Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
"A szovjet fejlesztésű fegyvert (eredeti nevén S-60) licenc alapján – Kínán kívül – csak Diósgyőrben gyártották. Termelését itthon 1963-ban ugyan leállították, de a megújuló közel-keleti érdeklődés hatására újraindították."
1: Nem tárja volt, hanem töltőléce, amibe 4 darab lőszer fért. 2: Ha a tűzpedálhoz közel sem voltál, akkor nagyon ritkán. Ne ha rátapostál, akkor percenként 120 lövést volt képes leadni. Ahhoz viszont a töltőnek igyekeznie kellett. 3: Automatikus is lehetett. De a két irányzó előtt lévő tükrös nézőke segítségével kézi üzemmódban is lehetett használni. 4: Fingom sincs. De időzített is lehetett. Viszont olyan állítható, időzített gyújtója nem volt, mint a KSZ-12-nek és a KSZ-19-nek.
Akkor a HT összefoglaló egy része elspoilerezve...
Eltérések a Magyar Néphadseregben a szovjet mennyiséghez képest:
Az ezredek közvetlen légvédelme fele volt a szovjetnek mennyiségileg 1+1 db szakasz helyett csak 1 db szakasz:
Harckocsi ezred légvédelme egy szakasz, 4 db Silka (lánctalpas, mint harckocsi), nincs légvédelmi rakétás szakasz.
Gépesített lövészezred légvédelme egy szakasz, 4 db Sztrela-1M (kerekes, mint a PSzH járművek egy része) vagy 4 db Sztrela-10 Szombathelyen (lánctalpas, mint a BMP-1), nincs önjáró légvédelmi gépágyús szakasz.
Ezred szintű légvédelem tehát 1 db ezred = 4 db + 4 db Silka + Sztrela-1/10 eredeti szovjet koncepció, az MN-ben található mennyiség pont a fele, vagy az egyik, vagy a másik van csak.
Az zászlóaljak légvédelme is fele volt a szovjetnek mennyiségileg, csak 4 db Sztrela-2M vagy 4 db Igla (Szombathelyen) + 1 parancsnoki.
Hadsereg szintű a Krug, de ez is csak 1981-től. Szovjeteknél légvédelmi dandár 3 db osztály, osztályonként 3 db üteg, nálunk légvédelmi ezred, 2 db osztály, osztályonként 3 db üteg. Tehát a szovjetekhez képest 9 db helyett csak 6 db tűzcsatorna és arányosan kevesebb rakéta. (Már volt említve, csak ismétlésként van itt.) Előtte hadsereg szinten Kub volt.
Nekünk nem volt front szintű, szovjetek biztosították ezt. (Már volt említve, csak ismétlésként van itt.) Hpasp kiegészítése alant a témában.
Az MN hadsereg szintű légvédelmét a keszthelyi ezred látta el 6 db Krug komplexummal
A szovjet Déli Hadseregcsoport hadsereg szintű légvédelmét a Móri dandár látta el 4 db Buk osztállyal, Mór (2x), Pápa, Fertőszentmiklós települési helyeken a ’80-as évek végén.
A Délnyugati Front szintű légvédelmet a Dunaföldvári dandár látta el 3 db Krug osztállyal, Dunaföldvár, Igal, Sármellék települési helyen.
A korábban bemutatott MN nagy összefoglaló ábrán látható,hogy 5. hadsereg 7. hadosztályánál nem légvédelmi rakéta ezred, hanem csak tüzérezred van, azok S-60 légvédelmi ágyút használtak. Egy ezrednek 1 db törzsütege, és 4 db tüzér ütege volt. A törzsütegnek 2 db P-15 (Flat Face) lokátora, a tüzér ütegekhez pedig 1 db SzON-9 vagy RPK-1 radar és 6 db löveg tartozott. Egy légvédelmi tüzér ezred így: 2 db P-15 radar, 4 db SzON-9/RPK-1, és 4x6 = 24db 57mm légvédelmi ágyúval rendelkezett. Ezt a mellékelt hadosztály szintű légvédelmi táblázat 4 db Sz-60-nak tünteti fel, ahol 6 db Sz-60 van, ott Sz-60 dandárról van szó, ilyen volt pl. a keletnémet csapatoknál.
A MN minőségi színvonala és mennyiségi szintje is alapvetően elmaradt a szovjettel összevetve a ’80-as években nem csak a légvédelem terén, de a szárazföldi erők többi technikájánál és ez a VSz-en belül nem volt kivételes. Valamiben a Magyarország volt jobb (pl. Krug beszerzés), valamiben a keletnémetek, csehek vagy a lengyelek (Osza beszerzés komoly mennyiségben.)
Magyarország soha nem vásárolt az Oszát (SA-8), helyette maradt a Kub (SA-6) mind a három hadosztálynál, ahol Kub rendszeresítése történt. Apró szépséghiba, hogy egyik Kub ezred sem volt soha teljes állományú, 4/4/3 db üteggel rendelkeztek az szovjet 5/5/5 db helyett...
Bár ez már nem történt meg, de a ’90-es évekre tervezett korszerűsítés során hadsereg szintű légvédelemnél 1 db Buk-M1 osztály ajánlottak megvételre 1 db Buk-M1 dandár helyett. A Krug esetén az dandár és ezred között 2/3-os arány állt fent (így spóroltunk), ehhez képest egy Buk-M1 dandár negyedét (!) ajánlották ezredként. Ez elég jó indikációja annak, hogy mennyire nem volt pénze már az országnak. Finnország 1996-ban szerzett be a fentiek szerint egy ezredet, akkor került 160 millió USD-be úgy, hogy a dandár szintű vezetési eszközöket be sem szerezték hozzá, ez mai árfolyamon kb. 240 millió USD. Tehát egy Buk dandár ára nagyságrendileg valahol 1 milliárd USD táján lehet. A fantasztikus képességeknek megvan az ára.
