Ki az, aki próbálta már a mosonmagyaróvári intézet probiotikus és sima joghurtkultúráját is kecsketejjel? Szeretném tudni, hogy a tapasztalataim helyesek-e. Szóval a sima joghurt nekem jobban ízlett - bár nyilván ízlés kérdése -, általában nagyon hasonlított a Danone natúr joghurtra állagban és ízben is, talán egy kicsit kevésbé tört májasan. A probiotikus joghurt esetében bárhogyan bűvészkedtem a hőmérséklettel, mindig sokkal savasabb lett, és az állaga még kevésbé májas. Amúgy finom volt az is, de elég savanyú, igazából két teljesen különböző tejterméknek mondanám őket.
(Továbbá azt tapasztaltam, hogy ezekkel kultúrázva a sajtot a probiotikussal mindig kis lyukas sajt lett, mintha épp kezdene kólisodni, de szabályos kerek lyukakkal és némi vastagabb sajtanyaggal közöttük, szerintem talán az eltérő flóra lehet az oka, mintsem kóli. A sima joghurttal pedig többnyire viszonylag egynemű, nagyon kevés lyukú, jól olvadó sajt lett, a tej pasztörizálása nélkül is.)
2. nagyon igaz! Ez menthető lett volna két féle módon. feltéve, hogy ha hagytál neki időt kisavanyodni,
Javaslom egyébként, mindíg kostold meg, elég savanyú-e.
1.Tehát, ha kisavanyodott, de a sok oltó miatt kemény (erősebb volt az oltóhatás, mint a savhatás), tejszinnel sóval lazítva, átgyurva kenhető krémsajtot kapsz, ha nem melegíted ki.
2.Ha kimelegítetted: pici só, víz, szodabikarbona, összekeverés, vízgőz fölött felolvasztás, s máris kész az ömlesztett sajtod,
Kár volt kidobni.
"Szó szerint ízetlen," akkor nem a fentiek érvényesek.
Sajnos nekem nincs hozzá helyem, beteszem a hűtőbe. :) (Amúgy én kecsketejjel dolgozom, egy kicsit nagyobb szívás.) Azon vagyok, hogy szigeteljem, újravakoljam, vízhatlanítsam a raktár alatti pincét, ahol nyáron 18-19 fok van, pont ideális volna, de a vakoláshoz való alapanyag pénzbe kerül.
Szerintem ezt az elsőt a mosonmagyaróvári intézettől kérdezd, akár e-mailben... Elvileg ugyanannak kell lennie, csak kérdés, van-e joguk kisebb kiszerelést előállítani?
A sózás után én megtörlöm, felitatom a felesleges víz nagy részét papírtörlővel. Mindet úgysem lehet, de víztől csöpögve nem teszem vissza a hűtőbe.
A borospincével az a gond, hogy rendszerint sok a levegőben a mikroba és gombaspóra, amik megtelepednek a sajton, hiszen az nagyon jó táptalaj nekik. A sajtospincében vagy sajtkultúra szaporítóanyaga terjeng, vagy semmi. Amúgy gondolom, akkor ez tehéntejből lesz, ugye?
Új vagyok még itt a fórumon, de már rengeteg korábbi hozzászólást elolvastam. Azt szeretném megkérdezni, hogy az Equus webboltjában (www.equus.hu) kapható oltó (Chy max Plus) ugyanaz-e, mint a mosonmagyaróvári, és csak a kiszerelés más (50ml)? Még egy másik kérdés, olvastam, hogy a sózásról, és a sófürdőről beszéltetek korábban, azt szeretném megkérdezni, hogy mikor kiveszitek a fürdőből, akkor letörlitek a felesleges vizet, vagy csak hagyjátok megszáradni?
Alapvetően gomolya, és félkemény (gouda jellegű) sajtot szeretnék, majd csinálni, de még csak elméletben álltam neki a sajtkészítésnek. A gouda jellegűt tudom, hogy érlelni kell, és arra gondoltam, hogy borospincében lehetne? Nem találtam erre korábban infot, azt tudom, hogy 14-15 fok és relatív magas páratartalom kell. Most veszek majd páratartalom mérőt, nem tudom, a pincében mekkora lehet a pára, majd ezzel megmérem, mert a hőmérsékelt nagyjából ideális, csak egy dologtól félek, hogy a pincében nagyon könnyen megpenészedne a sajt, a sok penészgomba miatt, ami ott van. Vagy ennek ellenére lehetne ott érlelni?
Mostmár ne szomorkodj! Fogsz Te még ugyanolyan jót csinálni. Nekem egyébként az a tapasztalatom, hogy mindig a kiemelkedő képességűekkel van probléma, én kiegyeznék 100 db 3 literessel is.
Nem a képek miatt, majd az öcsémet megkérem, ha hazakeveredik az egyetemről, hogy valamit csináljon már, mert hiába kicsinyítem a képeket, így is nagy a méret.
Ha nincs sajtüzemed, állandóan tartott hőmérséklettel és páratartalommal, úgysem lesz soha ugyanolyan, legföljebb néha nagyon hasonló. :)
Én a kecskéket a mezőre nem is merem kihajtani, túl sok a szagosító növény. A szikesebb mezőkön és a bozótosban legeltetünk, ahol többnyire fűféléket, gyümölfalevelet, ostorfát és akácot esznek. Egy erősebb szagú gyógynövény, vagy pár levél bodza képes hazavágni az egész esti tejet... Erről jut eszembe, a reggeli, etetés/legeltetés előtt fejt tej íze mindig jobb, legalábbis nálunk. Mikor annyi tejünk volt, a reggeli és esti fejésből külön csináltam sajtot.
Köszi a tájékoztatást, Crystalheartnak is, amint lesz alapanyag, kipróbálom. Attól félek picit, hogy nem lesz egyszerű standardizálni. Igen, ez a kecsketej nagyon genya. Engem főleg az őszi időszakban szivat, amikor megnövekszik a zsírtartalom. Annyira nem mindegy, hogy mit eszik, legel, vagy szárazat kap, laktáció elején van-e vagy a végén, de azt gondolom, hogy ami ebben a nehézség, talán ez a kistermelői színvonal előnye is. Ezek a hatások sokkal inkább megjelennek a sajtban, mintha nagyüzemi gyártásból származna. Ja! És ez nem a kevésbé áhított minőségű sajtok ideológiája, természetesen törekszem megfelelni a kihívásoknak.:-))
Készül a fetám alapja, azóta már kész is, de megint túl nagy, nem tudom feltenni, és nem tudom már ennél jobban lekicsinyíteni. Majd próbálkozom még képet csinálni, és azt lekicsinyíteni.
maradt a vacsiból. küldöm!
