Az ősszel kapott vesszőknek talán annyi előnye lehet, hogy megfelelő pincei tárolás esetén nem fagynak meg. Ha viszont tavasszal vág le valaki vesszőt, az könnyen lehet fagyott is és ha nem hozzáértő az illető, észre se veszi és simán elküldi annak, aki kér tőle. Nem egyszer kaptam már elszürkült, pehelykönnyű, fagyott vesszőket tavasszal, amikről még laikusként is könnyen megállapítottam, hogy élettelenek.
A Nérónál említenek magas rezveratrol tartalmat, de hogy ez mennyire igaz, fogalmam sincs. Lehet, hogy csak reklám. Őszintén szólva soha életemben nem ettem még Nérót, pedig sokan dícsérik. Beszerzése folyamatban van.
Egy régi könyvben a Kurucvérről olvastam, hogy hatalmas nagy a színanyagtartalma, tapasztalatom szerint pedig a Bakó az, ami a legszebb, legsötétebb színt adja, legalábbis az általam ismert fajták közül. De sok fajtát nem ismerek még.
A Bakónak elég olvadékony a héja, így feldolgozásnál talán több színanyag jön ki belőle, mint egy szívós héjú fajtából.
"Látogassatok el a tokaji, egri, badacsonyi, soproni, szekszárdi, pécsi, stb. borvidékre (bocs. amit kihagytam), és igyatok az ottani pincészet borából.
Utána tudjátok definiálni a rókaízt."
Igen, ez az a hozzáállás ami - finoman szólva - kedvesen lesajnálja azokat, akik nem szidják a direkttermőket.
Történetesen egy informatikai csapattal évente rendezünk konferenciákat és mindig borvidékre tesszük. Valamennyi említett helyen voltunk már. én még hozzátenném a látogatásra ajánlott helyekhez Villányt (Polgár pincészetnél voltunk, egy más alkalommal Vylyan-nál) és Balatonfüredet (Figula picészet) is.
Sok jó és néhány gyenge bort is fogyasztottunk a borkóstolós vacsorákon és persze előfordult másnap fejfájás is.
Egy alkalommal (már nem tudom hol és kitől:-)) érdeklődtem a borásztól a nyárfalevelű felől, akkor még nem tudtam, hogy ez a concord - nem ismerte azt gondolta valmi tájfajta lehet, amiben a szőlő nevét tekintve igaza is volt.
Még azt hozzátenném, hogy nem csak ilyen alkalmakkor fogyasztok nem direkttermő borokat, hátha ez nem egyértelmű.
Van összehasonlítási alapom és tudom, hogy a direkttermők mások, igen sokszor rettenetesek, viszont frissen (kb. 1 év) egész kellemesek is tudnak lenni. Ez tapasztalat, ha valaki ezt dicsőítésnek látja, hát....
Róka íz: igazából én sem tudnám meghatározni, lehet van aki érzéketlen rá akármi is az.
Én nem érzek közöset a concord és a delaware borában - hacsak a másnapi fejfájás nem az nagyobb mennyiség után - bár mindkettő rókaízű ahogy mondják.
Nem tudja valaki hol lehetne kapni szolovedot (olyan mind egy doboz ,feher szine van es megvedi a szolotovet a vadalatoktol.)Meg fotot is nehen talaltam a netten .Igy nez ki:
Sima szőlővesszőt homokon lehet dugványozni késő ősszel is, de szerintem jobb tavasszal.
Persze ez attól is függ, hogy a vesszőt most kapod-e valakitől (ez esetben kellene tárolni tavaszig), vagy te vághatod le bármikor.
Tőbb szó esett az amerikai meg a régimagyar és europai borszőlőfajtákról az utobbi idöben.
Szerintem van egy lényeges különbsg e két fajta közt ami a borkészítést illeti. A régi magyar fajták jóval levesebbek, mint az amerikai fajták, tehát több must jön ki belőlük és könnyebb préselni is.
Nálunk a gyerekeknél sok otello van, régi falusi telepítés. Én rengeteget eszem, egyszerűen nem tudom abbahagyni ha nekilátok. Lekvárnak ugyanúgy. A kutya is szereti, vicces nyüsszögő műsort rendez hogy adjunk neki, és aztán még a véleményét is közli velünk, hogy az otellónk sokkal finomabb mint az ő savanyú szőlőjük, amit naná hogy rögtön megkóstolt a miénk után. :) Ittam már tiszta otello bort is, de nekem nem ízlett, mű eper ízét éreztem.
A szőlőkben és a borban van egy újonnan felfedezett rezveratrol nevű anyag. Az otelloban nincs olyan sok, viszont valamelyik magyar piros szőlőben van a legtöbb, persze arról mélyen hallgatnak hogy melyikben, és iszonyú drágán készítik az étrendkiegészítőket.
Na, ez nagyon érdekes link! Különösen ez a mondat keltette fel a figyelmem: "Komplexképző tulajdonsága révén a borkősav segíti az antioxidánsok működését." Mivel a feketeszőlőben rengeteg antioxidáns van, ez jó hír. Nyilván nem véletlenül van ott a borkősav. Mindennek megvan a funkciója.
