A II.vil. háb. kezdetéről témához újabb adalék a XX.Század intézet évkönyve:
Naponta jelennek meg új könyvek, amelyek új megvilágításba helyezik az eseményeket, új szempontokat vetnek fel, ezeket új dokumentumokkal támasztják alá így indokolta Schmidt Mária a téma népszerűségét. A kötet hiányosságaként említette, hogy a Távol-Kelet kimaradt, pedig a japán részvétel a Szovjetunió döntéseiben meghatározó szerepet játszott. Schmidt Mária szerint még mindig túl keveset tudunk a háborúról, pedig azon sem csodálkozna, ha a jövő történészei egy újabb százéves háborúként értékelnék az 1914 és 1990 közötti időszakot.
"Ezen a teren annyira le voltak maradva, hogy amikor 44-ben mar tenyleg "langolt a haz", meg akkor sem tettek szinte semmit, illetve talan nem is tudtak."
Ha jól tudom, még ebben az időben sem szervezték konvojokba a kereskedelmi hajóikat.
"Mi az ami erdekel titeket? Pl. A Szigapur vedelmere rendelkezesre allo britt legiero, es a szembenallo japan legiero csatarendje kezdesnek?"
"Minden, amit nyugaton már nem lehetett használni, mert annyira elavult már, azt oda gyűjtötték."
Gondolták, hogy a "gyengébb" katonai képességekkel rendelkező Japán ellen az is tökéletesen elegendő lesz...nagyot tévedtek, és meg is fizették az árát...
Nem a hulyesegekrol van szo, hanem arrol, hogy annyira altalanos, hogy szinte semmit nem arul el.
A japanoknak az Achilles sarka a tengeralattjarok elleni vedelem szinte teljes hianya volt. Ezen a teren annyira le voltak maradva, hogy amikor 44-ben mar tenyleg "langolt a haz", meg akkor sem tettek szinte semmit, illetve talan nem is tudtak. Ezert tudtak az amerikai tengok vigan randalirozni a japan hajozasi utvonalakon.
A hollandoknak pedig tengeralattjarok teren majdnem, vagy ugyanolyan jo technikajuk volt, mint a nemeteknek, az pedig a legjobb volt. A holland tengosok raadasul szinten jol kepzettek voltak. Ahhoz kepest, hogy a japan tengereszet mekkora mennyisegi folenyben volt a szovik ellen 41 decembereben es 42 elejen delkelet azsiaban, ahhoz kepest tul sok hajoteret veszitettek, es ez nagyreszt a holland tengok eredmenye. A szoviknek pecchuk volt abban, hogy az USA Fulop Szigeteken levo tengoi szinte megbenultak, ugyanis a japanoknak sikerult elsullyeszteni az US tengok bazishajojat ( ennek utanna kell neznem ), es sikerult felrobbantani a tengok szamara ott tarolt torpedokeszletet. Szoval a japanok rovid uton kikapcsoltak ( szerencsevel is ) az USA azon ket fegyveret Delkelet Azsiaban, ami ellen nem volt hatasos vedelmuk. A tengeralattjaroikat, es a nehezbombazoikat. Amugy a megmaradt B 17-esek azert a tovabbiakban eleg sok borsot tortek a japanok orra ala.
Van egy konyvem, a folytatasat ki tudom kolcsonozni, ahol napi bontasban vannak meg a harccselekmenyek ( a legi resz foleg ), szoval ha idom engedi, es akarom ki tudok gyujteni eleg sok adatot a holland tengok sikereirol is, meg a B 17-esek, B 24-esek harcairol, es a holland legiero teljesitmenyerol is.
Mi az ami erdekel titeket? Pl. A Szigapur vedelmere rendelkezesre allo britt legiero, es a szembenallo japan legiero csatarendje kezdesnek?
Tök mindegy, hogy milyen vezetésű volt az ország. Itt nem az olaj áráról volt szó, hanem a létéről. Amit mondtam, az annyi, hogy teljes Japán gazdaság összeomlott volna, ha nem tesz semmit az olajembargóra válaszul. Két opció volt, vagy átengedi Kinát az amerikaiaknak, mert ez volt az olajembargó alapja, a második, a háború a legközelebbi olajmező megszerzéséért. Ez holland gyarmat, de mint emljtettem, a Shell mellett ott volt a Texaco, és Chevron is, mint olaj termelő. Ráadásul, az olajat az amik által félgyarmati sorban tartott, és megszállt Fülöp szigetek mellett kellett hazaszállítani. Tehát a kérdésre a válasz az, ha a kinai érdekeltséget nem akarod feladni, akkor csak háború lehet az USÁ-val. A legmodernebb eszközökből, máris előnyben van Japán. nnen logikus, amit csináltak. PH, Fülöp szigetek, és közben irány délre.
Elnezest ha hulyesegek voltak benne, a linket nem olvastam at, csak a tablazat miatt linkeltem be.
