Keresés

Részletes keresés

nagypapi Creative Commons License 2016.04.23 -1 0 56703

Mindszenti strand - 2,4 km

Szabad strand - 10,6 km

Mindkettő ugyanabban az irányban, és mindkettő a Kék mentén.

Mire gondolhatott a Szerző???

Előzmény: hörpölin (56694)
hobo-bobo Creative Commons License 2016.04.23 0 1 56702

Huhh, csont nélkül vitted a Kohász Kék legizgisebb részét!

Most már jöhet a jutalomjáték, Istenmezejétől a Karancs-Medves vidék!

Előzmény: llakli (56701)
llakli Creative Commons License 2016.04.23 0 0 56701

Kohász kék, Ózd-Járdánháza. Szép kilátások jó időben, a korábbiakhoz képest könnyű túra, igaz, rövidebb szakasz.

A Szilapadja nyeregből csodás lelátás. Sajnos a kempingnél hiába csöngettem, így maradt a fénykép. Innen beton majdnem végig. A jelzésekről és az út járhatóságáról csak a legjobbakat mondhatom !

Pompiere Creative Commons License 2016.04.23 -1 0 56700

Jó volt olvasni ennek a pár napnak az élményeit. Úgy tűnik, hogy sok helyen a körülmények sem változtak. Hat éve nyáron az emlékpark utáni földút ugyanígy össze volt vágva, ráadásul egy eső után sikerült arra mennünk. Az ópusztaszeri útról nyíló füves nyiladékon meg sem kíséreltük az átkelést mert derékig ért a gaz. Ráadásul még jelzés is hiányzott, csak a gps mutatta, hogy itt kellene letérni balra. Ezért inkább elmentünk a következő dűlőútig és ott kanyarodtunk le.

Ha végigjártad a Csongrád megyei szakaszt akkor a megyei jelvényt ne felejtsd el igényelni. :-)

Előzmény: hörpölin (56694)
hobo-bobo Creative Commons License 2016.04.23 -2 0 56699

Nagyon ritkán adatik meg az embernek ez a katartikus élmény mikor megkönnyezheti a saját maga felett aratott győzelmet... olyankor viszont maguktól jönnek a könnyek, és olyan nagyon jól esnek, valami elszakad, valami felszakad...

Köszi hogy eszembe juttattad az ilyen élményeimet, nem volt sok, kettőre emlékszem, mindkettő teljesítménytúrán volt mikor túlvállaltam magam, csak én még az utolsó utáni pillanatban sem szoktam feladni. Hogy napokig nem tudsz járni utána az meg már kit érdekel...:-)

 

Előzmény: Bikk Pubi (56698)
Bikk Pubi Creative Commons License 2016.04.23 0 3 56698

Nagyegyháza, M1 aluljáró, Csanya követte el még 2005-ben. Aki a K100-on még el tudta olvasni, az nem volt zombi, legfeljebb mozgásában kihívással küzdő. Az első teljesítésemkor itt kezdtem el bőgni.

Előzmény: hobo-bobo (56696)
maszogep74 Creative Commons License 2016.04.23 0 0 56697

Jaja, gondoltam, hogy valami biztatás valami teljesítménynek :) 

Előzmény: hobo-bobo (56696)
hobo-bobo Creative Commons License 2016.04.23 0 0 56696

Annak a "HAJRÁ ZOMBIK" nevezetű feliratnak komoly történelme van, adok egy napot CsST-nek hogy elmesélje, ha nem teszi akkor megteszem én! :-)

De semmi köze semmiféle filmhez cserébe a túrázáshoz nagyon-nagyon szorosan kötődik, adott időpontban ott azon a helyen életeket mentett! :-)

Előzmény: maszogep74 (56693)
Pulmy Creative Commons License 2016.04.23 -1 0 56695

      Ez a kapu is röhej. Egyre több helyen kerítenek a zöld,narancs,piros(kinek mi tetszik) bárók ,lassan visszaérünk a harmincas évekbe és az ilyen elbarikádozott területekre csak külön engedéllyel léphet be a földi halandó.Aztán valszeg sz@ré,huggyé jutottak hozzá a földekhez. 

Előzmény: maszogep74 (56693)
hörpölin Creative Commons License 2016.04.23 -2 5 56694

Alföldi Kéktúra
Hantházi-erdők – Mindszent, vasútállomás
2016. április 16.

