Szerintem a rókalyuknak nagyon jellemző a szaga, lehet, hogy a bornak is jellemző az illata.
Kedves direkt termő borászok!
Látogassatok el a tokaji, egri, badacsonyi, soproni, szekszárdi, pécsi, stb. borvidékre (bocs. amit kihagytam), és igyatok az ottani pincészet borából.
"hogy jön ide a róka, nem értem...hogy jön ide a róka, nem értem..."
Talán hallottál már arról a meséről, ahol a róka nem éri el a szőlőt és ezért azt mondja, hogy nem is kell neki, mert savanyú.
Egyébként inkább labrusca íznek kellene nevezni a Vitis labrusca után.
"másik szőlő-róka kapcsolat a Vitis labrusca (labrusca = vadszőlő), amelyet hazájában rókaszőlőnek (Fox Grape) neveznek. Nevét azért kapta, mert termésének szaga vonzó a rókák számára, egyesek szerint meg is eszik a termését. Mások szerint azonban az idős levelek fonákán látható vörhenyes szőrök miatt kapta ezt a nevet (Kozma Pál Szőlőtermesztés című könyv nyomán)."
A tavaszi, a hiányos lugashelyre éppencsak leszúrt otello vessző szépen megeredt a gyerekeknél. Én most dugványoztam szőlőt a saját homokos talajúnak nevezhető kertembe, majd kiderül sikeres lesz e. A 28 éve termett Hamburgi muskotályunk került pl. vissza :) Közben a nagyszülők áttelepítették a saját kertjükbe.
Én nem értem ezt a "rókaízt". Szerintem finom, fűszeres, eperhez hasonló aromája van az Izabella és Othelló-féle szőlőknek. Nyilván vannak, akiknek nem jön be, de hogy jön ide a róka, nem értem...
A borkő semlegesítésére nincs valami jó anyag? Pl. ecet. Az semlegesíti a vízkövet is.
Sima szőlővesszőt homokon lehet dugványozni késő ősszel is? Habár gondolom ideálisabb februárban-márciusban, de meg lehet próbálni ősszel is? Mi az előnye ill. hátránya?
Nekem otelloból ízlik a lekvár annyira hogy nem zavar a kristály. A "rókaíz" csak jó poén, ami a jellegzetességre vonatkozik. Hivatalos lekvárfőző új ismerős nagyon odavolt az otello lekvárért, és azt mondta róla hogy az úgy finom és kész.
Ezekre a kérdésekre nyílván nincs egyértelmű válasz, szavaztasd meg a fórumozókat.
SZERINTEM:
"De az Elvira az jobb ízű, mint pl. a fehér Delaware? Mert én a Delevárét is szeretem éretten."
Az elvira karakteresebb mint a delaware, nyilván van aki jobbnak ítélné és van aki nem szereti. Szerintem nem jobb és nem rosszabb - teljesen más.
"És a Concord jobb, mint a Bakó? Étkezési szőlőnek, bornak."
Bornak jobb a speciális zamat miatt, viszont a cukor foka jó években is csak 16 körüli. Én nem teszek hozzá cukrot, így könnyű asztali bor lesz.
Valaki írta, hogy a bakónak 20 fölötti a cukorfoka, de silány a bora, én még nem csináltam tisztán bakó bort.
Étkezési szőlőnek jobb a bakó állaga, nincs sajátos illata és aromája ami a fogyasztók egy részének nem ízlik, a concordnak erősebb a héja és van olyan érési fázisa mikor túl erős a zamata és az utóíze már nem kellemes. A legjobban a tavaly decemberben a hűtőből kivett concord ízlett.
- Bizony a szőlő arról nevezetes, hogy a többi gyümölcshöz képest sok borkősavat tartalmaz. A borkősav kálium, kálcium sói pedig viszonylag rosszul oldódnak. Viszont kristályaik szépek. (Ha nem is jók.) hihi
Ez a york-madeira ( édesanyám jorsmadérnak nevezte, ő is így hallotta a szüleitől, kellett egy kis idő míg rájöttem hogy mi lenne) határozottan nem izabella, inkább othello-szerű, de nem othello.
A concord és elvira mint csemege szőlő ízlés dolga, én csemegének egyiket se nevezném.
