Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A multon nem erdemes keseregni. Vagy egy fel millio NEM ELLENÖRZÖTT (igaz 40-50 eves technologiaju) MANPAD szetszorva a nagyvilagban. Utolagos ellenörzesük nem lehetseges. Ugyanugy nem, mint a 30-40 millio AK-47 ellen is celszerübb golyoallo mellennyel vedekezni, mint az ellenörzeröl konferenciat tartani.
Vegyünk egy atlagot. Mondjuk, hogy egy utasszallito ~25000-25000 startolas/landolast kepes vegrehajtani elete soran. Ha egy repülön egyszerre atlagban ~100-an utaznak (ennel valszeg sokkal többen), akkor az ~2,5 millio szallitott utast jelent gepenkent.
Mindegyiknek utasnak ~40 $ct-et kellene fizetnie ... persze kerdes, hogy kell-e, igeny-e, valami mas jobb lenne-e ... mondjuk egy ingyen kave ...
Igen, kellene, a helyzet tragikomikuma hogy amannyiben megvan a kellő magasság és sebesség, egy 2- 4 hajtóműves nagy gépnek ( ebbe a kategóriába minden belefér, a B707-től az Airbus-ig) sokkal jobb esélye van túlélni egy Manpad támadást mint egy 2 hajtóműves regionális utasszállítónak, egyszerűen mert a nagyobb gép több sérülést bír ki...
Meg bejön a pénz kérdés is: utóbbiakat többségükben kisebb légitársaságok üzemeltetik-és ezek messze nincsenek olyan anyagi helyzetben hogy milliókat költsenek egy gép önvédelmi rendszerére ( a nagyok sem mindíg, került már európai légitársaság nagy anyagi sz...).
A kérdést bonyolítja hogy az elmúlt pár évtizedben ( lásd pld. afgán vagy iraki buli) a seregek masszívan vették igénybe a polgári légiflottát, itt kezd elmosódni a határ a katonai és polgári légiszállítás között, tehát ezt az önvédelem kérdést már nem lehet a civíl szektorra bízni.
Ha polgári repgépek védelméről van szó, ezek csak akkor lesznek hatékonyak ha egyúttal megoldják ezeknek a gépeknek a fel-leszállás közbeni védelmét, ez sem egyszerű kérdés.
A polgari gepeknek kell egy MANPAD/RPG ellen valami, mert felszallas utan meg vagy 50-60 km-en keresztül elerhetöek. A MANPAD ellen eleg jo a laeres vakitas.
A nagy magassagra pedig (proximity fuze-os radaros izek ellen) valami passziv, mint alucsikok szorasa (persze az mh17 eseteben szembe jött a raketta) ... Vagyis detektalni kell ... es valami passziv intezkedessel reagalni.
Elvileg lehetne a parallaxis alapján is távolságot mérni (mint a régebbi optikai távmérők) a cél által észlelhetetlenül, nem tudom hogy a mai digitális korban miért nem próbálkoznak vele.
Mindíg is mondogattam magamban hogy szégyen nem tartani a lépést a fejlődéssel, jó hogy vannak, csak de illik egy kiegészítés. Ha polgári repgépek védelméről van szó, ezek csak akkor lesznek hatékonyak ha egyúttal megoldják ezeknek a gépeknek a fel-leszállás közbeni védelmét, ez sem egyszerű kérdés. Olyan helyekre ( repterekre) vannak járatok ahol messze nincs meg a katonai repterek védelmi rendszere, azaz akármikor előfordulhat egy jól célzó merénylő azzal amit éppen összekapart ( géppuska, RPG, átokvető:), stb-stb...), illetve othon sincs mindíg 100% biztonság.
Volt már olyan sztori a 70-es években hogy az utasváró erkélyéről lőttek RPG-vel polgári gépre , ez épp a franciáknál történt.
És ez jóval 9/11előtt történt, épp olyan időszakban amikor nagy divat lett a gépeltérítés és terrortámadások.
Azok a régi optikai távmérők és lőelemképzők ma is működnének, kezdve a Gamma-Juhász -félével ( meg amit még utána gyártottak), annyi hogy ezek csak jó látási viszonyok között működnének megfelelően.
