Az YTONG fallal kapcsolatban két rövid dolgot szeretnék elmesélni.
1. Nálunk az egyik (iker)mosdó 10-es válaszfalra van felszerelve. Amikor a vízszerelő meglátta a mosdót, azt mondta, hogy ezt nem vállalja be. Végülis átmenő csavarral, fakötésű alátéttel hajlandó volt felszerelni. Azóta is ott van.
2. A konyhabútor 30-as falra van szerelve YTONG tiplivel. Nem tudom, láttatok-e már ilyet, de ez valami brutális. A 8-as tiplinek van 4 szárnya, ami spirál alakban csavarodik. Az egész tipli így több mint 2cm széles. Kalapáccsal kell beverni a falba, ami nem kis mutatvány. De az eredmény: FENOMENÁLIS. A tiplibe becsavartam a csavart, rákötöttem egy kötelet, s ráálltam. Meg sem mozdult. Nagyon ki van találva.
Summam summarum: Én nem függesztenék konyhabútort a 10-es falra....
Sziasztok! Lenne egy kérdésem. 10 centi Ytong fal elbírja-e a konyhabútort? Kell vmire külön figyelni? Szeretnénk felülre szekrényeket rakni. És a tervem az, hogy az Ikeás konyha bútort magam szerelem össze. Fő az önbizalom, és az optimizmus!:-)
Valószínű, hogy gipszes anyagot hordtak fel ami tökéletesen sima felületű lesz. Tökéletes. Szerintem a zsákos normál vakolat simitott rétege is szép struktúrájú felületet ad az egyenletes szemcseméret miatt.
Az ytong01@freemail.hu címre írj és akkor részletesen leírom. Itt nem igazán látom értelmét, mert csak arra használnák fel, hogy kötekedjenek a tervezőkkel. Viszont bárkinek adok itt tanácsot pl. házilagos műtétekhez, ahhoz ugyanis nem értek.
A külső alapvakolat annyiban lehet végső felületképzés amennyiben anyagában is kellő védelmet nyújt a mögötte lévő hőszigetelő falazat időjárás okozta károsodása ellen. A vakolatban lévő adalékok (pl. víztaszító adalék) ezt biztosítják. Természetesen jó megoldás az alapvakolat festése, esztétikailag is indokolt. Fontos azonban, hogy vízfelvevő képessége és páradiffúziós ellenállása optimális legyen. " lélegző, de víztaszító" A legjobb festékek és zúzalékos nemesvakolatok kötőanyaga szilikát vagy szilikon alapú. A repedésektől nem kell félni. Orvosság: Vakolat erősítő üvegszövet elhelyezése minden olyan helyen a vakolatba, ahol az indokolt. Pl.: különböző anyagok(vasbeton- fal) csatlakozásánál vagy ablakok, áthidalók, gépészeti hornyok környezetében.
Nem értek hozzá, csak a tapasztalatomat mondtam el... Annyit láttam, hogy zsákos anyagot hordtak fel a kőművesek és azt addig simították, amíg teljesen sima nem lett. Nem kell rá glett.
Összekevered a szezont a fazonnal! A vakolat simasága nem attól függ, hogy milyen vastag rétegben van felhordva, hanem attól, milyen a benne lévő adalék szemnagysága. Semmiképp ne keverd össze a glettet a vakolatattal. A normál vakolatok mindíg mész, cement kötőanyagúak, minimális vastagságukat pedig a gyártó adja meg az alkalmazni kívánt anyagra. YTONGnál 0,8-1,00 cm, egyéb falazatoknál 1,5 cm vagy több. Amit vékony vakolatnak nevezünk azok a jellemzően gipsz kötőanyagú belső vakolatok, minimum 5mm vastagságban pl. RIGIPS Rimano 6-30.
Az ennél vékonyabb, ridegebb simításokat azaz a GLETTELÉST nem szabad összekeverni a vakolással.