Mindkettő (különböző) erős illatú és zamatú, az elvira állaga talán jobb csemegének.
Viszont a concord must és bor (számomra) kifejezetten kellemes, különleges zamatú, úgy vettem észre majd mindenki felfigyel rá aki kóstolta.
"Persze én is találkozom rettenetes borokkal, de aki ilyet csinál valószínűleg cabernet sauvignon-ból is retteneteset csinálna."
Ez elég szerencsétlen fogalmazás volt, úgy hangzik, mintha valamiféle szakember lennék e téren, ez egyáltalán nincs így. Midössze 4 éve foglalkozom a szőlővel, az előző mondatban a házibor készítés körülményeire gondoltam. Pl. az idén úgy néz ki elszúrtam a nyárfalevelű alapú bor készítését. A zúzás után mindig szoktam borként tenni a cefrébe, amit 1 hétig állni hagyok préselés előtt az illat,- és zamatanyagok héjből való kioldása miatt. A nagy sietségben most ezt elfelejtettem, és préseléskor már némi ecetszag és íz is érezhető volt. Az előző években ez a bor (kb. 60% concord, a többi othello izabella, némi york-madeira) jól sikerült, megőrízte a speciális concord zamatot. Volt aki csak emiatt kért concord vesszőt tőlem. Jövőre jobb lesz:)
Delaware-ből apám csinált tűrhető borokat, emlékszem egyszer megkínált egy 10 éves ilyennel amit kísérletképpen meghagyott, szép narancssárga színű volt és már-már konyakszerű. Pontosabban delaware és kevés bianca keverékéből készült.
Nemrég telepítettem néró, palatina, cabernet franc, medina, cserszegi fűszeres fajtákat (homokba). A néró és palatina már termett, a cabernet franc és 4-ből 3 medina kipusztult.
Szegény nagyapám csinált ecetízű förtelmeket Delaware és Zalagyöngye szőlőkből. Néha még egy kevés Pannónia kincse is került bele, de mindig egyformán vacak volt. Neked milyen szőlőfajtáid vannak?
A direkttermőből készült borokat nyílván a maguk helyén kell értékelni, én elégedett vagyok az idei 90%othello 10% eperlevelű párosítással, igaz csak 1-2 decit iszok étkezés után belőle, így kifejezetten élmény a friss gyümölcsös, savanyú bor. Itatná még magát de itt megállok.
Persze én is találkozom rettenetes borokkal, de aki ilyet csinál valószínűleg cabernet sauvignon-ból is retteneteset csinálna.
Valami kicsapódik benne (borkősav?) fura kristályalakban, az íze savanyú ha beleharapsz.
Ez kissé kellemetlenné teszi a fogyasztását.
Idén kipróbáltam zselésítő nélkül, de így is érzett már egy hét múlva, hogy elkezdődött a kellemetlen kicsapódás a lekvárban, még egész apró szemcsékkel."
"Ez is abszolut bioszőlőből készült, a kristály talán nem a legjobb kifejezés a kicsapódó anyagra, mindenesetre az fekete, tűszerű kinövésekkel, 1-5 mm nagyságban."
Idén kipróbáltam delaware-ből és elvirából is kis mennyiségben (2-2 üveg), csak szőlőből cukor és minden egyéb hozzáadása nélkül, tesztelni majd télen fogom. Frissen finomak és még nincs bennük kicsapódás.
Nincs félreértés, én is ezt mondtam, hogy csak 2003-ban nemesítették a magnélkülit, tehát nem kerülhetett ide a 19. sz. végén/ 20. sz. elején. Ha Amerikából kérnék sima vesszőket, szerinted mennyi az esély rá, hogy nem szedik ki a postán/vámon?
Oda nem szabad növényi dolgokat küldeni, de ide asszem lehet, én legalábbis kaptam már mindenfélét külföldről, magokat, de még gyümölcsöt is.
A Bakó bort a nyáron kapta a férjem, tehát még a tavalyi szüretből való volt. Az is lehet, hogy utólag cukrozta meg. Fogalmam sincs, majd megkérdezem. De kellemes fahordóízt is éreztem rajta. Sokan nem szeretik, nekem bejön.
