Nekem a tavaszi telepítés jobban bejött. Ilyenkor kell megvenni minél előbb az oltványt, aztán télire hűvös, erősen nedves homokban kell tartani, és akkor kiültetni, mikor már meleg a talaj: ápr.15 után! Előtte 2 napig vízben kell áztatni.
1: Ha a vesszők szépen beértek, erre ebben az évben nagy esély volt, akkor nem szükséges takarni. Ha mégis, akkor most már takarhatod, hogy a levél rajta van.
2: A szőlőoltvány vesszeinek szintén beérettnek kell lennie. A takarás elég, ha kb 20-30 cm széles, és az alsó két rügyet 5-10 cm- rel betakarja. A fő szerepe a takarásnak a kiszáradás ellen van.
Vannak elméleti adatok arról, hogy 1 kg szőlő termés mennyi tápanyagot von ki a talajból.
Nem tudok olyan adatról, hogy újratermelődne magától ez a tápanyagmennyiség rövid időn belül, tehát szerintem pótolni kell.
Két ásónyom az kb 40 cm, kötött talajon elég macerás így, tőkénként ásogatni, de a gyökérzet több négyzetméteres területen terjed el. Egy lyukba beletett műtrágyát megtalálja a gyökérzet?
Ahogy nézem, majd mindenki a tápanyag pótláson és telepítésen agyalog, én meg csak most vettem le a védőhálót és "szüreteletem".Jól esett a tőkéről csemegézni-csipegetni egész októberben , a seregélyek irigy "csürrögése" mellett.Néha betévedt egy-egy rigó, vagy gerle , de nem okoztak nagy kárt.A lekvárnak meghagyott otelló kellemesen beérett.A késői érésű csemegéből nem sok maradt...
Hallottam olyan véleményt is, hogy nem alkalmaznak érdemi alaptrágyázást telepítés előtt. Igaz, hogy ez a tápanyagokban meglehetősen gazdag vulkanikus eredetű talajok esetében történt (Tokaj). Elméletük szerint így a gyökérzet minél inkább késztetve van a mélyre való mielőbbi lehatolásra, ez amúgy az aszálytűrő képesség miatt is fontos lehet. Tény ugyanakkor, hogy akitől ezeket hallottam nem éppen a nagy termésátlagokról híres... Tehát az évenkénti kivett tápelem is viszonylag kevés. De szerintem ez nem tipikus gyakorlat.
Egyébként az előzőekben leírtakban én nem úgy értettem, hogy felesleges az alaptrágyázás.
A gyakorlatban elég magas P K adagokat juttatnak ki alaptrágyázáskor, ezek szerintem hosszú időre fedezik a szükségleteket a már említett feltáródással kiegészülve.
Fontos lehet az is, hogy pl. a keletkező venyigét lehordják e a területről, vagy rendszeresen valamilyen módon visszajuttatják a talajba. Hiszen a benne levő tápelem mennyiség előbb utóbb így újra hasznosul.
Olyan kérdésem lenne hogy a tavasszal lerakott szőllővesszőim szépen kihalytottak szeretném őket betakarni télire de még nem hullajtotta le teljesen a levelét megvárjam még teljesen ledobálja vagy nyugottan takarhatom akkor is ha van rajta levél vagy esetleg szedjem le a levelet róla?
Másik dolog amiben szeretnék segítséget kérni elültettem kb 1 hete a szöllőoltványokat ma betakartam őket a takarásnál vannak szabályok hogy mennyire taakarjam be vagy minél jobban bevan annál jobb?
Ha nem sovány homoktalajon van a szőlő és nem terheljük agyon, akkor a talajban táródik fel folyamatosan annyi tápanyag, amennyi a szőlőnek elég. Persze ennek a feltáródásnak mértékét nagyban befolyásolja a talajtípus, alapkőzet, stb, de legtöbb esetben ez elegendő.
A visszavágás megzavarja a nedvkeringést, és a felső néhány szemnek esélye van elfagyni, ha nagy a tél, ha nincs rendesen beérve, vagy ha olyan fajta. Minél több szem van fölötte, annál jobb az adott rész fagytűrése.
A képből semmit nem látni, jó lenne kettévágni és úgy felrakni.
Homoktalajon igen, kötött, agyagos talajon ennél jóval kisebb a mozgása. A helyedben inkább lemennék két ásónyom mélyre, oda szórnám ki. Onnan szerintem már több esély lenne a belátható időn belüli hasznosulásra.
A nálam okosabbak szerint nem is kell a szőlőt trágyázni, ha megkapta ültetéskor az alaptrágyázást. Legfeljebb ha valami miatt legyengült szölőt akarunk feltámasztani.
Kifejezetten az avarra, ne adj isten fa- vagy szőlőlevélre borított föld esetére értettem. A föld alatt az avar, szerves anyag lévén, elbomlik az az elrothad. Közvetlenül érintkezve a rüggyel nagyon nem tesz neki jót.
Amennyiben földdel takarod be az - mint ahogyan RAMBO is írta - nem káros.
Csapadékos és enyhe tél estén azonban a túlságosan nedves földtakaró is okozhat kipállást, amit én a korábban leírt "netzes megoldással" hiszek megelőzhetőnek, de hozzá kell tennem, hogy ezt eddig nem csináltam, tehát gyakorlati tapasztalatokkal még nem rendelkezem.
Mindenesetre nagy szakirodalma nincs a kérdésnek, általában a földdel történő betakarást írják.
Én úgy ültettem az oltványokat az idei ősszel, hogy a hajtást nem vágtam vissza teljesen, 6-7-8 szem maradt rajtuk, erre szórtam kb 3-4 talicska földet kupacolásként, most pedig rengeteg eső ráesett és kicsit mosott is le belőlük, valamelyiknek ki is látszik a hatalmas kupac tetején a hajtás teteje...
Úgy kaptam a termelőtől az utasítást, hogy őszi ültetésnél ne vágjam le a hajtást, s egy képet találtam az egyik ilyen szőlő oltvány termelő honlapján, amin jó magasan fel van kupacolva...
Én sem ajánlom, mert valóban az történik, amit RANBO leírt. Ha pedig földet húzol az avar tetejére szinte biztos, hogy berohad a szem. Én már jártam így.
Ugyanebben a témakörben az irán érdeklődnék, hogyha föld helyett avarral takarom, az károsítja a szemeket? Mittomén, mondjuk megpenészedik, vagy elrohad vagy ilyesmi? Van valakiknek ebben tapasztalata?
Lassan eljön az ideje a szőlők téli betakarásának, főleg az új ültetésűeké. Tekintettel arra, hogy a talaj elég nedves fennáll a veszélye, a szemek kipállásának. Ennek megelőzésére arra gondoltam, hogy betakarás előtt a vesszőre a burgonyák tárolására is szolgáló netzet lazán rátekerem és a földet csak ezt követően húzom rá. A műanyag netz nem engedni közvetlenül érintkezni a rügyeket a földdel de a levegőzést sem gátolja.
A lekvárnak meghagyott otelló kellemesen beérett.
A késői érésű csemegéből nem sok maradt...