Mellékletek között van táblázat a VSz hadosztály és hadsereg szintű légvédelmi eszközeiről.
Ez így önmagában rohadtul nem igaz. Az Igla valódi MANPAD volt azzal párosuló HMZ-vel. A Mistral cirka 1-1,5 km-re magasabbra és 3-4 km-re messzebbre indítható. Ahogy Hpasp is mondta, félúton van valahol az Osza és a Igla között. Ezen felül van rajta közelségi gyújtó, a mi Igláinkon még nem volt. A platfrom az, ami valam ótvar szar főleg, ha mondjuk az ember az Avengerhez vagy a Sztrela-10-hez méri.
Egy helikopteren lehetne akar több ilyen raketta is. Fel lehet rakni egy pilonra is, akar mindket iranyban ... es eppen a megfelelö iranyba allot inditjak.
Ennek ellenere foglalkoznak az AC-130W-n a potyogtatassal is. Nem allitom, hogy egyszerü, de valszeg megoldhato. Indulas utan az altalad leirt pontokat kell vegrehajtani.
Egy lepottyantott raketta egy kis "sved csavar" utan tetszöleges iranyba bucskazhat ...
Egy mai intelligens rakettaban a trükkök szinte kizarolag implementalas software kerdese.
Pl. egy intelligens raketa igy kanyarodhat. A ket gep egymassal szemben repül, majd a talalkozos utan az A-A raketta elindul ... gondosan figyelembeveve, hogy milyen kanyart milyen sebesseggel tudbevenni.
Miért csak ilyen kevés? Ennyire nem volt már pénz?
Ettől függetlenül így is súlyos hibának tartom a Mistral beszerzését. A PPRU-1 vezetési ponttal együtt a Sztrela-10 minden szempontból jobb nála. Persze persze, ezt már nem lehetett megvenni, nyugati segget kellett nyalni, így lett a Mistral...
Hát nem levegő-levegő. L-L rak indítást bonyolítja hogy a pottyantós:) esetben a rakéta sebessége a gép sebessége, legyen az általad említett eset 500km/h. A Herk-ből kipottyan a rak., innen kezdődnek a megoldásra váró gondok:
- a rak. -át stabilizálni és irányba kell állítani
-a hajtómű indítását biztonsági okokból késleltetni kell ( előző pont miatt) , mondjuk ez érdekes lesz ha figyelembe vesszük hogy a saját hajtómű indítás után következik a 0 sebesség állapot is-megint egy alkalom az instabil viselkedésre
-ha egy IR rakéta, akkor a fej be kell fogja a célpontot ( azaz azt az Strela-Igla-akármit), tehát elég nagy szöget kell lásson a befogáshoz, másrészt it belépnek a fej befogási jellemzői.
Az első két pont szvsz idő és magasság veszteséggel jár, de majd jönnek a rakéta tudorok és kijavítanak .
Hogy most ez milyen hatással lenne a manpad elleni találati arányra, passz.
Ez a pottyantás:( majdnem olyan bonyolult lenne mint egy levegő-levegő rak hátrafelé indítása:)
Pedig kemenyen probalkoznak vele ... sötmitöbb 2008 ota gyartasban is van ... (ahogyan latom, a "hatulja" kicsit vastagabb ... ugyhogy, ha függölegesen "kisajtolod" a gepböl, akkor a szelellenallas horizontalisba allitja. Különben az AC-130x C-130 Hercules alapu ... ugyhogy ~500 km/h körül röpdös. Ha ilyen sebessegnel es függölegesen lehet inditani az AGM-176-ot, akkor egy helikopterböl ez meg könnyebb megy.
Griffin Block II B is a short-range, rocket-powered air-to-surface or surface-to-surface missile that can be fired from UAVs as well as helicopters, attack aircraft, U.S. Air Force AC-130W gunships, and USMC KC-130J tankers.
Amíg az Igla-1 MANPAD volt, addig a Mistral inkább SHORAD kategória.
Ez igaz. Viszont ettől függetlenül is ostobaság volt a Mistralt megvenni. Ott volt a Sztrela-10, azt miért kellett kivonni? (jó tudom, mert ruszki...) Lehet, hogy a 9M37 rakétával nem annyira jó (vagy jobb? a Mistral eléggé leszerepelt, a Sztrelával meg sikerült egy pár amcsi gépet lekapni irakban), de lehetett volna modernizálni, átalakítás sem lett volna szükséges, elég lett volna megvenni a 9M333 rakétákat. Maga a harcjármű is messze jobb (MTLB), mint az Unimog.
Arrol szo sincs, hogy leallt volna a (MANPAD) "seeker"-ek fejlödese. Itt egy összefoglalo compact abra a különbözö idöszakok technologiai szintjeröl. Teljesen nyilvanvalo, hogy a ´90-es evekben a fejlödes a digitalis optikai rendszerek fele kanyarodott. Legyen az infra, UV, vagy fenytartomany
Ezek a képalkotó érzékelők egyenlőre inkább légiharc rakétákba kerültek eddig, amik a kézi légvédelmi rakétáknál jóval nagyobbak és nehezebbek.
