Már régóta gondolkozom azon, hogy jó lenne elkezdeni méhekkel foglalkozni, egyenlőre csak kicsiben érdekelne, nem is igazán a méz érdekes, hanem a gyümölcsfák beporzása miatt gondolkozom rajta.
Van egy raklap cserép az egyik barackfám alatt, amibe rendszeresen darazsak laknak, de idén poszméhek kezdtek el beköltözni, viszont tegnap néztem, és tele van ránézésre sima méhekkel. Ezek milyen méhek lehetnek, és mit csinálnak így kaptár nélkül?
"Irhatnek errol tobbet is, de nem teszem, mert ma magyarorszagon mamar nem lehet."
Ez nem igaz. Lehet bármi baromságot firkálni a kutya nem törődik vele, talán elvisz az AVH? :)
A következő a történet, az egyik végletből estünk a másikba, a méhtartás szabályainak esetében. Volt egy régebbi szabályozás illetve az inkább csak a körülményeire vonatkozott. Viszont településenként elindult egy többnyire átalános tiltási hullám, ami részint érthető. De teljesen ellehetetlenítette a méhészeket, ha lakott területen belül nem tarthatták a méheiket. Főleg, ha még a zártkertekre is kiterjesztették a tilalmat.
Közben volt próbálkozás, a méhészek részéről egy mindenki számára elfogadható részletes szabályozási javaslatra, pont azért hogy ne az általános tilalom legyen a gyakorlat az önkörmányzatok részéről.
Pontosan nem emlékszem, de konkrétan meghatározott mennyiséget lehett volna tartani az udvarokon. állandó jelleggel csak igen keveset 5-10 családot, esetleg a dupláját képesítéssel rendelkező méhésznek. A teleltetés lett volna engedélyezve mennyiségi korlátozás nélkül. Valami hasonló logika mentén volt próbálkozás.
A méhészek zöme igyekszik normális hellyen tartani a méheit, úgy hogy ne okozzon gondot másoknak. De még ezeket is sokszor "támadás" éri, a méhei miatt. Többnyire tudatlanságból, irígységből fakadóan, persze tény hogy a méhek szúrnak. Esetemben például 7 telekkel arréb lévő ember szította volna ellenem a hangulatot, a többi gazda között. Végül kiderült hogy darazsak látogatták a szőlőjét, mert nem szüretelt időben, nem igazán halad a munka ha valaki feszt részeg. A közvetlen szomszédaimmal soha nem volt gondom, Egyszer véletlen az 5. "szomszédom" szúrta meg egy méh, kitudja kié, de fájdalomdíjként adtam neki egy üveg akácmézet. Így, de vélem enélkül sem tört vona meg több évtizedes jóviszonyunk. A közvetlen hobbikerti szomszédjaimmal is igyekeztem mindíg jófej lenni, igaz ők is azok voltak. Többen még direkt itatták is a méheim a telkeiken, mert szeritik látni megfigyelni őket. Meg rájöttek hogy nem kell félni tőlük amikor inni mennek. Persze amikor már sokat adakapott az iggyik illető jött hogy segítsek, mert már annyitól tartott :). Lefüstöltem és lekötöztük a vizes hordókat. Megszűnt a probléma.
Feltételezem, ha a te szomszédságodban lenne hasonló helyzet, ugyanezt tennéd, mert hát ez egy más úton teljességgel megoldhatatlan (vis maior) helyzet...
Sajnos itt màr a szép szó meg a beszélgetés nem segít. Hidd el sokàig ezzel próbàlkoztunk. Nem csak én hanem itt a környéken sokan. Màr odàig süllyedtek emderek, hogy könyörögtek is neki, de hiàba. Ismerjük azokat a trianoni harcosokat akiknek jogaik vannak csak sajnos az együtt élésre alkalmatlanok. Azért köszönöm a tanàcsaidat legalàbb itt is megpróbàltam.
Én záró jótanácsként is csak azt tudom mondani, hogy egyességre kell jutni. Szépszóval, tárgyallással meggyőzni, vagy pereskedtek a már lentebb említett jogcímen. Így elmondás alapján nehéz itélkezni, de szerintem nem voltam részrehajló annak ellenére hogy méhész vagyok. Lehetnék előítélettel mert több támadást is átéltem már, jellemzően kilométerekre lakók szerettek volna kicsinálni, a közvetlen kertszomszédaimmal soha nem volt gondom, sem nekik a méheimmel. Persze itt nem apró telkelkről van szó.
