Neked is nagyon köszönöm, hogy segítesz!!! Sivóczky Mária édesanyja, Papi Erzsébet volt. Az Ő lányuk Sivóczki Mária hozzáment Liki Mihályhoz, majd az Ő lányuk, Liki Mária hozzáment a nagyapámhoz. VALAMILYEN!! Andráshoz. Nem-tudom-hogy-milyen-néven-született-Andráshoz!!! Ezt is ki tudnád/tok deríteni? Nagyon keresem az Ő házasságukat és a gyerekeiket is. ((Bár, már azt sem tudom, hogy szabad-e itt ennyi konkrét nevet megadnom, mert mintha csak én írnék ilyen konkrétakat :) )
Figyelj, ezt nem értem. Először is nagyon nagyon nagyon köszönöm a válaszodat!!!!!!!! Én már hetek óta keresem őket, végignéztem - regisztráltam - már valamennyi sanszos anyakönyvet, de nem találtam meg őket. Te pedig pár óra alatt rájuk bukkansz?! Ez hogy lehet? Légy szíves segíts, hogy hatékonyabb legyek!! Hogy találtadmeg őket?
Én beírtam a keresőbe a Liki nevet, majd a Liki Mihályt, de a dátumok azt mutatják, hogy nem ŐT találtam meg. Ugyanakkor átlapoztam a demecseri, leveleki, ófehértói anyakönyveket, és Sivóczky Veronikát, és Erzsébetet is megtaláltam, de pont azokat akik a kiindulási pontot adták, Liki M és S. Máriát, nem.
TE HOGY TALÁLTAD MEG ŐKET? ÉN MIT CSINÁLOK ROSSZUL???
Bocs, kifelejtettem az előzőből, hogy az általam talált Leki(Liki) Mihály akár lehet a keresett személy is, de nem biztos. Elég nagy, 17 év a korkülönbség, - ha Ő volt a férj - de ettől még lehetett.
Nagyszőlős kérdéses időszakából 1000-1100 oldalt kellene átnézned - ha valóban ott született/anyakönyvezték.
Na most tudomásom szerint a nagyszőlősi anyakönyvek csak Kárpátalján kutathatók.
Viszont kint kutatni nem egyszerű... sőt, mondhatnám azt is, hogy komoly kihívás - és attól függően, hol élsz, költségvonzata is tetemes lehet... (tapasztalat)
Felmenoim nyoman jarok, es erdekelne, hogy hogyan lehet nev alapjan halotti anyakonyvhoz jutni. Valami miatt a csaladban senki sem emlekszik apai nagyapam szuletesi idejere, de meg az o szulei nevere sem. Ha jol tudom, eredetileg Nagyszoloson (ma Vinograd) eltek, es nem talalok semmit. Ha valaki tud barmi tippel szolgalni, azt nagyon megkoszonnem. A halalozasi idopontra sem emlekszunk mar pontosan, olyan regen volt...
Még nem találkoztam ezekkel a nevekkel, de feljegyeztem, ha van még más, mint amit az előttem szóló talált, jelzem. Egyébként a familyn található anyakönyvekből indexelünk, de van úgy, hogy bead egy-két 1930-as évekbeli halottit is. Ez nincs a neten, azért kérdeztem, hogy keres-e valaki ebből a faluból mert hátha nevére akadok. Sose leht tudni. vak tyúk is talál szemet.
Magyarországi 1895 előtti adatokból csak a születési van fenn, de az is sok név elírással, mint ezt már korábban is írtuk egy hasonló kérdésedre. Leki (Liki?) Mihály született: Levelek, 1843. július 16. apja: Leki(Liki) Mihály, anyja Josik Mária. S. Mária is megtalálható a demecseri születések között, de megint egy másik néven (Sihonszky). Szülők ugyanazok, mint a korábban írt házassági anyakönyvben.
Az általad keresett 1906-os házasságkötés fenn van a familysearchon! Ófehértó házasultak 1895-1910 között 229 oldal. A hölgy leánykori neve kicsit más,(Sihovszki) de biztos, hogy Ők azok. Az oldalt csak akkor tudod megnézni, ha regisztráltál a FamilySearch oldalra.