A kivallo holland tengereszetrol en annyit tudok, hogy a cirkalloepitesi programja 1915-1925 kozott penzhiany miatt befulladt, de legalabb a Java es a Sumatra felepult. EZek mar a 20as evek kozepen elavultnak szamitottak. 1927-ben kezdtek el vakarozni, hogy ez igy azert keves es 1935 korul dontottek el, hogy na jo, akkor epitsunk csatacirkallokat (csatahajora es hasonlora mar nem futotta volna). Persze ezekre sem igazan futotta, meg szakertelem sem volt hozza, ezert megbiztak a nemeteket meg az olaszokat, hogy epitsek fel nekik. Azok azota is epitik. A harmincas evekben meg epult nehany cirkalo, aztan kesz.
Ez nekem nem tunik egy irdatlanul jol felszerelt flottanak.
A tengeralatjarok sikeresek voltak? Gratulalok nekik. Azert van egy kis kulonbseg akozott, hogy a tengeralattjarok sok borsot tortek a japanok orra ala es lehet roluk jo sztorikat mondani, vagy hogy a flotta akarcsak a kozelebe lett volna annak akar szamban, akar fejlett technologiaban, hogy teljesitse feladatat, azaz, hogy megvedje a gyarmatokat. En az utobbira gondoltam, mint mercere.
Nem ertem, pontosan mi mellett ervelsz. Te mondtad, hogy tul nagy ipara volt meretehez kepest. Akkor elsosorban a nyersanyaglelohelyek es olcso munkaero lenyelese a hasznos, nem az esetleg nyersanyagban szegeny iparosodott teruleteke, nem?
De en teljesen masrol beszelek. Tavolrol Japan kis orszagnak tunik, meg a szazad eleji nyugati hozzaallas is az volt, hogy fejletlen, harmadik vilagbeli hely, ami egyszercsak elkezdett - ki erti miert- iparosodni, de ez egy torz nezet. Japan mindig is eros hatalom volt a regioban, meg amikor eppen valamelyik aktualis polgarhaborujaban fetrengett, akkor is. De hagyjuk, eleg OFF es marginalis jelentosege van.
ráadásul amíg a 3. birodalom a nagyhatalmak által (akkor tudomásul vetten) az iparosodott ausztriát és a modern nehéz- és hadiiparral rendelkező csehországot nyelte le - jelentősen növelve ipari potenciálját addig a jappoknál korea, tajvan, mandzsuria döntően nyesanyagforrás, élelmiszer termelő hely, s a japánban lévő ipar felvevőpiaca volt, saját, modern gép és hadiipar csak nyomokban
,,Tegye fel a kezét aki már hallott erről a fegyverről"
Feltettem. Sőt, volt a kezemben is! Valóban ínyenceknek való darab!
(Szentpéterváron a Tüzérségi, Műszaki és Híradós csapatok múzeumának raktárában van két darab belőle, amikor régi aknafegyverek után kutattunk, akkor mutatta meg a tárlat-raktár igazgatója. Állítólag (nem tudom, hogy mennyire igaz, annyira nem érdekelt, hogy utánanézzek) a Disznóöböl-sztori után ajándékozták a két darabot a kubaiak az akkor ég Leningrádi Tüzérségi múzeumnak. Ha jól emlékszem a Garand leváltására tervezték, de nem vált be.
Komolyra fordítva: Szingapur alapvető doktrinája az volt,hogy a tenger felőli támadást legalább 70 napig tartsák fel.A szárazföld irányából való támadást teljesen elképzelhetetlennek tartották. A 70 napos védelem számára hatalmas raktárakat hoztak létre. 20 nm nagyságú flottatámaszpont teljes felszereléssel,ám hajók nélkül. Azalatt a bizonyos 70 nap alatt az angol flottának bőven lett volna rá ideje,hogy felszerelkezzen,elinduljon és meg is érkezzen Szingapurba. A Prince of Walesnek és a Repulsenek ez sikerült is. Az angolok nem számítottak rá,hogy a flottára máshol is szükség lehet azzal egyidőben. Érdemes megemlíteni,hogy ezt a 70 napos védelmi képességet később megduplázták és - állítólag - a szingapuri kikötőbe az EGÉSZ Home Fleet befért volna. Érdekes,hogy bár jónéhány repülőteret is építettek,számbavehető légierő nem tartózkodott Malaysiában. Ugyanakkor az angol és indiai véderőnek 1 azaz EGY harckocsija sem volt. Dzsungelben használhatatlan a harckocsi(tank :) ) - gondolták. A japánok ezt nem így gondolták... Ugyancsak - politikai - érdekesség,hogy míg PH után az amerikai kongresszus vizsgálatot rendelt el és tartott meg,addig az angol Parlament nem tette meg ugyanezt.
A linked szinte semmire nem jo. Amugy azok a holland tengereszeti erok tavolrol sem voltak rosszak. Leginkabb az a 15 tengeralattjaro. A holland tengosok bizony alaposan befutottek a japanoknak.