 

Nagyjából két és fél órásra taksáltam a sátorozó helyemtől Ópusztaszerig hátra lévő utat, és mivel már a tízórás nyitásra szerettem volna ott lenni, már reggel hétkor útnak indultam a barátságos tisztásról, ahol az éjszakát töltöttem. Pár lépéssel kiértem Dóc falu bekötőútjára, erre ráfordulva aztán kiballagtam az országútig. Olyan jól hallottam éjszaka az út forgalmát, hogy azt hittem, közel vagyok hozzá, de most láttam, hogy legalább ezer lépés volt a távolság a sátram és az út között, és köztünk volt még az erdő is. Úgy látszik, bár a szél elállt, de valami nyugati légáramlás megmaradhatott, az hozta el ilyen messzire a hangot!

 

 

Sátor, cókmók összepakolva, nem maradt más, csak a sátor lenyomata a fűben

Dóc falu bekötőútján pont a hátamba kaptam a kelő napot

 

Ráfordultam az országút szélére és magasabb fokozatba kapcsoltam. Forgalmas volt az út, kamionok is sűrűn járták, de nem előlük kellett félrehúzódnom, hanem azok elől a traktorok elől, amik valami, szinte az út teljes szélességét elfoglaló dolgokat húztak maguk után. Nézegettem, mi lehet az, de halvány lövésem sem volt róla! Gyorsan lezavartam az út szélén a mintegy 2,5 km-t, és megpillantottam a padkán a balra letérést mutató útirányjelző táblákat. Az ópusztaszeri nyíl befelé mutatott az úttól balra húzódó erdőbe, én viszont a nyíl vonalában nem láttam semmilyen, a fák közé bevezető utat!

 

Pont úgy jártam, mint az első nap a Petróczi iskola után nem sokkal, itt is alaposan körül kellett néznem, hogy észrevegyem azt a keskeny, füves nyiladékot, ami bevezetett az erdőbe. Valami nagyon halvány nyomok is felfedezhetőek voltak benne, elindultam hát ezen az „úton” a precízen felfestett jelzéseket követve. Már épp azon gondolkodtam, hogy alaposan megszívom, ha ilyen úton kell megtennem a Pusztaszeri-erdőn átvezető majd 3 km-es utam, de az első forduló után a nyomok javulni kezdtek, pár perc múlva pedig egy másik nyiladékból jól járható keréknyomok fordultak alám. Kényelmes menettel értem el rajta a főúthoz visszavezető keskeny aszfaltutat. Ezen pár perc alatt megint az országúthoz értem, egy kicsit visszafelé gyalogolva rajta pedig ráfordultam a történelmi emlékparkhoz vezető aszfaltozott útra. Fél tízre már a főkapunál voltam, még csak készülődtek a nyitáshoz, ezért hátrakerültem a hátsó, gazdasági kapuhoz, ahol aztán benyomta a portás a bélyegzőt a füzetem megfelelő helyére! Ki nem adta volna semmi pénzért a kezéből!

 

 

Ez bizony dzsindzsás szakasz lesz nyár közepére!

Később csak kialakultak a jól járható keréknyomok a Pusztaszeri-erdőben

 

Mire visszaértem a főkapuhoz, népes társaság gyülekezett már ott, több autóbusszal és jó néhány autóval vagy két-háromszáz tizen- és huszonéves fiatal érkezett a kapuhoz. A trikókból hamar kiderült, hogy melyik párt ifjúsági tagozatának tagjai, de itt ne politizáljunk inkább. Kedvesek, szimpatikusak voltak, kérdezgettek, honnan, hová ekkora cókmókkal? A Magyar Zarándokútról már hallottak, a kéktúráról még nem. Csaptam hát neki egy kis reklámot.

 

A fiatalokat külön beengedték még a nyitás előtt, én csak tízkor léphettem be, amikor hivatalosan is kaput nyitottak. A hátimotyót a vadiúj látogatóközpontban a recepciós kis hölgy gondjaira bíztam, aztán sétára indultam. Fél tizenegyre kaptam időpontot a Feszty-körkép megtekintéséhez, addig körbejártam a parkot, megálltam egy percre az Árpád emlékmű előtt is, ahol a fiatalok éppen koszorúzáshoz gyülekeztek. Fél tizenkettő felé indultam tovább az utamon, miután a park büféjében igazán jutányos áron megettem a melegszendvics ebédemet és legurítottam utána egy üveg Sopronit is. Egészen megszerettem az utam végére ezt a márkát, pedig régebben kicsit kesernyésnek találtam!