Én Ófehértón nagyon keresek egy Liki Mihályt és a feleségét Sivóczki Máriát az 1850-1905 között. Találkoztál az indexelés közben ezekkel a vezetéknevekkel? Netán pont velük? Ami fent van, azt már átnéztem. Sivóczki Mária később hozzáment Sepa Mihályhoz 1906 után.
Melyik időszakot indexelitek?
És jól látom, hogy CSAK a születési ak-ek vannak fent familysearch-on? Ugyanis ha pl. az esküvő helyszínére és kb. idejére szűrök, nincs találat. Ugyanezt tapasztalom a halál helyénél, és idejénél is. Én bénázok vagy valóban csak a születésiek vannak fen
A Radix-on található táblázat szerint Moson vármegyében a református vallás három helyen szerepelt a Dvorzsák-féle helységnévtárban: Horvát-Járfaluról és Nemesvölgyről a nemlétező reformátusok Rajkára illet templomba járjanak, a rajkai négy református vallású lakos pedig sehova sem járt templomba: http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt03110501/0_0_1_pg_405.html
Illetve bocsánat, a táblázatban a "n/a" bejegyzések néhol nem-nullás református lakosságot jelölnek, de nincs velük felsorolva filiális helység: http://www.radixhub.com/radixhub/gazetteers/1877/moson.htm Összesen 20 ilyen helységet számoltam, de nem néztem meg mindegyiket, hogy hány ref. lakos volt. Mindenesetre az biztos, hogy Moson vármegyében igen kevés református lakott.
A Kálniczky László féle könyv (Levéltárak Közös Keresője) szerint Darnózselin (Mosondarnó és Zseli), Kisbodakon, Héderváron és Mosonmagyaróváron nem volt református anyakönyvezés és filiaként sem szerepelnek (pontosabban mikrofilm nem készült róluk, ha léteznek is). Érdekesebb Nagybodak helyzete, ahol a http://csaladfa.palmai.eu/felvidekiak/ szerint ugyan nem létezett református anyakönyvezés, de Dunaszerdahely evangélikus (itt anyakönyvezték a nagybodakiakat is) matrikuláiban találhatóak szórvány református bejegyzések. Esetleg érdemes lenne utánanézni, hogy a felsorolt településeken nem történt-e hasonló.
Itt megtalálható a dunántúli református anyakönyvek felsorolása is (bár állítólag nem hibátlan): http://mikrofilm.uw.hu/
Tökéletesen asszociálsz! Igen, Végh István adataid keresem, tegnap óta annyit sikerült biztosra kiderítenem, hogy 1899-ban született.
Azt tudom, hogy a századforduló elején sok község leválás történt, így végig néztem az összes lehetséges "anyaközség" születésiét is, de nem találtam semmit, megpróbálom még egyszer, hátha nem vettem észre valamit.
Az, hogy milyen viszonyban volt a két öreg egymással, azt azért a hiányos információk is jól tükrözik. :)
Szerintem nem ő jelölte meg a szüleit ismeretlenként, ha a halottiban ezt találod, hanem aki bejelentette a halálesetet, nem tudta a halott szüleinek nevét. Ez elég sokszor előfordult.
Nem minden esetben állt rendelkezésre születési anyakönyvi kivonat a halálesetek bejegyzésénél.
Így fordulhat elő az is, hogy a születési hely sincsen megadva - nem volt ismert a bejelentő előtt.
Tömegneve (Kovács, Szabó, Kis, Nagy stb.) volt dédapádnak, vagy vmi ritkább? Utóbbi esetben talán lehet szűkíteni a kört...
Akkor megpróbálok minél értelmesebben válaszolni a kérdéseidre, már ami tőlem telik.
Nos, valóban a dédnagypapa volt az, aki felköltözött ide Bács kiskun megyéből, talán Orgoványból vagy Bócsáról, de hallottam már Csengődöt is. Itt született három gyereke, akiket keresztény hit szerint meg is kereszteltek, ugyanakkor nagyon sanszos, hogy nem nősült meg, mert a dédnagymama mindenhol a lánykori nevét használta. Nevezetesen mindig arra kapott levelet, mindent úgy írt alá, és úgy is temették el, szóval minden hivatalos papírjában csak a lánykori neve szerepel. Különben nem foglalkoztak a társadalom elvárásaival, úgyhogy ez biztos nem befolyásolta Őket.