Van olyan vékonyvakolat, amit el lehet simítani teljesen simára és nem kell glettelni. De az olyan, hogy akkor voltaképpen a kőműves glettel, csak nem glettnek nevezik. Azthiszem a Terranovának (is) van olyan anyaga. Szvsz egykutya árban, hogy a kőműves dolgozik többet vagy a festő glettel.
A gáztervet szerintem senki nem csinálja meg 20-t. Mondjuk a külsőt 20-t és a belsőt 20-t. Az már reális. A fűtésnél is csak egy "alapszámítás" lehet a 30-ban. Kivitelinek meg érdemes megterveztetni a vizet is. Tudom, a víz akkor is folyik a csőben, ha nincs terv, de ne a mesterre bízzuk, hol és milyen csövet vezet.
A kivitelinél meg (és ez is az egyik lényege) a gépész és az építész (statikus) egyeztetnek, hogy hol érdemes-, szabad- vagy nem szabad a csövet elvezetni, hol milyen szigetelés, rezgéscsillapítás szükséges, kell-e szűrő, melegentartó ág, szellőzés stb.
Olvashattad régebben, hogy nem vagyok a túlterveztetés híve, és nem preferálom a magasabb tervezési díjakat, de egy korrekt gépészeti kiviteli tervet én is csak ajánlani tudok.
Az ár meg nem vészesen magas. Ha tisztességesen ki van dolgozva, akkor a papir és egyéb költségek legalább egy 10-es.
Mi is Ytongból építkeztünk, az Ytong saját vékonyágyazatú falazóhabarcsával, kültéri szürke hőszigetelő vakolatával és beltéri fehér vakolatával. Viszonylag normális kőműveseink voltak, amennyire tudtak, szépen dolgoztak. A gyári utasításokat betartották mégis azt kell, hogy mondjam, nehezen tudom elképzelni, hogy a simán vakolt falra közvetlenül lehetne festeni. Azaz lehetne, de az nem lenne túl dekoratív. Ezért belül mindenképpen glettelni kell. Nálunk kb. 500 m2 falfelületre 12 zsák (300kg) glett ment el. Ahogy a festőnk mondta: "Zabálja a glettet." Kívül LB Colorex vakolat van fenn, annak direkt jó volt az Ytong vakolat rücskös felülete.
Apropo, ha már itt tartunk szeretnék veletek megosztani egy információt. Mivel viszonylag nagy házat építettünk nem volt mindegy, hogy mennyiért vesszük meg az anyagokat. Sok építőanyagkereskedőtől kértem be árajánlatot, mire összefutottam egy építőanyag-ügynökkel. Nincs többezer négyzetméteres telephelye, nem tárol raktáron anyagokat, így viszonylag kis haszonkulccsal tud dolgozni. Nagyon jó árakat adott, korrekten pontosan szállított . Ha valakit érdekel írjon e-mailt, és összehozom vele.
Az épületgépész a kis kulipintyónk viz-gáz -fütés kiviteli tervéért 200 000 ft-ot kér. Ez mennyire reális? (Elvileg 255 nm a hasznos terület ha ez segit)
Természetesen el! Igaz, nekem eddig se volt "problémám" veled, de ezzel a gesztussal azért jobb.:)
Ha olvastad a "Miért fontos a jó terv?..." topikot, ott aszem elég jól leírtam a véleményemet a különböző "szintek"-ről. Bár kicsit más aspektusban, de a lényeg benne van, nem is ragoznám.
A kamarai díjszabás meg tény. Akit érdekel, úgyis utánanéz és értelmezi! (Az meg, hogy az egész kamarát én pösösnek tartom, már más kérdés.) A produktum alapján még reális is lehet (természetesen, ha olyan a munka, amilyennek lennie kell), de a kereslet alapján vannak kétségeim. És aki megteheti, vegye igénybe azt a szintű szolgáltatást, de aki nem, annak is legyen megoldás. És ha "kevesebbet" is kap a kevesebb pénzéért (ki hitte volna?), az nem azt jelenti, hogy nem megfelelőt, mert az nem igaz! És én ezt hangsúlyoznám!!!!
