Nem csak egynél, kettönél is kozmetikázni, és igazítani kell öket az elsö három hétben. Még a hármas ellésnél is pakolgatni kellet, mert mindeggyik egy csecset akart szopni.
Ha azt akarod, hogy jó tejelő legyen, felváltva egy tögyet napi2-3 * fejd ki teljesen. Minél több ürül, annál több termelödik.
Jól szétoffoltuk itt a topikot takarmánnyal, kecskével, de végülis a sajthoz tartozik, mert e nélkül nincs tej, s abbol sajt.
Ne haragudj, nem akartam senkit bosszantani ezzel, de kicsit értelmetlen is ezen fölkapni a vizet, mert csak elbeszélünk egymás mellett. Úgy 10 km-es körzetnél tovább nem foglalkoztam a helyzettel, annál messzebbről már úgysem éri meg sehogy a szállítási költség miatt szénát hozatni. Tehát én mindvégig a helyi takarmánytermelő gazdákról írtam, akiknek még talán egyenként is belelátok a dolgaikba. Azért sem jöhetnének szóba ezek a pontok, amiket fölsoroltál, mert itt közvetlenül takarmányról van szó, nincs semmiféle malomipar meg bonyolítás, és itt mindenkinek csak egy kis mellékes (talán ezért is hanyagolják el), mittudomén, az egyik autógumis, a másik hivatalnok, ilyenek. Ezeknél az a probléma, hogy ha bejön egy évben egy módszerrel, a következőben is azt használják, nem igazodnak az aktuális időjárási viszonyokhoz, pedig ez erről szól. (Mint mikor az egész falunak lerohadt a paradicsoma, nekem meg annyi volt, hogy nem tudtunk vele mit kezdeni; vagy mindenki sírt a rossz és alig derékig érő kukoricatermés miatt, én meg a háromméteres sorokban mászkáltam.) Nem is a ráfordított pénzzel volt a gond, hiszen mondom, elvégeztek itt minden gépi munkát, csak nagyon nem a megfelelő időben - eredményképpen állandóan használhatatlan árut akartak rámsózni, és kidobtak egy csomó pénzt az ablakon. Pedig a jó gazda, ha kell, kimegy hajnalban kaszálni; ha akkor van idő rá, hát akkor. Persze, úgy tűnik, ha nem saját föld, nincs sok motiváció arra, hogy jó munkás is legyen az illető. Ezért mondom, elébb kell párszor tíz hektár, amit maga (vagy egy intéző) felügyel, hogy biztonságban tarthasson (vagy tartathasson) az ember állatokat. Felelősséggel tartozom szegényekért, és nevetséges, mikor ilyen abszurd külsős hibák miatt ha keresek, sem találok nekik takarmányt. Megjegyzem, egyetlen gazda volt is, aki jól tette a dolgát - bizonyítva, hogy lehetett volna így is -, nagyon szép és zöld szénát csinált, jól is tárolta, nem is kaszált bele mérgező vagy tejszagosító növényeket, de persze hamar elkapkodták az igen magas ár ellenére is, nekünk már csak úgy 25 kisbála jutott. Azon kívül csak muharszénát sikerült szerezni, eltartott egy ideig, míg a kecskék ráfanyalodtak, de legalább az sem penészes.
Egyébként... Bár koromnál fogva ekkora időbéli előnyöm nem lehet, de kérlek, ne alapozz a gazdasági járatlanságomra. :) Egyszerűen csak ha személy szerint látom az egyes eseteket, mint rontják el, nem szükséges találgatásokra és lehetséges okokra hagyatkoznom. A mezőgazdaságunk szervezetlenségébe (megszűnt TSZ-ek, nem mezőgazdasági szakember tulajok) és technológiai hiányosságaiba sem szeretnék jobban belemenni, pedig volna miről értekezni. Akárhogy is, nem ismeretlen terület ez számomra, ebben élek. A közgazdaságról nem is szólva, azt még iskolában is tanultam.
(Ami a parlagfüvet illeti, ez mindig önkormányzat-függő. :) Itt akkor van a határban lekaszálva a peremterületeken, mikor én kaszálom frissen a kecskéknek. Ilyen szempontból szeretem, könnyű elvágni, bár nem túl tömeges.)
1;Statisztikába ne higgyél :) vagy csak abban amit te hamisítasz...