Most ez ugye nem retró topic:) , de érdemes elgondolkodni azon hogy a sokat emlegetett repgép fejlődés közben azért ott vannak még azok a célok amelyekre hatékonyak lennének: szállítógépek és helik, alkalmanként könnyű támadó gépek, csatagépek.
Most a másik oldalről nézve, egy 350km/h-val 3000m-en , jó időjárási viszonyok közt ballagó repgép pont olyan célpont lenne mint anno 1944-ben:), lehet rajta besugárzásjelző ( radar, lézer), ha nincs mit jelezzen...
Kicsit utananeztem. Ez a counter-MANPADS terülelet (is) technikailag elegge leragott csont. 911 utan belehuztak es nehany rendszert fejlesztettek is. Igaz, a darabonkenti ~1 millio $ kicsit soknak tünt, ugyhogy polgari repülökön meg nem terjedt el (Izrael viszont minden sajat gepen alkalmazza).
Létezik már lézer besugárzás jelző repgépre-helire, tehát ez a lézeres megvilágítás nem biztos hogy hatékony lenne.
Elvileg lehetne a parallaxis alapján is távolságot mérni (mint a régebbi optikai távmérők) a cél által észlelhetetlenül, nem tudom hogy a mai digitális korban miért nem próbálkoznak vele.
Létezik már lézer besugárzás jelző repgépre-helire, tehát ez a lézeres megvilágítás nem biztos hogy hatékony lenne.
A lényeg a kisugárzás mentes célfelderítés és tűzmegnyitás lenne.
Counter-Manpad -ról nem tudok. de szvsz ez a Hydra vagy egyéb nir. blokk járható út lenne, ugyanis kiküszöbölné azokat a gondokat amelyeket már említettem: a 0 sebesség pont és a rak. irányba állítása.
Vagy csak végre akarja hajtani a feladatát:), illetve kérdés hogy egyáltalán észreveszi-e hogy tűzelnek rá...
A manőverezési lehetőségeit korlátozzák egyrészt a feladat, másrészt a saját fegyverzete lehetőségei. Csak pár példa hogy mikor is nem megy a manőverezés:
- szállítógépek, teher vagy deszant dobás közben
- helik, itt még szebb a kép: lebegés közben, függesztett teher szállításakor ( pld. lövegek)
-harci helik támadás közben: az ir.pct. rak többsége még nem a "lőjj és felejtsd el", illetve a gá-ús támadások közben is sebezhetőek
-drónok- a drónpilóta:) lehetőségei korlátozottak, csak azt látja ami benne van a kamerája látószögében
Fékernyős bombák használatakor van magassági és sebességkorlátozás, ha a gép CAS-t hajt végre akkor megint ott lehetőség,( kis magasságon ...)szóval jó hosszú a sor...
Meg azért nem ugynaz amikor egy nyomjelző megy el 20-30m-re a céltól vagy egy közelségi gyújtós nyomjelző nélkül...
Ha a légvédelmi tűz eredménye a feladat végrehajtásának megakadályozása vagy megszakítása, ott a pont tüzéréknél.
Logikus megoldas. A Bluetooth olcso es a nehany byte info atvitelere optimalis. Inditaskor minden lövedek idözitöjet "felhuzza".
Van különben a Hydra 70 mm-es "buta" raketajanak egy intelligens verzioja is (amely kb. megközeliti a Hellfire tulajdonsagait). Ez az egesz agyuzast igen olcson kivalthatna.
Nos, ez elvileg valszeg mindket "iranyra" alkalmas lenne.
Laserrel megvilagitott cel eltalalasara földi inditobol.
Esetleg ra lehetne takolni egy helikopter hardpoint-jara akasztott (automatikusan iranyitott, forgathato, dönthetö) pod-ot, amely mindket iranyban inditani tudna a raketat es "szembemenne" a MANPAD-del vagy egy RPG-vel. Van ilyesmi (counter-MANPAD)?
A szóráskép a cső kopásától is függ, de elenyésző, a repülő a gránát felhőbe repül bele, azzal találkozik.
A Nagyorosziban bemutatott 35 mm-es Skyguard rendszer elemei vezeték nélkül (Bluetooth) kapcsolódtak, kommunikáltak a tűzvezető rendszerrel.
Bár az AHEAD lőszer csak 35 mm-es, a különlegessége az, hogy a felderített, követett légicél repülési jellemzői alapján kidolgozott a gránát robbanás iránya, sűrűsége, maga a cél ebe a repeszfelhőbe repül bele.
