A kezemben volt tovább annak a Varga Pálnak a szolgálati táblázata, aki 1879-ben egy evezőshajóba ültette Wekerle Sándort és Darányi Ignácot. Valamint Iszer Károly apjának a lapja, amikről kiderül, hogy a "Tata" 1872-ben született elsőként 12 testvére közül, azaz, igen megtisztelő számára a "Tata" becenév a század utolsó éveiben, lévén alig volt túl a húszon. Mellette én már "Apó" lennék :)
Bagamér: A negyvenes évek elején Szabó József (1906-1967) az Újpestről származott pékmester, aki korábban labdarúgó is volt, lendítette fel a faluban a labdarúgást. Több információtok van erről a hírről?
Rostás Sándor (1961. I. 21.) Mikor igazolt az Újpesti Dózsához vagy esetleg saját nevelés volt? Mettől- meddig játszott Újpesten? 1988-90-ig a DMVSC, 1991-92-ben az NB II-es Szolnoki MÁV, 1992/93-ban a megyei első osztályban szereplő Püspökladányi FC, majd 1993-95 között a megye I-es, majd megye II-es Nádudvar labdarúgója volt.
Szeretném bemutatni az MLSZ első titkárát, dr. Speidl Zoltánt (igaz bevallom, csak igen erős a gyanúm rá, kéne még egy kis támpont róla).
Dr. Speidl Zoltán1
Született 1880. március 17-én a Nógrád megyei Losonczon. Római katolkus. A szolgálatba lépésekor budapesti illetőségű. 1901-ben sorozzák be a 32. Mária Theresia nevét viselő gyalogezredhez. [Szolgálatát?] nem teljesítette, 1904. október 1-én vonult be szolgálatra, ahol áthelyezését kéri a tüzérséghez. Joghallgatóként államtudományi doktorátust szerez. A magyar mellett németül beszél. Nőtlen. Apja Speidl Bódog Máv főfelügyelőként dolgozik.
A Máv-nál teljesített szolgálata előtt joghallgató.
1904. június 1-én segédfogalmazóként áll szolgálatba a szegedi üzemvezetőség I. osztályán2. A VI/1-es fizetési osztályba soroltatva, ideiglenes státuszban évi 1600 koronát keres, valamint további 400 korona lakbérilletményt. 1904. augusztus 1-től segédfogalmazó, fizetése évi 2000+[400?] koronára emelkedik. 1905. április 26-án áthelyezik az A/I szakosztályra3, (V/3. fiz. oszt.) 2000+700 korona fizetéssel. 1905. május 12-től az A/I/a4 osztályon dolgozik. 1910. december 16-án fogalmazóként felületesség és hanyagság miatt megintésben részesül. 1913. május 1-én segédtitkárnak nevezik ki, (VII/3. fiz. oszt.) illetménye 3200+1000 koronára nő. 1914. november 1-től fizetése 3500+1000 koronára emelkedik. 1917. július 13-án éri a halál.
1904. október 1. és 1905. március 15. között egy évre szabadságolják. 1906-ban három hétre, míg 1917-ben üdülés céljából négy hétre szabadságra megy.
A Máv-nál töltött pályafutása során 1906 és 1914 között négy alkalommal részesül 100-200 korona segélyben.
A VII. kerületi elöljáróság által, 1907. március 9-én kiállított helyhatósági bizonyítvány szerint özvegy anyjával lakik egy s a háztartás költségeihez hozzájárul.
lábjegyzetek: 1: Az igazgatósági szolgálati táblázatok között. 2: Valószínűleg az általános osztály. 3: Valószínűleg az [A/I] itt az általános ügyek titkársága. 4: [A] általános ügyek, [I/a] titkárság.
Melyiknek? Egyszerre három mindig megjelent (konzervatív Debreczen, liberális Debreczeni Független Újság, szélsőjobbos Debreczeni Újság-Hajdúföld), de előfordult ennél több is. A nagyvárosokban legalább 3-4 napilap jelent meg.
Nem is kis lutri. A példaként felhozott Csanádit Földessy csak felsorolásszinten említi, máshol pedig egy helyen találkoztam vele, egy félmondatban volt két társával ... Mennyi esélyem volt? Szinte semmi. Ezzel szemben Fischer Mór barátunkról, aki pedig igazi celeb volt a korszakban, nulla az információ. Az F-betű pont hiányzik az igazgatósági névsorokból ...