2;Nem azért van elsősorba drágulás mert rossz lett a termés, sőt!!! gabonából , olajnövényekből elég jó évet zárt az ország... csak éppen még a szomszédfaluban lévő malom is minden felvásárolt, ki nem fizetett gabonát már pakolt is a vagonra és vitte külföldre!!! mert ügyesek, meg okosan nyugaton... csak éppen ehető minőségű gabonát nem tudnak termelni :) így viszik a mienket:) mi meg megkapjuk az övéket... de legalább nem mondhatjuk hogy nem kapunk semmit nyugatról... dehogynem:) majd jó fúzáriumos búzát.. aranyáron :) 3; nem tudom... lehet csak felénk de büntetik a parlagfüves terülteket... így minden gazd permetez... nem is láttam gazos búzát, árpát... sehol... pedig járok sokfelé... ne tessék álltalánosítani...
üdv nem akartam beleszólni a témába de... Nem állhatom meg hogy szóvá ne tegyem hogy igen csekély rálátással mellyel rendelkezel a mai gazdaságra, növénytermesztésre nem tudom hogyan ad alapot hogy bíráld?.. Több mint 20 éve dolgozok gazdaságba, nem nagy igaz de épp elég ahhoz hogy munka legyen vele bőven... szóval: -igen régen megoldották gépek nélkül is a művelést... : de akkor az ország 90%-a a mezőgazdaságban dolgozott!!!! és nem a gazdaságilag aktív népesség 5%-a ... de még a rendszerváltás előtt is majd 30%-volt ez az érték!!! pedig akkor már voltak gépek... sőt nagyrészt azok amik ma is, jelen vannak és dominálnak a gazdaságok többségében... -a másik! tudod nem tudom végig gondoltad e hogy ahhoz hogy géppel ki lehessen menni és kaszálni, bálázni, aratni tudjanak, nem feltétlenül elég az időjárás megléte... hanem kell üzemanyag is a gépekbe, és rá ember... ami pénzbe kerül.. és a mai világba amikor a malom ahova beszálítja az ember a megtermelt gabonát... csak azért kezdeményez maga ellen csődeljárást hogy még meg toldja 6-hónappal a kifizetések határidejét, és addig tudjon nyerészkedni a gabonán... akkor néha igen igen gyakran előfordul hogy amikor minden más feltétel adott ez gátolja meg a gazdát a munka elvégzésében... -emellett még azt sem gondoltad át hogy lehet hogy volt 3-hét jó idő amikor az általad látott munkát elvégezni lehetett volna... de abba már nem gondoltál bele hogy a csapadékos időjárás, földek állapota miatt amíg nem lehetett más munkákat elvégezni... azok nem eltüntek, hanem csak összetorlódtak!!! és azt el kellet végezni amikor lehetett!! és sajnos néha kell fontossági sorrendet felállítani mert akárhogy is szeretnénk , se időből se pénzből nem futja mindig minden munkára... -ja és külföldel ne példálózunk... szerintem... mert azt kifejteni hogy milyen hatással voltak a különféle történelmi események melyik melyik országra, és hogy ebből hogyan alakult ki a mai helyzet... nem az én dolgom... de elgondolkozni lehet rajta... esetleg
Félre értés ne essék nem személyed elleni támadásnak szántam ezt a levelet, csak igenis felháborodok azon amikor egy külső szemlélő, aki nem hogy átlátná, de még csak rálátása sincsen a részletekre, állapotokra melyek ma alakítják, formálják a gazdaságot és ítéletet mond felette... háát nem tudom nem tartom teljesen korrektnek... tessék előtte kérdezni! az nem baj!! de még azután sem ítélkezni kell! hanem esetleg véleményt formálni!... szerintem...
Figyelem is rendesen, de eddig úgy vettem észre, hogy mind a kettőt szopizza, mert úgy elég neki a tejci. Érdekes, alig van valami kis tőgye az anyának, pedig tavaly egy fejésnél (tavaly szült először)7-8 decit adott. Talán most közrejátszik az is, hogy a szénában nem sok minden van, megy mellé az abrak is, hátha...
Amúgy, egy életre megjegyeztem, hogy az egygidásoknál figyeljem, hogy szopja e rendesen mind a két tőgyet a gida. Tavaly, a legjobban tejelő anyámnak egy gidája lett, mindig csak az egyiket szopta a gida, és észre is vettük, mert egész évben, amikor fejtünk, az a tőgye amelyiket nem, vagy nem igazán szopizta, sokkal kevesebb tej termelődött benne, mint amelyiket rendesen szopta a gida.
Na most van egy kis időm, egész nap tortákat sütöttem, meg díszitettem. Holnap főzök, nagy vendégsereg lesz, a gyermekeim szülinapját tartjuk. Ilyenkor (is) összejön a család,kb vagyunk 20-an. Lassan már ki is házasíthatnám őket, ekkora vendégsereggel:)))
A Hófehérke nagyon szépen fejlődik, tutin szopizza az anyját, a többit is skubizom, hogy nem szülnek e, de még úgy látom még nem érett meg a kicsik körme...
