NINCS SEMMI IDOK A PLANCK ÁLLANDÓRÓL MÁST ELKÉPZELNI MINT HOGY AZ EGY LAGRANGE MULTIPLIKÁTOR, AMI AZ ELEKTRONOK STACIÓNÁRIS PÁLYÁJÁT AZ ALAPÁLLAPOTBAN MEGHATÁROZZA.
Gézoo: "Mert ha mező létét feltételezzük, akkor mindjárt kétfajta "fénnyel" kell számolni..Egy olyannal ami a mezőt építi fel és egy olyannal amelyik kvantumosan terjed.."
Mert ha mező létét feltételezzük, akkor mindjárt kétfajta "fénnyel" kell számolni..
Egy olyannal ami a mezőt építi fel és egy olyannal amelyik kvantumosan terjed..
Persze, ha a mező feltételezésénél a mező terjedési sebességét fénysebesség alatti sebességekre korlátoznánk... no de nem tehetjük, mert a mezőnek tulajdonított sebesség fénysebesség..
Ha nem téged kérdeznélek, akkor most feltenném a kérdést, hogy akkor
hány fajta fény van??
De miután ismerem az elméleted, már meg sem kérdem.. mert ha következetes lennél, akkor saját elméletedet kellene elvetned.
Ilyen áldozatot pedig igazán nem kívánhatok tőled sem!
Arra gondolj, hogy a fény végigment a távcsövön. Mi lenne, ha lefelé kicsit meghosszabbítanád a távcsövet? Akkor már nem menne végig? És ha egész a fali meghosszabbítanád? :-)
Ennyire nem érted?? A csillag fénye halad egyenesen..a saját álló haladási tengelyén. A lézer pedig az abszolút sebességének függvényében a csillagfény
vektorához képest valamekkora szögben állítja elő fotonjait..
Így ha egy távoli csillagot állítasz a távcső célkeresztjébe, akkor a hátad mögötti falon a lézer és a csillag fotonjainak szögeltérése közvetlenül, távolságméréssel
Fogsz egy távcsövet és egy lézerpointert.. Egy kimért geometriai merőleges
segítségével párhuzamos tengelyre kalibrálod a távcső célkeresztjét és a lézer
tengelyét.. (Ezt a szobán belül is megteheted..)
És most! 180 fokkal elforgatod a lézert.. úgy, hogy a tengelyeik továbbra is párhuzamosak legyenek..
Így ha egy távoli csillagot állítasz a távcső célkeresztjébe, akkor a hátad mögötti falon a lézer és a csillag fotonjainak szögeltérése közvetlenül, távolságméréssel
leolvasható..
Ezzel megkaptuk, a csillag irányára merőleges irányú abszolút sebesség komponensünket..
(Mint látod ez egy egyszerű aberrációs szög mérés..)
A kisérleti valóság ellent mond az állításodnak.. De tudom, hogy ezt sikerült kitalálnod, és most foggal körömmel ragaszkodsz hozzá, hogy elmondhasd, hogy
TE VAGY az a VALAKI aki MINDENT tud, és a többiek nem értenek hozzá..
Így hagyom, hogy ragaszkodj az elméletedhez.. és cserébe kérlek Te is hagyd, hogy mi pedig ragaszkodhassunk a valósághoz!
Az anyagot NEM LEHET energiává átalakítani. A négy részecske e. p, P és E mindig megmarad az ami volt, kétféle invariáns elemi töltést horozó objektum.
Tudom, hogy neked ez a véleményed. Csupán egyetlen egy, megkerülhetetlen kizáró oka van annak, hogy a fény nem lehet
"az anyag, és az energia oda- vissza alakulása, vagyis hogy EM-GI (elektromágneses- gravinerciális sugárzás)"
Mégpedig az, hogy az átalakulásonként, vagyis másodpercenként milliószorxmillió alkalommal a tömege a végtelenbe nőlne, amikor a tömeg fénysebességre gyorsul..
Vagy nem gyorsul, vagyis áll a tömeg.. Na akkor pedig ezzel a fény is megállna
milliószorxmillió alkalommal másodpercenként.. Így viszont az átlagsebessége
lenne c-alatti sebesség..
Arról nem is szólva, hogy amikor energiává alakult az anyag, na akkor,
mi hordozza ezt az energiát? Csak nem egy foton?? Mert akkor minek lehetetlen
Gezoo gondoltál már arra hogy az interferenciával merőlegesre birod állitani az ernyőt a forrásra , mert a fázis eltérések miatt nem szimetrikus az ábra szögeltérés esetén:-)))