Erre rájöttem,mivel tudom,hogy 1731-ben született.Nagyon örülök,hogy segítettél,mivel így már tudom azt is,hogy Pozsonyból való.Ez az irat megvan a családnál eredetiben,amikor megláttam majdnem kiugrott a szivem.Nagyon ritka,hogy ilyen régi dolgok még meglegyenek.Az idősek szerint asztalos volt,de ezek szerint tévedtek.
A névmagyarosítás a magyar polgári nemzetépítés egyik tünete. Ez a folyamat pedig korábban kezdődött meg, mint 1848. 1848 éppen amiatt (is) robbant, hogy ezt a folyamatot akadályozták, és addigra nagy feszültség halmozódott fel. Az első reformországgyűlés 1832-ben kezdődött, ennek a napirendjére már felkerültek nyelvi kérdések: ez azt is jelenti, hogy az igény korábban megjelent.
Érdemes beleolvasni Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai (1895) c. művének előszavába. Ott a 10. oldalon található Ferenc császár 1815. április 13-i levele, amelyben éppen bizonyos engedélyezetlen névváltoztatásokat tett szóvá (köztük helyesírási jellegűeket és magyarosításokat is). Ez, és a követő rendeletek mutatják, hogy ekkortól kezd jelentőssé válni a probléma.
> Moson városban is él egy Szaltzer-család ekkoriban, ők tudtommal nem magyarosítanak
Szintén a fenti műben, a szótári részben (203. oldal) olvashatni, hogy 1889-ben a magyaróvári Szalczer Pál Ágoston névmagyarítását engedélyezték Sós-ra.
Szorványosan már a 18.századtól volt névmagyarosítás. A foglalkozása lehetett az ok, vsz sokat találkozott munkája közben magyar nemesekkel és szeretett volna jobban közeledni feléjük és ebben zavarta a neve, úgy érezhette így kilóg a magyarok közül. Az is lehet, hogy értelmiségi pályára szánta valamelyik gyerekét és azt remélte így jobban boldogulhat magyar névvel.
Mi, szeniorok és a tisztes szűcsipar más mesterei, a felső-magyarországi Lőcse szabad királyi városban, ezennel igazoljuk, hogy ennek a felmutatója, a tisztes szűcslegény …, aki …-ban született a …-dik évben, … testalkatú, a mi … mestertársunknál a …-dik évben … hónapot ledolgozott, emellett hűen, szorgosan, csendesen, illemtudóan viselkedett, és arra gondolt, hogy a szerencséjét másutt is kipróbálja. [Kérésre?] ennélfogva minden iparos[?]társunk, hivatalos folyamodványunk[kal?], a nevezett legénynek lehetőség szerint hasznára szándékoznak lenni, amit mi másfelől viszonozni kívánunk. Lőcse ,…-n az 17…-dik évben.
Egy érdekes kérdés: 1828 körül miért magyarosítja valaki a németes hangzású nevét? Habsburg uralom van, elvileg nincs kényszer. És ha jól tudom, sem a zsidók, sem a németek magyarosítási hulláma nem ekkor volt.
A település egyébként Feketeerdő, egy vegyes lakosságú falu Moson vármegyében, ahol egy Szaltzer József nevű kovács magyarosít Soós Józsefre, de a felesége marad Lehmann Erzsébet. A közeli Moson városban is él egy Szaltzer-család ekkoriban, ők tudtommal nem magyarosítanak. Sós/Soós nevűekből egész kolóniák vannak a környéken, Darnózselin (akkor Mosondarnó és Zseli), Lipóton, Kisbodakon, Püskin, Héderváron, Ásványrárón, és ugye ez amúgy sem ritka név. Nekem is van darnói, illetve bodaki felmenőm Soós névvel. Viszont az egész környéken hemzsegnek a német hangzású nevek, Moson és Halászi például közismert sváb fészkek, ezért sem értem, hogy miért válik meg valaki egy német névtől, amikor az annyira nem feltűnő a környéken és nem üldözött abban a korban.
Most megnéztem mégegyszer és valóban van ilyen, de ez a Tiszántúli Darnó, viszont amit én keresek, az Moson vármegyei. Akkor Mosondarnó néven is futott, ma Darózseli. Amúgy csak én érzem úgy, hogy a MOL új keresője agyon van bonyolítva?
Nem találom, hogy 1895 előtt hol, melyik településeken voltak református közösségek, hol volt református anyakönyvezés. A MOL régi keresője egész jó volt, a mostanit valahogy nehezen kezelm.
A Szigetköz érdekelne református szempontból, Darnózseli (akkor Darnó és Zseli), Kisbodak, Nagybodak, Hédervár környéke. Azt tudom, hogy Mosonmagyaróváron (akkor Magyaróváron) működött, működik református templom. Na de volt-e itt, illetve a környéken holt volt református anyakönyvezés?
Egy 1902-es születési bejegyzés szerint „a bejelentő személyazonosságát család nyilvántartási jeggyel igazolta”. Mire szolgálhatott az a család nyilvántartási jegy?