És még valami TV: a MÁV-nál azt mondták, komoly esélyük van a debreceni személyzeti táblázatok megszerzésére. Talán valamikor beérkeznek. Hihetetlen anyagok. Remek életrajzok gyárthatók belőlük (ld. lejjebb, ezt már én dobtam össze a rubrikák alapján). És nem hiszem, hogy neked kevés vasutasod lenne :)
Hihetetlen, de nagyjából ennyire részletes életrajzok jöttek ma szembe:
-------------
Csanádi (Steinfeld) Mór
Született 1875. augusztus 3-án a Csanád megyei Makón. Izraelita. 1895-ben sorozzák be a 46. császári és királyi gyalogezredhez, ahonnan káplári rangban 1897-ben kerül tartalékos állományba. Hadkötelezettségét teljesítette. 1906-ban változtatja Steinfeldről Csanádira a nevét. 1913. január 9-én nősül, felesége Kozma Margit (sz. 1889. augusztus 25.). Legmagasabb végzettségét a Budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzi. 1900. március 10-én siker államszámtani államvizsgát tesz. Németül beszél a magyaron kívül. A Máv előtt a Kammer bankcég Dorottya utca 9. alatti hivatalában, valamint a Külső-Soroksári úton lévő Concordia Vegyipari R.T-nél állott szolgálatban.
A vasúthoz 1898. január 20-án lép be. Első állomáshelye az Északi Főműhely, ahol ideiglenes státuszban gyakornokként kezd. 1901. május 1-én számtisztnek nevezik ki és a VI/3-as fizetési osztályba sorolják évi 1200 korona fizetéssel és 600 korona lakbérilletménnyel. 1907. július 1-től hivatalnoki státuszban IX/1-es fizetési osztályba kerülve évi 2000 koronát keres, lakhatási támogatása 800 koronára emelkedik. 1915. november 2-ával helyezik át a Vasúti Igazgatóság B/II/c osztályára hivatalnoknak. Ekkor rangbesorolása VIII/1-re lép, 2900 korona fizetéssel és 900 korona lakbértámogatással. 1917. november 1-ével ellenőri rangba emelkedik VII/3 fizetési osztállyal és 3200+1000 korona fizetéssel. 1919. január 1-től főellenőr VI/3 fizetési osztályban 4200+1250 korona éves illetménnyel. 1927. július 29-én a halál még a vasút szolgálatában éri.
1907-ben a Budapest VI. kerületi elöljáróság megállítása szerint nővérével, Steinfeld Izabellával él közös háztartásban, amelyet nővére vezet.
-------------
Egyébként ő, mint azt írtam 1907 és 1908 között az MLSZ számvizsgálója volt, mellette pedig a Törekvés egyik alapító tagja, igaz nincs benne a "hetekben", de már a legelső időkben is a Töriben találni.
A mailben átküldött listád tagjai között nincs véletlen névmagyarítás? Mert azokat nagy áthúzásokkal jelölték a lapokon, így némileg (1-ről 2%-ra) nő az esély, hogy véletlen összefussak velük.
[OFF]Ide is leírom, jórészt önnönmagam bíztatására. A tegnap esti mélypontomon talán már túl vagyok, nem adom fel az MLSZ-tisztikart. Az elmúlt hetekben oly sok csalódás ért, hogy annak a bizonyos törülközőnek a bedobása szélére kerültem. Bármerre indultam is el, negatív visszajelzéseket kaptam, sehol sem bíztattak. Erre ma (azon túl - és ez egy külön történet lenne -, hogy megtaláltam a dédapámat, akiről, mint az kiderült, nem is tudtam, hogy vasutas volt egy időben) két név is a horgomra akadt. Két név és két, csaknem teljes életpálya. Az egyikük Csanádi Mór, aki 1907 és 1908 között volt a Szövetség számvizsgálója, a másikuk pedig Csegedy Béla, aki 1918-ban töltötte be a számvizsgálói tisztséget. Újult erővel kezdek el bizakodni.[/OFF]
Amatőr kérdés, de nincsenek nálam a jegyzeteim, és kellenének a keresztnevek (Törekvés válogatottak): Hirzer, Weiss, Ging, Dürr, Kautzky, Peicsik, Pruha, Urik és Viola. Előre is köszi.
Ivancsics Mihály volt egy időben az MLSZ ifjúsági csapatának kapitánya és a Törekvés ifi nevelőedzője. (1926 előtt) Pluhárnál (1942) megjelenik a Törekvés elnökségében egy Iványi Mihály nevű korábbi labdarúgó. Lehet, hogy egy névmagyarosításról van szó? Sjose, ilyen nevű játékosokkal találkoztál a Törekvésnél?