Az utolsó pillanat szerinti, a cső előtt elhelyezett 3 gyűrűn áthaladva kapja meg a gránát a robbanási paramétereket, a cél és a lövedék ekkor már nem nagyon tud irányt váltani, a találkozás esélye nagy, akár rakéta, robotrepülőgép méretű cél esetén is.
A repeszfelhőt wolfram golyók alkotják, ami az útjukba kerül, rendesen átütik, rongálják.
Ugyanez a technológia létezik 40 és 57 mm-es gránátok esetében is már.
Az említett Sz-60 lövegek hatékonyak, hatótávolságuk, hatásos tüzük megfelelő még napjainkban is, a kérdés csupán a modern passzív tűzvezető rendszer (Lengyelek megoldották), erre napjainkban bármely PC képes, megjelenésük idején ez még elég nagy, energia éhes mechanikus számítógépen alapult.
Passzív felderítés és célkövetés: Infra és egyéb optikai rendszerekkel, csupán a távolságot mérve (lézer vagy más módon) lehetséges kisugárzás nélküli tevékenységet végezni, egészen a tűz megnyitásáig, de ekkor már a repülő eszköznek ellen tevékenységre kevés ideje marad, ráadásul a gránátok ellen csak a manőverezés az egyetlen hatékony védelem....
Az Sz-60 löveget eredetileg parti védelemre fejlesztették ki, később lett alapjául az ismert légvédelmi rendszereknek (Sz-68, Sz-60).
Ha a gránátok adagolása (eredeti módon, vagy egyenként, vagy 4 darabos töltőlécben, kézi erővel) automatizálható, maga a löveg távolról is kezelhető, elsüthető! (Ksz-19 esetén ezt megtették a Irániak)
Nem hinnem, hogy ösregi agyuk modernizalasa küszöbön all ... de ...
1. Kellene egy (laseres, lidar ...) hordozhato merörendszer (esetleg kicsi radar), amivel a repülö helyzetet mozgasat követni lehet.
2. Kellene egy (manapsag pl. smartphone-on, esetleg WLAN-on alapulo) kommunikacio, ahol a megfelelö applikacio az adatok alapjan elöre szamitana a repülö palyajat (lövedekrepülesi idejenek figyelembevetelevel). Az adatokat egy idöben el lehet juttatni több egyseghez is.
3. Az agyu beallitasa utan a municioba egyetlen infot kellene atvinni (szinten pl. WLAN-on keresztül) ... megpedig azt, hogy kilöves utan mennyi idö elteltevel robbanjon.
Van repeszromb, pct., gyalogságtól a könnyű hk., PSZH-ig elég sok földi cél ellen elég lenne. Levegőben ugyanaz a helyzet, mondják hogy manőverező légi cél, na lássam azt a tehergépet amelyk elkezd manőverezni teher ledobás vagy eje deszant ugratás közben:)
Objektumvédelem ügyben, sok reptéren kettős feladatúak voltak a légv.ütegek, légi és földi célok.
Lehetne mit kezdeni az 57-essel, csakhogy elég sokba kerülne egy komoly korszerűsítés.
"Az a manőverező repülőgép pld. nem mindig manőverezik:)"
Ha az első lövés nem telitalálat hanem ott húz el mellette 20-30 méterre, akkor attól a pillanattól kezdve szerintem keményen manőverezni fog. Kivéve ha a pilóta öngyilkos hajlamú...
Raadasul az 57 mm es kaliber megoldas jelenthet a mara igen elterjedt "TESCO" frone ok ellen. Ez az a kaliber amit a szakemberek alkalmasnak tartanak hogy "soret" kartacs lovedeket kilove vadasszon az ilyen olcso dronokra.
Szvsz inkább az a baj hogy senki sem foglalkozott a korszerűsítésével, illett volna egy modern közelségi gyújtó, egy hőkamerás célzóberendezés, meg még pár apróság:)-jó sokba kerülne...
Az a manőverező repülőgép pld. nem mindig manőverezik:)
Azért a rakétablokkos UH-1 ellen vagy géppuskás UH-1 ellen bőven megfelelt. Akkor alkonyultak be neki, mikor megjelent az első helis ATGM. Akkor már az ellen sem volt jó.