Itt csak az a baj, hogy ugye nem én vagyok az egyedüli szomszéd. Ez itt mindenki màs szomszédot is zavar! Az ő hàzuk is eladhatatlan. Ennyi méhész vevő nincs!!!!! Meg komolyan mi akik itt lakunk évtizedek óta mi költözzünk el?? Az egész utcàból??? Mert idejött Romàniàból " hazànk fia" méhészkedni???
Ved figyelembe hogy én nem ismerem a konkrét helyszínt, csak az elméleti eshetőségekre tudtam részben rámutatni. Az biztos hogy nekem és más normális méhésznek, nem jutna eszébe szűk pici portákon főleg nagyobb mennyiségű méhet tartani. Szerintem ez a méhek tulajdonosának sem ideális megoldás. Ha van még komunikáció köztetek esetleg segíthenél számára egy telephellyet keresni, oké tudom nem érdemli meg, esetleg ha tényleg al akarod adni az ingatlant, hirdesd a méhész újságban, vagy oldalakon, méhészt nem zavarnak a méhek.
Hidd el nem édzt osztani meg viszàlyt szítani jöttem ide, de.
Lehet, hogy az elmélet az amit leírtàl viszont a gyakorlat nagyon nem!!!! Higgy nekem én és a csalàdom 3 éve emiatt szemvedünk.
Lófaszt nem ér a kerítés mert ahogy àtrepülnek felette màr jönnek is le. Igenis tàmadnak nem is kicsit! Nyàron a füvet nyírtam az udvaron eközben megizzadtam mert meleg volt màr reggel 10 kor is. Az izzadsàgra megvesznek! 6 csípett meg mire be tudtsm szaladni a lakàsba. A feleségem mi kiszàll a kocsiból és berohan a lakàsba söpri le a hajàról a méheket az előszobàba. Lehet, hogy ez hihetetlen de így van!!!! A medencét letakartuk mi is, de a tetején hemzsegtek a méhek. Ha levettük a takarót és neleültünk azonnal ràszàlltak a vizes kilógó testrészeinkre. Ne hagyjak kint vizet? A kutyàmmal mit csinàljak? Löjjem le , hogy a szomszéd méhészkedhessen? Nem hiszitek el, hogy milyen helyzetben élünk és senki nem segít semmiben. A hàzunk eladhatatlan!!! Elkőltözni sem tudunk! Ki veszi így meg? Most tényleg àt kell mennyek ràgyújtani a méhészetét, és amíg én a börtönbe ülök legalàbb a csalàdom nyugodtan él?? Nem hiszem el, hogy nincs erre valami hivatalos törvényes megoldàs!
A peres megoldások ebben az esetben legfőbbképpen, rengeteg pénzbe és a viszony telejes elmérgesedéséhez vezethet. A magas kerítés talán érvényben van, mert nem korlátozó hanem a tartás körülményeit szabályozza, (ez csak tipp részemről). Segít a magas kerítés, mert magasabban fognak repülni a méhek. Vizet ne hagyjatok szabadon. A medencét is lehet üzemeltetni, de a használat után legyen letakarva. A méhek így nem fognak rákapni, mint rendszeres itatóhelyre. A letakarás után még szaglásznak 1-2 napig de utánna már arra sem mennek mert minek. A letakarás egyébként is tanácsos, a vízminőség könnyebb megtartása érdekében. (Egyébként a "kártszenvedő" is köteles a kárenyhítésre megtenni a tőlle elvárhatót. )A méhek cél nélkül nem fognak a portádon kujtorogni, tehát nem is fogja őket érdekelni egy illatos hajköltemény sem. De ha virágzó fáid növényeid vannak természetesen látogatni fogják, a virágzás ideje alatt. Ekkor nem veszélyesek, mert csak a dolgukkal törődnek. Nem fognak támadni. Nagyon szeles időszakban előfordulhat, hogy alacsonyabban repülnek, de nagy tömegben ez csak akkor fordul elő, ha jelentősebb nektárforrásra találtak, például virágzó repcetábla, vagy napraforgó, stb. Ekkor nem érdemes az útjukba járkálni mert neked ütköznek, és ösztönösen szúrnak. talán ez az egyetlen eset amikor elmarad a figyelmeztető zümmögés a részükről. Főleg a repce idején esélyes hogy lent repülnek, az szeles idő miatt.