 

 

A vadiúj ópusztaszeri látogatóközpont

Koszorúzás a milenniumi Árpád emlékműnél

Az emlékmű a monostor romjaitól nézve

A Rotundában kapott helyet a Feszty-körkép is

 

A Tisza gátjáig vezető szinte nyílegyenes, vagy 6 km-es út első kilométere betonlapokkal lett burkolva, a többi a már megszokott, széles, poros földút volt. Egy pár száz lépés hosszú szakaszát még a februári csapadékos időben feltúrhatta néhány nagykerekű mezőgazdasági jármű, mostanra már kőkeménnyé szikkadtak benne a néha fél méter mély nyomvályúk. Megálltam pár perc pihenőre a komphoz félúton lévő Levelény mezőgazdasági telephelye mellett, egy csatorna hídjánál, de aztán indultam tovább. Éreztem, hogy egyre melegebb lesz aznap is, jó lenne minél gyorsabban elérni a Tiszát! Végül fél kettő előtt pár perccel kaptattam fel a magas, füves oldalú árvízvédelmi gátra. Ennek a koronáján futó betonozott keréknyomokon baktattam még vagy másfél kilométert a komphoz levezető keskeny aszfaltútig, közben az egyre hevesebben feltámadó nyugati szél néha majdnem lefújt odafentről.

 

 

Nagykerekű járművek által szántott és kővé szikkadt nyomvályúk

Levelénynél kereszteztem egy békalencsés csatornát

Az utolsó kiskunsági széles, poros úton

A Tisza gátján

 

A komp éppen a túlsó parton vesztegelt, de jól sejtettem, hogy kettőkor indulni fog! Gyorsan átért erre a partra, felszálltam rá, kipengettem a komposnak a 100 Ft viteldíjat, és egyetlen utasként átvittek a mindszenti oldalra. Út közben a pecsételés mellett (a pecsét a komposoknál van!) még fényképezésre is maradt idő. Nagyon vártam már a halászcsárdát, hogy eszek majd ott egy igazi halászlevet, de zárva találtam. Megálltam pár percre csárda mellett a magasparton, készítettem onnan is pár felvételt, aztán elindultam befelé Mindszentre.

 

 

Megérkeztem a kompkikötőhöz

Pár perc múlva a komp is megérkezett

A Tisza ellenfényben (dél felé fényképezve)

Tiszai látkép észak felé. A korlátnál a málhám ejtőzik

A komp a magaspartról fényképezve

 

A menetrend szerint 14:49-kor indult egy vonat az állomástól, odáig kb. 2,5 km-re taksáltam a távot a térképemen. Ha nagyon kilépnék, még épp odaérnék, de rohanjon az, akinek két édesanyja van! Ráérek. Meg aztán még ebédelni is kéne valamit. Nézelődve értem el a központot, és betértem a már AttHunter által is dicsért Gyümi vendéglőbe egy ebédre. Nem bántam meg: jó a konyhája, kedves a kiszolgálás, és még egy zónaadaggal is jóllaktam! Csak négy után indultam tovább a vendéglőből, nézelődve, fényképezve vágtam át a falun, és értem el a vasútállomást. Megvettem a jegyem egészen Budapestig, aztán kényelmesen kiültem a peronra megvárni a vonatomat.

 

 

A Gyümi vendéglő belülről

A mindszenti városháza

Ennél a áblánál mondtam búcsút az AK-nak a mindszeni vasútállomás előtt

 

Jött is a kis Studenka pár perc múlva, de csak két megállót menve vele gyorsan váltottam a Hódmezővásárhelyi Népkert állomásnál egy Usgyi csuklós dízelre, ami aztán berepült velem az intercity indulása előtt öt perccel a szegedi állomásra. Itt is éppen csak arra volt időm, hogy átszaladjak a többi utassal együtt a másik peronra, mire elcihelődtem a helyemen, már indult is a vonat. Csak most jöttem rá, hogy nem pecsételtem a mindszenti állomáson! Nem baj, megyek még vissza oda, remélem már a jövő hónapban!

