatnak vele (az új szabályok miatt), és azt is mondták, hogy gyakorlatilag az összes dobozni dikromátot, illetve kromátot ami van, megsemmisítik. (Pont bent voltam a laborban, amikor láttam, hogy viszik el a megsemmísitősök- még egy csomó más anyaggal együtt-)
Vittek el rengeteg féle-fajta anyagot, többek között szé-diszulfidot, szén-tetrakloridot... Na meg dikromátot.
Lehet, hogy akkor rosszúl tudom, hogy "bitiltották", csak én eddig úgy tudtam/tudom.
A biztonságos tárolás egyébként meg lenne hozzá,(szerintem) mivel van külön savraktár, robbanóanyag-raktár, meg még pár ilyen általánosabb vegyszerraktár, méregszekrényekkel.
Bár mondjuk Ti jobban tudjátok, hoyg mit hol/hogyan lehet szabályszerűen&biztonságosan tárolni. :-)
Benzinmolekulát hogyan tudok vízmolekulával összekapcsolni? Elvileg szétválik a kettő egymástól... Lenne erre valamilyen módszer? Esetleg valamilyen kötőmolekula, melynek egyik része poláris, másik apoláris?
Az anyagokról a feltételezhető legrosszabbat kell hogy leírják. Az ammóniumnitrátot is gyaktat6od, nem történik semmi. De nagy ammónium nitrát kupacot próbáltak már gyárudvaron lazítani dinamittal. Azóta a gyár más címen van. :-))
A timsó és a liszt is ártalmatlan. De keverd össze őket finom örletben! Öngyulladó.
A LiH-ra is azt írják gyúlékony. Nekem nem sikerült meggyújtanom. Viszont robbantam már fel vele.
Mert a fejérjék cisztein kötéséből a ként elvonja - ezen alapxik fertőtlenítő 6ása - és a levegő SH2 tartalmával is azonnal reagál. Ezért feketedik meg a színezüst is levegőn. Továbbá ahogy mongyák a fényre is bomlik.
Udv, ElGreen,
amire legeloszor is szukseged van, az az anyag bizt.tech.adatlapja, amibol a legalaposabbat talan a www.sigmaaldrich.com oldalrol tudod letolteni, magyarul is (bar az intelligensebb hatosag jobban szereti az angol eredetit, mint a gepi forditott verziot). Ingyenes regisztracio koll. A legtobb kerdesedre meglesz a valasz az MSDSben. Fontos, hogy hidrazinrol, hidrazin-hidratrol, vagy hidrazin oldatrol van-e szo. A legszarabb dolog a hidrazinnal, hoggy a gozei is hamar halalos mergezest okozhatnak.Ilyenkor altalaban kernek a munkahelyen legsebesseg/legcsere merest, szamolni kell a kibocsajtast is. (persze fugg attol, hogy mennyit hasznalsz) Csak teljesarcos gazmaszkot fogadnak el, es alt. a "kombinalt" (ABEK) betetet. Ez hidrazinra is jo. Kesztyubol vagy a nagyon vastag, nitril alapu vegyipari keztyut, vagy ha komolyabb mennyiseget hasznalsz, akkor olyan kesztyut, amihez van hidrazinra vonatkozo permeabilitasi adat (ilyet alighanem lehet talalni). Ha az attoltest meg tudod oldani kulturaltan, akkor nem szoktak kulon vedoruhat eloirni, kell a hagyomanyos vegyipari zart ruha, de ez eleg is. Az anyag nem akkumulalodik, de bizonyitottan karcinogen es teratogen, ami azt jelenti, hogy nagy valoszinuseggel megtiltjak, hogy fogamzokepes koru nok dolgozzanak vele (huje kifejezes, de ezt hasznaljak), ill. a vele dolgozoknak felevenkenti komoly munkaegezsegugyi vizsgalatot is eloirnak (amit a ceg fizet). Sot, arra is fel kell keszulni, hogy a hatosag ad 1 evet a hasznalatra, es ezalatt laborkiserlettel kell bebizonyitani, hogy az anyag hasznalata nem valthato ki mas, kevesbe veszelyes dologgal. Az egestermekek nemkimondottan veszelyesek, de (foleg a szabad hidrazin) egheto, robb. veszelyes, es egy csomo anyaggal erintkezve spontan is robbanhat.
nem lesz konnyu dolgod, eleg szar egy anyag. konkretumok nelkul egyenlore ennyi, ha irsz reszleteket esetleg tudok meg segiteni (akar mailben is)
mar miert lennenek a vegyszerek "betiltva" az oktatasban? Tudtommal semmi ilyesmirol nincs szo. Ha az iskola tudja biztositani a megfelelo tarolast, a biztonsagos kiserletezes felteteleit es a hulladek megsemmisiteset (tudtommal) semmi akadalya akar a bikromat hasznalatanak. (a bikromat karcinogenitasa egyebken t nincs bebizonyitva, de ez mellekszal). Ha tudtok valami forrast a betiltasrol, akkor legyszi irjatok meg. koszi, naox
Most sokmindent megtapasztaltam, mert a nyáron rengeteg időt töltöttem az iskolában, mivel (sajnos) összevonások lesznek, és a mi sulinkhoz hozzávonnak egy másikat.