Nem éltek együtt túl sokáig, (8 év) egy rejtélyes baleset miatt (aknarobbanás, eltűnt pénz, stb.), amúgy a két öreg nem ápolt túl jó viszont egymással, elő, elő fordult, hogy a papa ruhái az utcán kötöttek ki... :) ;) És Ők még a családunk lightosabb ágát képviselik.
Igaz, hogy a falu vég(h)én laktak, de nem tanyavilágban, (még ma is megvan a házuk, mindig megállok előtte, ha arra járok). Arra felé nem volt jellemző a tanyasi élet, bár dédnagypapa nem bírta ki, és birkákat is tartott, nem is keveset.
Bennem is vannak kérdőjelek a dédnagypapát illetően, akkor most honnan is származik? Miért jelölte meg a szüleit ismeretlenként? Vajon hol tudnék mégis a nyomára bukkanni?
Ha számít, akkor leírhatom, Vácszentlászlóiak voltak, és a dédnagypapa neve fel került a hősök emlékművére, a civil áldozatok közé.
"Nincs házassági anyakönyv, mivel nem házasodtak össze."
Szia, ez a "nem házasodtak össze", mennyire alátámasztott? Így tartja a családi legenda (nagyszülő), vagy van olyan dokumentum a kezedben, amelyben kiderül (rá van írva), hogy a dédszülő párból bármelyik is "magánzó" volt.
Akkor még, ha nem vett el valakit egy ffi - azoktól az esetektől eltekintve, ha nem volt szabad, de ilyen volt pl. a katonai engedély hiánya is - annak leginkább az volt az oka, hogy nem volt olyan vagyoni helyzetben, hogy eltarthatta volna a családját (ill. feleségét.) Ekkor a született gyermeket elismerték, s később törekedtek arra, hogy nőül vegye az anyát. Volt a nagyszülődnek testvére?
Az gondolom úgy van, hogy a dédnagymamád volt abba a faluba való. ( írod, falu és nem város.) Vallásuk azonos? Faluban laktak, vagy az adott falu környéki tanyavilágban? (a lakcím a dédnagymama születési ill. halottijából kiderül.. Utca van-e jelölve?)
Faluközösségben nem tipikus a "nem házasodtak össze", már csak amiatt sem, mert a lányos ház társadalmi megítélését ez jelentősen befolyásolta. (városi iparosoknál viszont gyakoribb) Sok kérdőjel van abban a tényállásban, amit eddig ismertettél.
Egyszer korábban más kapcsán szóba jött, hogy milyen folyamat során vált a magyar nyelv használata elterjedtté Magyarországon a 'hivatalos' ügyek terén is, nem csak, mint köznyelv. A "nemzeti nyelv" használatának ilyentén 'kiszélesedése' az említetted polgárosodási folyamat kísérőjelensége volt.
Erre rájöttem,mivel tudom,hogy 1731-ben született.Nagyon örülök,hogy segítettél,mivel így már tudom azt is,hogy Pozsonyból való.Ez az irat megvan a családnál eredetiben,amikor megláttam majdnem kiugrott a szivem.Nagyon ritka,hogy ilyen régi dolgok még meglegyenek.Az idősek szerint asztalos volt,de ezek szerint tévedtek.
A névmagyarosítás a magyar polgári nemzetépítés egyik tünete. Ez a folyamat pedig korábban kezdődött meg, mint 1848. 1848 éppen amiatt (is) robbant, hogy ezt a folyamatot akadályozták, és addigra nagy feszültség halmozódott fel. Az első reformországgyűlés 1832-ben kezdődött, ennek a napirendjére már felkerültek nyelvi kérdések: ez azt is jelenti, hogy az igény korábban megjelent.
Érdemes beleolvasni Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai (1895) c. művének előszavába. Ott a 10. oldalon található Ferenc császár 1815. április 13-i levele, amelyben éppen bizonyos engedélyezetlen névváltoztatásokat tett szóvá (köztük helyesírási jellegűeket és magyarosításokat is). Ez, és a követő rendeletek mutatják, hogy ekkortól kezd jelentőssé válni a probléma.
> Moson városban is él egy Szaltzer-család ekkoriban, ők tudtommal nem magyarosítanak
Szintén a fenti műben, a szótári részben (203. oldal) olvashatni, hogy 1889-ben a magyaróvári Szalczer Pál Ágoston névmagyarítását engedélyezték Sós-ra.