 

Aznapi túrám trekkje:

- trekk -

maszogep74 Creative Commons License 2016.04.23 0 0 56693

Csak érintőlegesen, de érdekes látvány a Kéken a kapu Nagyegyháza előtt, még akkor is, ha szemmel láthatóan meg lehet kerülni. A sok tábla miatt az az érzésem támadt, hogy aki azért is bemegy, az érezze meghúzva magát a káefté birtokán... :/

 

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1104127656299582.1073741939.100001070733098&type=1&l=c386ef9fb6

hobo-bobo Creative Commons License 2016.04.23 0 0 56692

Igen, ez az! A Kápolna-rét, innen indul a Kápolnák-útja is, ha jól emlékszem ezt az utat jártad!

Jespernél írtam már erről én is egy rövidebb beszámolót:

viewArticle

 

Fotókat anno oláhtamásnak csináltam, de csak egy párat:

konfartibi kápolna réti jelek című albuma az Indafotón

 

Nem hiszem hogy nagyon keresne minket a kis sünkutya, végtelen boldog volt hogy kiszabadulhatott a "szanatóriumból", testméretéhez képest hihetetlen gyorsasággal tűnt el.

 

Előzmény: jzp2107 (56689)
Pulmy Creative Commons License 2016.04.23 -2 1 56691

        Sok szép helyre fogtok eljutni,a csúcs a Budafai arborétum és a Vétyemi ősbükkös lesz. Mielőtt mentek az arborétum nyitva tartásának nézz utána,mert eléggé korlátozott,viszont kár lenne kihagyni.  Ami nincs benn az útvonalba ,de szerintem érdemes kitérőt tenni értük : Az egykori Petróc falu kápolnája(Mároki kápolna) és a Magyar Maginot vonal felújított futóárkai és bunkerei Páka mellett. Ez utóbbit nem igen reklámozzák,el van dugva rendesen,lelkes amatőrök tartják karban.

 

      Egy adalék a beszámolódhoz,a MAORT vezetőinek,mérnökeinek egy egész lakótelepet építettek Nagykanizsán, a lakások abban az időben full extrásnak számítottak. Az addig elmaradott környéknek nagy fellendülést hoztak az olajosok,s nagyon sok szép zalai menyecskét vittek el a yenkik az Újvilágba,mikor menni kellett nekik.

 

      Szép túrákat,élményeket kívánok !

 

 

 

 

I.    Egy elhagyott olajkút,a sok közül Kerettye környékén

II.   Emléktábla Nagykanizsán az Olaj utcában a Maort -telepen

 

 

 

I-VIII   A Budafai Arborétum májusban

 

 

 

I-VI    A Magyar Maginot,ami a "Láncos Kutya" ellen védett

 

 

   I. Kilátó Tormafölde fölött

   II. A Szécsiszigeti kastély a kilátóból

 

 

     I-II.    Mároki kápolna

 

 

I-IV.      Elhagyott házak az egykori  Petrócon

Előzmény: HEV (56653)
Pályaőr Creative Commons License 2016.04.23 0 1 56690

Még azon kívül iszonyat bolhás tud lenni, több van benne, mint két rókában, pedig azokban sincs kevés. Vaksötét éjszakában az úton haladt egy, gőzmozdonyszerű fújtatással. Kocsma mellett volt egy kanyarban, azt hittem, részeg mászik hazafelé négykézláb. (ott arra is volt példa, jött is autó, el is csapta, már akár a fenekébe fújhattak nádszálon, ahogy Fekete István írta).

Bevittem a szállásomra, adtam neki tejet, pillanatokon belül húsz bolha volt a lábam szárán, és csak egyre nőtt a számuk. Megfogtam, abban a pillanatban átment golyóba, be lehetett gurítani egy bozótba, ahonnan aztán még egy darabig hallatszott a mérges fújtatás, hogy már éjszaka se lehet közlekedni nyugodtan. A bolhák aztán lassan eltűntek, nem maradt belőlük a szálláson se, ha Valkóné, a gondnoknő reggel meglátja, én nem maradtam volna  meg a faluban.

