Ha úgy látod, hogy van rá fizetőképes kereslet, akkor vegyél fel egy növényvédelmi szakembert, vegyél neki felszerelést és indítsd el a vállalkozást...
Magam is vállalkozó vagyok, ismerem a kiszállási díjakat. Simán kifizetném, mert bőven visszajön, ha nem potyába permetezem a drága vegyszert, és görcsök helyett mondjuk alma, és körte is terem a fán.
Nézz szét a neten, bármiféle szerelő milyen kiszállási díjat kér és mennyi az óradíja. Szorozd be kettővel, mert mégiscsak egy komoly szakembert akarsz, nem "jóvanazúgymegbassza" szerelőt. Szerinted hányan fizetnék ezt ki?
Ez a második évem, amikor naplózom a permetezéseket, a fák állapotát, és a tüneteket. Pár év kell, hogy kialakuljon egy jó naptár, ami ad némi támpontot.
Ezért lenne jó valami körzeti növényorvos, vagy legalább növényvédelmi tanácsadó, akit 1-2 hetente ki lehetne hívni, körbenézne a kertben, és tanácsot adna a következő 1-2 hetes időszakra. Szívesen fizetnék ilyenért párezer Ft-ot is, mert a célzott, valóban jó időben elvégzett permetezéssel a termés is jobb lenne, meg vegyszer is kevesebb fogyna.
Hát engem is gyakran látnak permetezővel. Nálam van termés, náluk meg nem annyira. Csodájára járnak, kapják a kóstolót, tanácsot kérnek, aztán meg tavasszal kezdődik elölről. Nem permeteznek nem terem, csoda, kóstoló, tanács, fogadkozás.
Kivéve azt a cigánymeggyet, amit én permetezek a kerítésen keresztül, mert jó pollenadó. Amúgy annak meg lehet, hogy mindegy.
Az a helyzet, hogy a mostani "nemes" fajták sokkal érzékenyebbek, bár van olyan régi fajta, ami meg az új betegségekre baromi érzékeny. Mint pl a besztercei szilva a sharka vírusra.
Jókat szoktam nevetni (magamban), mikor a szomszédaim azt mondják, azért kínlódnak a zöldségekkel és a gyümölcsfákkal, mert így nem a bolti agyon vegyszerezettet eszik. Közben van olyan szomszéd, akit még a háti permetezője nélkül tán soha nem láttam. Valahol, valamit, valamivel mindig "fúj" - mindegy csak ártson - alapon...
Szerencsére 500 m-en belül nincs szomszédom, de sajnos méheket is nagyon ritkán látok. (A saját kaptáraim is évek óta üresek, miután egymás után 3 évben mérgezés miatt kihaltak a családok.) :(
Elképzelhető, hogy rendelkezik némi monília elleni védőképességgel, de alapvetően inkább levélbetegségek ellen lehet(ne) használni, azt sem feltétlenül most.
A szilvákat szoktam megnézni ha kis pont van tehát valami megszúrta akkor fújom ,de szkore ,nem tudom hogy irják ezt a szert ,is teszek a mospilanhoz ,és turbózom dimilinnel !
Értem hogy a szilva darázs ellen szirom hulláskor illI. közvetlen utána kell permetezni, ezt be is tartom, (mospilan) de tavaly így is kukac volt, úgyhogy el kéne egy második permetezés is. A kérdésem az lenne hogy mikorra időzítsem?
Igazatok van! Tavaly centis (bluefree) szilvácskákat fújtam le actarával.(borsó környékén akartam de lekéstem) Hatásos volt. Persze beledöglik a kukacka ami hátrány :/ Megtaláltam a neten mivel kevertem. Borsó méretet cseresznyelégy esetén említik, bár az akácvirágzás sem rossz mint "időtájoló" a cs.légynél :) Még egyszer elnézést. Idén én is akkor virágzás után fújkálok. Köszönöm.
Ha jól értem, akkor a III. kategóriás Mospilan virágzásba megy. Ha megfelelő méhkímélő technológiával (napnyugta után, éjfélig bevégezve), akkor a tudomány mai álláspontja szerint biztonságosnak mondható.
A II. kategóriás Actara pedig csak teljes sziromhullás után. Ha nincs a fa alatt virágzó gyom, akkor jelen állás szerint szabályos.
Más kérdés, hogy a biztonságban lévő méheken kívül más esetleg hasznos szervezeteket mennyire viszi... pl a betelepülő katicalárvákat
Ezért tesznek szinte minden igazán hatásos szert a II. vagy I.-es kategóriába mert a kiskert tulajdonosok vagy tudatlanságból vagy mint te is szándékosan nem tartják be az előírásokat. Ha megölöd a méheket jövőre nem lesz aki beporozza a virágokat és nem kötnek be a gyümölcsök akkor végleg megoldódik a problémád nem kell szilvadarázs ellen se permetezni.
Dimetoát (gondolom BI 58) pont azért lett I. kategóriás, mert a méhekre nagyon nagymértékben veszélyes.
Ha van megkésett virág, vagy maradék szirom a fán, akkor az úgyis vonzza a méheket, mert a tökéletes virág és szirommentességet nem tudod kivárni.
A BI 58 meg a felszívódás mellett kontaktként is hat (meg gázosodik is, ha jól tudom...ezért olyan univerzális totális szer..). Hiába fújod este, még másnap is ott lesz, ha másért nem, azért, mert felszívódik a maradék virágon.
Én sziromhulláskor vagy közvetlen utána szoktam szilvadarázs ellen permetezni, estefele mikor már a méhek nem látogatják a fát. Legjobban bevált a timetoát hatóanyagú, felszívódó szer.
