Homoktalajon igen, kötött, agyagos talajon ennél jóval kisebb a mozgása. A helyedben inkább lemennék két ásónyom mélyre, oda szórnám ki. Onnan szerintem már több esély lenne a belátható időn belüli hasznosulásra.
A nálam okosabbak szerint nem is kell a szőlőt trágyázni, ha megkapta ültetéskor az alaptrágyázást. Legfeljebb ha valami miatt legyengült szölőt akarunk feltámasztani.
Kifejezetten az avarra, ne adj isten fa- vagy szőlőlevélre borított föld esetére értettem. A föld alatt az avar, szerves anyag lévén, elbomlik az az elrothad. Közvetlenül érintkezve a rüggyel nagyon nem tesz neki jót.
Amennyiben földdel takarod be az - mint ahogyan RAMBO is írta - nem káros.
Csapadékos és enyhe tél estén azonban a túlságosan nedves földtakaró is okozhat kipállást, amit én a korábban leírt "netzes megoldással" hiszek megelőzhetőnek, de hozzá kell tennem, hogy ezt eddig nem csináltam, tehát gyakorlati tapasztalatokkal még nem rendelkezem.
Mindenesetre nagy szakirodalma nincs a kérdésnek, általában a földdel történő betakarást írják.
Én úgy ültettem az oltványokat az idei ősszel, hogy a hajtást nem vágtam vissza teljesen, 6-7-8 szem maradt rajtuk, erre szórtam kb 3-4 talicska földet kupacolásként, most pedig rengeteg eső ráesett és kicsit mosott is le belőlük, valamelyiknek ki is látszik a hatalmas kupac tetején a hajtás teteje...
Úgy kaptam a termelőtől az utasítást, hogy őszi ültetésnél ne vágjam le a hajtást, s egy képet találtam az egyik ilyen szőlő oltvány termelő honlapján, amin jó magasan fel van kupacolva...
Én sem ajánlom, mert valóban az történik, amit RANBO leírt. Ha pedig földet húzol az avar tetejére szinte biztos, hogy berohad a szem. Én már jártam így.
Ugyanebben a témakörben az irán érdeklődnék, hogyha föld helyett avarral takarom, az károsítja a szemeket? Mittomén, mondjuk megpenészedik, vagy elrohad vagy ilyesmi? Van valakiknek ebben tapasztalata?
Lassan eljön az ideje a szőlők téli betakarásának, főleg az új ültetésűeké. Tekintettel arra, hogy a talaj elég nedves fennáll a veszélye, a szemek kipállásának. Ennek megelőzésére arra gondoltam, hogy betakarás előtt a vesszőre a burgonyák tárolására is szolgáló netzet lazán rátekerem és a földet csak ezt követően húzom rá. A műanyag netz nem engedni közvetlenül érintkezni a rügyeket a földdel de a levegőzést sem gátolja.
Ez mitől van, hogy az alany vékony marad? Nem láttam még öreg, visszavágatlan vadszőlőt, annak a sok éves része sem vastagszik?
A nagyon erősen vastagodó Bakóra oltottam Esztert vagy 4 éve, az oltás alatt alig vastagszik, fölötte meg nagyon. Ha a Bakó nőtt volna ekkorára, mint az Eszter, akkor a törzs vastagsága kb. olyan lenne, mint az Eszternek, nem olyan vékony, mint most a Bakó az oltás alatt.
Zavarni fogja, de ha a sorban, meg a sortól jobbra-balra nincs túl közel más szőlő vagy fa, akkor majd szépen gyökereket növesztenek távolabbra, sok méterre is, és felveszik, ami nekik kell.
Jobb lenne persze szétültetni őket, vagy legalább egyet távolabbra tenni, de ha így maradnak, és a lombozatnak is lesz elég hely, nem zavarják egymást túlságosan. Úgy fognak működni, mint ha egy nagy tőke lenne. Minden attól függ, hogy mennyi helyük van föld alatt - föld felett.
Az agráriumban tőlem jártasabbak megszólalásáig leírom ahogy én tudom: a nitrogén beszívódik mélyebbre is, a kálium, foszfor, magnézium viszont legfeljebb néhány centire, ezért az utóbbiakat a gyökérzónába kell juttatni úgy, hogy a gyökérzettel ne érintkezzen közvetlenül. A beszívódásra persze befolyással van pl. a talajszerkezet, csapadék stb.
3 tő Otelló közvetlenül egymás mellé ültetve zavarni fogja egymást a jövőben? 15 centire egymástól. Egyelőre csodálatosan növekednek, 10 méterre is elfutnak alig 2 évesen.