Előzmény: hobo-bobo (56687)
jzp2107 Creative Commons License 2016.04.22 0 0 56689

szóval ez?

 

 

 

 

a kis süni azóta is keresi Tibiéket, idén januárban átfagyva, teljes elkeseredésében ezt látta:

 

 

Előzmény: jzp2107 (56688)
jzp2107 Creative Commons License 2016.04.22 0 0 56688

a Kápolna-rét az arborétum előtti terület ahol a parkoló van?

Előzmény: hobo-bobo (56687)
hobo-bobo Creative Commons License 2016.04.22 -1 1 56687

A sünivel óvatosan kell bánni, nem is nagyon érdemes erőszakhoz folyamodni nála mert kis aljas is tud lenni!

Egyrészt azt mindenki tudja hogy szúr.

Viszont azt kevesebben hogy az édi kis tüskegolyó egy agresszív kis ragadozó viselkedését is képes bemutatni, még harapni is tud!

Egyszer a fiam talált egy kis sünt amelyik alig élt, hazahozta.

Betettük egy terráriumba, forgács, macskakaja, miegymás és ott nevelgettük kb két hétig, míg olyan jól nem lett hogy ha nyúltunk a kajája felé akkor kaffogva, fújtatva készült a harapásra a kis tűhegyes fogaival!

A "fenenemmegevetttégedkisg.c.mészvisszaahonnanjöttél" felkiáltással szabadon engedtük a Kápolna-rét közelében. 

Előzmény: HEV (56686)
HEV Creative Commons License 2016.04.22 0 1 56686

Ágasvár, Foton rét.

A gyerköcök külön sátorban mellettem, arra ébredek, hogy kiabálnak, valami mozog a sátor alatt.

Kimászok, kimentem őket, alá világítunk ott egy süni gombóc. Le kellett bontani a sátrat mert semmiképpen nem volt hajlandó kimászni alóla és erőszakhoz nem akartunk folyamodni.  :-)

 

hadidoki Creative Commons License 2016.04.22 0 1 56685

Bár ismertem már a történetet, de ismét megmosolyogtattál vele. Bizony szokni kell az erdő hangjait, neszeit. 

"Én például nagyobb biztonságban érzem magam az utakról letérve egy rejtett erdei tisztáson,..."  teljesen egyetértek veled, én is így érzek.

 

Más: Érdekes, hogy mennyire más benyomások érik egyik vagy másik embert ugyan azon a terepen. Néha alig ismerek rá a 2-3 éve járt szakaszokra. Van-e már kialakult érzésed az alföldi túrázás specialitásáról, vagy nem érzel különbséget a dombvidékhez képest? Ne siesd el a választ, ha kell várok türelemmel.  De majd az Alföldi kéktúra befejeztével legkésőbb érdekelnének benyomásaid. 

További jó túrázást! 

Előzmény: hörpölin (56682)
maszogep74 Creative Commons License 2016.04.22 0 1 56684

Olyan hangosan kell horkolni, hogy semmi ne merjen a közeledbe jönni.

 

Mondjuk a Kelemen-havasokbéli magános éjszakán szerintem én is figyelmesebb lennék, mert ott nem csak a tüskemalac jöhet, hanem az urszu is :D

Előzmény: jzp2107 (56683)
jzp2107 Creative Commons License 2016.04.22 0 3 56683

szerintem ez is fejben dől el

 

nem volt olyan régen, mikor először aludtam a "vadonban"

tökegyedül

nem ez volt a terv, ez lett belőle

 

frászt kaptam a zajoktól, nem tudtam kitől- mitől származik

egy csomó ideig lélegzetvisszafojtva hallgattam valami csörtetést

csörtet, elhallgat, csörtet, elhallgat

aztán kiderült, hogy közvetlen a sátor mellett a száraz fűben-avarban haladt egy sündisznó :-)

később hajnalfelé egy béka brekkentett a küszöbömön, a fülemtől 30 centire

ennek se örültem

 

de aztán elkezdtem magamon röhögni, hogy a békától meg a sündisznótól szarom magam össze, aztán meghallottam a távolból némi vonatfüttyöt meg kutyaugatást (a Kelemen-havasok lábánál volt ez) és onnan (mivel már nem voltam úgymond egyedül) olyan jót aludtam hogy csuda :-)