Kezdőként én is tartottam a hátsóudvarban méheket átmenetileg, nem okoztam problémát vele. Mert csak amíg kevés volt, voltak ot a méhek. Vásároltam telephellyet mert ha még baj sem történne, de jobb a békesség.
Régen valóban volt önkormànyzati rendelet amiben szabàlyoztàk, hogy hol mennyi àllatot lehet tartani. Meg volt hatàrozva ha jól tudom 2 kutya stb.stb.Ma màr ez nincs egy àllat védelmi törvény ami nem rég született hatàlyon kívül helyezett minden ide vonatkozó önkormànyzati rendeletet. E szerint nem lehet korlàtozni a tartandó àllatok szàmàt. Magyarul mindenki annyit tart amennyit csak akar ha azokat nem kínozza vagy rendesen eteti. Ezt màr lefutottuk a polgàrmesternél. Valami birtokvédelmi perbe belemehetnék ami 5. vagy akàr több év pereskedés is lehet. Aztàn mint ti is írtàtok valószínűleg maradnak a méhek.
Abban bíztam, hogy hàtha ti szakmailag tudtok valami tippet adni.
A két méteres kerítés nem megoldàs. Àtrepülik és màr jönnek is le a vízre mint az őrült. Cseszhetem.
Ezeken a rendeleteken kívűl a helyi önkormányzati rendelet is befolyásolhatja belterületen a méhek tartását.Telephely létesítése előtt a jegyzőtől érdeklődjünk a korlátozásoktól.Az alábbi rendeleteken kívűl még több jogszabályt be kell tartanunk,leírás itt !.
A telephely kialakításánál ezeket kell figyelembe vennünk.
15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet
a méhészetről
1. § A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. 2. § (1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad. (2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. (3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.
Az önkormányzatnál elvileg kellene valamilyen állattartással kapcsolatos rendelkezésnek lennie. Hol milyen s mennyi állat tartható portánként. Erre érdemes lett volna rákérdezni
Feltételezem, hogy a méhek ebben nincsenek megjelölve. Igaz a szomszédot birtokháborításért az önkormányzatnál feljelentheted. Ezután egy közbohózatba beillő procedúra következik s jó eséllyel maradnak a méhek a szomszédban.
Miután ebben az országban szélhámosságok sorozatát minden szinten büntetlenül s sikeresen űzik a hozzáértők, neked is meg kell tanulni a kiskapus módszereket ha azt akarod, hogy az otthonod s a kerted élhető legyen számodra és a családod számára.
Ha ezt a módszert az elveiddel nem tudod összeegyeztetni, akkor javasolom, hogy fogadj egy ügyes jogászt, a portádon zajló eseményeket pedig fényképezd és videózd.
Van még egy javaslatom. Kérdezd meg városod önkormányzata titkárságát, hogy az Önkormányzat mikor tart KÖZMEGHALLGATÁS-t. Itt szóban előadhatod ezt a problémát, hogy az illetékesek és a nyilvánosság széles körben tudomást szerezzen a fennálló helyzetről.
Méhész és nem jogász vagyok, de régebben volt egy olyan szabály hogy 2 méter magas tömör kerítés létesítése, és attól 4 méterre volt szabad elhellyezni a kaptárakat, de ellenkező irányú röpnyíllással. Azt nem tudom hogy ez ma még érvényes-e. Teljes megoldást nem jelentene, de javítana a helyzeten. Jogilag, még talán a tulajdon rendeltetésszerű használatában akadályoztatás címén lehetne esetleg elindulni.
Mérgezés és más hasonló valóban nem ajánlott, mert ekkora állomány is több miliós értéket képvisel. Szegény méhek meg nem tehetnek arról ha hülye a gazdájuk. Ugyan is 5-6 kaptár még talán nem lenne problémás, de ekkora minnyiségnél már nem ajánlott ilyen hellyen tartani méheket. Egy megfelelő telephelyről illene már gondoskodnia. Egy faluszéli nagy telek, vagy zártkert stb. Ez nehéz ügy mert jelenleg nem hozhatnak hellyi határozatot mint régebben, a méhtartás korlátozásáról. Lakó és pihenő, vagy üdülőövezet esetén , vélelmem szerint tilos a méhek tartása. Információm nem feltétlen pontosak.