Én Magyarország tiszti cím- és névtárát ajánlanám, talán azokban benne lehetnek a fő/szolgabírók, illetve a Vármegyei Szociográfiák sorozat Szabolcs megyével foglalkozó részét. Néhány éve néztem át a borsodi megyeit, és ha jól emlékszem a személyi adattára elég részletes volt. Igaz hogy nem lista, de ezekből össze lehet állítani azt.
"szerintem mindenkinek a csaladja idopocsekolasnak tartja, ha nekik csinalod, akkor hagyd is abba"
Azért ennyire nem fekete-fehér általában a történet. :-)
Sajnos vannak akik félreértik a célját a kutatásnak, ismerek olyan tagot aki kutat, de a családja azt hiszi, valamiféle örökségre akar szert tenni evégett. De, hogy mire azt persze nem mondták meg. :)
Anyámék pl. 6-an vannak testvérek (mindenki él még), közülük 3-at igencsak érdekli ha van valami eredmény.
És el is kérik.
Abban igazatok van, hogy ha kézzelfoghatóbb a dolog, tehát egy iszonyat nagy plotternyomtatón ki van lőve az egész ág, akkor azért lelkesebbek szoktak lenni.
Ha csak mesélgetünk akkor nem, mert szerintem a negyedét sem tudják megjegyezni. Főleg a száraz adatokat, neveket.
Mert ugye maga a kutató az kutatás során szinte megjegyzi az egész fát! Fejből nyomja.
Feleségem ágán, apósomat hidegen hagyja, viszont anyósom igen lelkes ha van valami új anyag. :)
szerintem mindenkinek a csaladja idopocsekolasnak tartja, ha nekik csinalod, akkor hagyd is abba
modszer - en FTM2010-et hasznalok, angol nyelvu, neveket angolul irja le. Viszont rengeteg adatot tud kezelni. A felmeno es lemeno fakat jpg-kent exportalom. Siman grafikus programmal szerintem el se kezd. Az en "csaladom", csaladerdom mar mintegy 1000 fo es folyamatosan gyarapodik.
Az egeszet egy folyamatosan bovulo word file-ba irom, ami tartalmazza a fakat, fellelt regi kepeket, iratokat es idos rokonok elmeseleseit.
A rokoni kornek el szoktam kuldeni pdf formatumban (nehany idosebbnek kinyomtatva), akik ertekelik talan a munkat.
A közös ős túl szép lenne, de sose lehet tudni .-).
Nyírmada,Pusztadobos: Báki, Kapu, Skorán; Nagydobos: Kakuk? Papos:Pindzsu. Most Újfehértót indexeljük a familiy, néha bead olyan anyakönyveket is amik nincsenek a neten. Ha ott kutakodsz, talán ott tudok segíteni.
Nyíregyházi levéltár???? Én is oda vetem be magam, ha végre egyszer sikerül. Mondanál pár nevet, akiket kutatsz? Hátha lenne olyan szerencsénk, és ugyanazokban vagyunk érintettek.... :)
Én is a kicsik + munka, stb mellett csinálom. Alig van időm, de ANNYIRA jó, ahogy kirajzolódik ez a térkép. :)
tedd fel a kérdést: "Miért, inkább drogozzak?" (persze ez is drog, tulajdonképpen :) )
Amúgy nálam ugyanez volt, aztán egy idő után, mikor látta anyám, hogy apai ágon miket derítettem ki, egyszer csak mondta, hogy most már az ő ágát is megvakargathatnám egy kicsit... :) igaz, ez évekbe telt, olyan 5-6 évbe...
A leszármazási fákat én wordben (helyesebben pdf-be konvertált wordben) tárom a család elé, aminek persze van hátránya: egy idő után össze kell ragasztgatni a lapokat...
Sajnos olyan programot nem találtam még, ami minden igényemet kielégítette volna, igaz, nagy elánnal nem is kerestem... egy ideje elvagyok a WinAhnennel, aminek a grafikus megjelenítését jónak tartom, az adatkezelés vs. megjelenítést kevésbé.
Grafikus programmal szélesebb spektrumot tudsz felvonultatni az illusztráláshoz - ugyanakkor az adatfelvitel lényegesen macerásabb, szerintem...
Problémám, hogy még nem találtam olyan genealógiai programot, ami kedvemre való táblázatokat képes gyártani, ami nem akad meg a magyar betűktől, és ami hajlandó a név viselőjéhez alkalmazkodni a névsorrendben. (Tehát például a német ősöknél a keresztnevet akarom először, a magyaroknál viszont a vezetéknevet.) Van valakinek kedvence, vagy csináljam csak valamilyen grafikus programban?
Próbáld ki az Ages!-t. Ott van lehetőség a nevek megfordítására. A próbaverzió 50 személyt enged felvinni. Mi azt használjuk és a céljainknak tökéletesen megfelel.
Remélem most sikerül.