 

aztán persze az Ablánc-malom mellett azt a szarvasbőgéses sztorit is meséltem már, na az se volt egy nyugodt éjszaka :-) szóval van még mit tanulni

ja meg azt se szeretem ha tépi a szél a sátramat, vagy a jégeső veri miközben tartom a rudazatot :-) de miután túlvan rajta az ember, az valami fenomenális :-) //mondjuk utóbbi kettőhöz az is kellett, hogy nem megfelelő sátorral mentem túl magasra, azóta már van pöpecebb, csak még nem volt érkezésem felavatni//

Előzmény: hobo-bobo (56679)
hörpölin Creative Commons License 2016.04.22 -1 2 56682

Már többször is leírtam, de most is megkapjátok tőlem:

 

Az egyik legelső sátorban töltött éjszakánk a Farkas-erdőben volt, a Banya-fák tisztásán. Már elnyugodott éjfél után az erdő, amikor iszonyú hang verte fel a mélységes csendet. Valami rettenetes ugató, kaffogó hang volt, és még másodpercekkel később is csengett a fülünk tőle. Mindketten felébredtünk Gábor fiammal és a felkapcsolt lámpa fényében egymásra néztünk. Félve kérdezte a kölök: "Apa, ez mi volt?". Én meg nem tudtam hirtelen mit válaszolni, csak azt, hogy "Remélem, embert nem eszik!"

 

Aztán hónapokkal később rájöttünk, hogy csak egy őzbak ugatását hallottuk akkor, igaz, nagyon közel lehetett hozzánk. Ha valaki sátorozni akar az erdőben, akkor meg kell szoknia az erdei hangokat, zajokat, neszeket. A halk osonó lépteket, az avar zörgését, a levelek susogását. Én például nagyobb biztonságban érzem magam az utakról letérve egy rejtett erdei tisztáson, mintha a faluk, emberek közelében verném fel a sátrat.

Előzmény: hadidoki (56681)
hadidoki Creative Commons License 2016.04.22 0 1 56681

:-)) Ha Te úgy szereted, járd az erdőt nappal! Én csak ajánlgatok.

 

Bár ez is szokás kérdése:

Még ifjú titán koromban egyszer a táborunk közelében bőgött, bődült el egy szarvas. Hát ahogy mondtad, azt hittem összefosom magam. Pedig csapatostul voltunk.

Tavaly a Túr folyó mentén szokásom szerint egyedül táboroztam. Éjjel 3 körül ugatva riasztott egy őz, bosszanthatta az ottlétem. Még meg is mosolyogtam. Kellemes érzés ennyire eggyé válni a természettel.

 

Előzmény: hobo-bobo (56679)
hörpölin Creative Commons License 2016.04.22 -1 1 56680

Alföldi Kéktúra
Zsombó – Hantházi-erdők
2016. április 15.

 

Reggel csak fél nyolc felé indultam tovább, miután Csabáéknál megettem egy finom reggelit. Elballagtam újra a faluközpontig (hiszen előző nap már jártam ott egyszer pecsételni), és most azonnal rossz felé indultam ott tovább! Kinn maradtam a falun végigvezető főúton, pedig itt balra kellett volna térnem! Mentem vagy 4-500 lépést, mire észrevettem a tévedésem és visszafordultam. A templom mellett tértem rá a Béke utcára, ami aztán kivitt a faluból és keskeny aszfaltútként folytatódott a tanyák között. Egy erdősávban értem el a zsombói Lápas-tavat, készítettem pár felvételt a fák közötti sásos, nádas, zsombékos vízfelületről – egyébként a zsombék szóból származik a település neve is. Az erdősáv túlsó felén pedig véget ért a keskeny aszfaltcsík, - és akár hiszitek, akár nem – itt is egy széles, poros földútra fordultam. :-)

 

 

A zsombói Lápas-tónál 1.

A zsombói Lápas-tónál 2.