Előre szeretném leszögezni, hogy kérdésemmel nem valami lavinát szeretnék elindítani, hanem tőletek mint a szakmátok képviselőjétől szeretnék tanácsot kérni.
Úgy gondolom, hogy ha valaki ti a szakma képviselői talán tudtok nekem segíteni.
Én nem vagyok méhész sosem volt még ilyen ismerősöm sem ezért próbálok itt hozzátok fordulni.
Én családommal Budapest mellett egy kisvárosban élek egy kertes házban. Ez egy kis város a házak közel épültek egymáshoz az udvarok nem nagyobbak mint 300 négyzetméter. Az eggyik szomszédunk 3 éve találta ki magának a méhészkedést mint hobbit, (vagy megélhetést).
Betelepítet a kis udvarára nem kevesebb mint 50 kaptár méhet.
Innentől a mi udvarunk élhetetlenné vált.
Nem túlzás ha azt mondom, hogy egy pohár vízzel nem lehet kimenni az udvarra nyáron a hőségben mert azonnal támadnak a Méhek! Medence felállítását már évek óta nem tervezzük pedig minden évben volt a gyerekek miatt. De mára ez lehetetlen ugyanis fürtökben lógtak az oldalán a Méhek.
Parfümmel befújva vagy hajlakkal a hajon életveszélyes a kertbe menni. A kertipartyk csak télen tarthatók meg akkor meg minek?
Van egy kutyánk egy vizsla akit azóta a lakásban kell tartanunk mert nem tudunk neki nyáron vizet kitenni az udvarra mert a méhek azonnal ellepik és megcsípik a kutyát is ha inni akarna.
Többször vinnyantott fel szerencsétlen ha inni akart mert azonnal megtámadták a Méhek.
A házunk az eladhatatlan kategóriába került a kutyának sem kell! Mondjuk ez érthető!
Olyan mintha egy panelba laknánk nyáron mert az udvarunk használhatatlan. Tudom ajánlani annak aki egy túlélő táborba készül!
Voltunk már a polgármesteri hivatalba, ott nem tudnak tenni semmit.
Próbáltunk a szomszéddal beszélni, értelmetlen. Neki jogai vannak és kész!
Szerinte a Méhek hasznosak tanuljunk meg együtt élni velük! Sőt szerinte a Méh csípés még egészséges is, úgyhogy örüljünk, hogy itt lakhatunk!
De mi nem akarunk!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kaptam már több tanácsot, mérgek, és különböző benzin általi kezelésre, de higgyétek el nem bántani szeretnénk senkit, és semmit, csak nyugodtan élni mint eddíg!!!!!!
Kérdezlek titeket mint hozzáértőket mit tegyek????????
Köszönöm az építő hozzászólásodat.Nagyon érdekelnek ezek a kis állatok.El se tudtam eddig képzelni hogy hogy is kerül a méz az üvegbe.Nem is olyan egyszerű ahogy azt sokan hiszik,de mivel szeretem a természetet és érdekelnek így bízom benne hosszú évek során megtanulom majd ahogy más is.
Szia !Az irány jó. Amit még induláshoz el kellene olvasni Faluba Zoltán Mit ,hogyan , miért a méhészetben. Na meg minden ami erről szól.Méhész újságok netes fórumok.Amit még ajánlok, a környéken minden méhészt látogass meg és beszélgess velük.Segíts nekik az aktuális munkákba. Onnan tudod,hogy jó a mester,ha minden típusról tud beszélni,nem csak arról amit használ.
A hibáit,amit elkövetett példaképp felhozza egy egy beszélgetéskor.
Tegnap nagyon érdekes eddig számomra ismeretlen dologban lehetett részem.Édesapám 5 éve méhészkedik már 31 családja van.Tegnap vettem a bátorságot és kimentem vele megnézni a kaptárakat.Természetesen beöltöztem ahogy kell,de megmondom őszintén abszolút nem féltem tőlük és egyre jobban érdekel a téma.Íme pár kép.