Vagy próbáljátok oldott citromsavval, egy kiskanál kell 10 literbe, ha jól emlékszem. De a sima ételecet is valóban teljesen jó (ami nem a háztartási ecet vagy ecetsav-eszencia, hanem ételecet. :) )
Naponta jártam ki a földekre kaszálni kézi kaszával, jól tudom, milyen állapotok uralkodtak. Bőven voltak olyan napok, sőt hetek, mikor el lehetett volna végezni a munkát. Már csak azért is emlékszem, mert volt jópár hét, mikor nem kellett napoka előre kaszálnom az állatoknak, mert ha tehettem, nagyon nagy adagokat nem hordtam be egyetlen talicskával egy kilométerről.
Mi több, van itt 3 hektár, aminek a tulaja megengedte nekem és egy ott élő tanyasinak, hogy kaszáltassuk le, elosztottuk volna a szénát. Akit megbíztunk, azonban elkésett a munkával, hiába mondtuk neki, melyik nap menjen. És nem is szénakaszával ment neki, hanem gyomtörővel, ami jórészt csak ledöngöli a gyomot, parlagfűre való. Tönkretette a 3 hektárt. És elég sok helyen láttam ezt, akár ugyanannak a műve is lehetett. Másutt négy hektáron lekaszálták a nagyon jó minőségű szénát, még két hétig szárazság volt, de nem szedték össze, nem is értettem. Megázott, onnantól elkezdett rohadni - majd bebálázták nagy bálába, az jól megpenészedett, és megint otthagyták, talán még most is ott van. Harmadik helyen utolsó előtti nap kaszáltak, eső előtt bebálázták és elvitték, de az a bála még nedves volt belül, meg is penészedett, nem tudtunk onnan sem venni. Aztán rendeltünk körbálákat két faluval arrébbról, ősszel, őszi kaszálást fedett helyről, aztán hoztak tavaszi kaszálást, amit le sem takartak, úgy nőtt már belőle a fű, vissza is vitettük. A kontárság netovábbja, ami miatt nem lehet a környéken normális áron szénát kapni, sőt, ha még drágán is vennénk, akkor sem egyszerű olyat kapni, amibe nem döglik bele a kecskénk. Lucernáról nem is beszélve, rendszeresen csak nagyon penészeset lehet kapni, mindegy, mikor vesszük. Amúgy Őrbottyán, Veresegyház mellett, Pest megyében. Nem valami nagy állattenyésztő vidék, talán emiatt van ez... De akkor is...
Ausztriában szinte nem is ismerik az egyszikűekben a kétszikű gyomokat, pl. a parlagfüvet. Gyomirtó rulzz. De bio-megoldás is van, a tönkölybúza elég agresszív ahhoz, hogy elnyomja a kétszikűeket; a kukoricánál pedig fejlett technológiájú vidékeken talajtakarást alkalmaznak (vagy parasztéknál legalább fölkapálják), mert a gyomok drasztikusan csökkenthetik a termésmennyiséget. Csak a gond, hogy a földtulajok - és mint láthatjuk, a bérgépesek is -, legalábbis mifelénk, botcsinálta parasztok, nem tanulták ezek sehonnan, én meg iszom a levét, hiszen saját földem nincs.
A kézi erőt arra írtam, hogy hát bizony hatvan-hetven éve is elvégezték valahogy a munkát, volt búzája és szénája bőven az országnak egymillió lóra és sokkal több marhára is, mint ami ma van, kombájnok és rendkaszák nélkül. Itt van X százezer munkanélküli is, a kaszálás pedig nem egy nagy tudományt igénylő meló. Ha tudom, hogy a bérkaszáló csak a földbe döngöli a szénát a böhöm gépével, esküszöm, nekiálltam volna magamnak kézzel lekaszálni a jó idő kezdetén, többet menthettem volna meg...
Sziasztok! Csináltam sajtot a citromos kicsapatásal,de érezni rajta a citrom izt. Sokat tettem bele? Vagy ez ilyen? Mnden esetre finom volt és elfogyott.
"A kukoricát meg hagyták elgazosodni, a búzát is parlagosodni, hiszen az eső miatt a kétszikűek feltörtek. A másik, nem tudom, hogy miért felejtették el az emberek a gépek nélküli művelést,"
Valószínű, nem tudtak a földekre gépekkel rámenni! A búzát szerinted gyomlálni kellett volna?
Gépek nélküli munka???Ne légy nevetséges! Házi kertekben lehet. Több hektáron pedig ki, mikor és mennyiért?