A Lápas-tó nádasa a poros földútról nézve

 

Le sem tértem róla vagy fél órán keresztül, miközben tőlem jobbra a láp nádasa húzódott, balra pedig végtelen tanyavilág terült el. Ez a földút aztán egy jelzőtáblás oszlopnál beleszaladt a Szatymazra vezető aszfaltútba. Beballagtam rajta a faluba, miközben egy hídon kereszteztem az M5-ös autópályát. Szerintem a négynapos túrám során ez volt a legnagyobb kapaszkodó! Végigslattyogtam a hosszú Kossuth Lajos utcán, közben elgondolkodtam azon, vajon ki fejtegette nemrégiben itt a fórumon, hogy minden Kossuth Lajos utca hosszú? Boltot láttam többet is útközben, de kocsmát egyet sem, így értem el a vasúti kereszteződést. Balra tértem az állomás felé, hogy stemplizhessek, itt pillantottam meg a Vasút utcán a 100 Éves Fogadó épületét. Azonnal betértem, és végre felhörpinthettem aznapi első Sopronimat (talán már írtam korábban, hogy a Borsodi-hiányos vidéken áthaladva egyre jobban megkedveltem ezt a fajtát).

 

 

Tanya a poros földút mellett

Kék sáv jelzés a Szatymazra vezető út mellett

 

Bélyegeztem az állomás pénztára mellett a falra szerelt kéktúra bélyegzővel, aztán továbbindultam. Aszfalton ballagtam át a szomszédos Sándorfalvára, miközben kereszteztem a forgalmas 5-ös főutat egy körforgalomnál. A pecsételőhelyek fórumáról tudtam, hogy nem érdemes sietnem, mert Sándorfalván a Baurger King pizzéria csak délben fog nyitni. Ezért aztán megálltam egy hosszabb pihenőre egy útszéli kereszt melletti erdőfolt árnyékában ejtőzni egy sort. Megkongattam én is a harangot, ahogy tavaly AttHunter, aztán továbbindultam. Délre időzítettem a Sándorfalvára érkezésem, pont akkor kondultak meg a harangok, amikor elértem a települést kezdetét jelző útszéli táblát. Megálltam ez első kis vegyesboltnál, vettem friss kenyeret és feltöltöttem a megcsappant vízkészletem is.

 

 

A kéktúra pecsét dobozkája a szatymazi állomás pénztára mellett

Szatymaz római katolikus temploma

Útszéli kereszt és harang Sándorfalva előtt az útszélen

 

Pecsételtem és ettem egy amerikai hot dogot a pizzériában, rövid kitérővel megnéztem a templomot és a Pallavicini kastélyt (a szépen felújított kastély látványát csúnyán elrontották a tetőre szerelt napelem táblákkal), aztán beugrottam egy Sopronira a központban lévő kocsmába, mert az amcsi forró kutyához csak kólát kaptam a pizzériában. Továbbindulva egy darabig még a főutcán ballagtam, aztán balra térítettek a jelzések, a Sport utcába. Ezen jutottam el a faluvégre, és egy jobb-bal kanyarkombináció után egy földúton beléptem az erdőbe.

 

 

Sándorfalva katolikus temploma

A Pallavicini kastély

Már megint minden tábla visszafelé mutat...

 

Nagyjából negyedórás menettel értem el a víkendházas övezet szélét, itt megint csak egy iszonyúan poros földút következett a szélső telkek mellett haladva. Elérve az övezet túlsó sarkát a földút újra csak a fák között folytatódott, de innen már pár perc alatt megérkeztem a Nádastó Szabadidőpark kapujához. Bár kinyitották már a strand kapuját, egyetlen ember sem lézengett benn, én is csak azért mentem be, hogy leülhessek egy padra. A bodega-büfék is zárva voltak még, nem is maradtam sokáig, indultam tovább pár percnyi pihenő után.

 

 

Üres még a Nádastó Szabadidőpark strandja

Be vannak még zárva a büfék is...

 

Újabb poros üdülőtelep következett, ezen átvágva kereszteztem a Sándorfalva és Ópusztaszer közötti aszfaltutat. Egy hosszú, a főúttal párhuzamosan haladó erdőbe érkeztem, sok kilométer hosszan, de talán egy-két km szélességben húzódott, egészen Ópusztaszerig. Itt a pagonyok közötti nyiladékokban vezettek a keréknyomok, végre nem poros utakon róttam a kilométereket! Sokáig gyalogoltam a Vöröscsárdai-erdő, később a Hantházi-erdő útjain, csak pár száz lépésnyi ösvény akadt utamba egy ritkított tölgyesben, a térképen jelzett vadászház előtt. A Dócra vezető út előtt terveztem a sátorozást, már itt is kinéztem egy, az erdőben fekvő, elhagyatott rétet korábban a Google Earth légifelvételein. Átvágva a fák között meg is találtam, el is nyerte egyből a tetszésem. Bár ki volt téve egy tábla, hogy 100 méhcsalád részére lefoglalt hely, de méh egy szál se volt, méhész meg pláne nem, én pedig már fáradt voltam, ezért aztán a tisztás széltől védett nyugati szélén sátrat is vertem.