Mivel elméleti tudásom 0 ezért úgy gondoltam hogy ezt a 2 könyvet mindenképp elolvasom hogy elméleti tudást merítsek.
Őrösi Pál Zoltán - Méhek között és Ruff János A méhészmester könyve.
Ti mit tanácsoltok hogy kezdjek neki ez jó irány e?
Természetesen ha bármi munka lesz édesapám úgy is szól és újra kimegyek vele.
Ő is még mindig tanul unokatesómtól aki már 14 éve méhészkedik 50 családdal.
Neki is említettem a dolgot és azt nem tudom hogy nem e jobb lenne inkább mellé szegődnöm nyilván több a tudása tapasztalata?
Igen normális,sőt kívánatos is A korai anya nevelés fontos része. Általában az öregebb anyák petéznek most több herét.na meg a keret minősége is meg határozza.
Vagyis ahol most a fészekben heresejtes lép van ,akkor az bepetézése kerül. Az apa családok herével való ellátását,én szabadon épített,herés kerettel oldom meg. Lassan ,ahogy az idő engedi be is kerülnek a kiválasztott családokhoz. a kelésük,már az apacsaládokban történik. Amire figyelni kell rossz idő setén az apacsaládokat etetni kell.
Az emberek a régmúlt időktől kezdve igyekeznek párhuzamot vonni, a méhek és az emberi társadalom között. Viszont a méhanyának nincs semmiféle uralkodói szerepe, hatalma. Gyakorlatilag egy petéző gép.
Ezt a Szent György napi méhekkel kapcsolatos tévedést, még eredeztetni sem tudom. Bár a beltéri teletetés esetén ki kell, a telelőből vinni a méheket. De ennek az ideje is inkább február végére esik, szóva időben két hónappal hamarabb van, mint árilis 24. Egyébként sem volt nállunk széleskörben elterjedt a beltéri teleltetés, mert nem feltétlen idokolja az időjárásunk. Így ez a nyom is, csak zsákutcába torkollik.
A méhészkedés egyébként mindíg perifériális tevékenység volt, többnyire csak a szűknek mondható szakmán belüliek rendelkeznek átfogóbb ismeretekkel. Így viszonylag szabad az út, a badarságoknak.
Egy szakterület önálló tanulmányozásához egy megbízható jó szakköny, ajánlott szakirodalom szükséges. Szaklapok, esetleg vizsgakérdések.
Az internet s egyebek jók a nézelődéshez, amit idővel megtanul az ember kellően szelektálni is.
Ami a fordításokat illeti, más területeken is vannak vidám s bosszantó esetek.
Annál nincs borzalmasabb, amikor dilettáns fordít dilettánsnak.
A királynő elnevezés nekem nem zavaró magyarul. Pedig valóban nem helyes.
Három nyelvnél néztem meg az elnevezéseket, 2-nél királynő az anya.
Ha az ember nyelvek között váltogat és információk után kutat, akkor fel sem tűnik. A spontán tolmácsolásoknál is előfordul a helytelen szóhasználat, de fordításoknál, szakfordításoknál viszont megengedhetetlen. Nem véletlen, hogy a lefordított anyagot még lektoráltatni is szokták.
Mindentől függetlenül ez a Szent György napi kicsapás jól megnevettetett.
Általában, nem szeretem a médiában megjelenő méh méhész témájú filmeket, cikkeket. Ezeket laikusok készítik, laikusoknak. Fűszerezve kötelező szenzációkkal. Ehhez jön a hibás fordítás, ami még az értékesebb szakmai jellegűeket is tönkreteszi, így egyszerre szenvedek, röhögök, és bosszankodok.
Nem tudnak különbséget tenni, a kaptár, a raj, a méhcsalád fogalma között sem. Királynőről beszélnek, a szakmában talán 100 évvel ezelőtt volt használatos. Állandóan azon rugóznak hogy hány ezer méh lehet egy családban.
De majd most jön a legnagyobb baromság, a rádióban, esetleg tévében is bemondják hogy Szent György napján eresztik ki a méheket. Ez eredetileg a kicsapás napja volt, ekkor kezdődött a legeltetési szezon, hajtották ki akár távoli legelőkre is az állatokat a pásztorok. De a méhekhez, nincs semmi köze.
Segítségeteket előre is köszönöm.