Így van! Engem is a nagyszüleimre emlékeztetnek, meg a gyerekkori szüretekre, mustivásra stb. De azt sosem állítottam, hogy jó minőségi bort adnak. Viszont egy gyengébb minőségű asztali bor is lehet finom, az is eshet jól egy átdolgozott nap után. Arról már nem is beszélve, hogy sok embernek alapból nem telik minőségi borra.
Ízlések és pofonok... Mindenki mást szeret és ez így van jól. Annyit azért hozzátennék, hogy az "oldalakon keresztül folyó direkttermők dicsőítése" az javarészt az csemegeszőlőként, szőlőléként, mustként és lekvárként való felhasználásukról szólt. Páran említették csak a boruk, de senki se mondta, hogy jobbak, mint a minőségi borok. De ha valaki ezt szokta meg, ezt itatta vele gyerekkorában a nagyapja, amikor levitte a pincébe, akkor nyilván ezt is szereti (meg persze mást is). De legalábbis emlékei kötődnek hozzá és ez kiirthatatlan, még akkor is, ha magát a direkttermő bort nem szereti.
direkttermő,már javában forr a választék nova, otthelló,konkordi, elvira,delevari,fekete juhfark, egy kis ótvány közé,mert az is volt. nem lessz kutya ízű,róka ízű,kecske ízű,csak finom ízes, illatos,törés mentes,élvezhető iható,egy kistermelő borosgazdának ez bőven elég.
"Kénhidrogénszag: A bornak záptojásra emlékeztető szaga és íze van. Egyes esetekben a kénhidrogén jelleghez fokhagyma és gumiszag és íz társul (merkaptánszag). Az ilyen jellegű borbetegségek oka, hogy a nitrogénhiányos mustokban a borélesztő a mustban lévő szulfáttartalmat kénhidrogénné redukálja. Előfordulhat azonban, hogy néhány vadélesztő a normál nitrogéntartalommal rendelkező mustokban lévő egyéb kénvegyületekből kénhidrogént képez. Mindezen tünetek megelőzhetőek fajélesztős erjesztéssel, nitrogénhiányos mustok esetében nitrogénpótlással, tápsó vagy ammóniumfoszfát-adagolással. Amennyiben borunk kénhidrogénszagú és ízű, akkor átfejtéssel, szellőztetéssel és kénezéssel korrigálhatjuk a hibát. Súlyosabb esetben rézszulfát adagolása javasolt."
Úgy tünik ez örök téma marad. Szerintem az is kérdés hogy kinek van kötődése a direkttermőkhöz. Nekem va, ezért ha valaki ilyen borral kínál, szivesen elfogadom. A szőlőt is szivesen eszem. Aki tanyán gyerekeskedett annak a tehénszar sem büdös. Ha meg kéne nevezni azokat a borokat amiket leginkább szeretek, az első a Juhfark lenne, a második viszont falusi házi direkttermő koktél.
Szerintem a rókalyuknak nagyon jellemző a szaga, lehet, hogy a bornak is jellemző az illata.
Kedves direkt termő borászok!
Látogassatok el a tokaji, egri, badacsonyi, soproni, szekszárdi, pécsi, stb. borvidékre (bocs. amit kihagytam), és igyatok az ottani pincészet borából.
"hogy jön ide a róka, nem értem...hogy jön ide a róka, nem értem..."
Talán hallottál már arról a meséről, ahol a róka nem éri el a szőlőt és ezért azt mondja, hogy nem is kell neki, mert savanyú.
Egyébként inkább labrusca íznek kellene nevezni a Vitis labrusca után.
"másik szőlő-róka kapcsolat a Vitis labrusca (labrusca = vadszőlő), amelyet hazájában rókaszőlőnek (Fox Grape) neveznek. Nevét azért kapta, mert termésének szaga vonzó a rókák számára, egyesek szerint meg is eszik a termését. Mások szerint azonban az idős levelek fonákán látható vörhenyes szőrök miatt kapta ezt a nevet (Kozma Pál Szőlőtermesztés című könyv nyomán)."
A tavaszi, a hiányos lugashelyre éppencsak leszúrt otello vessző szépen megeredt a gyerekeknél. Én most dugványoztam szőlőt a saját homokos talajúnak nevezhető kertembe, majd kiderül sikeres lesz e. A 28 éve termett Hamburgi muskotályunk került pl. vissza :) Közben a nagyszülők áttelepítették a saját kertjükbe.
Én nem értem ezt a "rókaízt". Szerintem finom, fűszeres, eperhez hasonló aromája van az Izabella és Othelló-féle szőlőknek. Nyilván vannak, akiknek nem jön be, de hogy jön ide a róka, nem értem...
A borkő semlegesítésére nincs valami jó anyag? Pl. ecet. Az semlegesíti a vízkövet is.
Sima szőlővesszőt homokon lehet dugványozni késő ősszel is? Habár gondolom ideálisabb februárban-márciusban, de meg lehet próbálni ősszel is? Mi az előnye ill. hátránya?
Nekem otelloból ízlik a lekvár annyira hogy nem zavar a kristály. A "rókaíz" csak jó poén, ami a jellegzetességre vonatkozik. Hivatalos lekvárfőző új ismerős nagyon odavolt az otello lekvárért, és azt mondta róla hogy az úgy finom és kész.