 

 

A Vöröscsárdai-erdőben

A Vöröscsárdai-erdő vadászházának tisztásán

Fiatal akácos a Hantházi-erdőben

Sátorozás a Dóci út előtt a tisztáson

 

Bedobáltam a holmim, én is utánuk bújtam, és miután most is lemostam magamról az út porát, megvacsoráztam, és mivel térerő is volt, hazatelefonáltam. Sötétedésig nézegettem a következő napi utam a térképen, aztán korán eltettem magam másnapra. Elalvás előtt bekapcsoltam egy percre most is GPS-t, 79 km-t mutatott, 386 m emelkedéssel, tehát ezen a napon 27,7 km-t jöttem, 158 m emelkedéssel. Mivel a GPS-t csak Zsombó központjában kapcsoltam be, ebben a távban nincs benne a Csaba házától addig megtett, nagyjából kilométeres táv.

 

Aznapi túrám trekkje:

- trekk -

hobo-bobo Creative Commons License 2016.04.22 -1 0 56679

És azzal mi van hogy a sötétben én minden rezdülésre összefosom magam az erdőben???

:-))

Például egyszer Magyarkút és Nógrád közt esteledett rám, 4.5 km-t mentem a sötétben, el is tévedtem, még lámpa sem volt nálam, minden bokorban velociraptorokat meg medvéket láttam farkasokkal táncolni! :-))

 

viewArticle

Előzmény: hadidoki (56676)
maszogep74 Creative Commons License 2016.04.22 0 1 56678

Én nem is tudnék létezni nélküle... Sokszor kifejezetten csak kirohanok este a Csiklingvárhoz mondjuk, sátorozok egyet, reggel meg irány haza, melózni. De persze azt is megértem, akinek ez nem igénye.

Előzmény: hadidoki (56676)
pozo Creative Commons License 2016.04.22 0 0 56677

Mindenki szeresse úgy a természetet ahogyan az jólesik neki

Egyetértek.

Előzmény: hadidoki (56676)
hadidoki Creative Commons License 2016.04.22 0 1 56676

Bármiféle rábeszélés nélkül csak úgy mondom: a sátrazással, a kint alvással különleges élményekhez is juthatunk: pld. táborod közelében sétáló borz, csodálatos hajnal élménye, etetőből alólad szénát evő őz, a sátrad mellett csörtető vaddisznók, stb. A sátrazás egyszerűen vállalás kérdése: nagyobb nehézségek vállalása, az egyszerűbb szállás és természetközelibb élmények reményében.

Mindenki szeresse úgy a természetet ahogyan az jólesik neki, de érdemes ismerni a többi lehetőséget is. 

Előzmény: donjuan1984 (56674)
jzp2107 Creative Commons License 2016.04.22 0 1 56675

"Fürdési lehetőség híján"

 

Ne mossuk össze a sátrazókat a fürdetlenekkel (persze van olyan is, de nem mindegyik olyan)

Meg lehet oldani patakból/utolsó kékkútból vett vízzel (1-2 liter untig elég)

Legrosszabb esetben törlőkendő

Előzmény: donjuan1984 (56674)
donjuan1984 Creative Commons License 2016.04.22 -1 0 56674

Pünkösd lett volna a terv, május 14-én. Gondoltam egy hónappal előtte lesz lehetőség, de úgy fest tévedtem.

Köszi Mászógép az elismerést, de azért nem vagyok a magam ellensége sem. Fürdési lehetőség híján nem vont még  a sátrazás, annak ellenére sem hogy kb. 2 éve nézegetem a sátrakat és derékaljat , valamint hálózsákot már vettem is.

Előzmény: pozo (56668)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!