Ja, mégvalami. Csináltam feketeszőlő lekvárt, ami isteni lett, de sercegést érzek benne. Nem homok, hanem valami apró kristályszerű valami... Talán borkő? Kimaradt egy kevés lekvár,azt beraktam a hűtőbe és abban érzem. Hogy a többiben van-e, amik a kamrában vannak lezárt üvegekben, azt nem tudom. Olyat is olvastam, hogy csak a hidegben csapódik ki. Engem nem zavar annyira, de azért jobb lenne a lekvár enélkül.
Itt valami félteértés lesz, a Concord alapfajta került hozzánk a XX század elején.
Magnélküli változatot még nem láttam, de elhiszem hogy létezik. Ha 2003-ban nemesítették, akkor 2050 előtt ne is keresd M.o-n.
A Bakó 24 körüli mustfokkal ért be idén a környékünkön, az én próbamérésem 23-at mutatott. Ha egy ilyet valaki még jól fel is "javít" cukorral, akkor nem fog neki kiforrni a teljes cukormennyiség és édes marad a bor. Hogy ez a fanyarkás-édes bor finom-e, az már csak ízlés kérdése. Azonban a 14-15% os alkoholtartalom miatt igen hamar megszépül a világ!
Egy középiskolai osztálykirándulásunk meghatározó eleme volt egy ilyen kanna bor, volt aki a fenyőfán ébredt reggel 6 méter magasan és nem tudta hogy került oda, onnan hányt ....
Itt azt írják, hogy 2003-ban alkották meg a magnélküli Concordot a Concord és a Thompson seedless kersztezéséből, ergó a filoxéra idején nemigen kerülhetett kis hazánkba:)
Érdekes, amit a Bakó boráról írsz. A szomszédban ilyen szőlője van egy 80 körüli bácsinak is, mindig ebből csinál bort, másfajta szőlője nincs is. Pár hónappal ezelőtt adott a férjemnek egy kannával. Én nem rajongok a borért, de ittam belőle egy pohárral. Az valami nagyon finom volt! Édes, aromás, isteni ízű. Messze felülmúlta azokat a borzalmas kotyvalékokat, amiket a férjem és a sógorom szokott csinálni. Nem tudom hogyan csinálta a bácsi, lehet, hogy cukrot tett hozzá, de nagyon finom édes volt. Nekem jobban ízlett, mint némelyik minőségi vörösbor.
Érdekes, mifelénk egyáltalán nincs seregély. Csak rigó, de ők csak az apró szemű szőlőt eszik, a Bakót, a nagyobb szeműeket nem bántják. Nem fér bele a csőrükbe.
Kérdés, hogy szintetikus vagy természetes C-vitamin fogyasztást vizsgáltak-e a kísérletben. Mert nem mindegy. Az a baj, hogy nálunk az alma és a birs novemberig se áll el. Legkésőbb októberig mind megrohad. De nem gond, lesz majd olcsó narancs és citrom. Csak sajnos zölden szedik le őket, hetekkel később jut csak el hozzánk, addigra meg már alig marad bennük valami. A semminél persze több:)
Végeztek nem túl rég kisérletet, c-vitamint evő, és nem evők között. Egyforma arányban betegedtek meg.
Nem kell ennyire görcsösen ragaszkodni mindenhez. Nyáron annyi vitamint eszel amennyit akarsz, télen meg egyél fekete retket, téli körtét-almát, birset, hagymát, stb.
No, nekem nem lesz az idén tavaszig eltett otelló szőlőm:(
Délben jöttem haza, még megvolt. Kb másfél óra múlva mentem ki a tyúkokhoz, rettentő visongással vagy 100 seregély szállt fel arról a részről, ahol az otelló VOLT. A földön még van sok szem, azokra kiengedem a tyúkokat, legalább ennyi haszna legyen.
A bosszantó az, hogy tegnap le akartam szedni, a mustnak valót leszedtem, de erre már nem került sor, jött a gázszerelő, mire elment, szinte sötét volt...
Az utcánkban legalább 10 embernek van ilyen szőlője, de eddig nem tudtam a nevét, csak tippeltem. Relatív, hogy mi számít értéktelennek, én pl. szeretem a termését, csemegeszőlőnek finom. Kellemes ízű, nincs erős rókaíze, mint pl. az Othellonak és Izabellának, a héja pedig olvadó. Persze ízlések és pofonok.