A környékünkön, míg a földeket ismerem, mindenhol simán működhetett volna. Amúgy írtam a belvizes területeket, de arányaiban ezek nem az ország nagyobbik részét tették ki - láttam statisztikákat -, nem volna indokolt az általános drágulás az eleve magas árakhoz képest. (A 2007-es aszályhoz képest is drágább most minden, pedig akkor aztán tényleg a kukorica 40-50%-a termett csupán.) Pláne nem itt, ezeknél a gazdáknál, a mi környékünkön, ugye. Ellenben ha volt egy hét tűző napsütés, rittig az utolsó előtti vagy az utolsó napon kaszáltak, hogy aztán kilúgozzák és berohasszák az otthagyott cuccot. Pedig csak nézni kellett volna a met.hu-t. A kukoricát meg hagyták elgazosodni, a búzát is parlagosodni, hiszen az eső miatt a kétszikűek feltörtek. A másik, nem tudom, hogy miért felejtették el az emberek a gépek nélküli művelést, a teljes terméskiesésnél még az is jobban megéri, bármilyen nehéz is.
De az akkor sajt...ömlesztés(bár az sem sima só, hanem ómlesztőso), de a formázott alvadék még nem sajt, csak emészthetetlen , töret, parakazein. Kell neki megfelelö hömérsékleten savanyodni, viztelenedni, hogy a6 feletti ph-ról lesavanyodjon 5,2 körűlire(70 fok vízpróba), az akkor már egy kb jó alapsajt, jöhet a sózás, vagy a sófúrdó.Ha adsz neki egy pár napot, meghálálja, sajtosodik.
Egyszerűen kontrolálhatod a kűlönbséget, a két kűlönbözö elöállítással, és a száddal.:-)
Vagy félreértettél Kovimannál valamit,vagy még ó is a kezdetek kezdetén volt, de az tuti biztos, hogy mackósajtot úgy nem tudsz csinálni, hogy a tejet sózod, s attol megómlik.(Mako-Jeruzsálem)
Ami ia topikban elhangzik, nem százas.
Segítségként én a kezdeteknél kigyűjtóttem sajtosferi tanításait, nagy segítségemre volt, és van is.
Más :tetszik a túró=faragasztó infód, kipróbálom majd.:-)))
Se elsö, se harmadik kaszálást nem sikerült betakarítanunk, pedig a kaszáló a kert végében.
Aki nem járja az országot elképzelni sem tudja , mekkora területek vannak tavasz óta víz alatt.
Mi nem egy vizes terúleten lakunk, de láttam a környékünkön kukorica betakarító kombájnt dolgozni a múlt héten, mert a sár miatt csak most, a fagyban tudtak a földekre menni.
Hogy egy kicsit a sajtoljunk is:
Pillanatnyilag gyúrt tehén sajt, de a forma kecskekrémsajtra van tervezve.
"Én már a sós lét is kihagyom. Szűrés után jól túlsózom (kostolgatás mellett, nem igaz, hogy megömlik) "
Nem értem a megómlést. Mire gondolsz?
Szúrés után nem szabad még sózni, mert a só gátolja a mikroorganizmusok szaporodását, a tejsavbaktériumok nem tudják lebontani a tejcukrot, ha a cukor nem bomlik, nem érik, csak rohad a fehérje.
Bosszantó volt látni, hogy rohasztják be a földtulajok a lekaszált szénát, hogy választják meg rosszul az időpontokat, és az egész határban ez volt nálunk. Meg még gabonában is erre hivatkoznak, pedig csak a jégesős, belvizes és árvizes régiókban volna indokolt, mindenütt máshol nagyon jó termésnek kellett volna lennie, főleg kukoricából, amennyi eső esett.
Bosszantó volt látni, hogy rohasztják be a földtulajok a lekaszált szénát, hogy választják meg rosszul az időpontokat, és az egész határban ez volt nálunk. Meg még gabonában is erre hivatkoznak, pedig csak a jégesős, belvizes és árvizes régiókban volna indokolt, mindenütt máshol nagyon jó termésnek kellett volna lennie, főleg kukoricából, amennyi eső esett.
Te is így jártál? Nekünk is csak 3 anya (egy család) meg a bak maradt meg, a többit el kellett adnunk, és arra is csak tavasszal fizetnek majd. Egyszerűen annyira drága lett a széna és takarmány, állítólag az időjárás miatt (amúgy meg egyértelműen a kontárság miatt), hogy nem tudtuk megvenni. Egyszerűen ha az embernek nincs saját kaszálója, teljes a bizonytalanság...