Nem akarok hazudni, de egy nap alatt kidobtunk minimum 1 millió forint értékű laboratóriumi ezsközöket. (Összeadva.)
És ezt több napig csináltuk. Teljesen hibátlan, használható eszközökről van/volt szó.
Elég rossz érzés volt végignézni (igaz kaptunk belőle egy csomót.)
De visszatérve a vegyszerkre, lassan már alig fognak engedélyezni néhány fajta laboratóriumi munkát diákoknak. Lassan már a konyhasót is méregnek nyilvánítják... Csoda, hogy a nikel-nitrát EU-s veszélykártyáján csak az áll, hogy "ártalmas" (meg asszem, környezet szennyező.)
Láttam most egy csomó régi könyvet, és hihetetlen, hogy milyen sokféle feladatot végeztek anno a diákok. Persze a mi feladatink is jók, de abban az időben sokkal jobb lehetett. Mondjuk sokan biztos örülnek neki, hogy ma már jóval kevesebbet kell csinálni, csak én nagyon lelkes vagyok a laborral meg a kémiával kapcsolatban...
Egyébként Ti szakmailag, meg elméletileg sokkal többet tudtok tőlem: Szerintetek amit ezek az Eu-s veszélykártyákon írnak néhány anyagról, nincs egy kicsit eltúlozva?
Nem rákkeltő a legtöbb nehézfém (pl. Fe, Cu, Cr, Mn a szervezetben is megtalálhatóak). Csak kumulálódhatnak és toxikusak.
A króm(III) sem rákkeltő, a krómtimsó és a króm-oxid szabadforgalmú vegyszer. A króm(VI) azért rákkeltő, mert oxidálhatja a sejtállományt. Egyébként majdnem mindenhol (oktatási intézmények) betiltották az ilyen "veszélyes" vegyszereket, mint a dikromát vagy az arzén.
Kéne segítség... De legelőszőr a leendő kérdésetekre a válasz: Munkahely miatt kell, az anyag belélegzése, égéstermékeinek belélegzése és az ezekkel való kontaktus elkerülése végett kell. Ruha típus, és szürőbetét típus. Egyéb tudnivaló toxicitást, (akkumululálódik?)és karcinogenitás ... Munkahelyi dolog.
Igen, a legtöbb nehézfém rákkeltő, mert kummulálódik.
Úgy tudom, hogy ezért is tiltották be iskolákban a K2CrO4, és K2Cr2O7 vegyületeket. (Azt nem tudom, hogy máshol is betiltották-e.)
A krómvegyületek helyett KJ-ot használtunk az ólom-és ezüst kimutatására.Nikkel-nitráttal dolgoztunk amúgy a suliban. És ólom-valamint higany nitráttal is. Persze nem a kristályos formájával, hanem híg oldatokat kaptunk, aztán ionokat kellett kimutatni. (Kvalitatív analitika.) :-)
Igaz ugyan, hogy fontos a fiatalok egészségvédelme, csak betiltottak annyi vegyszert, hogy már pl. a II. kationosztályt nem is tanultuk. Persze tudom, hogy gyakorlatilag az ionok kimutatásának nincs jelentősége, mert már elvégzik különböző berendezések, de azért jó lett volna tanulni a többi iont is.
Csak jött az EU. :s
Láttam egy régi munkafüzetet, abban egy szervetlen prepi (Bázisos ólomkromát-krómsárga-) készítése azzal kezdődik, hogy mérjünk ki számított mennyiségű K2Cr2O4-et... Gondolom aki abban az időben volt diák, és elvégezte a mérést, nem lett semmi baja... Mert ha lett volna, valószínű már akkor be is tiltották volna az eféle vegszereket. Nem azt akarom amúgy ezzel mondani, hogy dolgozzunk minél mérgezőbb anyaggal, mert hogy az lenne a jó, hanem hogyha régen dolgoztak vele 1-2 alkalommal, és nem lett bajuk, akkor most nekünk sem lenne. Tehát híg oldatban, gumikesztyűben simán adhatnánk az Ag+, Pb2+ ionokat tart. mintánkhoz 1-2 csepp K2Cr2O7-et.