Részemről túl is léptem a dolgon. És továbbra is képviselem véleményemet, ahogy gondolom te is. Ez így van rendjén. Nem rosszabbak vagy jobbak vagyunk ettől, csak mások.
Egy tervleadás után végigolvastam amiket egymásnak írtunk. Azt hiszem, így értelmetlen. Ez úton megkövetlek, ugyanis soha nem akartam azt állítani, hogy aki olcsóbban dolgozik, az rossz munkát is végez . Elnézést, én fogalmaztam rosszul. Ha megengeded azt azért megjegyezném, hogy én sem és azok sem akik esetleg a kamara alapján dolgoznak nem akarjuk "lehúzni" az ügyfelet. A feltett kamarai díjszabást pedig javaslom közzösen helyretenni, mert így nem a valóság. Egyáltalán sem te sem én nem tudjuk, nem is tisztáztuk, ki mit ért olcsó, vagy drága munka alatt, a munkának mi a tartalma. Nem kell feltétlenül egyet értenünk, remélem elfogadod a jobbomat.
Beszéltem a tervezővel, nem gondolt rá, köszöni az észrevételt, ingyért csinálja ezt a részt. Igen felvet a pénz a tanári fizetésből, meg a hitelből, ezért nem a javításra szeretnék költeni.
A zsugorodásból akkor van repedés, ha a zsugorodás gátolt és a zsugorodás miatt az anyagon belül akkora húzás (lehet pontosabban is fogalmazni, de így szemléletesebb) keletkezik, amit az anyag már nem bír el. A zsugorodást a csatlakozó szerkezetek (pl. födém) gátolják. A repedésre veszélyes helyek a falsarkok és a nyílásszegletek. Elég macerás kiszámolni (kézzel nem is lehet), de ha rendesen betervezik ezekre a helyekre a gyár által javasolt fúgavasakat, akkor nincs probléma. Ha ezeket kihaggyák, elég gyakori a repedés, itt a fórumban is jeleztek már ilyet. Érdekes talán még az, hogy a sarkokban fellépő zsugorodásból való igénybevétel nem nagyon függ a fal méretétől, tehát a fúgavasakat a "rövid" falaknál is alkalmazni kell.
Ha ez volt a gondod az ytonggal, ettől nyugodtan építkezz vele. Neked is azt tudom javasolni, hogy fontos a részletes szerkezeti terv.
Gyári értékként a zsugorodási max 0,3 mm/m, vagyis pl 10 m hosszú falszakaszon 3 mm. Ha csak mint falszakaszt vesszük önmagában, akkor ez általában nem okozhat repedést, mert a rugalmas ragasztó (habarcsra ez már nem biztos, hogy igaz) ezt engedi. A repedés az ytong-beton kapcsolatoknál fordulhat elő, de ez is csak átmeneti, mivel a betonnak is kb ekkora a max zsugorodása, csak a betonnak ehez több idő (2-3) év kell. Ha a beton és az ytong között rugalmas ragasztó réteg van, akkor a zsugorodás időbeni eltolódása "csak" a felületképzésen jelentkezhet. De ha ez a felületképzés rugalmas glettanyag vagy műgyanta alapu vakolat, akkor még ott se észrevehető. Természetesen mindezektől függetlenül a hosszabb falszakaszokon (ugyan úgy mint a téglánál) diletációs hézagokat kell hagyni. De ez már épületspecifikus tervezői munka.
A repedések általában az egyenetlen terhelés következményei. Pl. ragasztóréteg nincs rendesen elterítve vagy kő, csomó van benne, födémgerenda vagy nagyobb áthidalóelem kis felületen való terhelő hatása stb., illetve a nem megfelelő alapszerkezet (alap, áthidalóelem stb.)
Tégla, vagy Ytong? Nekünk teteszik az Ytong. Az Ytong honlapján azt írják, zsugorodása van. Ez mit jelent a gyakorlatban? Ettől repedhet, mint itt is sokan írták?
