A Baracfán főleg felül 1-2 ágvégen lekonyultak a friss hajtások/levelek + elszáradóban azon a helyen a "virágok". Nem jellemző az egész fára inkább olyan 10%-ra. Mi lehet az oka?
Lehet kicsit későn de ma sikerült még pár kis fát vennem. Egyik Mariska őszibarack lett. Elég mini a fa a kereskedő szerint törpefa lesz.
Írna vki pár sort erről a fajtáról. Netem épp néztem a barack mutatós de gyakorlatban milyen is igényes vagy érzékeny?
A Redhaven barackom meg eldobálta a virágait de hajt a fa nem tudom lehet a sokáig tartó vízben állás nem tett neki jó nem is virágzott szépen. Vagy a permetezés volt a bűnös?
Én eddig azt hittem, hogy a meszes, agyagos / jó vizháztartásu / agyagot kedveli az őszi. Természetesen keserű alanyon. Vagy ez csak a mandula alany miatt van? Itt Tárnokon védelem alatt van a törpe mandula. Ezért gondoltam, hogy jó lesz. A fák fele őszibarack, mert gyerekkorom óta nem ettem rendeset. Most kezdenek teremni. A gyerekeim, unokáim is kezdik teli szájjal "zabálni". Csak ez a metszés ne lenne. Megvan Lehner Ödön könyve /1939/ az őszibarackról. Kicsit túlhaladta az idő de érdekes. Emlékezetből és könyvből tanulok. Igyekszem.
Gondolom nem árt,ha az alanyt is a talajhoz igazítják...mert az,hogy fogok 10 barackoltványt és elültetem az országban 10 különböző helyre és azonos fejlődést,termést stb várok tőle...hát az nem megy...
A betegség kialakulásának bizonyos feltételei vannak, alacsony hőmérséklet, párás ködös idő, szélcsend. A sík területeken relatíve elég nagy szélre van szükség a pára kisöpréséhez az ültetvényről. Hegyi telepítésnél, ha figyelembe lett véve az uralkodó szélirány, akkor viszonylag gyenge szellő is ki tudja söpörni a ködöt az ültetvényről, kvázi megszűnik a tafrina és a monília kialakulásának egyik jelentős feltétele. Ezért van az, hogy az olcsó olasz borok behozatalával tönkre tették az alföldi borászatokat, mert az olaszoknál a hegyoldalba vannak az ültetvények és szinte növényvédelem nélkül termelnek.
Az ízekkel kapcsolatban mindig ott a legjobb a z íz hatás, ahol a fa jól érzi magát, ez őszinél a homokos talajon van.
Ha jól tudom Tétényben meszes talaj van, a Badacsony pedig vulkanikus eredetű. Tehát a talaj ugyanolyan befolyásoló tényező, mint a napfényes órák száma és a csapadék mennyisége!
A szomszédom apja kertész volt. őszibarackossal itt Budatétényben. Az egyik fia leköltözött Badacsonyba. Nem volt megelégedve a barackokkal, majd Ő megmutatja, hogy milyen az igazi barack!
Tétényből vitt mindent. Mindenkét helyen telepítették ugyanazt a Championt. A badacsonyi közel nem volt olyan ízü mint a tétényi. Tehát a talaj is sokat számít. /Viszont a szürkebarátot nem kell bemutatni./ Tétény, Tárnok és Tótihegy között kb egy hét eltérés van Tétény javára. Az őszi nem kedveli, a sárgabarack és a cseresznye viszont szép a hegyen.
Nekem is hasonlóak a tapasztalataim! A vecsési lakhelyemen tafrinásodik az őszibarack és a nektarin, ha nem végzek tavaszi lemosó permetezést. A Szent György-hegyi szőlőnkben levő magról kelt őszibarackfáknak pedig permetzés nélkül sincs semmi bajuk. Igaz a termésük sem ér sokat!
Szerintem vitázni éppen lehetne, a vitatkozás kerülendő, de ez most mellékes.
Értettelek és visszakérdeztem. (legalább is az volt a szándékom).
Nekem meggyőződésem, hogy főleg a gombabetegségeknél nagyon sokat jelenthet a mikroklíma. Mondok egy példát.
Van két olyan sor szőlőm, kb. 15-20 fokos lejtésű területen úgy 15 m hosszúak, hogy mindegyik sor végén van Tramini. Csak éppen az ellentétes végeken. A lejtő alja felé eső tőke a jelzőszőlőm. A peronoszpóra mindig ezen jelenik meg legelőször. A másikon és a többi (vegyes fajták) tőkén még nyoma sincs semminek, amikor ezen az egyen már látszik. De az ebben a sorban lévő Favorit és az innen kb. 40 m-re lévő másik tőke, azonos korúak,egyszere ültettem őket, között is van kb. 1 hét különbség az érési időben. Szóval ezért gondolom, hogy van jelentősége akár még kis távolság esetén is és érdemes rá figyelni. Legalább is az én kertem ilyen.
Nem írtam, hogy nem számít, azt írtam, hogy nem tudom. Nem vitázni akartam, kérdeztem, mert még nem hallottam róla, hogy számít, hogy magasabban, alacsonyabban, vagy más talajban van. De lehet, tényleg nem tudom.
Nyilván nem nagyobb távra gondoltam, hogy szárazabb, vagy hűvösebb, csapadékosabb-e a hely mert az egyértelmű.
Amióta intenzivebben foglalkozom a fákkal, mindegyikre találtam példat. Már most tafrinás itt Tárnokon a Sancrest, Flavortop, Andosa,Nectar H és a Fantázia. A többin nem látni annyira, Pedig egyformán permeteztem mindegyiket.
Badacsony mögött a Tóti hegyen sok ilyen elhanyagolt fa van. A termésük nem ér semmit. Probáltam kettőt-hármat metszeni, de nem értem el jelentős eredményt. Időnként a tafrina lekopasztja a leveleket és aztán újra hajtanak. Tavaj az én fáim is így jártak. Sajnos le is romlanak.
Sorrendet alkotva első helyre a fajtát, másodiknak az évjáratot, harmadiknak környezetet tenném.
A fajták sem egyformán érzékenyek ez rendben, de miért ne számítana a hely? Egy számára kedvezőtlen mikroklímájú helyen sokkal kisebb vagy éppen semmilyen is lehet a károkozása a tafrinának. Kell a barackból szaporítani és máshol is megnézni. Rögtön kiderül.
Rajta vannak, mert senki nem szedte le őket ezekben az elhagyott szőlőkben. Bármennyire hihetetlennek tűnik is, ezek olyan fokon elhanyagoltak, hogy még le sem szedik róluk a termést. Miután minden rosszban van valami jó, arra nagyon jók, hogy hitelesen bizonyíthassam velük: az őszibarack spontán változatainak többsége TELJESSÉGGEL vegyszermentesen termeszthető!!!!!!