De nem csak a dikromátról van szó, betiltották a gyógyszertárakban a kálium-permanganátot... Régen abba ültek az emberek, ha felfáztak, vagy aranyerük, és azon kívül hogy meggyógyultak, nem lett különösebb bajuk. Most meg "mutagén hatású" és betiltották. Ezzel nincs is baj, csak egyszer szükségem lett volna hipermangános fürdőre, és a gyógyszertárban. Helyette adtak Neomagnolt. 10db tabletta, elég sokba került, ahhoz képest, hogy csak 10. Elolvastam, hogyan kell alaklmazni, és kiderült, hogy egy fürdőhöz 50-100 tabletta kell. :-))
Persze vannak olyan vegyszerek, amiket már ki lehet váltani újabb, kevésbé mérgező anyagokkal, pl. az ólom-acetátot.
"1. Minél könnyebben oldódik be egy nehézfém, annál könnyebben okozhat rákot pl, mert könnyebben bekerülhet a szervezetbe, és könnyen felszívódhat pl a tápcsatornán. Tehát ilyen szempontból ellentmondásos ez a mondat..."
Szvsz az egy dolog, hogy felszívódik és beépül, de a rák pont a hosszú távon jelenlévő rákkeltő anyagok hatására alakul ki tudtommal.
Tehát ha a rákkeltő anyag kiürülése nem történik meg akkor abból van a legnagyobb gebasz, lásd ólom felhalmozódása sokszori kis mennyiségekből.
"Minél könnyebben oldódik be egy nehézfém, annál könnyebben okozhat rákot"
Egy anyagnak nem kell egyáltalán vízben oldódnia, hogy rákot okozzon. A karcinogén hatás tujajdonképpen arról szól, hogy az anyag kiválthat kontrollálatlan sejtszaporodást. Ezt olyan anyagok is előidézhetik (pl. azbeszt, vagy a dohányfüst korom- és kátránytartalma, vagy akár az égett pirítós szénszemcséi és vízoldhatatlan rákkeltő vegyületei), amik egyáltalán nem oldódnak vízben.
A kiürülés sem biztos, a nehézfémek sokszor felhalmozódnak a szervezetben (beépülnek különböző szövetekbe). Például a higany hajlamos lerakódni a szájüreg szövetállományában.
Még lenne egy kérdésem, csak ez most jutott az eszembe...
A nikkel-nitráttal kapcsolatos. Ez a reanal oldalán olvastam, a nikel-nitrát bizt.adatlapján:
"A vízoldékonyságtól függően a nikkel és vegyületei különböző mértékben rákkeltőek, legkevésbé a jól oldódó vegyületek."
Na, ezt nem értem...
Mert szerintem, és logikusan:
1. Minél könnyebben oldódik be egy nehézfém, annál könnyebben okozhat rákot pl, mert könnyebben bekerülhet a szervezetbe, és könnyen felszívódhat pl a tápcsatornán. Tehát ilyen szempontból ellentmondásos ez a mondat...
Viszont:
2. Ha könnyen oldódik vízban az adott nehézfém, bekerül a tápcsatornába, és felszívódik, akkor a könnyű oldhatósága lévén könnyen ki is ürülhet ( a C-vitamin is jól oldódik vízben-igaz nem nehézfém- és a felesleg könnyen ki is ürül).
Ebből a szemszögből nézve ez a mondat teljesen értelmes.
A vörös foszfor mivel gyakorlatilag nem oldódik vízben és zsírokban ezért nem is mérgező. Ez nem azt jelenti hogy kanállal kell falni. Azt nem árt azért tudni róla, hogy a technikai vörös P mindig tartalmaz sárgafoszfor szennyezést amitől lúgos főzéssel és alapos öblítéssel, szabadulunk meg.
Hát akkor, ha valaki dolgozik közűletek HCN-dal, akkor óvatosan. ;-)))
Még lenne egy kérdéses dolog (számomra) a foszforral...
A jelenlegi tudásom szerint a fehérfoszfor molekula szerkezete molekularács (P4), nagyon reakcióképes, 30-40 fok között lángralobban spontán, finom eloszlásban szobahőn is lángra kap (ld. széndiszulfidos-zászlós kísérlet.) Eltartása víz alatt. Emberi szervezetre nézve 0,05-0,1 g már halálos, mert zsírban oldódik.
A vörös foszfor fizikai és kémiai tulajdonságait ismerem... (kevésbé gyúlékony, nem kell víz alatt tárolni, atomrács (P), nem oldódik, vagy csak alig... )
A kérdésem az lenne, hogy mi az élettani hatása a vörös foszfornak?
Mert hallottam olyat, hogy az is mérgező, de kis mennyiségben nem valami vészes...