Mondjuk ahoz kepest, hogy csak Iwo Jimat 20+ ezer japan vedte, az a 67 ezer nem tunik egy nagy szamnak. Egy ennyire szetszor terepen azert a tamado fel igen nagy elonyben van, ha ertelmesen tudja az eroit koncentralni, es foleg, ha totalis erofolenye van pl tengeren.
Bocsass meg, de a japan kormanyzat a Meiji restauracio utan erosen katonai vezetesu volt, es mi arrol beszelunk, hogy ez volt az elsodleges es hataridokhoz kotott prioritas egy olyan szituacioban, ahol Japan eppen fel Azsiat keszul betakaritani.
Mo-nak sincsenek termeszeti kincsei, megsincs dontesi kenyszrben, hogy Szaud-Arabiat vagy Norvegiat tamadja meg, lehetoleg 1 honapon belul, ha felmegy az olaj hordonkenti ara.
Ma Japan nagyobb, mint Nemetorszag, mind teruletileg, mind letszamban. A "tortenelmi Japan" ugye meg de-facto tartalmazta Manchukot, Chousent meg Taiwant is. Mi a meretehez kepest? Hogy kisebb volt, mint a Szovjetunio?
Persze a hollnadok azt használták, ami volt, meg amit kaptak. Ha valaki fegyverbuzi egy kicsit, olyan nyalánkságokat talál, hogy a hollandok rendeltek USA-ból M1941 Johnson karabélyokat. Tegye fel a kezét aki már hallott erről a fegyverről :) Leszállítani már nem tudták, ugyhogy a raktárkészletet lepaszolták a tengerészgyalogságnak.
Egyébként az egész Távol-Kelet egy "M" zárolt raktár volt. Minden, amit nyugaton már nem lehetett használni, mert annyira elavult már, azt oda gyűjtötték.
Egyébként a félreértés ott lehet, hogy 1940-ben USA megtiltotta hadifelszerelések és repülőbenzin szállítását Japánba. Az olaj embargo meg 1941-es történet.
"[...] hogy csak gyalogsági karabélyból 4 félét használtak Jáván (még É-Afrikában angolok által zsákmányolt olasz fegverek is jutottak oda). Csak, hogy egyszerű legyen a lőszer utánpótlás."
Gondolom azok után, hogy Hollandiát lerohanták a németek, a holland kelet-indiai csapatok még ezzel is meg voltak elégedve...bár tényleg nem lehetett könnyű a megfelelő lőszerutánpótlás.
"S még egy kis érdekesség az első japán hajót a háborúban egy holland tengó küldte a tenger fenekére."
Az olaj embargo alapvetően 3 dologra vonatkozott. Olajra és minden üzemanyagra. A nyersolaj is ide tartozott. A hollandok, úgy visszaküldték az első japán tankert az embargo kihirdetése után, mint sicc. A japán külföldi vagyont befagyasztották és vashulladék szállítás leállították.
Igen, a hollandok, a mindent védeni elvét valloták. Az meg azzal, jár hogy semmi lesz a vége. Egyedül Jáván volt nagyobb koncentráció, ott voltak a brit meg az USA haderő is. Létszám. A KNIL a Holland Kelet-India hadsereg töredéke volt csak európai, többség indonéz. A felszerelésük az hogy is mondjam nem volt túl feszes, nehéz fegyver alig, olyan apróságokkal megtoldva, hogy csak gyalogsági karabélyból 4 félét használtak Jáván (még É-Afrikában angolok által zsákmányolt olasz fegverek is jutottak oda). Csak, hogy egyszerű legyen a lőszer utánpótlás.
Egyébként a holland tengeralattjárók már régen használták a schnorchelt, a "légzőcsövet". S még egy kis érdekesség az első japán hajót a háborúban egy holland tengó küldte a tenger fenekére.
Mondom, egyáltalán nem cáfoltam, hogy az egész japán gazdaságra nézve ne lettek volna káros következményei az embargónak. A haderő szempontjából nézve ugyanakkor mégiscsak nagyobb csapás lett volna, ha az ország kifogy az üzemanyagból, mert akkor egyrészt nem tudták volna elfoglalni a nyersanyagokban gazdag délkelet-ázsiai területeket, másrészről pedig akadozott volna a Kínában harcoló csapatok ellátása.
Az első motor vonatban 220 Le motor volt. Szárny vonalakon jó, kevebbet kell szállítani a szenet. Az egész országot taccra teszi, ha a halászok nem hoznak halat, az ipart meg a nyersanyagimport leállása. Sorold légyszives fel Japán természeti kincseit. Miért kellett nekik Korea? Nem a mezőgazdaság, hanem a bányái miatt.
az indonéziai holland haderő 67 ezres volt, ehhez jött még 8 ezer angolszász - ami európai léptékben nevetségesen kevés, de a másik oldalon 50 ezer japán szállt csatába... ez jellemző arány volt, mivel a maláj és szingapúri hadjáratnál is a kisebb létszámú jappok tönkreverték a nagyobb angol - jórészt birodalmi - csapatokat. az ok a harcmodorban és rugalmas stratégiában rejlett