Bocs, hogy telepakolom a fórumot, de egy újszülöttnek minden vicc új alapon vagyok most :)
„Ha valaki be akart jutni az Északi Főműhelybe és jelentkezett, elmondta: bádogos, asztalos, lakatos, fényező vagy tudomisén micsoda folgalkozása van. Azt a választ kapta: „nincs munka”. De voltak élelmesebb emberek. Ezek másképp állítottak be: „Jó napot kívánok alázattal. Én hullamosó vagyok és toronygombaranyozó. Kérek alázattal munkát. X kegyelmes úr küldött ide, itt a névjegye.”. Hiába volt a névjegy. Hullamosó meg toronygombaranyozó még a királyi MÁV-nak sem kellett. De ha az ipse nem esett kétségbe: „Kérem alázattal, az nem baj, én tudok futballozni is”. Hopp! Ez kellett az Északiaknak. Nyomban kapott munkát. Szinte lestük már, hogy mikor kerül a kapura a fehér cédula: „ügyes futballisták felvétetnek”.” Egy visszaemlékezés a Törekvés hőskorára.
A lista érdekessége, hogy a BTC nem vett részt a bajnokságban, bevételét így szinte teljesen a nemzetközi és egyéb díjmérkőzések adták. A 33FC nem szedett beléptidíjat a bajnokijain, így szintén csak egyéb mérkőzései után adózott. A Törekvés a majdnem két koronáját másodosztályúként szedte össze. Kiszámolható egyébként, hogy az összes bevétel 1664,74 nagyjából a nyolcada-kilencede a teljes egyesületi bevételtömegnek, ami így nagyjából 15000 koronát tehetett ki. Összehasonlításképp ekkortájt MÁV főfelügyelő (I/1. fizetési osztály) 8000 koronát + pótlékok keresett egy évben, míg egy mozdonyvezető 1040 koronát + pótlékok.
"A Szövetséget első tisztviselőjének, Banovits Kajetán elnök urnak lemondásával érzékeny veszteség érte. Banovits 1904. febr. 10-től folyó év augusztus 10-ig nagy tapintattal és előrelátással foglalkozott a Szövetség ügyeivel, amit a Szövetség maga is méltányolva, lemondása után egy küldöttséget menesztett ő méltóságához, azon czélzattal, hogy tisztének megtartására rábirja. Azóta is történtek ez irányban kisérletek, de Banovits ő méltósága közismert szerénységénél fogva hajthatatlan maradt." Mit nem adna ezért Kisteleki :)
Nemmondom, hogy nem jó, mert amióta nem voltam, már lehet félretetetni könyvet. DE! a büfé előtti automatában cukor nélküli az alapértelmezett beállítás a kávéknál, a vodafone netje alig-alig hatol be az épületbe, biztonsági kaput építettek az olvasó lépcsőjének végére, ötig van csak raktári kérés, szombaton egyáltalán nincs. A keresőgépek közül csak egy-egy működik, a cédulakatalógus szövegeit meg alig látom a neonfényben. A szék továbbra is kényelmetlen, és az asztal is meglehetősen rossz magasságú. Amúgy minden rendben van vele, vissza is iratkoztam :) Sőt azt hiszem munka után oda fogok szokni, hogy másolgassam a korabeli forrásokat szövegszerkesztőbe.
Te figyu, a Zuber Ferenc(z) e szerint a kiadvány szerint 1907-ben minősített játékvezető volt Debrecenben. Ez a későbbi TF-es Zuber? Tudsz valamit a debreceni korszakáról?
Épp az OSZK-ban görnyedek, és kikértem szórakoztatni magam a: Magyar Labdarugók Szövetsége 1907. évi jelentése c. kiadványt. Ami nem más, mint Malecki Román közgyűlés előtt tartott beszéde és egy elszámolás. Azt hiszem be fogom gépelni az egészet (25-30 apró oldal) valamikor, sőt az 1906-osat is. Remek olvasmányok.
Hogy a kezdőrúgások eladása nem újkeletű dolog, álljon itt egy részlet Malecki Román, az MLSZ főtitkárának közgyűléshez intézett beszédéből (1908. február 5.)
Tisztelt közgyülés!
(...)
A hazai viszonyok figyelembevételével elsősorban azon eredményekre kell fölhivnunk a tisztelt közgyülés figyelmét, amelyekkel a társadalom érdeklődését igyekeztünk a tőlünk telhető leggyorsabb akarattal sportunkra ráterelni. E törekvésünkben a legnagyobb megtiszteltetés érte nemcsak szövetségünket, hanem az egész magyar testnevelésügyet, amidőn a legalázatosabb meghivásunkra, melyet Ő császári és királyi fensége József Ferencz főherczeg urhoz intéztünk, hogy a november hó 3-án megtartott IX. magyar-osztrák mérkőzés alkalmából a „kick-off”-ot megejteni kegyeskedjék, kamarása révén a következő táviratot intézte hozzánk : „Kistapolcsány, október 31. Ő császári és királyi fensége József Ferencz főherczek ur november 3-án fenséges szüleivel együtt még itt falun fog tartózkodni, ennélfogva a nevezett napon Budapesten megtartandó szövetségi labdarugó mérkőzésen a „kick-off”-ot sajnálatra nem ejtheti. Tisztelettel gróf Takács Tolvay József.”
